Éreztem, hogy valaki mögöttem fekszik és a hajamat birizgálja. Mosolyra húzódott a szám és lassan megfordultam.
-Mi?! Te mit..? Mi ez?- pattantam ki az ágyból és magammal rántottam a takarót is. -Mi ugye nem?
-Nyugi, nyugalom!
-Ne nyugtatgass, mit keresel az ágyamban?
-Rache, te vagy az én ágyamban!
-Mi van? Úristen, mekkora egy...
-Nyugodj meg, oké!
-Brian kussolj, nem tudok megnyugodni, most csaltam meg a vőlegényemet!
-Rachel, beszéljünk!- mászott ki ő is az ágyból és fogta meg a kezem.
-Nem! Hagyj békén! Meg kell keresnem Jensent!-mondtam magamra kaptam a
tegnapi ruhámat és kiszaladtam a szobából. Elindultam a saját
szobánkba, de még a folyosón találkoztam Zackyvel és Genaval!
-Jaj úgy örülünk nektek!-ölelt meg Gena.
-Mi?
-Ideje volt egymásra találnotok !-mondta Zack és ő is megölelt.
-Nem tudom miről beszéltek, de meg kell keresnem Jensent, nem
láttátok?-kérdeztem, de nem válaszoltak értetlenül néztek rám, hát
szaladtam a szobához. Benyitottam és egyenest a hálóhoz mentem.
-Jensen?!-nyitottam be és láttam, hogy ott alszik. Potyogni kezdtek a
könnyeim, ahogy ránéztem, hogy alszik, a tudat, hogy megcsaltam
szétmarta a szívem. -Jensen, szivem beszélnünk kell!-léptem közelebb és
ugyan Jensen nem kelt fel, mellette Michelle hirtelen felült.
-Rache?-nézett rám ijedten és lassan kezdett kicsúszni az ágyból.
-Te meg mit keresel itt?-a könnyek eltűntek a szemeimből és hihetetlen dühös lettem.
-Rachel, ne kapd fel a vizet!-mondta és felém nyújtotta az egyik kezét.
-Hogy mi van? Ti lefeküdtetek? -kérdeztem és hallottam ahogy a saját hangom kezd olyan hangos lenni, hogy Jensen is felriadt.
-Rache, beszéljük meg!-mondta ő is.
-Nem beszélünk mi meg semmit! Hogy tehetted? És te ri*anc, ezt nem
hiszem el!-mondtam és elindultam Michelle felé, de hirtelen megakadtam,
nem tudtam tovább menni. Valakinek a keze volt a derekamon és tartott,
hogy ne tudjak tovább menni.
-Rocky nyugi, gyere beszéljünk!-hallottam Jimmy hangját, és kicsit engedett a tartásán.
-Előbb kinyírom, ezt a hülye...-de nem tudtam befejezni a mondatot,
mert Jimmy felemelt és kicipelt a szobából egyenesen vissza Syn
szobájába.
-Mi a franc történt tegnap este?-kérdeztem mire Jimmy és Syn összenéztek és Syn kezdett el mesélni.
-Miután Val és Matt elindultak a nászútjukra éjfélkor, elkezdtél
valamin veszekedni Michellel én meg odamentem, hogy lecsitítsalak, de
ahogy odaértem felpofoztál és velem kezdtél ordibálni, hogy nyissam ki
végre a szemem, és vegyem észre, hogy Michelle megcsal engem. Aztán
Michelle neked ugrott, innen a seb a szemednél.- odakaptam és éreztem,
hogy fel van dagadva a szemöldököm és szörnyen fáj, eddig fel se tűnt.
-Félre hívtam és elkezdtünk beszélni és bevallotta. Szakítottunk, aztán
téged akartalak megkeresni, már mindenhol kerestelek, vagy fél órán át,
mikor megláttam Jensent Michellel. Behúztam neki egyet, aztán Jimmy
szólt, hogy segítsek veled.-elhallgatott és Jimmy folytatta tovább.
-Nagyon bepörögtél, meg akartad verni Michellet amiért felszakította a
szemöldöködet, aztán mindenáron Vallel akartál beszélni, hogy
bocsánatot kérj tőle, meg is tetted, de nem is haragudott, mert amíg itt
voltak, minden állati volt.- elmosolyodott, aztán egy sóhaj után
folytatta. -Miközben kezeltük a szemedet, és nyugtatgattunk fel bukkant
Jensen és neki esett Synnek. Azt hitte el mondta neked, hogy látta hogy
csókolóztak.- kis szünetet tartott én meg már nem bírtam tovább és
fogtam a fejem, sok volt ez, és egyre dühösebb lettem. -De így pont hogy
tőle tudtad meg, hozzá vágtad a gyűrűdet és ordibálás közepette
elküldted Michellehez, hogy egymásnak valóak. Elkisértem a szobátokba és
ott maradtatok ketten. A többiről szerencsére nem tudok. -emelte fel a
kezeit és mosolyogva nézett ránk, majd fel állt. Kérdően néztem Synre,
de csak egy halvány mosoly jelent meg az arcán, ami bőven elég volt
ahhoz, hogy tudjam hogy folytatódott az éjszaka.
-Na jó ez nekem most ku*va sok!
-Rachel, kérlek!- lépett be Jensen, de kicsit lelassított mikor
meglátta a srácokat is. -Michelle csókolt meg, nem az én hibám volt.
-Jensen, lehet hogy az nem a te hibád volt, de aztán lefeküdtél
vele!-mondtam mire, ismét belekezdett volna a könyörgésbe. -És tudod mi
van? Ez még nem is érdekelne, ha nem Michelle lett volna. De ő volt,
aki tönkre tette már egy kapcsolatomat, és agyba főbe csalta a legjobb
barátomat. -láttam rajta, hogy még szomorúbb lett. -Sajnálom, de nálam a
megcsalásnál nincs rosszabb, és ezt nem tudom meg bocsáltani, főleg nem
úgy, hogy összeházasodjunk. -ránéztem Jimmyre és Synre akik dermedten
álltak, aztán folytattam.- Ráadásul, miután összevesztünk Synnel
vígasztalódtam. -csúszott ki a számon, mire felkapta Jensen a fejét és
Synre emelte a tekintetét.
-Te szemét!-mondta és talán neki is ugrott volna, de hirtelen
felpattantam és közéjük álltam. Brian arcán halvány mosoly volt, Jensen
szemeiben meg végtelen csalódás.
-Sajnálom Jensen, hogy ez így alakult köztünk,mert nagyon is
szeretlek, de ezt nem tudom elfelejteni. Azt se amit én tettem, szóval
sajnálom, de közös jövőnk már nincs!-mondtam neki, mire aztán pár perc
szünet után kisétált a szobából. Brian felé fordultam, aki ahogy szembe
kerültem vele elkapott és megcsókolt. Ellöktem magamtól és felpofoztam!
-A francba Rachel, ezt miért kellett?
-Ami történt, nem jelenti azt, hogy most együtt vagyunk! Sok minden
történt már köztünk, és csúnyán el is bántál velem legutóbb, de most
nekem idő kell, és ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy együtt leszünk
utána. -mondtam azzal én is kisétáltam a szobából és az utolsó amit
láttam Jimmy elképedt arca volt. Összeszedtem minden cuccomat és hívtam
magamnak egy taxit, haza indultam. Nem voltam teljesen tisztában a
történtekkel, de tudtam, hogy most aztán elcsesztem minden lehetőségemet
arra, hogy boldog legyek! Hihetetlen jó volt otthon lenni, lefürödtem
és bebújtam a takaróm alá Pinklyvel és csak járt az agyam. Nem tudtam
rájönni, hogy amit érzek szomorúság vagy düh. Nem tudtam miért nem tudok
sírni, hogy Jensennel vége,és miért nem gondolkozom a most Synnel adodó
lehetőségen. Nem tudom mikor nyomott el az álom, reggel Leana
nevetésére ébredtem. Kimentem megnézni, hogy mi történik és a konyhában
találtam Leanat Genaval.
-Jó reggel álomszuszék!-köszöntek mosolyogva, és felém nyújtottak egy bögre kávét amit egyből el is fogadtam.
-Hallottam mik történtek este!-nézett a szemöldökét felhúzva Leana.
-Hát nem tudom te mit hallottál, én nem emlékszem túl sok mindenre, amit meg meséltek az ...-inkább bele ittam a kávémba.
-De akkor most mi van?-kérdezte Gena -Syn vagy Jensen?
-Egyikse! Jensennel vége, Synnel meg nem jelentett semmit, nem is emlékszem.
-Hű, pedig nagy csábító hírében áll!- kuncogott Gena. -Mi történt?
-Ittunk
csak annyi! De még ha később lenne is valami, most még nem lesz. -fel
hörpintettem a maradék kávémat és a lányokra néztem. -Na mi a mai
program? Nem megyünk le a strandra? -kérdeztem mire megvonták a vállukat
amit én igennek vettem és el is mentem átöltözni. Mikor kész voltam
visszamentem és a lányok is indulásra készen voltak. Lementünk és elég
fura meglepetés várt. Ott voltak a srácok.
-Hát ti?-kérdeztem Synre nézve aki mosolyogva Genara nézett.
-Bocsi de az ő barátja az én pasim.- mosolyodott el ő is, majd letelepedtünk a srácokhoz és sörözgetni kezdtünk.
-Jön
valaki fürdeni?-kérdezte Lea, mire felkeltem aztán jött Jimmy és Brian
is. Együtt indultunk el, de amint vízközelbe értünk a srácok mint mindig
beledöntöttek a vízbe, majd nevetve kiszaladtak. Mivel elég hideg volt a
víz, úgy döntöttünk ennyi bővel elég volt és mentünk is vissza napozni.
Bár a srácok nem bírták a tétlenkedést így hamar visszamentünk
hozzánk. Mi lányok lefürödtünk és úgy ültünk le a nappaliba. Valami
filmet kezdtünk el nézni, de mivel Gena Zackyhez bújt, Leana meg Jimmy
hez, így Brian és én ketten maradtunk, egymásnak...
-Ide bújhatsz ha akarsz!-vetette fel minden mosoly meg kedves tekintet nélkül.
-Majd később, most jó így.
-Ugyan, barátok vagyunk!- mondta és megveregette a vállát, jelezvén, hogy nyugodtan odabújhatok.
-Tudom, hogy barátok vagyunk, és jut eszembe... ne haragudj, hogy tudod... felpofoztalak meg, hogy én közöltem veled, hogy..
-Hallgassatok már!- csitított minket le Zacky, mire elmosolyodtunk.
-Ki jössz?-kérdezte Syn és elővette a cigis dobozt, bólintottam így kimentünk és rágyújtottunk egy-egy szálra.
-Nem gond, hogy te mondtad el.De a pofon nem lett volna szükséges.
-Dühös voltam, sajnálom.
-És mi van Jensennel?
-Mi lenne? Semmi!
-Nem hívott?!
-Nem
tudom, kivagyok kapcsolva azóta. De jobb ez így, neki is és nekem
is.-pont elnyomtam a csikket és megvártam míg Brian is végez. Átkaroltam
a derekán és visszamentünk a többiekhez. -Jó barát vagy azért!
-Köszi, te is! Michelle mondta, hogy elintézted a pasit, és hogy az volt az utolsó alkalom. Tényleg tökön rúgtad?
-Érted bármit szivi!-mondtam neki mosolyogva és leültünk a többiek mellé.
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése