2015. július 2., csütörtök

Nobody's perfect 3.7

Már épp kezdtem kipihenten érezni magam, mikor valaki rátenyerelt a csengőre.
-Igen?
-Liz Locke?
-Igen én vagyok, kik maguk?
-A gyermekvédelemtől jöttünk, hogy elvigyük Jackson Locke-ot.
-Azt biztosan nem! Mégis ki küldte Önöket?
-Hölgyem, az édesapja a felügyeleti jogát az édesanyjára, a maga nagyanyjára hagyta, aki már várja az unokáját.
-Ugye tudják, hogy most egy olyan emberről beszélnek aki lassan 2 éve eltűnt az életünkből. Jackson jól van, vigyázok rá, és mindent megteszek, hogy neki a legjobb legyen.Nem vehetik el tőlem, nem is ismeri a nagyanyánkat, kicsi volt még mikor látta.
-Sajnálom hölgyem, el kell hogy vigyük, ha szeretné a döntést meg fellebbezni azt megtehei ügyfélfogadási időben.-mondta a hölgy és be akart lépni az ajtón de elé csaptam a kezemet.-Azt hiszem nincs tudatában annak, hogy ez mennyire ronthatja az esélyeit...-mondta mogorván így levettem a kezemet.
-Jackson nincs itt, egy barátjánál van.-mondtam aztán csendesen.
-Ezesetben elvisszük a legfontosabbakat és arra kérem hogy kísérjen minket el a fiúhoz.
-Hé Lizzy mi a helyzet? Kik ezek?-ugrándozott le a lépcsőn Jimmy.
-Elveszik tőlem Jacksont.
-SRÁÁÁÁÁÁÁCOK!-ordított egyet.-Ezt nem tehetik.
-Mi az?-jelent meg Matt és Brian.
-El akarják vinni Jacksont.
-A gyermekvédelemtől jöttek.
-NEM,ez kizárt.-rázta a fejét Brian.-Tisztában vannak vele, hogy miken ment keresztül az a kisfiú? Liz az egyetlen aki mellett biztonságban érzi magát.
-Kérem, én csak azt teszem amire a törvényes gyámja megkért.Ha bármi ellenvetésük van megtehetik az irodában.
-Számíthat rá, hogy mind ott leszünk!És tanúskodni fogunk, hogy Liz mellett a legjobb neki.
-A gyereknek van apja, aki döntött.-mondta a nő és elkezdtek pakolni.
-Át kell mennem Brian.-néztem rá de megrázta a fejét.
-Azt hiszem végeztünk, kérem menjünk el a testvérért.-könnyek lettek a szememben de kiléptem az ajtón és sétálni kezdtem.
Már odaértünk a házhoz, az ajtó elé léptem mikor szinte sokkot kaptam ahogy meghallottam a nevem.
-Liz!-mikor megfordultam apám állt ott.Elborult az agyam és nekirontottam.
-Hogy tehetted ezt velünk, TE ALJAS MOCSKOS SZEMÉT.-kiabáltam vele és rángatni kezdtem a  ruháját.
-LIZ!-förmedt rám mint mikor kicsi voltam, de ez csak rontott a helyzeten, legalábbis nálam.Teljes erőmből és dühömből orrba vágtam, hogy eleredt a vére.-Fogalmad sincs róla mit tettél velünk.Tönkre tetted az életünket!MEGÖLTED ANYÁT! A TE HIBÁD! AZ EGÉSZ.
-Nektek akarok jót!Nem élhetsz úgy mint egy anya, mert nem vagy az.
-Ne akard nekem megmondani, azok után hogy magunkra hagytál minket, azt a kisfiút ott benn mikor végig nézte ahogy meghal az anyja és a földön kúszva próbált túlélni mert te sehol sem voltál hogy megvédd!Jobban teszed ha eltakarodsz, mert nem érdekel hogy te vagy az apám, többet nem árthatsz Jacksonnak ha az életedbe kerül, akkor sem!-elmosolyodott, de a szemeiben valami furcsa volt, nem tudnám megmondani hogy ez a büszke vagy csalódott nézése volt-e.
Elsétált, akárcsak ez a nő Jacksonnal. Ő pedig csak szép csendben, bátran battyogott mellette.Én meg szép csendben kezdtem elveszteni valahol magam, ahogy integetett nekem mosolyogva a kocsiból.Aztán egy hirtelen ötlet és előkaptam a mobilomat és felhívtam a nagyanyámat.
-Szia Liz vagyok, most vitték el tőlem Jacksont.
-Szia kicsim, ne  aggódj, vigyázok rá, ide költözhetsz te is édesem...
-Egy feltétellel belemegyek, hogy nálad maradjon, ha bármikor elhozthatom és ha megígéred hogy apát a közelébe sem engeded, elindítok egy távolságit ellene, de ha csak a közelébe is megy addig élt, érted nagyi?
-Megértelek kicsim, gyere át a hétvégén megbeszélünk mindent.
-Rendben!-mondtam és letettük.Elvitték, és én egyedül maradtam a srácokkal a kocsi után bámulva.
-Fiúk, kérlek, nincs kedvem bulizni, bulizzatok csak de én inkább bezárkózom kicsit.

2015. július 1., szerda

Sex on the Beach 19. fejezet

Ava:

Aludni akartam, tényleg. Nem akartam foglalkozni vele hogy oldják meg a ma estét, hogy Ő hogyan oldja meg. De, hiába kényszerítettem magam nem ment, nem bírtam, ideges voltam.
Csak feküdtem a kanapén, a plafont bámultam és nem bírtam pihenni....Aztán hallottam a hangjukat, hát tettetni kezdtem hogy alszom, vagy valami ilyesmi.
-Csendben már!-csitította a társaságot Jimmy.-Ava a kanapén.
-Hé, Brian bevigyem az ágyadba?-hallottam ahogy Zacky kérdezi nevetve.
-Hívtok nekem egy taxit?-hallottam aztán Brian hangját. Minek neki taxi? Hova az istenbe akar menni?!-És egy kis piát is adhattok, a gyógyszereket nem szeretem.-És nem bírtam tovább, kipattantak a szemeim és felültem.
-Mit műveltél?-kérdeztem, de Jimmy annyira megijedt hogy hirtelen felültem hogy ordítva ugrott arrébb. A srácok nevettek, de nekem nem ment.
-Itt a taxi.-motyogott Zacky Briannek, de nekem senki sem válaszolt.
-Most megyek a kórházba!-mondta és kihátrált becsukva az ajtót.
-Komolyan nem értelek titeket srácok...-keltem fel és néztem Zackyre és Revre.-Minek hagytátok?Remélem tudjátok hogy ezzel most le kell egy heti koncertet mondanom, mert hagyjátok hogy faszkodjon.-morogtam és kinyitottam az ajtót.
-Ava pizsiben vagy.-szólt Zacky.
.Tudom!-morogtam és becsaptam az ajtót és Brian után rohantam.


Brian:

-Hogy képzeled?-szaladt mellém Ava.-Gondolod hogy egyedül mehetsz?
-Menj vissza!
-Dehogy!
-Nem fogom azt mondani, hogy igazad volt...
-Nem is kell mondanod, mert tény...-mondta és a kezemre nézett.Már teljesen átvérzett rajta a rongy amivel betekertük lent.-Tudod legszívesebben most felpofoználak!-nézett rám olyan őszinte szemekkel mint tegnap este.
-Rajta, nem ellenkezem.
-Nem foglak eg ütni, mert így csak rosszabb neked. Tudod hogy ezt akarom de nem teszem meg, őrlődj csak magadban a hülyeséged miatt.-mintha belém látna, csak én nem ezt bánom, hanem hogy hagytam a tegnap estét, hogy akarom és hogy vonzódom hozzá.
Az úton nem szóltunk egymáshoz, a kórházban sem nagyon, viszont haza felé már a telefonján pötyögött dühösen.
-Mi az?
-Szerinted? Egy heti koncertet kell lemondanom,.. és most tényleg lemondom és ha meglátom hogy egy nyamvadt pengetőt a kezedbe veszel vagy a gitárt, biztps lehetsz benne hogy eltöröm a kezem.
-Miért csinálod ezt?
-Jaj kérlek, mikor Mattet kellett ápolni kiakadtál, most hogy téged kell megint.. pedig megmondtam nekem ez a munkám, Matt torka és nektek négyőtöknek a keze, ezek nélkül nem megy....-ilyen könnyen meg is magyarázta, ez munka...

Ava:

Beléptünk a szobába a srácok már a szobákban.
-Holnap reggel indulás, szóval pihend ki magad..morogtam Briannek ahogy lefeküdtem a kanapéra.
-Aludhatsz az ágyamban, hogy tudj pihenni.-mondta de csak ráztam a fejem.
-Köszi nem!-se szó se semmi becsukta az ajtaját.Mit gondol? Jóvá teszi a hülyeségét?Komolyan nem bírom ki velük ezt... Mindjárt vége a turnénak és most kell nekem megnehezíteniük, Matt és Val, Brian...
Borzasztóan elfeküdtem magam, mindenem fájt a legkisebb mozdulatokra is.Összeszedtem mindent és kezdtem a srácokat is összekaparni, hogy el tudjunk indulni, bár hogy most nem lesznek koncertek elég laza program lesz. A legtöbb interjút le tudjuk majd emailben vagy videón, így egyből úgy terveztem hogy az utolsó állomások felé vesszük az utat, Miamiba.
A srácok végig aludták az utat kivéve Rev és Brian. Furcsák voltak, és kezdtem megunni, hogy folyton próbálnak félre vonulni egy akkora buszban ahol 3 lépésből midnig egymásba futunk.
-Na kivele srácok!-álltam eléjük 2 sörrel.
-Ez egy valóra vált fantáziám.-vigyorodott el Jimmy.
-Hülye!.nyugtáztam le, de azért odaadtam a sörét.-Beszéljetek velem. Elsősorban te!-böktem az állammal Brian felé és leültem Rev mellé, aki ugyancsak vigyorogva nézett Brianre.
-Nincs mit mondanom!
-Hülyének nézel? Kérlek! Azt hittem ennél többre tartjuk egymást.-meghúzta a sört és sóhajtott.

Brian:

-Komolyan, nem tudom mit akarsz mit mondjak.
-Jó, akkor kezdem én.-könyökölt fel Ava az asztalra. -Ha valamit rosszul mondok javíts ki.Szóval, bepiáltunk, veled aludtam és te beverted a tükröt és elcseszted egy hetünket. Nem mondod meg miért de akkor mondom szerintem miért.Berúgtam és elkezdtem beszélni neked,esetleg flörtöltünk is kicsit vagy csak hülyére ittam magam és megcsókoltalak,...tudod hogy nem akarom keverni a munkát, mert mint az kiderült nem bírom ezeket a bonyodalmakat, és most magadat gyötröd mert amit tettem az beindított.-amíg beszélt végig a szemembe nézett, köpni nyelni nem tudtam, de ahogy Rev pillantottam ő is hasonlóképpen bámult a csajra maga mellett.
-Nem csókoltál meg.-szólaltam meg aztán a csendet megtörve.-És igen, elfogadom hogy nem akarsz bonyodalmat, én se,... szexi vagy? igen, ki az akinek nem jönnél be? aki nem indulna be rád? Senki!-nyugtáztam neki de egy mosoly, egy szemrebbenés, semmi nem volt.-Szarul érzem-e magam, hogy miket gondolok kettőnkről és rólad? Igen!
-Korrekt!-mondta és beleivott a sörébe.
-Komolyan mondom ez a legjobb műsor amit az életben valaha...-mondta Jimmy de Ava rátenyerelt a szájára.
-Kibírod velem a közös munkát, vagy mondjak fel most?-szögezte nekem a sokkot és én blokkoltam.
-Hogy mi?-kérdeztem de komolyan meredt csak rám, tényleg ezen gondolkodik.-Kibírom.
-Jó! Segítek és könnyítek rajtad... nem vagyok az a lány akinek gondoltok, nemrég felmondtam és lefeküdtem Mattel, és itt vagyok, saját magamat köpöm képen, és a legjobb barátnőmet, akit mellesleg ugyancsak megakartál fektetni...szóval kettőnk között ez kizárt...-hadarta le aztán felállt a kanapéról és átment az egyik ágyba.