Sex on the Beach 17.fejezet

Ava:

Ennél rosszabb éjszakám még nem volt mint ezen a kanapé, nem csak mert kényelmetlen és elfeküdtem mindenemet, de aludni se tudtam, a saját magam iránt érzett undortól.
-Jól vagy?-hajolt fölém Brian és Zacky.
-Igen, mert?-dörzsöltem meg az arcomat és lassan felültem.
-Jah, hát csak 10 perce állok itt és kb nem is pislogtál úgy bámultad a plafont.-grimaszolt Brian.Elfintorodtam és felhúztam a térdeimet.
-Hé mi van?-ült le mellém Zacky is már egyre kíváncsibban.
-Nekem ez így nem megy. Beszélnem kell Valaryvel a történtekről.
-NE NE NE ne ne ne!-tiltakoztak mindketten és rázták a fejüket.
-Muszáj.
-Nem, ezt nem szabad!Ez az ő dolguk.
-Srácok én nem ilyen lány vagyok!Ez nálam nem így megy. Ha tudom hogy van barátnője...
-Ava az a baj, hogy ha te beszélsz, akkor Matt ideges lesz, kiakad mert Val neki esik aztán meg neked, mi meg leszünk az elszenvedők...
-Igen, aztán meg ki fog Matt rúgni..
-Engem? Előbb mondok fel!-háborogtam de a srácokat nem érdekelte, folytatták tovább.
-Tök mindegy, a lényeg hogy mi elveszítünk és akkor semmi esélyünk nem lesz elismert zenészekként élni.
-Mert úgy jobb hogy itt vagyok, de nem tudok normálisan élni?-némán bólogattak mindketten.-Nekem nem!

Matt:

-Matt figyelj ideje lenne megbeszélnünk a dolgokat!
-Mit akarsz megbeszélni?
-HOgy mi van velünk!
-Itt vagy, ez nem elég?-kérdeztem vissza, reméltem költőien, de nem.Nem akartam beszélni vele, nem akartam hogy itt legyen.
-Szeretsz te még engem?-ült le velem szembe és láttam, hogy megijedt.
-Hogy kérdezhetsz ilyet? Valary persze, hogy szeretlek, csak...
-Csak most másra kell összpontosítanod, hát persze...-sóhajtott és lehajtotta a fejét.És láttam, hogy mennyire tönkre teszem őt ezzel az egésszel.
-Fontos vagy nekem csak...nem is az hogy nincs rád időm ...-próbáltam összeszedni a gondolataimat és az érzelmeimet, hogy ne baromságnak hangozzon ez az egész .
-Van valaki más?-kérdezte, mire ledermedtem.
-Nincs.-vágtam rá egy kis hezitálás után.
-De volt! Az hogy gondolkoztál, azt jelenti hogy volt.-állt fel, de nem tűnt idegesnek.Járkálni kezdett én meg nem mertem megszólalni.
-Sziasztok bejöhetek?-nyitott be ekkor Ava én meg majdhogynem halálra rémültem. HIrtelen leizzadtam.
-Persze gyere!-szólt Valary és kérdőn nézett rám, miért nem szólaltam még meg.
-Igazság szerint Valary veled kellene most beszélnem.-állt elé Ava, és ahogy ezt kimondta felpattantam én is.
-Ez nem jó ötlet!Miért akarsz vele beszélni?
-Megkell beszélnem valamit, hogy együtt tudjunk dolgozni.-mondta teljesen őszintén és elnézett mellettem Valaryre.
-Azt hiszem már értem. Ő volt, ugye?-állt mellém Valary.-Gyere csak!-kapta el Ava karját és behúzta a fürdőszobába aztán magukra zárta az ajtót.Rohantam a fiúkhoz mint egy rémült, ijedt kisgyerek az anyjához.
-Srácok baj van!
-Igen, tudjuk, Ava mondta, hogy,...
-Nem Valary bezárkózott vele a fürdőbe.-mondtam mire mindketten Zacky és Jimmy is felszisszentek.

Ava:

-Valary én...
-Hallgass, tudom miről akarsz beszélni.-intett le.-Tudom, hogy kavart valakivel, csak nem tudtam, hoyg kivel.
-Én tényleg nagyon... azt se tudtam, hogy..
-Ava nyugalom, jó?! Én nem vagyok mérges.
-Nem értelek én...-hebegtem, és leültem a kádszélére.
-Nézd, gyerekkorunk óta ismerjük egymást és elég régóta együtt vagyunk, láttam rajta, hogy kell neki egy kis szabadság. De még szeret engem, szóval..-mosolyodott el.
-De téged nem zavar, hogy megcsalt?! -háborodtam fel.
-Nem, mert szüneteltünk.
-Akkoris!
-Ava, nem haragszom rá és rád sem... A lényeg hogy engem akarjon, hogy velem akarjon lenni.
-És ha megteszi újra?-kérdeztem de csak elmosolyodott és megrázta a fejét.
-Nem fogja, most azt hiszi veszekszünk, itt hallgatózik az ajtó előtt, egy két dolgot mindjárt földhöz vágok,visítok, felpofozlak mielőtt kimész és ő is megnyugszik, hogy túl van ezen, és többet nem csinál ilyet, mert ha elmentél felpofozom őt is.
-Jézusom!-rázott ki a hideg és felkeltem a kád széléről. Valary lecsapta a wc ülőkét, földhöz vágta a szappan tartót majd rám nézett.
-Készen állsz? Segítesz?-sóhajtottam és bólintottam egyet majd becsuktam a szemem.
-Aúú!-nyögtem fel és mérgesen néztem rá, majd kinyitottuk az ajtót és megláttuk a srácokat aggódva.
-Ava én?-lápett Matt sajnálkozva. Az égő arcomat fogva kimentem a szobából de Brian utánam jött.
-Jól vagy?-kapta el a karomat.
-Igen, de nem értem ezt a nőt..
-Hát lefeküdtél a pasijával ez...
-Nem, csak megjátsza ezt...
-Ó..-akadt el a szava.-ÓÓÓÓÓÓ!-húzta össze a szemeit morcosan.
-Iszunk?-kérdeztem mire elvigyorodott a vállamra dobta a karját és elindultunk.
-Jobban érzed magad?-kérdezte mire bólintottam.Aztán túl sokra már nem emlékszem onnantól kb hogy lementünk a bárba, homály...

Nobody's perfect 3.5/2

-Nem ehetek ennyi szemetet.-toltam el a palacsintákat és fánkokat.
-Mi ebben a szemét?-kérdezte Brian ahogy beleharapott egy fánkba.-Ez finom!
-Akkor sem én nem ezért...
-Na csönd és harapj bele ebbe a finom, puha és lekváros édes finomságba, mert az arcodba nyomom. Dögös vagy, és 2 fánk nem árt.Ha tovább gyúrsz már ijesztő leszel.-mondta és azt hiszem meg ijedhetett az arcomtól.
-HOgy mi van?-kérdeztem de csak visszalökte elém a fánkokat.Beadtam a derekam és megettem a fánkokat, bár utána borzasztó hányingerem lett.
-És most, hogy mindjárt visszahányok mindent mi jön?-kérdeztem mire elvigyorodott.
-SÖÖÖÖÖÖÖR!-kiálltott fel és felhúzott a székből.
-Brian, ez... reggel 10 óra.
-Úristen és te hány éves vagy? 40 vagy 20?
-Hányni fogok.-nyöszörögtem a hasamat fogva de ő csak nevetett.
-Akkor jó munkát végeztem.-és bement egy boltba. Alig 5 percig lélegezhettem fel, hogy ne jöjjön vissza az a rengeteg kaja, Brian már mellém lépett egy zacskó sörrel.
-Gyere menjünk le a partra.
-Miért csináljuk ezt?-kérdeztem még mindig nyöszörögve.
-Mert olyan lettél mint régen. Emlékszel, hogy nem tudtál bulizni? Hogy fél liter sörtől már berúgtál?
-Igen de ez most más.
-Nem az! Most tartunk ott mikor az ágyamban aludtál és jóba lettünk.-amit mondott megijesztett. Akkoris féltem és rájöttem, hogy most is félek. Igaza van.De hogy miért lesz nekem jobb ettől az egésztől még mindig nem értem.
-Na figyelsz? Nagyon hallgatsz
-Bocsi én csak azon gondolkodtam, amit mondtál.-a kezembe nyomott egy sört és tovább sétáltunk a part felé.
-Lizzy bízz bennem!-nézett mélyen a szemembe és ez hihetetlen sok érzelmet hozott elő, nagyon megnyugtató volt de ..közben valahogy elszomorodtam.
-Én próbálok, de ott van nekem Jackson és nem tudom mit tehetek.-leértünk a partra és leültünk a homokba.
-Figyelj mikor megismertelek és jóba lettünk azt hitted neked kell felnevelni, most ugyan ezt hiszed
-De most így is van!-vágtam közbe, mire meglökte a kezemet hogy az üveg a számhoz érjen.
-De nem lehetsz az anyja helyett anyja és nem is kell. Csak mellette kell legyél.Mikor beléd szerettem már jól érezted magad.-mint egy fejbe csapás.Belém szeretett ez az ő szájából belülről mardos.
-Tudod ezen már sokat gondolkodtam.
-Hogy igazam van?-kérdezte önelégült vigyorral.
-Kettőnkről.-eltűnt a mosoly az arcáról és elkomolyodott.-Nem muszáj beszélnünk róla, csak hogy ezt kimondtad eszembe jutott.-nem szólt semmit, hogy kicsit oldjam magam lehúztam a sörömet és nyitottam egy újat.
-Fura, mert úgy érzem barátok vagyunk...
-Azok vagyunk.-vágtam közbe megint, mire nevetett.
-de te meg én, és ez az egész, mindig összezavar.-és engem is összezavart, csak a sört kortyoltam, mert nem tudtam mit fogok mondani...
-Brian, őszinte leszek. Te voltál az első srác akinek az ágyában aludtam, akinek az illatát magamon éreztem és ez tetszett.Sőőt, imádtam.Sokszor bánom, hogy bekavartam Mattel. Mármint ne érts félre szeretem Mattet, de ő barátként volt nekem fontos akkor is, és a mai napi nem értem teljesen, hogx történtek köztünk a dolgok. Ha akkor nem...
-Akkor fájt a legjobban az egész. Hogy tetszettél és mintha hasba rúgtál volna, lefeküdtél Mattel.
-Héé, sose rúgnálak hasba.-nevetni kezdett de láttam rajta hogy ezt megkérdőjelezi.
-Szeretem Mattet mint barátomat, mindig úgy szerettem.Közel került hozzám ezt nem bánom.De mikor visszajöttem és te meg én újra együtt lógtunk én... majd belepusztultam tudod? Josh megkérte a kezem, tetszett és szerettem, de...
-hiba volt.
-Nem, nem volt hiba, mert sok minden nem ment volna  nélküle.Csak rá kellett mellette jönnöm, hogy azért hiányzol mert szeretlek és nem mint barátomat. És mikor itt volt az unokahúgod és én nem tudtam, hogy ki ő, majd bele pusztultam a féltékenységbe, szó szerint meg tudtam volna fojtani...-most már hangosan nevetett.
-Emlékszem... az vicces volt, ahogy viselkedtél, mikor elmondtam.
-Direkt szórakoztál velem, húztad az agyam.
-Csak egy kicsit vissza akartam adni...-mentegetőzött de így lazult köztünk a hangulat.-Hiányoztam?-kérdezte mosolyogva, csendben bólintottam.-Te is nekem!-Magához húzott így ráborultam a vállára, félig a mellkasára.
-Azt nem tudom, hol rontottuk el kettőnk között ezt.-mondta és én elhúzódtam.
-Ott amikor lefeküdtem Mattel. Sőt még Zackyvel is csókolóztam.
-Jah igen, el is feleljtettem. De én megbocsáltottam nektek, hogy..
-Az nem számít, mert barátok vagytok, legjobb barátok, ha lefeküdnék veled én lennék a világ legnagyobb ribanca.-nevettem el magam keserűen.
-Az azért nem...talán ha még egy év eltelik, akkor már 3 év eltelt nem lesz gáz.
-Jah kössz! -mondtam, de ezzel lezártuk a témát.Vagyis csak nem beszéltünk róla többet, de volt egy olyan érzésem, hogy ugyanazok a gondolatok futnak át benne mint bennem, hogy ha eltelt még pár év akkor talán lehet még valami? Ahogy ezekre gondoltam, majd kiugrott a szívem, szembe kell néznem a borzasztó ténnyel, hogy tetszik nekem, de nem lehet semmi...
-Te figyelj neked nincs így meleged a napon?-ült fel Brian és lekapta a pólóját.
-Ha tovább vetkőzől még az is lehet.-mondtam vigyorogva mire dobott nekem egy puszit.-Most komolyan mi van veletek? Elmentem és kigyúrtátok magatokat, ez a kocka has, ezek a mell izmok.-csaptam rá a mellkasára.
-Elmentél és már nem volt senki aki megvédjen, hát össze kellett szednünk magunkat, érted...
-Jaa, megijedtetek mi?-nevettem.
-Na jó gyere!
-Hova?-kérdeztem, a hülye kérdés...Felkapott és mielőtt még valahogy kirúgkapálhattam volna magam a kezéből már a vízbe értünk és egyszercsak bár nem váratlanul, bedobott.
-SZEMÉT!-ordítottam és kisimítottam a hajamat az arcomból.
-Huhuhúúú, jó ez a világos felső rajtad.-nevetett. Lenéztem és láttam, hogy átlátszik a felsőmön a melltartóm.
-Látod így foszlik szét, ilyenkor minden szeretetem.-morogtam és elindultam kifelé, már a sekély vízben voltam, mikor Brian elkapott hátulról és hanyatt vágódott velem.Ő csak nevetett én meg fortyogtam ahogy felültem.
-Szeretleeeek.-mutatott felém egy szivet, de csak felé fröcsköltem.
-Barom vagy.-nevettem el magam és kimentem a vízből.-A zsebemben volt a mobil.. Istenem, most már nem csak szórakoztatnod kell egész héten de egy mobillal is jössz.
-Jól van.-mondta.
-Hogy megyek el így Jacksonért?-kérdeztem mire ő kivette a telefont a parton hagyott szatyorból.
Felhívta Suzyt, hogy vigye haza Jacksont mert mi nem vagyunk olyan állapotban mi meg haza slattyogtunk vizesen.
-Veletek mi van?-kérdezte Jimmy.
-Brian meg szeretgetett.-mondtam és ahogy becsukódott a bejárati ajtó lekaptam a még vizes pólómat és ledobtam a földre.
-Ugye milyen jó munkát végeztem?-kérdezte vigyorogva Jimmyt aki csak röhögni kezdett.
-Hát elég jól benedvesedett.-mondta mira hasba ütöttem finoman, de úgy hogy azért összerezzenjen.
-A-a-a-a!
-Megérdemelted.-mondtam és felmentem a szobámba. ledobáltam a gatyámat és a vizes fehérneműket és beálltam a zuhany alá, hogy lemossam a sok sót magamról.Felkaptam egy fehér blúzt és a hajama szárítottam.
-Kész vagy tündérke?-jött be Brian,de még az ajtóban elé álltam.
-Mára elég volt belőled.

-Csak filmet hoztam és chipset.-vigyorodott el.-Na, olyan gyönyörű vagy mikor mérges vagy.
-Nálam ezzel nem vágódsz be! És nem veszem be ezt ...
-VALAKI JÖN VELÜNK FILMEZNI?-ordított egyet, de csak nem leges válaszokat kaptunk.-Na közös terv volt de ők kiestek, nyitva is hagyhatod az ajtót, ha félsz tőlem.
-Neked kéne félned, hogy megverlek.-morogtam és lehuppantam az ágyamra.
-Te mondtad, hogy olyat nem tennél.-vigyorgott, majd berakta a filmet és levágódott mellém.

Work Hard, Play Hard 3.rész

Zacky:

-Törpe neked mi bajod van?-kérdeztem Johnnytól.
-Mi?
-Miért akaszkodsz rá Jennyre?
-ÉÉN? Normális vagy? Úgy féltek tőle  mintha mérgező lenne.
-Én nem félek, már meg volt.-vigyorodott el Syn.
-Paraszt! Te meg csak ezzel tudsz nagyzolni, vajon Michi mit szól majd hozzá?
-Hé, Zack, mi van tesó?-kérdezte Matt és mind számon kérően néztek rám.
-Nekem semmi bajom, veletek van gond.-húztam le a sörömet de ők csak röhögni kezdtek.
-Féltékeny vagy? Tetszik a csaj mi? Zavar hogy nem tudsz vele beszélni?-kérdezgettek, de nem válaszoltam csak dühösebb lettem, hogy ilyen barmok, hát ott hagytam őket. Bepattantam  a kocsimba és lehajtottam a partra.Nem is értem, mi ütött ezekbe, nem is ismerik, én se ismerem mégis milyen jól elvannak...Újra vezetni kezdtem amíg oda nem jutottam ahova több mint 10 éve nem is mentem már.

Jenny:

-Anyukááám!-öleltem meg anyut ahogy beléptem a konyhába.-Megkérhetlek, hogy legközelebb ne add meg a címemet idegeneknek?
-Ne haragudj, nem tudtam, azt mondta jóbarátod.
-Hát valójában 2 szer láttam, és az a 2 alkalom is nagyon furcsa volt.-ráztam meg a fejem hitetlenkedve Johnny mikre képes.
-Sajnálom!
-Nyugi, semmi baj, jobban szeretlek annál.-adtam neki egy puszit mire elmosolyodott.-Tényleg indulhatunk?
-Jobb lenne ha egyedül mennél, én nem hiszem, hogy így a csapat hasznára lehetek.
-Anyu te midnenhogy hasznos vagy, különben meg csak edzés, csak ütni gyakorolnak.
-Nembaj, menj nélkülem.
-Jól van.-egyeztem bele, láttam anyun hogy apu nélkül mennyire elkeseredett és fáradt,De akárhogyan próbáltam, sehogy sem tudtam enyhíteni a fájdalmán... bár az enyémeken sem, csak elnyomni próbáltam...amíg ezen tanakodtam már le is szálltam a buszról és a gyakorló pálya felé sétáltam.
-Jól van fiúk, az első 3 menjen be ütni, a többiek felváltva futnak, dobnak egymásnak, gyerünk!-mondtam a csapat srácnak, akik egy perce dermedten álltak előttem és meg se mozdultal.-NYOMÁS!-ordítottam, mire szétszéledtek, nekem meg csak nevetnem kellett. Furcsa érzés apu munkáját végezni, és csak egyre furcsább.
Átvettem a cipőmet aztán az ütők felé mentem.
-Tyler csak a labdára fókuszálj, túl hamar lendítesz, nézd a labdát.
-Jó lesz Mikey, próbáld erősebben, hogy féljenek az ütéseidtől, ha félnek tőlük, elkapni is félni fognak.-próbáltam nekik adni az instrukciókat. Pillanatra kinéztem oldalra furcsa érzés fogott el.
-Nem rossz Baker, próbáld ívesebben!-léptem a rácshoz , és ahogy ezt a mondatot kimondtam meglepetten fordult felém.
-Mit keresel itt?
-Én eddzem apu csapatát.És te?-kérdeztem de csak megvonta a vállát.Láttam valami furcsát a szemében ami összezavart.
-Nem tudom, hogy jöttem ide, utoljára apáddal edzettem. Egyszerűen csak...
-Itt lyukadtál ki. Értem! Gondolom megbolygattuk kicsit a mindennapjaidat.-láttam, hogy eltorzul az arca és próbálja felfogni amit mondtam de a szemforgatásán elkuncogtam magam.
-Mármint apu és én. Ami mondtam, hogy mennyire értékesnek tartott.
-Te jobban megzavartál mint ez a mondat.-mondta és én ettől jöttem zavarba, pedig én nem...
-Mennem kell a fiúkhoz.-mondtam és visszaindultam, de éreztem a hátamon, hogy engem figyel ahogy elmegyek ahogy azt is hogy teljesen elvörösödtem.
-Cseréljetek!-szóltam a srácoknak és próbáltam lenyugodni.

Syn:

-Ez teljesen meghibbant.-kortyoltam a whiskeymba, a többiek meg csak bólogattak.
-Csak féltékeny, mert Jenny jó fej, kedves közvetlen, ... csak nem vele.-röhögött fel Johnny.
-Azt hiszed bejössz neki?-kérdeztük egyszerre Mattel, eléggé hülyeségnek hangzott.
-Pöcs!-morgott Johnny.-Szeretem Lace-t szóval nem érdekel Jenny. Ellenben veled.-nézett rám szemrehányóan, de nem akartam ellenkezni.
-Már meg volt, nem tud újat mutatni, én meg nem akarok.-feleltem nyugodtan, mégha nem is volt teljesen igaz. Jól néz ki, kinek nem tűnne fel?
-Attól még nem csalunk meg senkit, ha észrevesszük és értékeljük, a szépet, nem?-vigyorodott el Matt is, mire nevetni kezdtünk és igazat adtunk neki.
-Az az érdekes, hogy nem rég még Gena után sírt, most meg már Jenny miatt dühöng.-gondolkozdtam el rajta, de már nem tudtuk megvitatni, mert megjöttek a lányok.
-Sziasztok. LÁtod, mondtam, hogy itt vannak.-ült le Mich és Lace.-Zacky ? Még midnig nem mozdul ki?
-Kimozdul, csak be is vágja a hisztit.
-Jah féltékenykedik.-helyeseltem.
-Mégis mire vagy kire?-kérdezte Michelle, mire én csak meg vontam a vállam, de én hiába hallgattam, Johnny mint egy idegesítő kis görcs kitálalt mindent.
-Mert Jenny észre sem veszi, és mint kiderült bírta és ismerte Jimmyt, míg azt se tudta ki Zacky, megvolt Briannek is, és még akkor sem tudta ki Zacky, és még engem is jobban bír, pedig párnapja ismer.
-Ki az a Jenny?-kérdezett vissza Michelle.
-Senki kicsim, egy gimis csaj.Az ő apjának voltunk a temetésén.
-Az eddző lánya? Az a Jenny, ugyan, ő nem csak egy csaj. Soso mondtad, hogy lefeküdtetek.-fonta máris karba a kezeit.
-Mert régen és nem számít, mert veled vagyok és nem vele.Tudod, hogy szeretlek.-húztam magamhoz, hogy megcsókoljam, közben az asztal alatt akkorát rúgtam Johhnyba amekkorát csak tudtam.
-Aú bazdmeg ez fájt.Pöcs!
-Köcsög!-mordultam vissza.

 Zacky:

-Hé, még itt vagytok?-szóltam oda mikor megláttam, hogy Jenny még itt van.
-Igen, nem sokára végzünk. És te?
-Most nyugodtam le.
-Nem tűntél mérgesnek.-mondta kicsit furcsán, mintha még rám lenne kiakadva.
-Jól leplezem, de szar dolgok történtek velem és úgy látszik ide menekültem.
-Mi elől?A rajongók elől? A híres zenész éned elől?-újra hallottam egy kis ércet a hangjában
-A csalódások elől.Talán valami gondod van velem?-kérdeztem, de csak elnevette magát.
-Nem, csak nem értelek. Apám odáig volt a tehetségedért, amit te eldobtál, hogy zenész lehess, és most azzal sem vagy elégedett, és visszafutsz ide. Ez számomra érthetetlen. Még szerencse, hogy nem kezdtem zenészekkel, furcsák vagytok.
 -Előbb baseballos voltam.
-Nem igazán.

-Ezt hogy értsem?-kérdeztem vissza, kezdtem komolyan úgy érezni, hogy komoly problémája lehet velem és azért ilyen.
-Lenne hova fejlődnöd még..-jegyezte meg és talán a meglepett kikerekedett ábrázatom miatt, de elmosolyodott.
-Igen? Így gondolja eddzőnő?-kérdeztem vissza, mire határozottan bólintott.
-Igen, de hajlandó vagyok segíteni, gyakorolhatsz velünk, eddzhetsz a csapattal.-ajánlotta fel, most már széles mosollyal az arcán én viszont nem tudtam mit reagálni, Lefagytam.
-Várj te most edzeni akarsz engem? Vagy azt akarod hogy segítsek edzeni őket?
-Mindkettőben benne vagyok. Holnap ugyanitt fél 1.-mondta mire bólintottam ő meg újra csak felnevetett.-MINDENKI HALLOTTA?
-Igen hölygem!-feleltek vissza a srácok és mire vissza fordultam Jennyhez már el is tűnt.

Nobody's perfect 3.5/1

Na itt vagyok visszatértem , most már tényleg, nem is magyarázkodom hog miért tűntem így el, csak osztom a friss részeket :)Lehet némelyik egy kicsit rövidke, de itt vagyok és igyekszem a lehető legsűrűbben hozni a friss részeket és bepótolni a kimaradásokat.

Na mit csinálunk?-kérdeztem az összes fiú egyedet a nappaliban tespedve.-HAHÓÓÓ!-ordítottam el magam, de csak legyintettek, nyöszörögtek...
-Lizzy csak ssshhh.
-Gyere, tvzünk.-veregette meg Brian a kanapét maga mellett,majd az ölében ülő öcsém ugyanúgy.
-Nem! Felfüggesztettek miattad Haner, találj ki valamit!
-Mi most komolyan? Nem lehet csak pihenni?
-Nem! Miattad nem dolgozhatok, különben meg Jackson már a suliba kéne készülődnöd.Elfogunk késni.-sóhajtozva elindult fölfelé az emeletre Brian meg a többiek pedig rám bámultak.-Ti is pattanjatok, nem fogunk punnyadni! És előre szólok, fegyverem van, nem fogadok el nyöszörgést meg legyintést...Gyerünk!-mutattam az emelet felé. És kisebb szitkozódások között el is indultak felfelé.Ahogy mentem fel én is megnézni Jackson hogy áll, hallottam a srácokat.
-Oldd meg Synyster!
-Ja, a te hibád az egész, én aludni akarok!
-JÓL VAN!-ordította el magát Brian.
-Köszi fiúk!-mondtam mire mind elhallgattak.Bementem Jacksonhoz.-Készen vagy?
-Igen, mehetünk!-sóhajtott nagyot és felkapta a táskáját.Én mentem utána.
-HANER INDULUNK!-kiálltottam és kirontott ő is a szobájából.Együtt elindultunk gyalog Jackson sulijához, nem nagyon beszélgettünk.
-Legyél jó kispasas, oké?
-Rendben.-azzal hátat is fordított nekünk és elindult befelé.
-Szeretlek!-szóltam utána mire csak intett a kezével.
-Na gyere mielőtt leégeted!-húzott arrébb Brian.
-Mi? Mivel égetném le?
-Nem kell puszilgatni meg hangosan utána kiabálni, csak hagyd.
-Na persze, tudod min ment keresztül,biztonságra van szüksége...-kezdtem hadarni de Brian csak rosszallóan rázta a fejét.-Most meg mi van?!-kérdeztem kicsit idegesen.
-Úgy beszélsz mint egy 40 éves, bepunnyadt szerencsétlen,egyedülálló anyuka.
-Hát úgyis érzem magam.
-De nem vagy az. Szexi vagy, fiatal, élvezd.-sóhajtottam és szemforgatva elfordultam, de Brian átkarolt magához húzott és mérgesen nézett rám.-Elmegyünk most és megmutatom, hogy fiatal vagy és ezt élvezned kell, oké?! Észre kell venned és ezt ki kell használnod!
-És mégis hova megyünk?-kérdeztem mire elvigyorodott.
-Először beülünk valahova enni.-mondta és már el is kapta a karomat körbe nézett és átrángatott a túloldalra és elkezdtünk valamerre sétálni...
-Beültünk egy kis gyorskajáldába.
-Mit hozhatok?
-Én csak egy kávét kérek tejjel és egy tükörtojást pirítóssal.-Brianre néztem de elfintorodva bámult rám.-Mi bajod? -kérdeztem, aztán hördült egyet.
-Hozzon két főre, rántottát, palacsintát, fánkot, gyümölcslevet, kakaót, pitét, mindent, amit mi eszünk, FIATALOK!