Life is just a game 66.

Heidi:

-Szivem jössz velünk?-kérdeztem Brian a napágya mellett állva.
-Hova?
-A rezervátumba.
-Nem kihagyom! De vigyél magaddal sok vizet, jó? És nagyon vigyázz magatokra.-simította meg a pocim, majd a karomnál fogva lehúzott, hogy megcsókoljon.
-Szeretlek!
-Én is!
-Skye mondtam, hogy nem jön, mehetüüüüünk!-indultam el visítva, majd ahogy visszanéztem és láttam Syn morcos fejét elnevettem magam.Értünk jött egy kocsi és már mentünk is.Írtó kedves volt mindenki. Rengeteg képet csináltunk, körbejártunk mindent. Folyamatosan posztoltunk képet az állatokról.

-El se hiszem hogy egy alligátort fogtam.-hüledeztem még mindig örömömben.
-Bébi alligátort.-javított ki Skye.
-De alligátort!Elfáradtál?
-Igen! Nem is értem, te hogy az istenbe nem, mikor te cipelsz két kölköt!
-Ja, jól viselem mi?!-húztam ki magam büszkén.

Skye:

Heidi nagyon kivirult és ezt jó látni. Már biztos vagyok benne, hogy ez az utazás jó ötlet volt.Egyre többször látom, hogy simogatja a hasát és folyton mosolyog.
-Na gyere menjünk vissza, holnap koncerteznünk kell a parton.-nyújtóztam egyet és visszamentünk a kocsihoz.Mire visszaértünk a szállodába a srácok fent voltak mind a mi szobánkba.
-Jézusom! Kicsikém!-szaladtam Alechez mikor megláttam, hogy rákvörös a képe.-Matt hogy lehetsz ilyen, hogy nem jut eszedbe, hogy a naptej...-puffogtam dühömben de mikor megfordultam és megláttam, hogy Matt is rákvörös nevetni kezdtem.-Édesem!-húztam magamhoz.
-Elaludtunk a napon!-szisszegett egyet.-Óvatosan, nagyon fáj!-Finoman megcsókoltam majd elengedtem.
-Milyen napotok volt?-kérdezte Brian.
-Nagyon jó, gyönyörű ez a hely és az állatok! Fogtam koalát, láttunk kengurut, és képzeld alligátort fogtam.-hadarta Heidi Brian arcán meg látszott, hogy csak azt akarja hallani, hogy jól vannak, de az alligátorra megrémült.
-Bébit!-mutattam az ujjaimmal hogy mekkora lehetett.
-Nagyon jól éreztem magam.-ült le végül Brian ölébe akin látszott hogy megkönnyebbült.
-Holnap koncert?-kérdezte mire bólintottunk.
-Igen, addig jó lenne egy nagyot pihenni, szóval menjünk együnk, fürödjünk és aludjunk.-Kapta el Heidi mosolyogva és húzta maga után.
-Édeseim, gyertek bekenlek titeket.-mondtam miközben alig tudtam megállni hogy ne mosolyogjak a fiamon és az apján akik rák vörösek, és ugyanolyan fanyar arccal szétterpeszkedve fekszenek a kanapékon.-Szeretlek titeket!

Nobody's perfect 3.2

Nagyon furcsa itt állni a ház előtt.
-Félsz bemenni?-kérdezte Matt, mire bólintottam.
-Valahogy nem gondoltam, hogy valaha is kész lesz.-sóhajtottam, de Zacky átölelt.
-Bemegyünk veled körbenézni.
-És nem muszáj itt maradnotok.Meg van a szobád a házunkban is. Amúgyis ott éltél már...-mondta Jimmy is mire mind bólogatni kezdtek.Félre néztem Jacksonhoz aki megállás nélkül mesélt valamit Briannek.
-Hé Jackson megnézzük mi van bent?-kérdeztem mire csak bólintott és Briannel elindultak felénk.Mikor odaértek kíváncsi lettem miről beszéltek.-Mit meséltél Briannek?
-Csak, hogy mennyi mindent tanultam az iskolában.-felelte én megerősítés képpen Brianre néztem aki megnyugtatóan pislogott egy nagyot.
-Rendben, na gyere nézzünk körül!
-Itt fogunk lakni?
-Nem, itt laktunk!-mondtam de mintha nem is tudná, vagy nem is tudta volna hol vagyunk olyan magabiztossággal sétált be mellettem a házba.A fiúk jöttek utánunk.Ugyanúgy nézett ki minden csak a bútorok voltak mások és kicsit másképp volt berendezve. Na meg persze hiányoztak a személyes dolgaink, a képek, anyu kis mütyürjei, Jackson szerteszét hagyott játékai.Jackson elszaladt körbe megnézni mindent én meg elindultam hátra a kertbe.Mindent eltakarítottak onnan.Percekig csak álltam, jöttek vissza az emlékek, az a sok füst, Jackson ahogy sír, anya arca...
-Gyere!-húzott magához Matt.Visszamentünk a házba.
-Hol van Jackson?-kérdeztem Briant aki fel mutatott. Hát utána mentem föl.A régi szobájában ült a földön.
-Mit csinálsz itt?
-Játszom! Tetszik ez a szoba!
-Gyere menjünk!-mondtam mire felkelt és leszaladt.
-Liz hogy döntöttél? Visszajöttök hozzánk?-kérdezte Jimmy mire megvontam a vállam.
-Ha nem zavarunk, akkor...
-Kuss már! Az a te házad is!-karolt belém Brian és így elindultunk vissza.
-És milyen a ház?
-Ezt hogy érted?-kérdezett vissza Jimmy.
-Számoljak rajongó lányokkal, és féltékeny barátnőkkel?
-Nem, dehogy! Nem volt időnk barátnőkre.
-Ezt most higgyem el?
-Nem azt mondtuk, hogy nem csajozunk!-vigyorodott el Brian.
-Jaaa, így már minden világos!-nevettem velük amíg sétáltunk vissza a házhoz.Semmit nem változott  a ház. Minden ugyanúgy volt és ugyanolyan.Jól esett így visszajönni.
-Istenhozott!-mondták mikor beléptünk.Felmentem a csomagommal a szobámba és meglepettségemre tele volt egy csomó ajándékkal.
-Hát ezek mik?-tettem le a táskát és elkezdtem megnézni mi minden van ott.
-Mikor turnéztunk vagy mentünk valahova vettünk neked is ajándékot!-mondta Zacky.
-Nagyon édesek vagytok, én bezzeg nem is hoztam semmit!
-Nem gond, elfelejtjük ha visszaköltözöl!-vigyorgott Jimmy.
-Nem tudom, Jacksonnak lehet nem ez lenne a ...
-Ugyan bírjuk a kiscsávót,...-mondta Matt.
-Ő meg engem!-vigyorodott el Brian.
-Nem lenne semmi gond!-bólogatott Zacky is.
-A munkám, nem tudom, hogy át tudom e helyeztetni magam.
-Basszus milyen király lenne, nyugodtan zajonghatunk és tarthatunk házibulikat, a rendőröket sem hívhatják ki, hiszen egy velünk fog lakni !-örült hirtelen Jimmy.
-Tényleg, ez hogy jött? És milyen? Lőttél már le valakit?
-Ez tűnt a legalkalmasabbnak, apám miatt, meg hogy elég sok fegyvert ismerek így félév alatt elvégeztem a kiképzést, fárasztó, és csak lábon lőttem valakit. Nagyon még nem kapok húzós melót, mert újonc vagyok.
-És nem félsz?
-Mitől? Hogy lelőnek? Nem.
-Na mikor költözöl? Tartanunk kell egy bulit!
-Beszélnem kell a felettesemmel az áthelyezés miatt.
-Akkor mire vársz?-vigyorodtak el mind, hát előkaptam a mobilomat és telefonáltam.A telefonból megtudtam, hogy itt pont keresnek egy embert egy nyomozócsoportba és talán lehetek én az. Ahogy ezt elmondtam a srácoknak egyből elővettek pár üveg piát, hogy koccintsunk.
-Beszélhetünk?-hívtam félre Briant, leültünk a lépcsőre és hiába akartam nem nagyon tudtam megszólalni.
-Mi az?
-Mondott Jackson bármit is?
-Semmit, csak hogy hiányoztam neked!-mosolyodott el.-Tényleg?
-Persze! Rossz volt egyedül.-átkarolt és elkezdte a hátamat simogatni.
-Jól van! Emlékszik mindenre szerintem, csak így könnyebb neki, úgy hiszi ezzel neked is könnyebb.
-Miből gondolod?
-Mikor még itt voltatok megakart téged védeni, elmentetek és nem emlékszik semmire? Nem hiszem.
-Lehet igazad van. Nem vihetem vissza abba a házba. El kell adnom!
-És visszajössz ide?
-Nincs ellenvetésed?
-Mi? Miért lenne?
-Brian, legutóbb pont azt kérted, hogy költözzek el!
-Az más volt! Szerettelek és nehéz volt elfogadnom, hogy te nem!
-Istenem,-sóhajtottam-mióta az ágyadban kellett aludnom mikor nálatok laktunk nehéz volt kb visszafognom magam.
-Mi?-nevette el magát.
-Komolyan! Elég nagy kísértés voltál mindig, de a barátságunk,... és nem akartalak elveszíteni azért, mert összefekszünk és...talán nem működne.
-Mattel lefeküdtél.
-Igen, de nála nem féltem, hogy tönkre megy a barátságunk, mert...az más... te... közelebb állsz hozzám!-magához húzott és percekig csak tartott.-Szeretlek Brian!
-Én is Lizzy!-megpuszilta a fejemet és elengedett.-Nehogy azt hidd, hogy melletted könnyű volt, gyönyörű voltál, most meg, bombázó, újra vörös, csinos, izmos, és még bilincsed is... minden férfi álma.-nevetni kezdtünk, és nagyon jól esett minden szava.
-Te se könnyítettél semmit a helyzeten.Ez a haj, a tetoválások.-simítottam végig a karján,-Megizmosodtál és komolyan ingben...rajongóként egy koncerten a melltartómat is feldobnám neked.
-Hé azt még megteheted!
-Na persze!-kortyoltam a poharamból.
-Akkor mi lesz velünk? Visszajössz és barátok leszünk?
-Visszajövök és remélem barátok maradunk!-mondtam. Egy darabig még ültünk a lépcsőn aztán visszamentünk a többiekhez. Másnap reggel visszaindultam Jacksonnal, hogy eltudjak intézni mindent, ha sikerül az áthelyeztetés, és visszatudjunk költözni!

Szavazás

Sziasztok, na tehát az ígért szavazás kikerült oldalra. Mivel lassan az egyik fiction a végéhez ér, és mivel egy ideje elkezdtem valami újon ötletelni, gondoltam megkérdezem, hogy melyik sevonfoldos fiú kerüljön a "főszerepbe". Gondolom már mindenki rájött hogy Syn és Matt a két igazán nagy favorit nálam, de pont ezért megértem, ha most nem nagyon olvasnátok szerelmi történeteket amiben ők szerepelnek a legtöbbet.
Arinnel semmi bajom, tényleg, de őt külön mint sevenfold szereplőt, vagyis inkább mint főszereplőt nem szeretném egy történetbe sem bele írni, ezért nem szerepel a listában. Több srácot is megjelölhettek, de csak mivel 2-3 szálat még könnyű összekombinálni ... :D

És oldalt a szavazás alatt valamivel a Bejegyzések pontnál hónapra bontva minden rész ott van, mivel elmaradtam a külön oldalankénti feltöltéssel... :/

Sex on the beach 13/2. fejezet

Audrey:

Rosszul érzem magam, ha Ava megtudja mit tettem nagyon befog rágni, de nem mondhatom el neki. Nem bírom, hiszen semmibe vettem amit kért tőlem. Jimmyvel és Briannel sem  bírok beszélni, inkább csak félre vonulok és hallgatom a zenémet.Szerencsémre, pont megérkeztünk így már ki is szabadulhattam ebből a hülye buszból.
-Srácok intézem a szobákat, gyertek be a portára.-szólt Ava és ő már robogott is befelé.Felkaptam a táskámat és kullogtam utána.
-Tessék kulcsok!-osztotta szét őket Ava, mintha véletlen rakott volna minket úgy össze ahogy. Jimmy Brian ő és én. Éljen. Felvittük a cuccokat mindannyian.
-Brian Jimmy léci menjetek beszéljetek Mattel, hogy mikor kell mennetek próbálni.
De ezt már megbeszéltük!-nézett Jimmy értetlenül de Brian kirángatta. És mire rájöttem miért is kell ez, Ava már ott állt mellettem.
-Jobban teszed ha most elmondasz mindent.
-Ava nincs mit mondanom!
-De van! Fontos nekem ez a munka és a köztetek lévő feszültség kezdi tönkre tenni.
-Nem tudom miről beszélsz!
-Audrey! Mi volt veled és Briannel?-boci szemekkel nézett hát lehuppantam az ágyra.

Ava:

-Audrey! Mi volt veled és Briannel?-egyszercsak lehuppant az ágyra sóhajtott és bele kezdett.
-Ittunk, elkezdte mondani, hogy tetszem neki, csókolóztunk!Ennyi történt!
-És emiatt vesztetek össze, hagyjuk már!-forgattam a szemeimet, mire újra sóhajtott egy nagyot.
-Nem történt köztünk semmi több, mert miattad nem akarta, hogy...
-Ő nem akarta?-kérdeztem vissza mire felkapta a fejét és a szemembe nézett.
-Egyikünk sem akarta!-javította ki magát idegesen, de inenntől tudtam, hogy Brian mondott igazat.
-És Jimmy?
-Mi van vele?
-Kavartatok?
-Nem, vagyis, tetszik, igen, de semmi nem volt, mondtam, hogy fejezzük be mielőtt elkezdődne!
-Akkor miért másztál Brianre?-kérdeztem és ezen kiakadt.
-Mi? Honnan veszed ezt?! Én nem!
-Beszéltem Briannel, szóval semmi értelme, hogy a képembe hazudj! Mondta hogy rámásztál.
-És te neki hiszel helyettem?!-pattant fel én meg elnevettem magam.
-Hülye voltam és minden ok nélkül felpofoztam mert benned bíztam és értelemszerű volt, hogy neked hittem. De beszéltem vele és ő őszinte volt. Érdekelte, hogy nelegyen baj bandán belül mert ezt kértem te meg összefekszel a két legjobb baráttal, vagyis nem csak akartál. Pedig tudod, hogy fontosak nekem!
-Ava ezt nem mondod komolyan!
-De igen! És lehet az lenne a legjobb ha nem dolgoznánk együtt!
-Ki rúgsz? Úgy hogy te akartad hogy eljöjjek?!
-Igen! Nincs rád szükség amíg így viselkedsz a fiúkkal és szítod köztük a balhét! Menj el!-mondtam neki már higgadtan, és láttam az arcán a dühöt, felkapta a táskáját és kiviharzott a szobából. Hirtelen remegni kezdtek a kezeim, leizzadtam és a sírás kerülgetett, de visszafogtam magam.
-Hé Audrey hova trappolt el?-jöttek be a srácok, feléjük fordultam.
-Kirúgtam, elment!
-Micsoda?-kérdezett vissza Matt.
-Igen! Igazad volt Brian, és neked is Matt. Audrey volt aki... ti most fontosabbak vagytok és hogy menjen a turné.-nagyokat nyeltem miközben beszéltem, de nem sírtam, és nem voltam ideges.
-Most viszont ha nem gond lemegyek a bárba!majd 2 óra múlva menjetek próbálin és holnap reggel, találkozunk!-mondtam nekik és kisétáltam mellettük egészen le a bárig, ahol egymást után ittam amit csak elém raktak.

Sex on the beach 13/1. fejezet

Sziasztok, tudom későn, de itt van! Kérlek figyeljetek majd oldalra kikerül majd holnap egy szavazás ;)


Ava:

3.napja már hogy Audrey és Brian összevesztek és én felpofoztam Briant. 3. napja egyhuzamba jön a 3. koncert és 3 napja olyan feszült a hangulat, mint még soha, mindenki zavart feszült és rengeteget hibázunk.
-Ava, ráérsz?
-Persze Matt mondd!-dőltem hanyatt a buszban lévő kanapén egy nagy sóhajjal félre dobva a határidőnaplómat.
-Mindannyiunk érdekében meg kéne beszélned ezt az egész szitut Audreyval és Synnel is.
-Matt, nem tudok mit csinálni.
-De Ava és hallgass meg először. Beszéltem Synnel és ha valaki jól ismeri az én vagyok, most nem hazudik, beszélj vele kérlek!És ne vágj közbe, mert ezt a helyzetet meg kell oldani. Jimmy nem beszél Synnel, mert Audrey összeveszett Jimmyvel és most azt hiszi Brian kavart vele.
-Matt, miért nekem kéne?
-Ava te pofoztad fel, és már csak azért is mert Audrey a te barátnőd és Jimmy és Brian kajáját vagy elfelejti, vagy mást hoz, tönkre megy a banda, és mint menedzser azért alkalmazunk, hogy egyben tarts minket, ha erre nem vagy képes akkor felejtsük el az egészet.
-Mi? Kirúgsz?
-Nem rúglak ki, de te ezért vagy itt, ezért vagy velünk, akkor kérlek tedd a dolgod én is teszem az enyémet.-ahgy Matt befejezte a mondandóját felállt és visszament a busz hátuljába, én meg mire felfogtam hogy kb most beolvasott nekem, hogy rosszul teszem amit teszek, csak dühösebb lettem.

Syn

-Ébren vagy? Héééé!-kezdtem érezi hogy valaki rángatja a karomat.
-Mivan?-morogtam még csukott szemmel.
-Beszéljünk!-ahogy kinyitottam a szemem Ava mászott a képembe szinte.
-Nem akarok felkelni.
-Akkor csak kússz odább hogy letudjak ülni.-kezdett lökdösni, így a hasamról hanyatt fordultam.
-Mi az?
-Egyrészt köszi, hogy szóba állsz velem, sajnálom hogy megpofoztalak, nem lett volna szabad.
-Hha-sóhajtottam-ezt mond ide az arcomnak!
-Mi? Syn, most mondtam!-nézett rám Ava kicsit bambán.
-Legalább egy simogatás, egy puszi, valami!-a válasza persze csak szemforgatás.-Na de komolyan, miről akarsz beszélni?
-Mi történt Audreyval? Kíváncsi vagyok te mire emlékszel, hogy láttad a dolgokat és hogy mi történt.
-Ez nem az én tisztem, beszéld meg vele..
-Nem Brian! Téged kérdezlek! És tőled várom most a választ, mondd el!-olyan kiskutya szemekkel nézett hogy szinte már fájt. Felsóhajtottam megdörzsöltem a szemem közben próbáltam felfogni hogy akármit i mondok, megint én leszek a szar helyzetben.
-Röviden tömören?-kérdeztem mire bólintott.-Ittunk, sokat, aztán előjött belőle valami önbizalomhiányos részegség és rám mászott, azt akarta, hogy megfektessem, ami nem történt meg. Bevittem a szobájába és ott hagytam.
-Ő kezdett ki veled? Te nem?
-Ő kezdett ki velem, de igen megcsókolt, csókolóztunk, fogtam-e a fenekét, naná, de ott hagytam, és ha rajtam múlt volna, el se jutunk idáig, pláne, ha tudom hogy Jimmyvel alakult valami.
-Pláne? Miért hagytad így ott?-erre csak nevetni tudtam, költői kérdés, amióta velünk van fenyít minket, na vajon miért hagytam ott?! Jesszus!-Miattam?Mert ezt kértem?-kérdezte aztán, de nem bólintottam, nem szóltam semmit.Erre adott egy puszit az arcomra és ott hagyott.

Life is just a game 65.

Skye:

-Na ihatunk erre a jó kis nyaralásra?-osztogattam a pezsgőket mindenkinek, de pont mikor Heidi kezébe adtam egy poharat, Brian kikelt magából.
-Még ez is? Komolyan? Nem elég hogy kiteszed ilyen hosszú útnak még alkoholt is adsz neki? Mi van veled?!
-Brian, fogd vissza magad!-állt fel Matt és próbálta lenyugtatni Synt.
-Figyelj csak, a kisfiam kezében is ott egy pohár, gondolod leitatnám?-kérdeztem mire láttam a tekintetén, hogy összezavarodott.
-PFuuuuj, ki adott alkoholmentes pezsgőt? Mindjárt elhányom magam!-indult a wc felé Jimmy.
-Syn, ez csak kölyök pezsgő!-fogta meg a kezét Heidi.-Nincs semmi baj.-csókolta meg, így meg is nyugodott.
-Veled vagyok!-súgtam oda Briannek és adtam az arcára egy puszit mire megszorította a kezem. Tudom tőle ennél többet ne várjak bocsánatkérés gyanánt.

-Kezdjük a kampányunkat egy képpel a rajongóknak!-ültem le Heidi mellé a telefonnal a kezemben.Csináltunk pár képet.

Heidi:

-Szivem minden rendben?-kérdeztem Briant a leszállás előtt.
-Nem tudom!
-Figyelj rám, jól vagyok, nincs semmi bajom!És nem is lesz, azért vagy itt hogy vigyázz ránk, de tudnod kell hogy Skye is ezen van.
-Tudom, csak... rossz érzésem van, annyira akartam, hogy legyen gyerekünk és...
-Hé, éppen a gyerekeid verekszenek a hasamban, nincs miért aggódni.
-Verekszenek? Érzed, hogy mozognak?-csodálkozott el.
-Egyre jobban, fogd meg!-húztam a kezét a hasamra, amíg le nem szállt a gép ott tartotta végig a kezét a hasamon, mintha védeni akarná.Írtó édes, hogy egy ilyen kitetovált, morcos rockker ennyire aggódik és félti a még meg sem született gyerekeit.
A reptéren fotósok vártak minket, de boldogan álltunk oda Skyejal és a fiúkkal.

-Lehetne, hogy induljunk a hotelbe, nagyon fáradt vagyok.-ásítottam egy nagyot, de pont akkor érkeztek a taxik, hát indultunk is.
-Szeretlek!-csókolt meg az autóban Syn, de lebukott. Megcsókolt, hogy elérje a biztonsági övet.
-Mit csinálsz?-nevettem el magam-Komolyan ez volt az ürügy, hogy becsatolj?-elpirult és csak bámult rám.Visszahúztam magamhoz  és megcsókoltam, mikor hirtelen fékezett egyet a sofőr és Brian lefejelte az ülést.
-Basszus! Jól vagy?-simogattam meg mosolyogva, de ő ideges lett.
-Mi baja magának? Van egyáltalán jogosítványa? A feleségem terhes, megtenné, hogy jobban vigyázz, hogy vezet?!-ugrott szerencsétlen embernek, de mikor rám nézett csak félelmet láttam a szemeiben és ez egyre jobban aggaszt már. Ahogy megérkeztünk a hotelhez kipakolt mindent és elindultunk a szobánkba.
-Fáradt vagyok dőltem hanyatt az ágyon.
-Éhes?-kérdezte és csak állt az ajtóban.
-Nem, vagyis de! Ennék egy kis morcos, hisztéria szóló gitárost.-mondtam mire kikerekedtek a szemei.-Gyere már ide!-kértem, közben felé nyújtottam a kezem.Magamra húztam, de volt köztünk vagy 30 cm távolság, mert nem mert a pocim miatt rám feküdni.
-Lazulj el szívem és legyünk most este, olyanok mint régen!-próbáltam közelebb húzni, hogy megcsókoljam, de ellen állt.-Mi baj?-kérdeztem, de válaszképpen csak lepillantott a hasamra.
-Na jó ebből elég volt!-löktem rajta egyet, így lemászott rólam.-Mi lenne ha nem úgy kezelnél mint aki haldoklik? Unom ezt érted? Azért mert két gyerek van a hasamban még nő vagyok, a feleséged és nyugodtan megcsókolhatsz, rám mászhatsz mert nem lesz baj. Akarlak, kívánlak és mégis szarul érzem magam, hogy te engem nem!-hadartam a bajaimat és gondolataimat és mire észbe kaptam visszahúzott magához, és beültetett az ölébe.
-Elképzelni nem tudod, hogy mennyire szeretlek és mennyire örülök, hogy gyerekeink lesznek. És buta vagy ha azt hiszed nem kívánlak, mert megőrülök a gondolattól, hogy te és én...-becsukta a szemét és elakadt a szava. Nem bírtam ki és elmosolyodtam, szembe fordultam vele és megcsókoltam.
-Akkor mi lenne, ha mostantól még 5 hónapig én lennék felül?-kérdeztem közben a nyakát csókolgatva és az ingjét kigombolva.Választ nem kaptam, csak egy halk nyögést és a kezeit a felsőm alá amit egyszerűen lekapott rólam és a hátamat, derekamat, fenekemet kezdte simogatni.

Sex on the Beach 12.fejezet

Brian:

Fejfájás, hányinger, másnaposság.Elindultam ki, Ava már kint ült a kanapén és ahogy megláttam bevillant az este Audreyval és elfogott egy rossz érzés. Már fent volt egy reggelis kocsi úgyhogy gondoltam inkább leülök kajálni.
-Mi van, hosszú volt az este?-kérdezte Ava és leült velem szembe.
-Inkább a mai nap lesz hosszú.-morogtam.
-Baj van? Történt valami amiről tudnom kéne?-kérdezte Ava gyanakvóan én meg visszaköhögtem a zabpelyhemet.
-Mi? Nem, dehogyis!
-Syn!?
-Komolyan mondom, jó voltam!
-Tényleg az volt!-szólalt meg hirtelen Audrey és én újra elkezdtem fuldokolni.-És semmi perverz értelemben, kedves volt és rendes és nem használta ki a helyzetet.
-Milyen helyzetet?-jelent meg Jimmy is, én meg már azt hittem nyugodtan el lehet sunnyogni mi volt este.
-Nem rád tartozik.-bökte ki Audrey és visszavonult a szobájába.
-Mondott  neked valamit rólam?-ült le mellém Rev.-Vagy csinált valamit?
-Miért mondott volna bármit is rólad?-kérdeztem, de csak meredten, szótlanul bámult tovább.-Bejön? Kavartatok?!-akadtam ki.
-Egy kicsit, de lekoptatott és most nem tudom miért, vagy mi van.-ezen csak jobban fenn akadtam.
-Najó fiúk most lenne egy interjútok lent a hallban utána pedig egy fotózásotok, szóval 5 perc és indulunk.-szólt Ava, így ott hagytam a reggelimet és inkább felkaptam egy pólót, hogy indulhassunk.

Audrey:

A szobámban inkább szép csendben megvárom amíg a fiúk intézik a dolgaikat, nem is tudom hova tenni a dolgokat. Jimmy tetszik, erre ellököm, Brianre meg rávetem magam. Ha ő nincs észnél akkora botrány lett volna...ajtócsapódás. Felkaptam a köntösömet és a fürdő felé indultam, de Ava maradt és pont ott állt az ajtómban mikor én azt kinyitottam.
-Beszélj!
-Mi? Mit mondjak?-kérdeztem ijedten.
-Mi történt köztetek?
-Semmi, megnyugodhatsz, esküszöm.-mondtam és elsétáltam mellette a fürdőszobához.
-Lemegyek felügyelni az interjút aztán elkísérem őket a fotózásra, jó? Mobilon elérsz.-szólt és kisétált ő is az ajtót becsapva maga után.
Nyomorult szemétládának érzem magam.Vissza kell fognom magam, és bocsánatot kell kérnem Jimmytől, Syntől.

Brian:

-Szia királylány.-léptem Ava mellé mikor Shadzre került a sor a fotózásnál.
-Királylány? Mit szeretnél?-nézett gyanakvóan és méregetni kezdett.
-Nem szeretnék én semmit, csak beszélgetni.
-Miről?
-Audreyval mióta ismeritek egymást?
-Nem tudom, elég régóta, kb mióta épeszű emberke lettem.Miért?
-Hogy bánik a pasikkal?
-Mi van?! Syn erre most...
-Nem akarok tőle semmit, én sose tenném ezt veled, csak tegnap este mondott valamit ami kíváncsivá tett...
-Te sose tennéd ezt velem?! Azt hiszed ő igen?! Mekkora bunkó vagy, a legjobb barátnőm, ne akard már ezt bemesélni nekem.
-Ava nem ezt mondtam, félre értesz...-mondtam de hiába, simán ott hagyott és bedugta a fülét.

 Audrey:

Már kész voltam a vacsorával mikor  megérkeztek a többiek. Nevetgélve és farkaséhesen, vagy legalábbis Zacky...
-Hé tudunk beszélni kicsit.-léptem Brian mellé aki a szobája felé indult én meg utána.Becsuktam magam mögött az ajtót.-Szeretnék a tegnapiért...
-Alattomos húzás volt. A legjobb barátomat velem bántani, nem gondoltam volna.
-Mi? Te meg miről beszélsz?
-Miért másztál rám? Csak Revnek akartál fájdalmat okozni de ez nem jön be, nem leszek partner, pláne hogy Ava is...
-Én csak bocsánatot akartam kérni, hogy ennyire durván bepiáltam és rád másztam és megakartam köszönni, hogy nem használtad ezt ki.De ha már témánál vagyunk, tegnap eszedbe sem jutott a legjobb barátod, csak Ava véleménye miatt féltél...
-Mert tegnap még nem tudtam hogy kavartatok is.-Brian nagyon felhúzott de mostanra láttam, hogy már ő is ideges.
-Ohh te szent!
-Nekem számít a legjobb barátom, nem úgy mint neked. Tudod jól, hogy Ava mit kért mindenkitől, de te élből kettőnkkel is kavartál.
-El ne merd mondani neki, vagy istenemre esküszöm, Brian, hogy...
-Mit csináltok?-nyitott be ekkor Ava.-Gond van? Mi történt tegnap este?
-Kérdezd a legjobb barátodat én úgyis bunkó vagyok.-rontott ki Brian a szobából vissza a többiekhez. Én utána de csak a kabátomat kaptam fel és leléptem.

Ava:

-Ez meg mi volt? Mit műveltél?-mentem Brian után.
-ÉN nem csináltam semmit. Persze téged ez nem érdekel, mert Audrey egy kisangyal. Megmondjam mi? Egy ribaaaanc.-vágta a képembe én viszont abban a pillanatban fel is pofoztam. Döbbenten állt előttem, a többiek is mind elhallgattak.Senki nem szólt semmit, csak néztek rám, így bevonultam a szobámba. Fel alá járkáltam, nagyon felhúzott Brian, de nem kellett volna megpofoznom.
-Hé bejöhetek?-nyitott be Matt.
-Persze!
-Jól vagy?-csukta be maga mögött az ajtót.
-Nem, Brian... én ezt nem bírom...
-Nézd, elég régóta ismerem, a legjobb barátom, és szerintem ő most tényleg ártatlan.
-Jó én így vagyok Audreyval,..-vágtam oda, mire Matt csak megvonta a vállát és kisétált.

Nobody's perfect 3.1

Egy év és 2 hónap telt el azóta, hoyg elköltöztünk Huntingtonról Jacksonnal.Fel kellet nőnöm, és minden megváltozott körülöttünk.
Jackson most lett elsős, de teljesen megváltozott. Nem emlékszik anyura se apura, azt mondják az orvosok azért, mert akkora traumának élte meg, hogy így védekezik a fájdalom ellen.Nincsenek barátai, ahogy nekem se nagyon akadtak.Ma reggel hívtak, hogy helyre hozták a házunkat, így bepakoltam párholmit és Jacksont az autóba, hogy elmenjünk megnézni.
Nem szóltam a fiúknak, mert ha őszintének kell lennem félek. Úgy egy éve nem nagyon beszéltünk, folyton próbálnak, kisebb koncertek, lemez, nekem meg a munka és Jackson volt sok.
-Gyere kicsim, induljunk!-szóltam és már be is ült hátra, bekötötte magát én pedig becsuktam a kocsiajtót és beültem előre.Nehéz volt elindulni, egyszer már ugyanígy indultam vissza, jéghideg kezekkel, gyomorideggel és a torkomban egy hatalmas gombóccal.
-Miért nem megyünk Anyu?-szólalt meg Jackson és engem csak kirázott a hideg.
-Jackson, tudod, hogy nem én vagyok Anyu, a nővéred vagyok!-azt javasolták mindig higgadtan emlékeztessem a valóságra, ha ő hozza szóba, de ez egyre nehezebb.Újabb nagy levegő és elindultunk. 2 óra autókázás után behajtottam az utcánkba.Elöntöttek az emlékek hirtelen.Majd megláttam a házat ami nem a miénk volt, nem is hasonlított.Leparkoltam a ház elé, ahol már várt ránk a biztosítós krapek.
-Jónapot! Pont időben!-üdvözölt, és felém nyújtotta a kezét. Kezet fogtam vele, majd  a kezeimbe nyomta a kulcsokat.-Csak néhány papírt kell aláírnia és meg lennénk.-mondta, és már szó szerint az orrom alá dugott mindent, aláírtam a papírokat és mielőtt elköszönhettem volna már el is tűnt.
-Viszlát!-suttogtam és a kocsi felé pillantottam. Jackson játszott az autóban, nem is érdekelte ez az egész. Becsúsztattam a farzsebembe a kulcsokat és a kocsi felé indultam, hogy Jackson is ki jöjjön, hátha jót tenne, vagy emlékezne a jó dolgokra.
-Jesszusom, de szexy!-hallottam egy pasi hangot mire szemforgatva megfordultam és elakadt a lélegzetem.-Lizzy!-vigyorgott felém, az előbb még bunkónak gondolt pasi.
-Zackyyyy!-ugrottam a nyakába.-Annyira jó, istenem, érezlek, tényleg itt vagy!-szorongattam még mindig, de már csak azt éreztem hogy nevet.
-Miért nem szóltál? Jól nézel ki! Jackson?
-Nem mertem, és köszi, és az autóban, de... az a helyzet nem vagyok biztos benne, hogy emlékszik bármire is a történtekből, vagy hogy rátok emlékszik-e.
-Az durva! Várj szólok a többieknek is, várj itt el ne menj!-vigyorgott rá és elszaladt a közös házhoz.Zacky nem változott semmit.Topogtam egyhelyben, azon gondolkodva mit mondok majd a többieknek, és mire felnéztem, láttam, hogy sétálnak felém.Nem akartam hinni a szememnek. Rev haja rövid és fekete és szinte nem meglepő módon félmeztelenül mászkál. Aztán jött Matt kigyúrta magát és ki van tetoválva és nekem leesett az állyam, amit szinte biztos, hogy észre is vett, mert elmosolyodott a kis gödröcskés mosolyától pedig csak rosszabb lett az összhatás.

És mikor azt hittem már ez nem lehet rosszabb megláttam Briant.Brian, na hát...khm. Elállt a lélegzetem, a keringésem, nagyon megváltozott de előnyére, az biztos.

-Hahóóóó!-nevettek és integettek előttem mivel kicsit elbambultam az érdekfeszítő látványon.
-Bocsi én csak...-kezdtem bele, de Jimmy felkapott és elkezdett szorongatni.
-Hiányoztál!-suttogta a fülembe .
-Hé hagyj nekünk is!-vigyorgott még mindig Matt.Jimmy lerakott és megöleltük egymást.
-Mindjárt szét reped a felsőd.-markolásztam a hátán az izmokat.-Ez tetszik-mondtam vigyorogva Mattnek ő meg csak elkezdett pirulni.
-Volt benne munka!
-Érzem!-aztán Brian felé fordultam, aki eddig csak a kocsi felé bámult.
-Nem emlékszik szinte semmire.
-Ránk se?
-Azt nem tudom.De te emlékszel még rám?-kérdeztem mire felém fordította végre a fejét és a szemembe nézett.
-Utálom mikor ezt csinálod.-mondta és én teljesen leblokkoltam.-Hogy így jössz vissza, hogy ennyire fáj hogy nem vagy itt és hogy megtudnálak folytani örömömben úgy megölelnélek.
-Tégy próbára.-tártam szét a kezem mire magához rántott és ő is megszorongatott.
-Mi van veletek? Komolyan te is megizmosodtál és ez a sok tetoválás, jézusom...-sóhajtoztam ahogy méregettem őket.
-És veled? Blézer? Magassarkú?-méregetett Matt, közben Brian átkarolt.
-Mi ez?-kérdezte és rájöttem mire kérdezett rá, éreztem, hogy lejjebb csúszott a keze.
-A fegyverem.-mondtam és elővettem.-Nyugi, előírás, hogy nálam legyen.
-Előírás? Kié?-kérdezett Jimmy fintorogva mire félrehúztam a blézerem és megcsillant a jelvényem.
-Te zsaru lettél?-akadt ki Brian hirtelen, én meg csak bólintottam.-Bilincsed is van?
-A kocsiban.Ma nem vagyok szolgálatban.
-Anyuu, most mit csinálunk?-szólalt meg Jackson a kocsi mellől. Kimerészkedett az autóból.
-Anyu? Ennyire durva?-súgott oda Matt, de nem válaszoltam, így is elég fájdalmas volt ez.
-Itt maradunk kicsit.-válaszoltam.
-Hé haver, szia!-intett oda Matt, Jackson zavarodottan nézte a fiúkat, amíg Brian meg nem indult felé.
-Brian ez nem biztos, hogy jó...-de csak leintett. Mondott valamit az öcsémnek aki elmosolyodott és megölelte Synt.
-És visszaköltöztök?
-Nem tudom még, most van munkám és albérletünk, de majd meglátjuk.-mondtam közben a Briannek csillogó szemekkel mesélő Öcsémet nézve. Mosolyott.

Sziasztoooook!

Na az a helyzet, hogy karácsonyra egy nagyon szuper ajándékot kaptam, egy kis körutazást, 2 napja értem haza, és mikor megtudtam persze kapkodva pakoltam be mert karácsony után indultam hajnalban, és amit itthon felejtettem a laptop, ez az oka annak, hogy így eltűntem, de most azt kell mondjam nem sajnálom, mert nagyon jól éreztem magam, feltöltődtem, vannak ötleteim új fictionokhöz is, mostantól jelelek, és osztok és itt leszek, amennyiben jelzitek felém hogy még mint olvasók velem vagytok.

Várok valami komit, chat megnyilvánulást bármit, amiből kiderül, hogy nem csak magamnak írnám ezeket.

Puszi mindenkinek, remélem azért még akadtok egyen ketten ;)