Hmm, ez a finom illat...fordultam meg még félálomban a másik oldalamra, jobban magamra húzva a jó puha takarót és egészen összegömbölyödve a jó rugós matracon.De jó Istenem, nem fáj semmim nyújtoztam el aztán .
Egy pillanat, nem fáj semmim, puha, takaró...félve kinyitottam magam és egy ágyban találtam magam.
-Ez nem jó, nem jó, nem jó, nekem a kanapén kéne aludnom.-suttogtam és felültem az ágyban oldalra néztem és ott feküdt Brian. A sikitó frász kerülgetett de befogtam a számat, kimásztam az ágyból és mikor feltnt, hogy nem a tegnapi ruhám van rajtam, csak fehérnemű meg egy póló kiafakadt a dühöm.
-MI A FRANCOT MŰVELTÉL?!-kiabáltam el magam Brian meg riadtan ugrott fel, kipattantak a szemei és értetlenül bámult körbe.
-Mi van?
-MIT MŰVELTÉL?!
-Én semmit.-mondta aztán láttam rajta, ahogy leesett neki, hogy miért akadtam ki annyira. Fel alá kezdtem járkálni majd a ruháimat kerestem.-Ava figyelj, félre érted...
-Mit? Hogy leitattál és az ágyadban keltem fel?-kérdeztem morgó hangon , mire kiugrott az ágyból és a két karomnál megragadott.
-Nem történt semmi, bepiáltál igen de mikor feljöttünk könyörögtél, hogy ne kelljen a kanapén aludnod, mire mondtam hogy cseréljük aztán sírva fakadtál, hogy de senkinek nem kéne ott aludnia, annyira fájdalmas.
-És hol vannak a ruháim?
-Jó, oké, azt segítettem levenni, de esküszöm semmi nem volt, azonkívűl hozzád se nyúltam.-mentegetőzött és elengedett hogy feltudja emelni a kezeit.Próbáltam a hallottakból bármit is felidézni, halvány foszlányok bevillantak de nem voltam benne biztos.
-Figyelj tudok szemét lenni és minden gond nélkül kihasználok csajokat de hidd el nekem, hogy veled nem tennék ilyet.-őszintének tűnt így kicsit lenyugodtam lehuppantam az ágyra és onnan bámultam fel Brianre.
-Sajnálom.-mondtam, mire leült mellém.-Nagyon gáz voltam?-nevetni kezdett.
-Én voltam gázabb.-mondta nevetve de én csak kínosabbnak éreztem.-Nyugi már.-simogatta meg a hátamat mire csak nyöszörögtem.
-El akarok bújni.
-Hát mássz vissza az ágyba megoldjuk a mait nélküled.-mondta mire felültem.
-Azt se tudod mi van ma.
-De, 2 interjú, egy újság egy blog és este koncert, annyiszor mondtad este, szinte ezzel álmodtam.-rázta meg a fejét majd felállt az ágyról és velem szemben állt meg.
-Biztos? Nem gáz?
-Volt gázabb.-nevetett újra majd kisétált, de ahpgy az ajtót nyitva hagyta Jimmy pont belátott.
-Hééééééééé, mi a..-akadt meg a szeme rajtam.
-Nem, nem, nem!-tiltakoztam kézzel lábban a pajzán vigyorának, mire Brian elé lépett.
-Nyugi csak aludt mellettem, tudod milyen hisztis ha iszik.
-Héééé.-kiálltottam mire csak lelegyintettek.
-Inkább aludj még.
Brian:
-Inkább aludj még.-csuktam rá az ajtót és visszafordultam Jimmyhez aki még mindig csak vigyorgott.-Mi van?
-Tényleg nem volt semmi?
-Nehéz volt, kurva nehéz, de nem.
-HAVEEER!-felordított mire a karjába boxoltam.
-Kuss már. -csitítottam majd errébb mentünk a szoba ajtómtól.-Ígyis elég nehéz volt. Egész este kb jegeltem a farkamat...-hangosan kezdett röhögni.
-Nagyon bejön neked mi?
-Nem, és fogd be!-mentem a fürdőszobába és magamra csuktam az ajtót.Képtelen vagyok elhinni ezt az egészet. Álltam a tükörnél és csak a tegnap este járt a fejemben, ivott és annyira más lett, őszinte, meg volt a lehetőségem...
-Úristen, minden rendben?-hallottam Ava hangját és kínomban magamban nevettem.
-Igen.-szóltam rekedtes hangon, de nem hitt nekem.
-Engedj be! Hallod Brian?!-rángatta az ajtót dühösen.Lassan odaléptem az ajtóhoz és kinyitottam. Ava csak úgy berobbant a fürdőbe, körbe nézett mkor meglátta a széttört tükröt dühöt láttam rajta, aztán rám nézett és mikor a vért látta a kezemből csöpögni aggodalmat. Felkapta a kéztörlőt és a kezem köré csavarta.
-Mi az isten ütött beléd?! Normális vagy!?
-Nem.-mondtam nyugodtan, minden dühöm elszállt. Ott állt pár centire tőlem és úgy nézett rám, szinte elhittem, hogy fontos vagyok neki és félt.
-Nyomás orvoshoz, este koncert és ezt szinte biztos össze kell varrni. -morgott magába és kivonszolt a fürdőből. Ott álltak Jimmy Zacky és Matt.
-Haver, mi ez?-kérdezte Matt.
-Én megmondtam!-vigyorgott Jimmy rám és ha nem fájt volna a kezem tuti be is mostam volna neki, de Ava tovább rántott.
-Felkapok egy gatyát és indulunk, Zacky hívj egy taxit.
Mikor már a taxiban ültünk még mindig a kezemre szorította a törülközőt.
-Brian komolyan mi volt ez?-megvontam a vállam.
-Ilyen vagyok!
-Nem, azt már tudom, hogy nem vagy ilyen.
-Emlékszel valamire a tegnap estéből?-kérdeztem mire zavartan nézett rám.
-Tudod, hogy nem, kellene? Mit csináltam?-megráztam a fejem.-Mondd hogy ezt nem miattam csináltad!
Matt:
-Tudjátok mi történt?
-Ohh igen!-bólogatott Jimmy, de nem mondott semmit.Ott álltunk Zacky, Johnny és Val izgatottan, de csak hallgatott.
-Mondd már el!-
-MI? Nem! Nem az én dolgom!
-Rev ne csináld!
-Nem szeditek ki belőlem!-azzal felállt és kiment a szobából.
-NEM HISZEM EL!-ordítottam el magam, már vagy fél órája elmentek és mi semmit nem tudunk.
-Srácok mennünk kell az interjúra.-szólt aztán Zacky.És mivel Avat nem lehetett elérni és nekünk lesz 2 interjúnk.
-Jól van menjünk! Nyomás!
Ava:
-Na jó, le kell mondanom az esti koncertet.
-Kibírom nem olyan vészes.
-Jah igen, Brian ne tedd a hőst léci...Két helyen varták össze a kezed, nem fogod tudni pengetni ...
-Hidd el, kibírom.-morogott és nem volt hajlandó rám nézni.
-Elárulnád mi történt?
-Semmi, de ne mondd le a koncertet, menni fog.-azzal ahogy leállt a kocsi már ki is pattant belőle.
-Jól van legyen...-motyogtam,kifizettem ataxist és mentem utána.
Hagytam őket mára, és már csak magammal foglalkoztam,... nem érdekelt hogy intézik el, ha azt mondja megoldja hát oldja meg...