Heidi:
-Skye nyugodj már meg!
-Nem tudok! Mióta délután minden szó nélkül elment.... Nem láttad milyen szomorú volt.
-Figyelj, nincs miért így érezned magad, mert Matt döntött úgy hogy Valaryvel marad.
-Heidi, nem érted, és nem is értheted.
-De értem, azért sírsz és azért akadtál ki, mert terhes vagy és túl tengenek benned a hormonok. Térj észre kérlek!-próbáltam hatni Skyera de úgy érzem nem figyel rám. Matt a maival haza vágta. De nyilván őt sem lehet hibáztatni, hiszen most már tudja hogy apa lesz, és most a részese lehetne ha úgy döntött volna.
Fogtam magam és kimentem Zackyhez és Brianhez a nappaliba.
-Na hogy van?
-Még mindig sír, de nem csoda.Matt?
-Jimmy és Johnny átmentek hozzá.
-Igazam volt az elején, kár volt visszajönnünk.-huppantam le a kanapéra, de a mondatomra Brian felkapta a fejét.
-Na jó elég! Megbántad hogy mi összejöttünk?!-kérdezte flegmán.
-Nem!-vágtam rá egyből.
-És hogy hozzám jöttél?!
-Nem, dehogy!
-Akkor fejezd be! Azért mert ők hülyék, nem volt hiba!ÉN örülök! -mordult fel, de még komoran nézett rám.
-Sajnálom, de tudod, hogy nem úgy értettem! -álltam fel, hogy az ölébe üljek, de nem hagyti inkább felpattant és kiment, jól becsapva maga mögött a bejárati ajtót.-Jó azt hiszem az emberekkel való kommunikálást feladom a mai napra.-sóhajtottam és leültem a férjem helyére.
-Ne vedd magadra, Syn csak...-kezdett bele Zacky de elhallgatott.
-Csak mi? Mi van vele?-nem válaszolt.-Zacky! Mondd!
-A nagyapja egy hete kórházban van. Az apukája apja, már egy jó ideje tudtuk, hogy rákos, de most...
-Miért nem szólt?
-Nagyon közel áll hozzá, és nagyon rosszul is viseli, nem akarta, hogy túl érzékenynek tartsd.-mondta én meg felhúztam magam.Gyorsan felugrottam és kimentem utána a ház elé. A lépcsőn ült és cigizett.
-Miért nem szóltál?
-Miről?
-A papádról! Miért nem mondtad el?
-Ne most!
-De igen most! A feleséged vagyok, talán a család része még nem? Miért nem mondtad el, hogy kórházba került? Azért mert aggódsz érte...-kezdtem bele és leültem mellé.-és mert félsz, hogy mi lesz ha,... hogy Florence, vagy apukád hogy viseli majd, nem fog elrettenteni tőled, nem foglak kevésbé szeretni, vagy kevesebbnek gondolni. Sőőőt! Csak jobban szeretlek, mert hagyod hogy jobban megismerjelek! -ahogy mindezeket mondtam, láttam rajta hogy remegni kezd, megfogtam a kezét.-Talán még jobban beindul a peteérésem, látva hogy ilyen vagy!-mondtam és rámosolyogtam, mire megcsókolt.
-Akkor használjuk ki! Szülj nekem gyereket!-mondta miközben magához szorított.
-Várj, mi?
-Hallottad, szülj nekem, legyünk egy család...
-Brian én nem,.. nem állok készen.
-Együtt megoldjuk!
-Nem, tudod, hogy ez nem így megy!-mondtam és erre elengedett.-Eddig te sem akartál gyereket, nekünk ez még korai.-Könnyes lett a szeme és üres szemekkel nézett felém.
-Megígértem papának, hogy láthatja ahogy majd... felnőnek.
Matt:
-Valary hova mész?
-El! Haza apámékhoz!
-Ne menj este! Ne vezess így!
-Mich értem jön!-beszélt úgy, hogy rám se nézett. Mire haza értem ő már összeszedte a ruhái többségét és néhány holmiját. Ha akartam se tudtam volna tartóztatni, de most nem is akartam. Hagytam, hogy pakoljon, aztán megjöttek a srácok Jimmy és Johnny.
-Matt, haver hogy vagy?
-Szerinted? -Kérdeztem vissza, aztán megjelent Valary a bőröndökkel.
-Sziasztok Srácok, örültem nektek!
-Hova mész?-kérdezte Jimmy, de jobb lett volna ha nem kérdezi.
-Szerinted? Elfogadtam, hogy megcsalt amíg ott lakott. De még egy gyereket csinált, szerintetek mit gondolnak így rólam? Megalázott!-mondta és egyre jobban a lelkembe mart. Mindenkit megbántottam aki fontos volt nekem. A srácok akár csak én szó nélkül nézték, hogy Valary kisétál a ház ajtaján.
-Matt nem mész utána?-kérdezte Johnny.
-Nem!-sóhajtottam és becsuktam az ajtót.
-Ez most mit jelent?-kérdezte Jimmy-Skye?
-Skye Zackyt választotta helyettem, elrontottam mindent nem tudok mit tenni.
-Ha nagyobb lennék, most megütnélek!-nézett rám Johnny dühösen.-Skye sír, miattad!
-Erről beszélek, ártok neki és a babának!
-Komolyan ilyen hülye vagy?!-bökött homlokon Jimmy.-Azért sír mert bűntudata van, hogy nem vagy vele, hogy elküldött.
-Mi?Akkor miért mondta, hogy Zackyt...
-Azért mert már kétszer elhagytad, és valaki olyat akar a gyerek mellé aki vele is marad.-Skyenak igaza van, Zacky sosem bántaná. Jó apa is lenne, még ha nem is az ő gyereke. Ahogy ezen gondolkodtam egyre jobban kezdtem felhúzni magam, és mire észbe kaptam már olyan dühös voltam hogy bele öklöztem a falba, aztán éreztem a fájdalmat.
-Haveeeeeeeeeer!-ordított rám Jimmy.-Mi volt ez?
-Az az én gyerekem! Én is mellette lehetek!
-Mi? Matt ez nem biztos, hogy.,..-kezdte Johnny, de már indultam a kocsihoz.
-Jöttök? Én még nem tudok vezetni!-sürgettem őket, hogy mihamarabb Skyehoz érjek.
Skye:
Aludtam, de nem álmodtam, hallottam mi megy körülöttem de mégsem voltam ébren. Mintha Matt hangját hallanám, de anniyra fájnak a szemeim a sírástól, hogy inkább meg se próbálom kinyitni. Aztán hirtelen melegséget érzek a hasamon, a kezemet odacsúsztattam és megéreztem egy kezet. Kipattant a szemem és megláttam Matt kezeit a hasamon.
-Matt?
-Skye,-mondta és nagyot sóhajtott végig a hasamat nézte.-tudom, hogy Zackyt mondtad, de...ő az enyém is.-ahogy kimondta hogy az övé, kirázott a hideg.-Kérlek, megbántottalak nem egyszer, sajnálom, de hagyd hogy mellette legyek és melletted.-és végre a szemembe nézett. Nem szóltam, nem toltam el a kezét, nem tudtam mit mondjak erre.Nem tudom, most mennyire gondolja komolyan, és meddig tart míg velem van.
-Valary elment és én nem akadályoztam meg!-mondta és még mindig a szemembe nézett.
-Matt én, nem tudom elhinni, hogy ez most más lesz. Hogy most nem Őt választod.
-Skye veletek akarok lenni, bízz bennem!
-Matt én nem tudok bízni, annyi minden történt velünk, hogy nem tudom elhinni, sem bízni abban hogy most jó lesz.
-Skye.
-Nem! Nem tudok mit mondani erre, nem fogok a karjaiba ugrani, most nem! Nem rólam van szó, hanem Aleckről és erről a babáról. MIattuk én ezt...
-Adj egy esélyt. Jó apa leszek, ígérem.
-Matt tudom, hogy jó apa vagy, de...
-Egy esélyt.
-Figyelj, nem zárlak ki semmiből, ha akarsz gyere vizsgálatra, gyere át Aleckhez, jó? De nekem nem elég 1-2 hét hogy elhiggyem amit mondasz, de adok neked lehetőséget, hogy bizonyíts.
-Skye, nem fogod megbánni, most nem! Bebizonyítom, hogy jó vagyok, és jó lesz ez az egész!
2014. március 30., vasárnap
2014. március 25., kedd
Life is just a game 45.
Zacky:
-Jó reggelt szépségem!-toltam is a kakaót Skye elé, ahogy leült a konyhába.
-Kávééééét!
-Nem, nem, sajnálom, majd 5 hónap múlva!-simítottam meg a hasát, már egészen kigömbölyödött a pocakja.Bár gondolom azért is mert elég vékony, és hamar meglátszik rajta minden.
-Kegyetlen vagy!-morogta, de beleszürcsölt a kakaóba.
-Csak szeretlek titeket!-mondtam és leültem mellé a pulthoz.
-Akkor ma mennünk kell ugye?
-Igen! Bírni fogod a koncertet?
-Azt igen, inkább Valaryt és Mattet nem.
-Dehogynem. November van, eltelt 2 hónap. Hidd el már nem érdekel, csak félsz, hogy mi van ha rájön, de nem fog.-bólintott és szinte biztos lettem afelől, hogy megnyugodott, mert elkezdett enni.
-Na jó akkor lezuhanyzom, felöltözöm, aztán ha te is készen vagy indulhatunk próbálni.
-Jól van, Jimmy?
-Nappali.
Skye:
-Sziasztok!-köszöntek a többiek, már mindenki ott várt minket a tv stúdióban. Igen Valary is.
-Arra gondoltunk, hogy mivel többször kell majd külön egy egy számot eljátszanunk, hogy lehetne amit együtt éneklünk.-mondta Matt és rám mosolygott, amitől valahogy borzalmasan éreztem magam.
-Milyen számokat énekelnénk együtt?-kérdeztem.
-Little piece of heaven, dear god, a ti számaitok között Heidi a Never too latet javasolta, és a Don't-ot.
-Jó persze!-bólintotta és ösztönösen magam elé fontam a karomat, hogy takargassam a hasam.
-Nézd Skye, sajnálom, hogy bunkó voltam! Én azt hiszem, féltékeny lettem, hogy Zacky melletted lehet most én meg anno nem lehettem mikor az én gyerekem volt a hasadban és ez...-hiába beszélt még tovább a gyomrom még inkább összeszűkült, hiszen ez is az ő gyereke.
-Semmi baj Matt, tényleg!-mondtam egy nagy sóhaj közepette.
-A rajongók még nem tudják ugye?-kérdezte mire megráztam a fejem.-Akkor nyugi én sem kotyogom ki.-mondta aztán elment, Heidi meg gyorsan felém sietett.
-Na?
-Semmi!-vágtam rá.-Gyakoroljunk kicsit!-mondtam és leültem az egyik kanapéra az öltözőben Heidi meg már hozta is a gitárját.
Alig egy órát kellett csak várnunk, hogy elkezdődjön a műsor először a mi interjúnkkal.
-Szép napot mindenkinek! Itt van velünk az Avenged Sevenfold és a Rocket két énekesnője. A műsor ideje alatt több számukat is hallhatjuk, deee előtte jönnek a szaftos részletek.Szóóval Heidi Synyster mi a helyzet veletek? Azt csiripelik ti jártok.
-Aljas rágalom.-mondta Heidi mire mi kicsit elképedtünk.-Nem járok Synnel.
-Ez így van, nem járunk! -helyeselt Brian is, mi meg összepillantottunk zavartan a srácokkal.-Elvettem, már a feleségem!
-Hűűű, ez komoly? Ilyen titokban?
-Nem volt titok, csak nem vertük nagydobra.Szóval akár hanyagolhatjuk is a témát.
-Jól van! Lányok gondoljátok, lesz még közös turnétok a fiúkkal?
-A közeljövőben biztosan nem!-vágtam rá egyből.-Most jelent meg a 2. kislemezünk egy klippel és elkezdtünk dolgozni az új lemezen, inkább csak kisebb fellépések férnek most bele az időnkbe.
-Új album? Mikorra várhatjuk?
-Még egy félévig biztosan nem!-mosolygott Heidi.
-Még egy kérdésünk lenne, ami jobban izgatja a rajongóitokat, mégpedig hogy, Skye Zacky és Rev ti együtt laktok?
-Ez izgatja őket? Komolyan?-kérdezett vissza Jimmy hülye fejet vágva.-Hát jó igen, mint barátok! Megszoktuk a turné alatt! Nincs több válasz!-zárta le gyorsan.
-Érdekes, és srácok úgy tudjuk ti is dolgoztok már az új album dalain.
-Igen, majd 2009 nyár, ősz környékén érkezik most még a dalokat írjuk.-mondta Matt.
-De akkor akár lehet is közös turné nem? Közel egyszerre jelennek meg az albumaitok.
-Majd meglátjuk, inkább nem ígérünk semmit.-mondtam mire Matt is nagyban bólintott.
-Jól van akkor hamarosan újabb interjúkkal folytatjuk addig halljunk pár számot!-át is mentünk a felállított hangszerekhez és indítottunk a Little piece of heavennel. Őszintén? Azt hittem miközben énekeltünk hogy Matt azért ezt akarta énekelni mert ezt még anno együtt írtuk, ketten álmodtuk meg.
"I will suffer for so long
(What will you do, not long enough)
To make it up to you
(I pray to God that you do)
I'll do whatever you want me to do
(Well then I'll grant you a chance)
And if it's not enough
(If it's not enough, If it's not enough)
If it's not enough
(Not enough)
Try again
(Try again)
And again
(And again)
Over and over again"
Matt:
-Jók voltatok!-csókolt meg Valary ahogy lementünk a színpadról míg folyt a következő interjú.
-Köszi.
-Mondd csak Skye terhes? Mintha domborodna kicsit a hasa a blúz alatt.-nézett fel rám gyanakvóan.
-Titok, de igen terhes.
-Ez most nem lehet igaz?!-akadt ki teljesen.
-Val Valary nyugalom, nem én vagyok az apja. Zacky az.-ahogy kimondtam éreztem, hogy megint kezdek dühös lenni.
-Hogy mi van? Zacky? Mégis hogy?
-Miután én eljöttem, gondolom lefeküdtek, vagy még a turné elején mikor ...
-Jaj kicsim ha a turné elején esett volna teherbe már hatalmas pocakja lenne. Mennyi idős lehet? 2 hónap? Nem is lehetne ekkora hasa...-Valary féltékenyen méregette Skyet, aki Zacky mellett ülve tömte magába a fánkokat. Édes volt ahogy felcsillant a szeme minden egyes falatra.
-Most már azt hiszem 3 hónapos, vagy talán több.-mondtam.
-Várj 3 hónap?Akkor sehogy sem lehet Zackyé a gyerek, hacsak nem volt együtt vele, amíg te nála laktál.
-Mi?-értetlenkedtem, nem esett le elsőre mit akar mondani Valary de elborult az agya és csak hozzám vágta a gyűrűjét.
-Kicsim, nem értelek. Én szeretlek kér...-mondtam aztán valahogy leesett. Én nem egész 3 hónapja költöztem ki, akkor... bassza meg, tőlem terhes, az az én gyerekem, nem Zackyé... De... de ...Mintha Skye tudta volna, hogy rájöttem, ahogy néztem, egyszer csak rám nézett és megsimította a pocakját.
-Skye beszélhetnénk?-kérdeztem, mire hirtelen mind elhallgattak.-Négyszemközt.
-Persze, menjünk!-mondta és kijött velem az épület elé.-Miről beszéljünk? Baj van?
-Igen van! Hazudtál nekem! ALJAS MÓDON HAZUDTÁL.-mondtamkicsit hangosabban, már már ordítva és a hasára néztem.
-Matt miről beszélsz?-kérdezett vissza.
-Tudod jól.-mutattam a hasára.-Zacky gyereke?
-Matt mi ez az egész? Megmondtuk nem?
-Nem! Te nem mondtál nekem semmit, Zacky azt mondta ő neveli fel, és melletted lesz. De az a gyerek ott, az ő gyereke?-kérdeztem de már szinte éreztem, hogy könnyekkel telik meg a szemem, csak mondja már ki!
-Nem! Nem Zacky az apja!-mintha fejbe vágtak volna, majd kiugrott a szívem és nem tudtam mit mondjak.-De változtat ez ezen? Változtat bármin is? Nem! És nem is fog!-mondta és befelé indult.
Skye:
Félve, szédülve és égő arccal siettem vissza a többiekhez. Már benyitottam az öltözőbe és egyenesen Zackyre néztem mikor Matt szólt.
-Várj!-Zacky hallotta és hirtelen felpattan, de becsuktam az ajtót.
-Mire várjak? Te nem akarsz engem, nem velem akarsz lenni, hanem Valaryvel.
-Mi folyik itt?-jött ki ekkor Zacky és Heidi.
-Hazudtatok nekem, mindannyian! Tudtátok igaz? Mindenki tudta csak nekem nem szóltatok.
-Miről van szó?-kérdezte Heidi és szorosan mellém állt, mintha félne hogy Matt nekem jön.
-Az én gyerekem! Tudtátok, és nem szóltatok, pedig tudjátok mennyire bántam hogy Alecknél nem lehettem ott. Tudtátok mennyire megörültem, hogy az én fiam, és most sem szóltál nekem.-beszélt Matt olyan fájdalmas hangon hogy már tényleg kezdtem szarul érezni magam. Kizártam az egészből, semmi esélyt enm adtam neki ez tény, de mit tehettem volna, elhagyott, megint...csak állt ott és megvetően nézett ránk, és nem tudtunk mit szólni. Senki sem. Matt közelebb jött, és láttam hogy könnyes a szeme. Heidi megszorította a karomat de nem léptem hátrébb, tudtam hogy Matt csak nem bírja felfogni, és kétségbe van esve. Aztán megéreztem a tenyerét a hasamon. Mindkét kezével megfogta a kis pocakomat és megsimogatta.
-Nézz a szemembe és mondd, hogy Zacky neveli fel!-kérte Matt és nem értettem miért.-Mondd hogy Zackyt választod és nem engem!
-Haver én...
-Zacky ne!-csitította Heidi és ott hagytak minket.
-Skye kérlek!
-Ha nem lenne Valary gondolkodás nélkül téged választanálak, de...de amíg együtt vagytok...nekem nincs helyem az életedben, mert... mindig őt fogod választani.-Matt felsóhajtott és elhúzta a kezeit majd hátrébb lépett.
-Zackyvel maradok!-mondtam ki mire, Matt olyan szomorúan nézett rám, hogy ha a szívemre hallgatok egyből mondtam volna, hogy nem nem, meggondoltam magam, vagy csak egy vicc volt, persze hogy őt akarom! De nem tehetem, ez a gyerek nem nőhet fel Apa nélkül. De az apja nem lehet vele.
-Rendben, ha... esetleg...-dadogott de aztán csak elment. Minden szó nélkül elment.
-Jó reggelt szépségem!-toltam is a kakaót Skye elé, ahogy leült a konyhába.
-Kávééééét!
-Nem, nem, sajnálom, majd 5 hónap múlva!-simítottam meg a hasát, már egészen kigömbölyödött a pocakja.Bár gondolom azért is mert elég vékony, és hamar meglátszik rajta minden.
-Kegyetlen vagy!-morogta, de beleszürcsölt a kakaóba.
-Csak szeretlek titeket!-mondtam és leültem mellé a pulthoz.
-Akkor ma mennünk kell ugye?
-Igen! Bírni fogod a koncertet?
-Azt igen, inkább Valaryt és Mattet nem.
-Dehogynem. November van, eltelt 2 hónap. Hidd el már nem érdekel, csak félsz, hogy mi van ha rájön, de nem fog.-bólintott és szinte biztos lettem afelől, hogy megnyugodott, mert elkezdett enni.
-Na jó akkor lezuhanyzom, felöltözöm, aztán ha te is készen vagy indulhatunk próbálni.
-Jól van, Jimmy?
-Nappali.
Skye:
-Sziasztok!-köszöntek a többiek, már mindenki ott várt minket a tv stúdióban. Igen Valary is.
-Arra gondoltunk, hogy mivel többször kell majd külön egy egy számot eljátszanunk, hogy lehetne amit együtt éneklünk.-mondta Matt és rám mosolygott, amitől valahogy borzalmasan éreztem magam.
-Milyen számokat énekelnénk együtt?-kérdeztem.
-Little piece of heaven, dear god, a ti számaitok között Heidi a Never too latet javasolta, és a Don't-ot.
-Jó persze!-bólintotta és ösztönösen magam elé fontam a karomat, hogy takargassam a hasam.
-Nézd Skye, sajnálom, hogy bunkó voltam! Én azt hiszem, féltékeny lettem, hogy Zacky melletted lehet most én meg anno nem lehettem mikor az én gyerekem volt a hasadban és ez...-hiába beszélt még tovább a gyomrom még inkább összeszűkült, hiszen ez is az ő gyereke.
-Semmi baj Matt, tényleg!-mondtam egy nagy sóhaj közepette.
-A rajongók még nem tudják ugye?-kérdezte mire megráztam a fejem.-Akkor nyugi én sem kotyogom ki.-mondta aztán elment, Heidi meg gyorsan felém sietett.
-Na?
-Semmi!-vágtam rá.-Gyakoroljunk kicsit!-mondtam és leültem az egyik kanapéra az öltözőben Heidi meg már hozta is a gitárját.
-Szép napot mindenkinek! Itt van velünk az Avenged Sevenfold és a Rocket két énekesnője. A műsor ideje alatt több számukat is hallhatjuk, deee előtte jönnek a szaftos részletek.Szóóval Heidi Synyster mi a helyzet veletek? Azt csiripelik ti jártok.
-Aljas rágalom.-mondta Heidi mire mi kicsit elképedtünk.-Nem járok Synnel.
-Ez így van, nem járunk! -helyeselt Brian is, mi meg összepillantottunk zavartan a srácokkal.-Elvettem, már a feleségem!
-Hűűű, ez komoly? Ilyen titokban?
-Nem volt titok, csak nem vertük nagydobra.Szóval akár hanyagolhatjuk is a témát.
-Jól van! Lányok gondoljátok, lesz még közös turnétok a fiúkkal?
-A közeljövőben biztosan nem!-vágtam rá egyből.-Most jelent meg a 2. kislemezünk egy klippel és elkezdtünk dolgozni az új lemezen, inkább csak kisebb fellépések férnek most bele az időnkbe.
-Új album? Mikorra várhatjuk?
-Még egy félévig biztosan nem!-mosolygott Heidi.
-Még egy kérdésünk lenne, ami jobban izgatja a rajongóitokat, mégpedig hogy, Skye Zacky és Rev ti együtt laktok?
-Ez izgatja őket? Komolyan?-kérdezett vissza Jimmy hülye fejet vágva.-Hát jó igen, mint barátok! Megszoktuk a turné alatt! Nincs több válasz!-zárta le gyorsan.
-Érdekes, és srácok úgy tudjuk ti is dolgoztok már az új album dalain.
-Igen, majd 2009 nyár, ősz környékén érkezik most még a dalokat írjuk.-mondta Matt.
-De akkor akár lehet is közös turné nem? Közel egyszerre jelennek meg az albumaitok.
-Majd meglátjuk, inkább nem ígérünk semmit.-mondtam mire Matt is nagyban bólintott.
-Jól van akkor hamarosan újabb interjúkkal folytatjuk addig halljunk pár számot!-át is mentünk a felállított hangszerekhez és indítottunk a Little piece of heavennel. Őszintén? Azt hittem miközben énekeltünk hogy Matt azért ezt akarta énekelni mert ezt még anno együtt írtuk, ketten álmodtuk meg.
"I will suffer for so long
(What will you do, not long enough)
To make it up to you
(I pray to God that you do)
I'll do whatever you want me to do
(Well then I'll grant you a chance)
And if it's not enough
(If it's not enough, If it's not enough)
If it's not enough
(Not enough)
Try again
(Try again)
And again
(And again)
Over and over again"
Matt:
-Jók voltatok!-csókolt meg Valary ahogy lementünk a színpadról míg folyt a következő interjú.
-Köszi.
-Mondd csak Skye terhes? Mintha domborodna kicsit a hasa a blúz alatt.-nézett fel rám gyanakvóan.
-Titok, de igen terhes.
-Ez most nem lehet igaz?!-akadt ki teljesen.
-Val Valary nyugalom, nem én vagyok az apja. Zacky az.-ahogy kimondtam éreztem, hogy megint kezdek dühös lenni.
-Hogy mi van? Zacky? Mégis hogy?
-Miután én eljöttem, gondolom lefeküdtek, vagy még a turné elején mikor ...
-Jaj kicsim ha a turné elején esett volna teherbe már hatalmas pocakja lenne. Mennyi idős lehet? 2 hónap? Nem is lehetne ekkora hasa...-Valary féltékenyen méregette Skyet, aki Zacky mellett ülve tömte magába a fánkokat. Édes volt ahogy felcsillant a szeme minden egyes falatra.
-Most már azt hiszem 3 hónapos, vagy talán több.-mondtam.
-Várj 3 hónap?Akkor sehogy sem lehet Zackyé a gyerek, hacsak nem volt együtt vele, amíg te nála laktál.
-Mi?-értetlenkedtem, nem esett le elsőre mit akar mondani Valary de elborult az agya és csak hozzám vágta a gyűrűjét.
-Kicsim, nem értelek. Én szeretlek kér...-mondtam aztán valahogy leesett. Én nem egész 3 hónapja költöztem ki, akkor... bassza meg, tőlem terhes, az az én gyerekem, nem Zackyé... De... de ...Mintha Skye tudta volna, hogy rájöttem, ahogy néztem, egyszer csak rám nézett és megsimította a pocakját.
-Skye beszélhetnénk?-kérdeztem, mire hirtelen mind elhallgattak.-Négyszemközt.
-Persze, menjünk!-mondta és kijött velem az épület elé.-Miről beszéljünk? Baj van?
-Igen van! Hazudtál nekem! ALJAS MÓDON HAZUDTÁL.-mondtamkicsit hangosabban, már már ordítva és a hasára néztem.
-Matt miről beszélsz?-kérdezett vissza.
-Tudod jól.-mutattam a hasára.-Zacky gyereke?
-Matt mi ez az egész? Megmondtuk nem?
-Nem! Te nem mondtál nekem semmit, Zacky azt mondta ő neveli fel, és melletted lesz. De az a gyerek ott, az ő gyereke?-kérdeztem de már szinte éreztem, hogy könnyekkel telik meg a szemem, csak mondja már ki!
-Nem! Nem Zacky az apja!-mintha fejbe vágtak volna, majd kiugrott a szívem és nem tudtam mit mondjak.-De változtat ez ezen? Változtat bármin is? Nem! És nem is fog!-mondta és befelé indult.
Skye:
Félve, szédülve és égő arccal siettem vissza a többiekhez. Már benyitottam az öltözőbe és egyenesen Zackyre néztem mikor Matt szólt.
-Várj!-Zacky hallotta és hirtelen felpattan, de becsuktam az ajtót.
-Mire várjak? Te nem akarsz engem, nem velem akarsz lenni, hanem Valaryvel.
-Mi folyik itt?-jött ki ekkor Zacky és Heidi.
-Hazudtatok nekem, mindannyian! Tudtátok igaz? Mindenki tudta csak nekem nem szóltatok.
-Miről van szó?-kérdezte Heidi és szorosan mellém állt, mintha félne hogy Matt nekem jön.
-Az én gyerekem! Tudtátok, és nem szóltatok, pedig tudjátok mennyire bántam hogy Alecknél nem lehettem ott. Tudtátok mennyire megörültem, hogy az én fiam, és most sem szóltál nekem.-beszélt Matt olyan fájdalmas hangon hogy már tényleg kezdtem szarul érezni magam. Kizártam az egészből, semmi esélyt enm adtam neki ez tény, de mit tehettem volna, elhagyott, megint...csak állt ott és megvetően nézett ránk, és nem tudtunk mit szólni. Senki sem. Matt közelebb jött, és láttam hogy könnyes a szeme. Heidi megszorította a karomat de nem léptem hátrébb, tudtam hogy Matt csak nem bírja felfogni, és kétségbe van esve. Aztán megéreztem a tenyerét a hasamon. Mindkét kezével megfogta a kis pocakomat és megsimogatta.
-Nézz a szemembe és mondd, hogy Zacky neveli fel!-kérte Matt és nem értettem miért.-Mondd hogy Zackyt választod és nem engem!
-Haver én...
-Zacky ne!-csitította Heidi és ott hagytak minket.
-Skye kérlek!
-Ha nem lenne Valary gondolkodás nélkül téged választanálak, de...de amíg együtt vagytok...nekem nincs helyem az életedben, mert... mindig őt fogod választani.-Matt felsóhajtott és elhúzta a kezeit majd hátrébb lépett.
-Zackyvel maradok!-mondtam ki mire, Matt olyan szomorúan nézett rám, hogy ha a szívemre hallgatok egyből mondtam volna, hogy nem nem, meggondoltam magam, vagy csak egy vicc volt, persze hogy őt akarom! De nem tehetem, ez a gyerek nem nőhet fel Apa nélkül. De az apja nem lehet vele.
-Rendben, ha... esetleg...-dadogott de aztán csak elment. Minden szó nélkül elment.
2014. március 24., hétfő
Nobody's perfect 21.
Végre letelt az egy hét amit még otthon kellett töltenem, így ma végre a srácokkal együtt mehettem suliba. El sem hiszem. Mire felöltöztem Brian már vigyorogva várt rám a ház előtt.
-Szia szépségem!-adott egy puszit és átkarolt.
-Na, miért van ilyen jó kedved?
-Végre visszatérsz. Elég unalmas volt nélküled!
-De édi vagy!-vigyorogtam rá mire, csak kacsintott és el is indultunk gyalog tovább.
-Mi a helyzet Joshsal? Együtt vagytok még?
-Miért ne lennénk? Csak egy hete ment haza.
-Jól van , akkor mondjuk, hogy csak reménykedtem!
-Miért is?
-Mert végre szabad préda lennél.-mosolyodott el, de engem dühített.
-Brian barátok vagyunk, akkor se lenne köztünk semmi, ha nem járnék Joshsal.
-Hidd el, lesz még!-ölelt magához nevetve, de ellöktem mosolyogva.
-Nem!
-Híres rocksztár leszek, sok pénzzel,kocsikkal,és vedd hozzá a vonzó külsőmet. Nem fogsz tudni ellen állni.-állt be elém, hogy ne tudjak tovább menni.
-Már most is megy.
-Jobb leszek!-lépett hozzám közelebb és kajánul elvigyorodott.A mellkasára tettem a kezem és kicsit lesimítottam a hasára, mire felszisszent, aztán váratlanul ellöktem magamtól, mire meglepett fejjel bámult rám.
-Brian nem!-mondtam és tovább sétáltam ő meg utánam.A suliig már síri csendben jutottunk el, nem beszélgettünk, de az épület előtt ott várt Matt és Zacky.
-Jimmy?-kérdeztem, mire elvigyorodtak.
-Talált egy szőkét az öltözőben.-
-Jaj ne máááár! Már a suliban is ezt csináljátok?-akadtam ki, miközben a termek felé mentünk.
-Gyere szépen okosodni.-állt meg aztán Brian a teremnél ahol óránk lesz.
-Szia Zacky, suli után!-dobtam neki egy puszit és bementem Mattel és Briannel az órámra. Amennyire vártam, hogy visszajöhessek és ne kelljen egyedül otthon feküdnöm, annyira szenvedtem végig a napot. Annyit hiányoztam, hogy egy szót sem értettem, szóval szinte csak némán bámultam ki a fejemből. Az utolsó óránkon, törin dolgozat volt, amit mivel hiányoztam nem kellett megírnom, el is mehettem korábban, de a suli előtt ücsörögtem csak. Vajon mit szólnak majd a srácok, ha kiderül, hogy Matt és köztem mi volt? Vagy Josh mit szólna, ha megtudná, hogy amíg ő azt hitte mi már járunk én még lefeküdtem Mattel? Lóbáltam a lábam ahogy ücsörögtem a kőkorláton, mikor valaki váratlan átkarolt hátulról.
-Lebuktat az az 1es az ujjadon.-néztem Brian összefonódó karjait magam előtt.-Hogy hogy már kint?
-Pár perc és vége az órának, beadtam előbb a dogát, hogy ne hiányolj tovább!
-Ó de drága vagy!-mondtam neki mire leült mellém és már rá is gyújtott egy szál cigire.-Le kéne rólad szoknod! Bűzlesz tőle!
-Majd megszokod!-vigyorodott el.
-Soha, hányingerem van tőle! Látod, pont ezért nem fogok veled összebújni.-vigyorodtam most én el, mire elképedve nézett felém.
-Ez komoly?-kérdezte, mire bólintottam, kivette a szájából a szálat és csak nézte.
-Sajnálom, de nem érsz ennyit egy éjszakára!-mondta fintorogva és toább szívta, miközben én tarkón vágtam.
-Jó fej vagy!
-Meheteüüüüüüüünk!-jött Zacky és Matt vigyorogva.
-Hova is?
-A házunkba, meg kéne beszélnünk a szülinapi bulidat!-nézett rám úgy Zacky mintha ez olyan alapvető dolog lenne, és milyen bunkó vagyok hogy én erről pont nem tudtam.
-Srácok én nem szeretnék bulit. Az utóbbi időben nem voltam túl szerencsés.
-Nyugi most nem koncertezünk, nem lesz színpad és nem eshetsz le!-erőltetett magára egy mosolyt Matt.
-Jó, akkor majd nyilván valamelyikőtök csaja akaszt fe amíg alszom-fintorodtam el.
-Akkor nem hívunk senkit, majd ott felszedünk valakit!-vigyorodott el Brian.
-Na jó srácok sajnálom, de nekem ehhez most nincs kedvem!-mondtam és megálltam.-Sziasztok holnap beszélünk!-intettem és kapkodtam a lábaimat haza. Mardosott a lelkiismeretem, Josh féltékeny Mattre, Matt hecceli Josht, én megcsaltam Josht Mattel.Mire kitisztult a fejem a házunk előtt álltam és bámultam az ablakomat. Lassan bementem nem volt otthon senki felmentem a szobámba és bedőltem az ágyamba.
-Hé, Lizzy, Hé ébren vagy?
-Mi? Mi? Matt?-dörzsöltem meg a szememet.
-Igen, csak azt akartam tudni, hogy jól vagy.
-Jól vagyok, miért gondoltad hogy nem?
-Szomorúnak tűntél, baj van?
-Én... Nem csak furán érzem magam, hogy....
-Mi?
-Joshsal együtt vagyok és nekem ez tök új, és megcsaltam veled és nem merem elmondani.
-Nem csaltad meg!
-De igen, ő úgy volt vele, hogy már együtt voltunk akkor.
-De te nem! Ez így nem megcsalás! Ez így már az lenne!-rántott hirtelen magához és megcsókolt, de alig ha 10 másodpercig tartott az egész.
-Na kössz, akkor ha már kidumálod belőlem a lelkiismeret furdalást, most elintézted hogy tényleg csalfa legyek.-elvigyorodott és eldőlt az ágyamon.
-Barátok vagyunk tudod, ez adolgom!-lefeküdtem mellé és kicsit hozzá bújtam.-Különben is én nem mondom el senkinek, ha attól félsz...
-Nem, attól félek hogy nem bírom elmondani, pedig egyszerűbb lenne. Akkor talán jobban kijönnétek.
-Liz, most komolyan szereted őt?-nézett le rám ahogy a karján feküdtem, de nem tudtam válaszolni. Láttam hogy milyen szomorú és én utáltam ha szomorú. Josh és én viszont megértjük egymást, úgy bánik velem ahogy... hogy... hogy erősnek érzem magam...és.. de nem tudom, hogy szeretem-e, lehet már tudnom kéne nem? Vagy ez márt azt jelenti hogy nem szeretem?
-Liz?-kérdezett újra Matt és megijedtem, válaszolni nem tudtam, mit tegyek, hogy...?-Szeretsz?-kérdezte másképp, és így még nagyobb sokkot kaptam, persze hogy szeretlek, gondoltam, de honnan tudjam, hogy úgy szeretem-e ahogy azt kell? Kell egyáltalán? Jézusom, ilyen hülyét mint én ez nekem nem megy!
-Jó tudod mit, hagyjuk!-adott egy puszit a homlokomra.-Aludjunk, aztán ha tudod valamelyikre a választ, majd szólsz!-mondta és kicsit szorosabban magához húzott.
-
-Szia szépségem!-adott egy puszit és átkarolt.
-Na, miért van ilyen jó kedved?
-Végre visszatérsz. Elég unalmas volt nélküled!
-De édi vagy!-vigyorogtam rá mire, csak kacsintott és el is indultunk gyalog tovább.
-Mi a helyzet Joshsal? Együtt vagytok még?
-Miért ne lennénk? Csak egy hete ment haza.
-Jól van , akkor mondjuk, hogy csak reménykedtem!
-Miért is?
-Mert végre szabad préda lennél.-mosolyodott el, de engem dühített.
-Brian barátok vagyunk, akkor se lenne köztünk semmi, ha nem járnék Joshsal.
-Hidd el, lesz még!-ölelt magához nevetve, de ellöktem mosolyogva.
-Nem!
-Híres rocksztár leszek, sok pénzzel,kocsikkal,és vedd hozzá a vonzó külsőmet. Nem fogsz tudni ellen állni.-állt be elém, hogy ne tudjak tovább menni.
-Már most is megy.
-Jobb leszek!-lépett hozzám közelebb és kajánul elvigyorodott.A mellkasára tettem a kezem és kicsit lesimítottam a hasára, mire felszisszent, aztán váratlanul ellöktem magamtól, mire meglepett fejjel bámult rám.
-Brian nem!-mondtam és tovább sétáltam ő meg utánam.A suliig már síri csendben jutottunk el, nem beszélgettünk, de az épület előtt ott várt Matt és Zacky.
-Jimmy?-kérdeztem, mire elvigyorodtak.
-Talált egy szőkét az öltözőben.-
-Jaj ne máááár! Már a suliban is ezt csináljátok?-akadtam ki, miközben a termek felé mentünk.
-Gyere szépen okosodni.-állt meg aztán Brian a teremnél ahol óránk lesz.
-Szia Zacky, suli után!-dobtam neki egy puszit és bementem Mattel és Briannel az órámra. Amennyire vártam, hogy visszajöhessek és ne kelljen egyedül otthon feküdnöm, annyira szenvedtem végig a napot. Annyit hiányoztam, hogy egy szót sem értettem, szóval szinte csak némán bámultam ki a fejemből. Az utolsó óránkon, törin dolgozat volt, amit mivel hiányoztam nem kellett megírnom, el is mehettem korábban, de a suli előtt ücsörögtem csak. Vajon mit szólnak majd a srácok, ha kiderül, hogy Matt és köztem mi volt? Vagy Josh mit szólna, ha megtudná, hogy amíg ő azt hitte mi már járunk én még lefeküdtem Mattel? Lóbáltam a lábam ahogy ücsörögtem a kőkorláton, mikor valaki váratlan átkarolt hátulról.
-Lebuktat az az 1es az ujjadon.-néztem Brian összefonódó karjait magam előtt.-Hogy hogy már kint?
-Pár perc és vége az órának, beadtam előbb a dogát, hogy ne hiányolj tovább!
-Ó de drága vagy!-mondtam neki mire leült mellém és már rá is gyújtott egy szál cigire.-Le kéne rólad szoknod! Bűzlesz tőle!
-Majd megszokod!-vigyorodott el.
-Soha, hányingerem van tőle! Látod, pont ezért nem fogok veled összebújni.-vigyorodtam most én el, mire elképedve nézett felém.
-Ez komoly?-kérdezte, mire bólintottam, kivette a szájából a szálat és csak nézte.
-Sajnálom, de nem érsz ennyit egy éjszakára!-mondta fintorogva és toább szívta, miközben én tarkón vágtam.
-Jó fej vagy!
-Meheteüüüüüüüünk!-jött Zacky és Matt vigyorogva.
-Hova is?
-A házunkba, meg kéne beszélnünk a szülinapi bulidat!-nézett rám úgy Zacky mintha ez olyan alapvető dolog lenne, és milyen bunkó vagyok hogy én erről pont nem tudtam.
-Srácok én nem szeretnék bulit. Az utóbbi időben nem voltam túl szerencsés.
-Nyugi most nem koncertezünk, nem lesz színpad és nem eshetsz le!-erőltetett magára egy mosolyt Matt.
-Jó, akkor majd nyilván valamelyikőtök csaja akaszt fe amíg alszom-fintorodtam el.
-Akkor nem hívunk senkit, majd ott felszedünk valakit!-vigyorodott el Brian.
-Na jó srácok sajnálom, de nekem ehhez most nincs kedvem!-mondtam és megálltam.-Sziasztok holnap beszélünk!-intettem és kapkodtam a lábaimat haza. Mardosott a lelkiismeretem, Josh féltékeny Mattre, Matt hecceli Josht, én megcsaltam Josht Mattel.Mire kitisztult a fejem a házunk előtt álltam és bámultam az ablakomat. Lassan bementem nem volt otthon senki felmentem a szobámba és bedőltem az ágyamba.
-Hé, Lizzy, Hé ébren vagy?
-Mi? Mi? Matt?-dörzsöltem meg a szememet.
-Igen, csak azt akartam tudni, hogy jól vagy.
-Jól vagyok, miért gondoltad hogy nem?
-Szomorúnak tűntél, baj van?
-Én... Nem csak furán érzem magam, hogy....
-Mi?
-Joshsal együtt vagyok és nekem ez tök új, és megcsaltam veled és nem merem elmondani.
-Nem csaltad meg!
-De igen, ő úgy volt vele, hogy már együtt voltunk akkor.
-De te nem! Ez így nem megcsalás! Ez így már az lenne!-rántott hirtelen magához és megcsókolt, de alig ha 10 másodpercig tartott az egész.
-Na kössz, akkor ha már kidumálod belőlem a lelkiismeret furdalást, most elintézted hogy tényleg csalfa legyek.-elvigyorodott és eldőlt az ágyamon.
-Barátok vagyunk tudod, ez adolgom!-lefeküdtem mellé és kicsit hozzá bújtam.-Különben is én nem mondom el senkinek, ha attól félsz...
-Nem, attól félek hogy nem bírom elmondani, pedig egyszerűbb lenne. Akkor talán jobban kijönnétek.
-Liz, most komolyan szereted őt?-nézett le rám ahogy a karján feküdtem, de nem tudtam válaszolni. Láttam hogy milyen szomorú és én utáltam ha szomorú. Josh és én viszont megértjük egymást, úgy bánik velem ahogy... hogy... hogy erősnek érzem magam...és.. de nem tudom, hogy szeretem-e, lehet már tudnom kéne nem? Vagy ez márt azt jelenti hogy nem szeretem?
-Liz?-kérdezett újra Matt és megijedtem, válaszolni nem tudtam, mit tegyek, hogy...?-Szeretsz?-kérdezte másképp, és így még nagyobb sokkot kaptam, persze hogy szeretlek, gondoltam, de honnan tudjam, hogy úgy szeretem-e ahogy azt kell? Kell egyáltalán? Jézusom, ilyen hülyét mint én ez nekem nem megy!
-Jó tudod mit, hagyjuk!-adott egy puszit a homlokomra.-Aludjunk, aztán ha tudod valamelyikre a választ, majd szólsz!-mondta és kicsit szorosabban magához húzott.
-
2014. március 18., kedd
Life is just a game 44.2
Matt:
-Amy, tudnál gyorsabban is menni?
-Héé, ne szólj be, vagy sántikálhatsz is, ha gondolod!-vágott vissza flegmán.-Vagy Valary is elhozhatott volna, ha..
-Azt nem lehet! Nem tudhatja meg, hogy...
-Hogy mi? Hogy kiakaszt hogy Skye túl lépett rajtad?Helyesen tette, nem is kellett volna újra leállnia veled.-morgott, de ezzel nem nyugtatott meg, sőt csak jobban dühített.
-Jó testvér vagy, de te kinek a pártján is állsz?
-Az unokaöcsém pártján és nem hagyom hogy elcseszd az egészet és neki legyen rossz!
-Ó mert az jobb lesz neki, ha...
-Elég már! Nyugodj le, és különben is ha Skye tényleg terhes, nem idegeskedhet-kezdett bele, de pont megérkeztünk a házhoz. Ahogy leállt a kocsival már nem is hallottam mit mond, kiszálltam és ahogy tudtam mentem is be a házba.
-HOL van?-kérdeztem erélyesen ahogy benyitottam de egyből megláttam Jimmyt. Elborult az agyam és azzal a lendülettel hogy megindultam felé jó erősen be is húztam neki egyet.
-Maaaaaaaaaaatt!-szóltak a többiek és Syn eltolt, Skye és Heidi pedig Jimmyhez rohant aki a földre esett.
-Normális vagy?!-esett nekem Heidi, de nem érdekelt.
-Hogy tehetted ezt velem Jimmy? Tudod jól hogy mit jelent nekem és még csak el sem mondod?! -indultam megint de Syn tartott.
-Nyugodj le haver, ülj le és beszéljünk!-súgta a fülembe,de aztán pont elkaptam Skye tekintetét. Olyan furcsa volt ahogy rám nézett, mintha szomorú lenne, vagy elborzadna tőlem.
-Komolyan Matt? Ez volt a legjobb? Betörni a legjobb barátod orrát?-kérdezte Skye és ettől megdermedtem.
-Hogy tehettétek ezt velem?!
-Te beszélsz?-állt fel Skye és felém fordult.
Skye:
-Te mit tettél velem? MIT? Kétszer is csak kihasználtál, és ott hagytál a nyomoromban, hogy még csak azt se higgyem jelentettem valamit?!-neki támadtam Mattnek de jól esett, dühös voltam nagyon, és legszívesebben megütöttem volna.
-Ez nem így volt, és..
-Jaj azt ne mondd, hogy szeretsz, mert nehéz elhinnem! Hát boldogabb lennél ha a te gyereked lenne? Legyen még egy zabigyereked? Akit nem fogad el a feleséged?-kérdeztem de csak nézett rám, aztán bejött Amy és Zacky is a kutyával.Intettem nekik.
-Tudod mit igen boldogabb lennék, ha tőlem lennél terhes, és nem a legjobb barátomtól!-morogta és közelebb lépett hozzám. Megfordult a fejemben, hogy elmondom neki, hogy övé a gyerek, de mire megyek vele? Újabb gyerek aki aa nélkül nújjön fel, mert az apja már másodjára is mást választott.
-Mi történt?-kérdezte Zacky Jimmyre bámulva akinek vérzett az orra.
-Matt történt vele. Bíztató nem?!-kérdezte mire Matt hunyorítva nézett rám.
-Na srácok üljünk le beszéljétek meg!
-Matt tudod mi van nem Jimmy az apja, Leana hazudott neked!-mondtam neki mire elképedt.
-Én vagyok! Azért költöztem be hogy felneveljem a gyereket és Skye mellett legyek!-mondta Zacky és így ahogy mondta igaz is volt. Tényleg ezért költözött be, még csak nem is hazudott.
-Mi van?-sokkolódott Matt ér értetlenül meredt ránk.
-Ez van! Sajnálom, de tudod hogy mennyire szerettem Skyet és az az igazság hogy még mindig szeretem! -ahogy Zackyt hallgattam én is elképedtem erről nem volt szó, miért mond ilyet?-Mindig fontos volt nekem te is tudod ha megakarsz ütni üss, de az érzéseim nem változnak ahogy a helyzet sem!-állt Matt és én közém és széttárta a karjait. Teljesen összezavarodtam, ez most... ezt hazudta? Vagy ez igaz? De nem hagyhatom hogy ezt tegye ha így érez , ez...Matt is elnémult, és csak bámult, Zacky felém fordult és elmosolyodott, majd megölelt.
-Na jó, ezt ne! -hördült fel Matt és arrébb rángatta Zackyt.- Legalább adnátok időt hogy felfogjam? Vagy még itt neki esel?
-Matt, sajnálom, mondtam itt vagyok, húzz be, nem érdekel! Elmondtam amit akartam!-ahogy ezt kimondta Matt neki is behúzott egyett, meg is tántorodott kicsit nekem dőlt.
-Megőrültél?!förmedtem rá, majd Heidire és Amyre pillantottam.
-Menjünk be a kórházba, gyertek!-indult el Brian, Heidi és én meg Zacykt és Jimmyt kísértük a kocsihoz.
Zacky:
-Két öltéssel összehúztuk a szeme alatt a repedést, egy hét múlva ha visszajönnek kiszedjük a varratokat és kész.Komolyabb kezelést nem igényel!-mondta az orvos és elment.
-Miért mondtad azt amit mondtál?-kérdezte Skye.
-Mármint?
-Hogy szeretsz!
-Mert így van, de ezt te is tudod.Elmondtam neked a turné alatt is.
-Én azt hittem azt már...
-Nem felejtettem el, többet jelentett mint gondolnád.Szeretlek!
-De akkor nem hagyhatom, hogy ez tedd, mert...
-Skye, fejezd be! Akarom ezt érted? És ha úgy érzed, én itt vagyok neked, nem erőltetem, csak tudd!-csendben figyelt, nem szólt semmit, megszorította a kezem és beszéd nélkül vártuk az orvost a papírokkal, hogy elmehessünk.
Skye:
Későn értünk haza a kórházból, így Aleck ott maradt estére Mattéknél, de nem is szívesen beszélnék most amúgy sem vele. És nem csak neki van mit megemészteni, Zacky még szeret, ez... ez így rossz lesz.
-Itt van videon a mai vizsgálat, ezen már van szívhang, ha esetleg kíváncsi vagy rá.-mutattam a kanpén ülő Zackynek a kezemben lévő kazettát.
-Persze, nézzük meg! Kíváncsi vagyok amúgyis mire számíthatok még! Adhatnál pár jó tanácsot.
Betettem a kazettát és leültem mellé a kanapéra.
-Hát legyen! Egyre nagyobb ingadozásaim lesznek, szóval ha néha bőgök, néha meg mindenen nevetek ne vedd magadra. És lassan nőni fog a hasam is már. Majd a 4. hónap körül mozdul meg először, aztán nem sokra rá már te is érezheted.Nagyjából ezzel egyidőb hogy megmozdul kívánósabb leszek, ami...
-Jesszusom, és akkor mit fogsz kívánni? Elefántot karamell szósszal?
-Mi? Dehogyis! A hormonok miatt, általában , tudod... a kismamák az első hónapokban jobban vágynak...
-Mire?
-A pasikra!-böktem ki mire elkerekedett szemekkel nézett rám.
-Mi van?! Értsem úgy, hogy megerőszakolhatsz?
-Dehogyis!-nevettem, aztán hirtelen abbahagytam.-De elképzelhető!-mondtam mire kicsit lesápadt, de ahogy nevetni kezdtem ő is nevetett.
-Na jó lehet kéne pár könyvet olvasnom.
-Zacky biztos vagy benen hogy ezt akarod?
-Ha Matt minden alkalommal mikor találkozunk behúz egyet, akkor is ezt akarom!
-Amy, tudnál gyorsabban is menni?
-Héé, ne szólj be, vagy sántikálhatsz is, ha gondolod!-vágott vissza flegmán.-Vagy Valary is elhozhatott volna, ha..
-Azt nem lehet! Nem tudhatja meg, hogy...
-Hogy mi? Hogy kiakaszt hogy Skye túl lépett rajtad?Helyesen tette, nem is kellett volna újra leállnia veled.-morgott, de ezzel nem nyugtatott meg, sőt csak jobban dühített.
-Jó testvér vagy, de te kinek a pártján is állsz?
-Az unokaöcsém pártján és nem hagyom hogy elcseszd az egészet és neki legyen rossz!
-Ó mert az jobb lesz neki, ha...
-Elég már! Nyugodj le, és különben is ha Skye tényleg terhes, nem idegeskedhet-kezdett bele, de pont megérkeztünk a házhoz. Ahogy leállt a kocsival már nem is hallottam mit mond, kiszálltam és ahogy tudtam mentem is be a házba.
-HOL van?-kérdeztem erélyesen ahogy benyitottam de egyből megláttam Jimmyt. Elborult az agyam és azzal a lendülettel hogy megindultam felé jó erősen be is húztam neki egyet.
-Maaaaaaaaaaatt!-szóltak a többiek és Syn eltolt, Skye és Heidi pedig Jimmyhez rohant aki a földre esett.
-Normális vagy?!-esett nekem Heidi, de nem érdekelt.
-Hogy tehetted ezt velem Jimmy? Tudod jól hogy mit jelent nekem és még csak el sem mondod?! -indultam megint de Syn tartott.
-Nyugodj le haver, ülj le és beszéljünk!-súgta a fülembe,de aztán pont elkaptam Skye tekintetét. Olyan furcsa volt ahogy rám nézett, mintha szomorú lenne, vagy elborzadna tőlem.
-Komolyan Matt? Ez volt a legjobb? Betörni a legjobb barátod orrát?-kérdezte Skye és ettől megdermedtem.
-Hogy tehettétek ezt velem?!
-Te beszélsz?-állt fel Skye és felém fordult.
Skye:
-Te mit tettél velem? MIT? Kétszer is csak kihasználtál, és ott hagytál a nyomoromban, hogy még csak azt se higgyem jelentettem valamit?!-neki támadtam Mattnek de jól esett, dühös voltam nagyon, és legszívesebben megütöttem volna.
-Ez nem így volt, és..
-Jaj azt ne mondd, hogy szeretsz, mert nehéz elhinnem! Hát boldogabb lennél ha a te gyereked lenne? Legyen még egy zabigyereked? Akit nem fogad el a feleséged?-kérdeztem de csak nézett rám, aztán bejött Amy és Zacky is a kutyával.Intettem nekik.
-Tudod mit igen boldogabb lennék, ha tőlem lennél terhes, és nem a legjobb barátomtól!-morogta és közelebb lépett hozzám. Megfordult a fejemben, hogy elmondom neki, hogy övé a gyerek, de mire megyek vele? Újabb gyerek aki aa nélkül nújjön fel, mert az apja már másodjára is mást választott.
-Mi történt?-kérdezte Zacky Jimmyre bámulva akinek vérzett az orra.
-Matt történt vele. Bíztató nem?!-kérdezte mire Matt hunyorítva nézett rám.
-Na srácok üljünk le beszéljétek meg!
-Matt tudod mi van nem Jimmy az apja, Leana hazudott neked!-mondtam neki mire elképedt.
-Én vagyok! Azért költöztem be hogy felneveljem a gyereket és Skye mellett legyek!-mondta Zacky és így ahogy mondta igaz is volt. Tényleg ezért költözött be, még csak nem is hazudott.
-Mi van?-sokkolódott Matt ér értetlenül meredt ránk.
-Ez van! Sajnálom, de tudod hogy mennyire szerettem Skyet és az az igazság hogy még mindig szeretem! -ahogy Zackyt hallgattam én is elképedtem erről nem volt szó, miért mond ilyet?-Mindig fontos volt nekem te is tudod ha megakarsz ütni üss, de az érzéseim nem változnak ahogy a helyzet sem!-állt Matt és én közém és széttárta a karjait. Teljesen összezavarodtam, ez most... ezt hazudta? Vagy ez igaz? De nem hagyhatom hogy ezt tegye ha így érez , ez...Matt is elnémult, és csak bámult, Zacky felém fordult és elmosolyodott, majd megölelt.
-Na jó, ezt ne! -hördült fel Matt és arrébb rángatta Zackyt.- Legalább adnátok időt hogy felfogjam? Vagy még itt neki esel?
-Matt, sajnálom, mondtam itt vagyok, húzz be, nem érdekel! Elmondtam amit akartam!-ahogy ezt kimondta Matt neki is behúzott egyett, meg is tántorodott kicsit nekem dőlt.
-Megőrültél?!förmedtem rá, majd Heidire és Amyre pillantottam.
-Menjünk be a kórházba, gyertek!-indult el Brian, Heidi és én meg Zacykt és Jimmyt kísértük a kocsihoz.
Zacky:
-Két öltéssel összehúztuk a szeme alatt a repedést, egy hét múlva ha visszajönnek kiszedjük a varratokat és kész.Komolyabb kezelést nem igényel!-mondta az orvos és elment.
-Miért mondtad azt amit mondtál?-kérdezte Skye.
-Mármint?
-Hogy szeretsz!
-Mert így van, de ezt te is tudod.Elmondtam neked a turné alatt is.
-Én azt hittem azt már...
-Nem felejtettem el, többet jelentett mint gondolnád.Szeretlek!
-De akkor nem hagyhatom, hogy ez tedd, mert...
-Skye, fejezd be! Akarom ezt érted? És ha úgy érzed, én itt vagyok neked, nem erőltetem, csak tudd!-csendben figyelt, nem szólt semmit, megszorította a kezem és beszéd nélkül vártuk az orvost a papírokkal, hogy elmehessünk.
Skye:
Későn értünk haza a kórházból, így Aleck ott maradt estére Mattéknél, de nem is szívesen beszélnék most amúgy sem vele. És nem csak neki van mit megemészteni, Zacky még szeret, ez... ez így rossz lesz.
-Itt van videon a mai vizsgálat, ezen már van szívhang, ha esetleg kíváncsi vagy rá.-mutattam a kanpén ülő Zackynek a kezemben lévő kazettát.
-Persze, nézzük meg! Kíváncsi vagyok amúgyis mire számíthatok még! Adhatnál pár jó tanácsot.
Betettem a kazettát és leültem mellé a kanapéra.
-Hát legyen! Egyre nagyobb ingadozásaim lesznek, szóval ha néha bőgök, néha meg mindenen nevetek ne vedd magadra. És lassan nőni fog a hasam is már. Majd a 4. hónap körül mozdul meg először, aztán nem sokra rá már te is érezheted.Nagyjából ezzel egyidőb hogy megmozdul kívánósabb leszek, ami...
-Jesszusom, és akkor mit fogsz kívánni? Elefántot karamell szósszal?
-Mi? Dehogyis! A hormonok miatt, általában , tudod... a kismamák az első hónapokban jobban vágynak...
-Mire?
-A pasikra!-böktem ki mire elkerekedett szemekkel nézett rám.
-Mi van?! Értsem úgy, hogy megerőszakolhatsz?
-Dehogyis!-nevettem, aztán hirtelen abbahagytam.-De elképzelhető!-mondtam mire kicsit lesápadt, de ahogy nevetni kezdtem ő is nevetett.
-Na jó lehet kéne pár könyvet olvasnom.
-Zacky biztos vagy benen hogy ezt akarod?
-Ha Matt minden alkalommal mikor találkozunk behúz egyet, akkor is ezt akarom!
2014. március 17., hétfő
Life is just a game 44.1
Jimmy:
Hót komásan indultam ki a konyhába reggel, mikor hüppögést hallottam. Megfordultam és megláttam Skyet a kanapén összegörnyedve sírni.
-Hé hé hé mi a baj?-siettem oda és átöleltem,- Miért sírsz?
-Nem tudoooooooom!-fúrta bele az arcát a vállamba.-Tom és Jerryt néztem és rám jött a sírás.
-Ne, mesén sírtad el magad?
-Ne neveeeess ki!-kezdett újra zokogni így hamar eltűnt a mosoly az arcomról próbáltam megnyugtatni, de aztán egyszer csak abba hagyta.
-Na azt hiszem vége! El ne mond senkinek!
-Nem mondom! De máskor ne csinálj ilyet, ijesztő vagy ha egy mesén sírod el magad.
-Hormonokm, nem az én hibám!-háborodott fel és duzzogva visszament a szobájába. Én ahogy eredetileg is akartam kimentem a konyhába hogy igyak, majd indultam vissza a vendég szobába, de előtte még benéztem Skyehoz. Zacky a földön arccal a föld felé aludt, Skye az ágyon szétterülve az ágyon.
Matt:
-Szia haver gyere!-nyitott ajtót Zacky Skyenál ami még mindig szokatlan.
-Helló. Aleck? Skye?
-Jönnek mindjárt!-mondta és ott hagyott, bement a konyhába.
-És milyen így együtt élni?-kérdeztem mire megvonta a vállát.
-Jó, olyan mint mikor turnéztunk!
-És te hol alszol? Jimmy Heidi szobájába, te?
-Skyenál.-mondta nyugodtan, de én éreztem hogy vörösödik a fejem, és hirtelen nagyon dühös lettem.
-Igen?-kérdeztem vissza, mire bólintott, majd megjelent Skye és Aleck.
-Apuuuuu!
-Szia Matt!
-Tessék szendvics, ahogy szereted!-tartott Zacky egy tányért Skye felé, aki csillogó szemekkel vette el és le is ült enni. Valami fura itt. Nem stimmel.
-Jó étvágyat. Mikor jöjjünk haza?
-Vacsira ráértek!
-Hello, meghoztam a nasikat!-hallottam Jimmy hangját, aztán be jött ő is a konyhába. Le tett egy zacskót a pultra Skye elé, aki egyből megnézte mi az.
-Nyugi, meg van a fánk, az eper, a fagyi, minden!-sóhajtott Jimmy és már vett is egy sört elő. Na jó, ha Jimmy kiszolgál egy nőt tényleg baj van, mi folyik itt?
-Szia mami!
-Szi kicsim, jó legyél, és tudod mit beszéltünk!
-Igen mami! Szia Zacky , Jimmy!-ölelte meg Aleck a srácokat is majd indulhattunk is. Valery kint várt a kocsiban, beszálltunk és gondoltam megpróbálom Aleckből kiszedni mi folyik itt.
-És kicsim nem zavar hogy olyan sokat van ott Zacky és Jimmy?
-Neem, rengeteget játszunk együtt. És mami is boldog, és mindig finomakat eszünk.
-És mami szereti a fiúkat?
-Igen, nagyon! Azt mondja mi vagyunk neki a testőrei.
-Matt miért kérdezgeted? Hagyd, beszélj a fiúkkal, de a fiadat hagyd ki ebből!-állított le Val, de igaza van, a srácokkal kell majd beszélnem.
Skye:
-Mi az Jimbo fáradt vagy?
-Csodálkozol? Leana megint hívogat, te meg folyton sírsz!
-Héééééé!-vágtam hozzá egy párnát, de nem zavarta, sőt...-Elzavarom Leanat ha akarod, rám férne!
-Dehogyis, neked nyugodtnak kéne lenned, nem sírni meg dühöngeni....
-Az vagyok! Mivel itt boldogítotok már 2 hete.-néztem Jimmyre a kanapén és Zackyre a fotelben.-Tényleg melyikőtök tud eljönni velem holnap a dokihoz?
-Apuka?-nézett Jimmy Zackyre, de megrázta a fejét.
-A holnap nem jó, interjúra megyünk Synnel, Jimmy neked kell menned!
-Akkor én leszek az apuka.-tartotta a kezét egy pacsira, hát belecsaptam. Másnap el is jött velem. Már kifelé tartottunk mikor a legkevésbé kívánatos személlyel futottunk össze.
-Jimmy, tge mit keresel itt vele?
-Te mit keresel itt?!-néztem elképedve Leanara.
-Várj! Te felcsináltad?-nézett Jimmyre miközben rám mutatott.-Nőgyógyászati központ előtt ne merj nekem hazudni!
-Leana, nem nem csináltam fel, elkísértem, de amúgy se lenne közöd hozzá.
-Szóval a tied! Te szemét állat!-morogta majd rám nézett gyűlölköző tekintette.
-Fogd be a szád! Hagyd békén Jimmyt, vagy az életemre esküszöm nem állsz többet lábra.
-Próbáld csak meg!-szűrte a fogai között és elém lépett, de Jimmy megragadta a karomat és elhúzott.
-Hagyd! Csak a baj van vele!
-De Jimmy én...-kezdtem de már a kocsinál voltunk.
-Te terhes vagy és engem megölnek, ha bajotok lesz!-mondta majd kinyitotta az ajtót és megvárta míg beszállok... Mire haza értünk Zacky idegesen várt minket Syn és Heidi társaságában.
-Mi baj?
-Matt tudja! Leana beszélt vele, azt mondta neki Jimmytől vagy terhes, Matt meg őrjöng!-foglalta össze Heidi én meg pillanatok alatt elszédültem, olyan ideges lettem.
-Na ne!-ült le Jimmy is.
-Jó felhívom Mattet!--nyúltam a telefonért, de Zacy megállított.
-Fölösleges, mindjárt itt van!-összeszorult a gyomrom, leizzadtam, hányingerem lett és még sorolhatnám...
Hót komásan indultam ki a konyhába reggel, mikor hüppögést hallottam. Megfordultam és megláttam Skyet a kanapén összegörnyedve sírni.
-Hé hé hé mi a baj?-siettem oda és átöleltem,- Miért sírsz?
-Nem tudoooooooom!-fúrta bele az arcát a vállamba.-Tom és Jerryt néztem és rám jött a sírás.
-Ne, mesén sírtad el magad?
-Ne neveeeess ki!-kezdett újra zokogni így hamar eltűnt a mosoly az arcomról próbáltam megnyugtatni, de aztán egyszer csak abba hagyta.
-Na azt hiszem vége! El ne mond senkinek!
-Nem mondom! De máskor ne csinálj ilyet, ijesztő vagy ha egy mesén sírod el magad.
-Hormonokm, nem az én hibám!-háborodott fel és duzzogva visszament a szobájába. Én ahogy eredetileg is akartam kimentem a konyhába hogy igyak, majd indultam vissza a vendég szobába, de előtte még benéztem Skyehoz. Zacky a földön arccal a föld felé aludt, Skye az ágyon szétterülve az ágyon.
Matt:
-Szia haver gyere!-nyitott ajtót Zacky Skyenál ami még mindig szokatlan.
-Helló. Aleck? Skye?
-Jönnek mindjárt!-mondta és ott hagyott, bement a konyhába.
-És milyen így együtt élni?-kérdeztem mire megvonta a vállát.
-Jó, olyan mint mikor turnéztunk!
-És te hol alszol? Jimmy Heidi szobájába, te?
-Skyenál.-mondta nyugodtan, de én éreztem hogy vörösödik a fejem, és hirtelen nagyon dühös lettem.
-Igen?-kérdeztem vissza, mire bólintott, majd megjelent Skye és Aleck.
-Apuuuuu!
-Szia Matt!
-Tessék szendvics, ahogy szereted!-tartott Zacky egy tányért Skye felé, aki csillogó szemekkel vette el és le is ült enni. Valami fura itt. Nem stimmel.
-Jó étvágyat. Mikor jöjjünk haza?
-Vacsira ráértek!
-Hello, meghoztam a nasikat!-hallottam Jimmy hangját, aztán be jött ő is a konyhába. Le tett egy zacskót a pultra Skye elé, aki egyből megnézte mi az.
-Nyugi, meg van a fánk, az eper, a fagyi, minden!-sóhajtott Jimmy és már vett is egy sört elő. Na jó, ha Jimmy kiszolgál egy nőt tényleg baj van, mi folyik itt?
-Szia mami!
-Szi kicsim, jó legyél, és tudod mit beszéltünk!
-Igen mami! Szia Zacky , Jimmy!-ölelte meg Aleck a srácokat is majd indulhattunk is. Valery kint várt a kocsiban, beszálltunk és gondoltam megpróbálom Aleckből kiszedni mi folyik itt.
-És kicsim nem zavar hogy olyan sokat van ott Zacky és Jimmy?
-Neem, rengeteget játszunk együtt. És mami is boldog, és mindig finomakat eszünk.
-És mami szereti a fiúkat?
-Igen, nagyon! Azt mondja mi vagyunk neki a testőrei.
-Matt miért kérdezgeted? Hagyd, beszélj a fiúkkal, de a fiadat hagyd ki ebből!-állított le Val, de igaza van, a srácokkal kell majd beszélnem.
Skye:
-Mi az Jimbo fáradt vagy?
-Csodálkozol? Leana megint hívogat, te meg folyton sírsz!
-Héééééé!-vágtam hozzá egy párnát, de nem zavarta, sőt...-Elzavarom Leanat ha akarod, rám férne!
-Dehogyis, neked nyugodtnak kéne lenned, nem sírni meg dühöngeni....
-Az vagyok! Mivel itt boldogítotok már 2 hete.-néztem Jimmyre a kanapén és Zackyre a fotelben.-Tényleg melyikőtök tud eljönni velem holnap a dokihoz?
-Apuka?-nézett Jimmy Zackyre, de megrázta a fejét.
-A holnap nem jó, interjúra megyünk Synnel, Jimmy neked kell menned!
-Akkor én leszek az apuka.-tartotta a kezét egy pacsira, hát belecsaptam. Másnap el is jött velem. Már kifelé tartottunk mikor a legkevésbé kívánatos személlyel futottunk össze.
-Jimmy, tge mit keresel itt vele?
-Te mit keresel itt?!-néztem elképedve Leanara.
-Várj! Te felcsináltad?-nézett Jimmyre miközben rám mutatott.-Nőgyógyászati központ előtt ne merj nekem hazudni!
-Leana, nem nem csináltam fel, elkísértem, de amúgy se lenne közöd hozzá.
-Szóval a tied! Te szemét állat!-morogta majd rám nézett gyűlölköző tekintette.
-Fogd be a szád! Hagyd békén Jimmyt, vagy az életemre esküszöm nem állsz többet lábra.
-Próbáld csak meg!-szűrte a fogai között és elém lépett, de Jimmy megragadta a karomat és elhúzott.
-Hagyd! Csak a baj van vele!
-De Jimmy én...-kezdtem de már a kocsinál voltunk.
-Te terhes vagy és engem megölnek, ha bajotok lesz!-mondta majd kinyitotta az ajtót és megvárta míg beszállok... Mire haza értünk Zacky idegesen várt minket Syn és Heidi társaságában.
-Mi baj?
-Matt tudja! Leana beszélt vele, azt mondta neki Jimmytől vagy terhes, Matt meg őrjöng!-foglalta össze Heidi én meg pillanatok alatt elszédültem, olyan ideges lettem.
-Na ne!-ült le Jimmy is.
-Jó felhívom Mattet!--nyúltam a telefonért, de Zacy megállított.
-Fölösleges, mindjárt itt van!-összeszorult a gyomrom, leizzadtam, hányingerem lett és még sorolhatnám...
2014. március 16., vasárnap
Baaaaaaaaaaaaaaaaj
Tudom ígértem részt, de sajnos elszállt a gépem, minden résszel, vázlattal...... szervízben van, holnap délután elvileg már kész lesz, ahogy tudok jelentkezek és hozok részt, remélhetőleg holnap este itt leszek :)
Mindenkitől bocsi addig is :/
Mindenkitől bocsi addig is :/
2014. március 12., szerda
Life is just a game 43.
Skye:
-Nem hiszem el! Ez nem lehet igaz, hogy lehetek ennyire szerencsétlen?-fogtam a fejem a nappaliban ülve a földön, de a többiek nem szóltak semmit. Aztán Zacky felkelt és dühösen járkálni kezdett.
-Mit csinálsz?-kérdezte, nem értettem így értetlenül néztem rá.-Mit mondasz Mattnek?
-Nem mondom el neki!-háborodtam fel, de erre Brian is felpattant.
-Nem teheted! Nem titkolhatod el még egyszer, hogy gyereketek lesz.
-Brian mit tehetnék? Nem hagyja el Valaryt!-kérdeztem de Brian vérszemet kapott.
-Ennyire szemét nem lehetsz Skye, az nem csak a te gyereked!
-Állítsd le magad jó!? Menj ki nyugodj le és gyere vissza, ha normális vagy!-fordította meg és indította az ajtó felé Heidi.
-Mit tegyek?-kérdeztem mire mindenki csak elfanyarodott képpel nézett.-Eddig se hagyta el Valaryt, most kibékültek, nem most fogja!
-Ráadásul Valary babát szeretne!-nyögte be Johnny ami kicsit lesokkolt. Szóval ennyire kibékültek, hogy próbálkoznak a gyerekkel? Tényleg sokat jelenthettem neki, ennél szarabb már nem is lehetne.
-Kussolj!-öklözött a karjába Zacky.-Azt kell mondanod, hogy mástól van a gyerek!
-Mégis kitől? Rajta kívűl csak veled feküdtem le az utóbbi 4 hónapban, de az a terhesség már látszódna...
-És Jimmy? Most úgyis együtt laktok, hátha...-mondta Johnny.
-Persze, nem lenne gáz hogy soha semmi nem volt köztünk, nem is lennék képes rá.-hördült fel Jimmy, de ugyanez volt az én véleményem. Aztán Brian visszajött és csendben leült.
Zacky:
-Kénytelenek leszünk hazudni neki!-ötleteltünk csak mi fiúk amíg Skye és Heidi félre vonultak beszélni.
-A legjobb barátunk!
-Igen Brian mi is tudjuk, de Skyet tönkre teszi! Ha kiderül hogy tőle terhes csak rosszabb lesz.-mondta Jimmy és én is vele értettem egyet.
-És ha az derül ki hogy mi tudtuk? Szerintetek arra hogy reagál majd? Vagy nem fog feltűnni neki, hogy hasonlít rá a kölyök?
-És egyikünknek sem nézné el.-akadékoskodott Johnny is. De valamit tennünk kell. Azt nem hagyhatom hogy megint elmenjenek és évek után derüljön ki minden...
-De...
-Mi de? Otthagyod a csajod és azt mondod a tied? Ez nem így megy Zacky!-dühöngött Syn továbbra is.
-DE! Ha Skye így akarja, vállalom! -ebben a pillanatban megjelent Skye és Heidi.
-Mit vállalsz?-kérdezte kisírt szemekkel nekem meg összeszorult a szívem.
-Hogy segítek felnevelni a gyereket! HOgy veled maradok, és úgy nevelem mintha az enyém lenne!
-Zacky ez...
-Nem! Komolyan! Köztünk volt valami, én ismerlek, és ezt Matt is tudja! Gondolod ha később ezt megtudja nem fogadná jobban ha én nevelem fel? Gondolkozz rajta, jó?-húztam magamhoz és megöleltem, aztán éreztem hogy megremeg és zokogni kezd.
-Gyertek menjünk!-hallottam Heidit miközben kiterelte a többieket, kettesben hagyva minket.
Skye:
-Jó napot Doktor úr!
-Üdvözlöm! Skye ugye? Tegeződjünk nyugodtan!
-Köszönöm! Ő itt pedig...
-Az apa?-nézett mosolyogva Zackyre.
-Igen!-mondta Zacky miközben rám nézett, de kezet nyújtott.-Zacky Baker!
-Na lessük meg azt a babát!-mondta és az ágyhoz kísért. Felfeküdtem felhúztam a felsőmet, kicsit letoltam a nadrágot és már rá is került a gél a hasamra és pár pillanat múlva már a monitoron kereshettük a babát.
-Miért nincs szívhang?-kérdeztem, mire az orvos kicsit elhúzta a száját.
-Még korai, 4 hetes magzatnál, a 6 hetes ultrahangon lehet először hallani a szívhangot, de úgy tűnik minden rendben, szóval gratulálok!-mondta az orvos és kikapcsolta a gépet, majd magunkra hagyott.
-Biztos, hogy ezt szeretnéd?-kérdeztem Zackyt, aki bólintott, és megszorította a kezem.-Komolyan, nincs nálatok jobb barát! Ha most megint egyedül lennék, nem élném túl!
-Nem! Ha engem választottál volna akkor az én gyerkőcömet várnánk boldogan.-mondta kicsit talán szomorúan, de rám mosolygott és lesegített az ágyról.-Na menjünk, veszünk fánkot!-mondta mire egyből felcsillant a szemem. Most a fánk lett a nagy favoritom. Már a cukrászdában voltunk, mikor összefutottunk Valaryvel és Mattel.
-Sziasztok! Hát ti? Együtt?-kérdezte Matt megfeszült arccal.
-Igen, fánkozunk egyet!
-Zacky beköltözött hozzám, meg Jimmy is.
-Tényleg? -kérdezte Val mire bólintottunk egyszerre.
-Szakítottam Emilyvel, úgy tűnt így jobb lesz.
-Jimmy meg tudod miért.-néztem Mattre szemrehányóan, mára a szomorúságom és depresszióm haraggá vált.
-Aleck?
-Heidi és Brian, most megyünk majd hozzájuk!-mondtam de mielőtt Matt belekezdhetett volna, folytattam.-SZóval most megyünk is, a hétvégi láthatást meg majd megbeszéljük.-mondtam és kimentem. Kint vártam meg Zackyt aki még kicsit beszélt velük, majd jött.
-Jól vagy?-kérdezte és már nyújtott is egy fánkot.
-Azt hiszem, kicsit dühös, de jól. Hála neked és Jimmynek, hogy velem vagytok és nem hagytok egyedül.
-És mikorra lesz hasad?-terelte a témát Zacky és a hasamra nézett.
-Aleckkel már a 3. hónapban látszott a hasam, szóval már csak 2 hónap.
-Bevallom félek, és ha rossz leszek ebben?-mutatott a hasamra, mire kénytelen voltam elnevetni magam.
-Nyugi, segítek és azért anniy dolgod nem lesz!-karoltam a nyakába és úgy sétáltunk tovább.
-Nem hiszem el! Ez nem lehet igaz, hogy lehetek ennyire szerencsétlen?-fogtam a fejem a nappaliban ülve a földön, de a többiek nem szóltak semmit. Aztán Zacky felkelt és dühösen járkálni kezdett.
-Mit csinálsz?-kérdezte, nem értettem így értetlenül néztem rá.-Mit mondasz Mattnek?
-Nem mondom el neki!-háborodtam fel, de erre Brian is felpattant.
-Nem teheted! Nem titkolhatod el még egyszer, hogy gyereketek lesz.
-Brian mit tehetnék? Nem hagyja el Valaryt!-kérdeztem de Brian vérszemet kapott.
-Ennyire szemét nem lehetsz Skye, az nem csak a te gyereked!
-Állítsd le magad jó!? Menj ki nyugodj le és gyere vissza, ha normális vagy!-fordította meg és indította az ajtó felé Heidi.
-Mit tegyek?-kérdeztem mire mindenki csak elfanyarodott képpel nézett.-Eddig se hagyta el Valaryt, most kibékültek, nem most fogja!
-Ráadásul Valary babát szeretne!-nyögte be Johnny ami kicsit lesokkolt. Szóval ennyire kibékültek, hogy próbálkoznak a gyerekkel? Tényleg sokat jelenthettem neki, ennél szarabb már nem is lehetne.
-Kussolj!-öklözött a karjába Zacky.-Azt kell mondanod, hogy mástól van a gyerek!
-Mégis kitől? Rajta kívűl csak veled feküdtem le az utóbbi 4 hónapban, de az a terhesség már látszódna...
-És Jimmy? Most úgyis együtt laktok, hátha...-mondta Johnny.
-Persze, nem lenne gáz hogy soha semmi nem volt köztünk, nem is lennék képes rá.-hördült fel Jimmy, de ugyanez volt az én véleményem. Aztán Brian visszajött és csendben leült.
Zacky:
-Kénytelenek leszünk hazudni neki!-ötleteltünk csak mi fiúk amíg Skye és Heidi félre vonultak beszélni.
-A legjobb barátunk!
-Igen Brian mi is tudjuk, de Skyet tönkre teszi! Ha kiderül hogy tőle terhes csak rosszabb lesz.-mondta Jimmy és én is vele értettem egyet.
-És ha az derül ki hogy mi tudtuk? Szerintetek arra hogy reagál majd? Vagy nem fog feltűnni neki, hogy hasonlít rá a kölyök?
-És egyikünknek sem nézné el.-akadékoskodott Johnny is. De valamit tennünk kell. Azt nem hagyhatom hogy megint elmenjenek és évek után derüljön ki minden...
-De...
-Mi de? Otthagyod a csajod és azt mondod a tied? Ez nem így megy Zacky!-dühöngött Syn továbbra is.
-DE! Ha Skye így akarja, vállalom! -ebben a pillanatban megjelent Skye és Heidi.
-Mit vállalsz?-kérdezte kisírt szemekkel nekem meg összeszorult a szívem.
-Hogy segítek felnevelni a gyereket! HOgy veled maradok, és úgy nevelem mintha az enyém lenne!
-Zacky ez...
-Nem! Komolyan! Köztünk volt valami, én ismerlek, és ezt Matt is tudja! Gondolod ha később ezt megtudja nem fogadná jobban ha én nevelem fel? Gondolkozz rajta, jó?-húztam magamhoz és megöleltem, aztán éreztem hogy megremeg és zokogni kezd.
-Gyertek menjünk!-hallottam Heidit miközben kiterelte a többieket, kettesben hagyva minket.
Skye:
-Jó napot Doktor úr!
-Üdvözlöm! Skye ugye? Tegeződjünk nyugodtan!
-Köszönöm! Ő itt pedig...
-Az apa?-nézett mosolyogva Zackyre.
-Igen!-mondta Zacky miközben rám nézett, de kezet nyújtott.-Zacky Baker!
-Na lessük meg azt a babát!-mondta és az ágyhoz kísért. Felfeküdtem felhúztam a felsőmet, kicsit letoltam a nadrágot és már rá is került a gél a hasamra és pár pillanat múlva már a monitoron kereshettük a babát.
-Miért nincs szívhang?-kérdeztem, mire az orvos kicsit elhúzta a száját.
-Még korai, 4 hetes magzatnál, a 6 hetes ultrahangon lehet először hallani a szívhangot, de úgy tűnik minden rendben, szóval gratulálok!-mondta az orvos és kikapcsolta a gépet, majd magunkra hagyott.
-Biztos, hogy ezt szeretnéd?-kérdeztem Zackyt, aki bólintott, és megszorította a kezem.-Komolyan, nincs nálatok jobb barát! Ha most megint egyedül lennék, nem élném túl!
-Nem! Ha engem választottál volna akkor az én gyerkőcömet várnánk boldogan.-mondta kicsit talán szomorúan, de rám mosolygott és lesegített az ágyról.-Na menjünk, veszünk fánkot!-mondta mire egyből felcsillant a szemem. Most a fánk lett a nagy favoritom. Már a cukrászdában voltunk, mikor összefutottunk Valaryvel és Mattel.
-Sziasztok! Hát ti? Együtt?-kérdezte Matt megfeszült arccal.
-Igen, fánkozunk egyet!
-Zacky beköltözött hozzám, meg Jimmy is.
-Tényleg? -kérdezte Val mire bólintottunk egyszerre.
-Szakítottam Emilyvel, úgy tűnt így jobb lesz.
-Jimmy meg tudod miért.-néztem Mattre szemrehányóan, mára a szomorúságom és depresszióm haraggá vált.
-Aleck?
-Heidi és Brian, most megyünk majd hozzájuk!-mondtam de mielőtt Matt belekezdhetett volna, folytattam.-SZóval most megyünk is, a hétvégi láthatást meg majd megbeszéljük.-mondtam és kimentem. Kint vártam meg Zackyt aki még kicsit beszélt velük, majd jött.
-Jól vagy?-kérdezte és már nyújtott is egy fánkot.
-Azt hiszem, kicsit dühös, de jól. Hála neked és Jimmynek, hogy velem vagytok és nem hagytok egyedül.
-És mikorra lesz hasad?-terelte a témát Zacky és a hasamra nézett.
-Aleckkel már a 3. hónapban látszott a hasam, szóval már csak 2 hónap.
-Bevallom félek, és ha rossz leszek ebben?-mutatott a hasamra, mire kénytelen voltam elnevetni magam.
-Nyugi, segítek és azért anniy dolgod nem lesz!-karoltam a nyakába és úgy sétáltunk tovább.
2014. március 10., hétfő
Life is just a game 42.
Jimmy:
2 napja költöztem be Skyehoz és azóta nyugodtabbnak tűnik. Matt tartja magát és nem jön, csak engem nyaggat, hogy minden rendben van-e, de Skyenak még sok idő kell, de legalább már tud enni, igaz vannak kaják amiket még így is kihány, de legalább már nem mindent.
-Jó reggelt!-jelent meg nyújtózkodva Skye a konyhában.
-Neked is!Kérsz tükör tojást?-kérdeztem, mire kettőt szippantott a levegőbe, majd elfintorodott.-Jó a zöld fejed árulkodik.
-Bocsi!-mosolyodott el, és nagyokat pislogott rám.
-Palacsintát? Megint?-kérdeztem elképedve, mert az a kevés kaja ami megmarad benne a fánk, a palacsinta és megérteni is nehéz de a majonézes kenyér, és a fagyis sült krumpli.
-Nem tudom, jöhet egy kis krumpli is!-kacsintott rám, mire talán az én képem kezdett elzöldülni.
-Tessék!-tettem elé egy tál palacsintát, mert sejtettem hogy megint ez lesz.-Délután átjönnek a srácok, jó? De nyugi Matt nem jön.
-Jó rendben! De ha akar átjöhet legfeljebb el megyek valahova addig.
-Nem nem, itt maradsz!-mondtam neki, de nem vagyok benne biztos hogy hallotta még úgy falta a palacsintát mint a mellette ülő széken a fia a tükörtojást.
Heidi:
-Brian most már muszáj mennünk!
-Jól van, tudom.-hördült fel és végre kimászott az ágyból.
-Igyekezz kérlek, jó? Így is olyan rosszul érzem magam, hogy így elhanyagoltam Skyet, bűntudatom van, hogy Jimmy vette észre hogy mi baja és nem én. Hogy gondolhattam, hogy iszik?!-képedtem el magamon miközben sminkeltem. De jogos, testvérek vagyunk, és mindig közel álltunk egymáshoz neki meg most szüksége lenne rám , erre én élek mint hal a vízben a férjemmel, akivel lényegében nem is önszántamból házasodtam össze.
-Na készen vagyok! Mehetünk!-adott egy csókot Brian és a kezemnél fogva elhúzott a tükör elől.Beszálltunk a kocsiba és egy 20 perc alatt oda is értünk. A többiek már mind ott voltak, és őszintén ez sem segített sokat, hogy jobban érezzem magam, hogy én érkezem utoljára.
-Sziasztok!-nyitottunk be, de Zacky Jimmy és Skye a kanapén ültek, Johnny meg a földön játszott Aleckkel.
-Hello!-hangzott az egyhangú köszönésük kicsit unottan. Ahogy bementünk Skye már jobban nézett ki, nem volt olyan sápadt, és eltűntek a karikák a szeme alól.
-Na jól nézel ki, már aggódtam hogy csontkollekció leszel.-öleltem meg, viszonozta is az ölelésem, de különösebb reakciót nem váltott ki belőle, hogy ott vagyok. Brianre néztem, de ő már elfeküdt a földön Aleck és Johnny mellett.
-Mi van veletek szerelmesek?-kérdezte aztán Skye.-Nagyon kivontátok magatokat a forgalomból.
-Hát most komolyan, volt mit bepótolnunk.-vigyorodott el Brian, de én csak megböktem a lábammal. Nem tetszett, hogy Skye ilyen távolságtartó velem.-Kijössz kicsit?-néztem rá, és miután bólintott kimentem a konyhába.
-Baj van? Haragszol rám?-szegeztem neki de csak hallgatott.-Beszélj már!
-Heidi azt hitted alkoholista lettem! Tudod, hogy Aleck miatt szándékosan sosem ártanék magamnak és neki sem. Azóta a nap óta, hogy kihúztál a kádból képtelen lennék rá!
-Én csak aggódtam és annyira fáradtnak tűntál, lefogytál... és...
-Hát ha szántál volna időt rám, hogy beszéljünk tudtad volna!
-Skye kérlek ne haragudj már rám! Tudod mennyire akartam régen ,hogy Brian és én és most... és... nagyon sajnálom! És szarul is érzem magam, de szeretném ha már melletted lehetnék, hogy segítsek.
-Itt van Jimmy nekem!
-Skye..-kérleltem és magamhoz öleltem.-Szeretlek, te vagy az én családom, aki mindig hittél bennem.-Éreztem a forró könnyeimet az arcomon.-Ne csináld ezt! Hadd legyek veled, kérlek! Kérlek!-megszorított és adott egy puszit.
-Én is szeretlek! De ha lehet ne csak Briannel foglalkozz, jó? Lesz még rá egy csomó időd.-bólintottam, és tudtam is. Brian és én sínen vagyunk, Michelle sem tud bezavarni, nincs itt gond.
-Na jó menjünk vissza a fiúkhoz!-mondta és bement, de én még kint maradtam kicsit rendbe szedni magam. Töltöttem egy pohár vizet és csak bámultam az üres konyhába. Aztán megláttam az üres majonézes üveget és elkezdtem gondolkodni.
Skye:
-Na akkor nézzünk filmet, Brian indítsd el!-mondtam és így is tett. De Heidi pont akkor jött be fura ábrázattal.
-Mi van kicsim?-kérdezte Brian, de Heidi megállt előttem egy tányérral.Félve néztem rám, nem tudtam mit akar.
-Mondd csak kérsz epres vajas kenyeret?-kérdezte, és az orrom alá tolta a tányért.
-Epret kenyérre?-nézett rám meglepetten Zacky, és megrázkódott.-Fúúúj!
-Én szeretem!-mondtam és elvettem, elkezdtem enni, de Heidi még mindig előttem állt, és erősen szugerálva bámult.-Mikor terhes voltam akkor szerettem meg, szinte mindig ezt ...-mondtam aztán megakadt a falat a torkomon és Heidire pillantottam, aki bólogatott.
-Mi van? Csajok?!-hallottam a fiúkat de nem fogott az agyam.
-Elmegyek boltba, mindjárt jövök!-nézett bíztatóan Heidi és ott hagyott minket, a fiúk viszont engem tovább értetlenül néztek.
-Skye mondj már valamit!-rázott meg Zacky és hirtelen megláttam őket.-Na?
-Mikor Aleckkel terhes voltam állandóan epres vajas kenyeret ettem, de utána egy falat nem ment le a torkomon, annyira megundorodtam tőle.-néztem az ölemben a tányérra, a félig megevett kenyérre. Aztán a fiúkra néztem de ők csak értetlenül néztek rám, mintha összevissza beszélnék. Kétségbeestem és hirtelen rosszul is lettem.
-Én nem értem most mi van!-rázta meg a fejét Brian és visszafeküdt a szőnyegre.
-Skye, ez most komoly?!-nézett megvetően Zacky, mintha én lennék a leggusztustalanabb ember a földön.
-Én nem tudom!
-Walker legalább?!-förmedt rám és elkezdett fel alá járkálni, és már mindenki elképedve nézett. Leesett.
-Ő csak barát!-mondtam és ekkor Heidi befutott az ölebe dobta a dobozt én meg beszaladtam a fürdőbe...
2 napja költöztem be Skyehoz és azóta nyugodtabbnak tűnik. Matt tartja magát és nem jön, csak engem nyaggat, hogy minden rendben van-e, de Skyenak még sok idő kell, de legalább már tud enni, igaz vannak kaják amiket még így is kihány, de legalább már nem mindent.
-Jó reggelt!-jelent meg nyújtózkodva Skye a konyhában.
-Neked is!Kérsz tükör tojást?-kérdeztem, mire kettőt szippantott a levegőbe, majd elfintorodott.-Jó a zöld fejed árulkodik.
-Bocsi!-mosolyodott el, és nagyokat pislogott rám.
-Palacsintát? Megint?-kérdeztem elképedve, mert az a kevés kaja ami megmarad benne a fánk, a palacsinta és megérteni is nehéz de a majonézes kenyér, és a fagyis sült krumpli.
-Nem tudom, jöhet egy kis krumpli is!-kacsintott rám, mire talán az én képem kezdett elzöldülni.
-Tessék!-tettem elé egy tál palacsintát, mert sejtettem hogy megint ez lesz.-Délután átjönnek a srácok, jó? De nyugi Matt nem jön.
-Jó rendben! De ha akar átjöhet legfeljebb el megyek valahova addig.
-Nem nem, itt maradsz!-mondtam neki, de nem vagyok benne biztos hogy hallotta még úgy falta a palacsintát mint a mellette ülő széken a fia a tükörtojást.
Heidi:
-Brian most már muszáj mennünk!
-Jól van, tudom.-hördült fel és végre kimászott az ágyból.
-Igyekezz kérlek, jó? Így is olyan rosszul érzem magam, hogy így elhanyagoltam Skyet, bűntudatom van, hogy Jimmy vette észre hogy mi baja és nem én. Hogy gondolhattam, hogy iszik?!-képedtem el magamon miközben sminkeltem. De jogos, testvérek vagyunk, és mindig közel álltunk egymáshoz neki meg most szüksége lenne rám , erre én élek mint hal a vízben a férjemmel, akivel lényegében nem is önszántamból házasodtam össze.
-Na készen vagyok! Mehetünk!-adott egy csókot Brian és a kezemnél fogva elhúzott a tükör elől.Beszálltunk a kocsiba és egy 20 perc alatt oda is értünk. A többiek már mind ott voltak, és őszintén ez sem segített sokat, hogy jobban érezzem magam, hogy én érkezem utoljára.
-Sziasztok!-nyitottunk be, de Zacky Jimmy és Skye a kanapén ültek, Johnny meg a földön játszott Aleckkel.
-Hello!-hangzott az egyhangú köszönésük kicsit unottan. Ahogy bementünk Skye már jobban nézett ki, nem volt olyan sápadt, és eltűntek a karikák a szeme alól.
-Na jól nézel ki, már aggódtam hogy csontkollekció leszel.-öleltem meg, viszonozta is az ölelésem, de különösebb reakciót nem váltott ki belőle, hogy ott vagyok. Brianre néztem, de ő már elfeküdt a földön Aleck és Johnny mellett.
-Mi van veletek szerelmesek?-kérdezte aztán Skye.-Nagyon kivontátok magatokat a forgalomból.
-Hát most komolyan, volt mit bepótolnunk.-vigyorodott el Brian, de én csak megböktem a lábammal. Nem tetszett, hogy Skye ilyen távolságtartó velem.-Kijössz kicsit?-néztem rá, és miután bólintott kimentem a konyhába.
-Baj van? Haragszol rám?-szegeztem neki de csak hallgatott.-Beszélj már!
-Heidi azt hitted alkoholista lettem! Tudod, hogy Aleck miatt szándékosan sosem ártanék magamnak és neki sem. Azóta a nap óta, hogy kihúztál a kádból képtelen lennék rá!
-Én csak aggódtam és annyira fáradtnak tűntál, lefogytál... és...
-Hát ha szántál volna időt rám, hogy beszéljünk tudtad volna!
-Skye kérlek ne haragudj már rám! Tudod mennyire akartam régen ,hogy Brian és én és most... és... nagyon sajnálom! És szarul is érzem magam, de szeretném ha már melletted lehetnék, hogy segítsek.
-Itt van Jimmy nekem!
-Skye..-kérleltem és magamhoz öleltem.-Szeretlek, te vagy az én családom, aki mindig hittél bennem.-Éreztem a forró könnyeimet az arcomon.-Ne csináld ezt! Hadd legyek veled, kérlek! Kérlek!-megszorított és adott egy puszit.
-Én is szeretlek! De ha lehet ne csak Briannel foglalkozz, jó? Lesz még rá egy csomó időd.-bólintottam, és tudtam is. Brian és én sínen vagyunk, Michelle sem tud bezavarni, nincs itt gond.
-Na jó menjünk vissza a fiúkhoz!-mondta és bement, de én még kint maradtam kicsit rendbe szedni magam. Töltöttem egy pohár vizet és csak bámultam az üres konyhába. Aztán megláttam az üres majonézes üveget és elkezdtem gondolkodni.
Skye:
-Na akkor nézzünk filmet, Brian indítsd el!-mondtam és így is tett. De Heidi pont akkor jött be fura ábrázattal.
-Mi van kicsim?-kérdezte Brian, de Heidi megállt előttem egy tányérral.Félve néztem rám, nem tudtam mit akar.
-Mondd csak kérsz epres vajas kenyeret?-kérdezte, és az orrom alá tolta a tányért.
-Epret kenyérre?-nézett rám meglepetten Zacky, és megrázkódott.-Fúúúj!
-Én szeretem!-mondtam és elvettem, elkezdtem enni, de Heidi még mindig előttem állt, és erősen szugerálva bámult.-Mikor terhes voltam akkor szerettem meg, szinte mindig ezt ...-mondtam aztán megakadt a falat a torkomon és Heidire pillantottam, aki bólogatott.
-Mi van? Csajok?!-hallottam a fiúkat de nem fogott az agyam.
-Elmegyek boltba, mindjárt jövök!-nézett bíztatóan Heidi és ott hagyott minket, a fiúk viszont engem tovább értetlenül néztek.
-Skye mondj már valamit!-rázott meg Zacky és hirtelen megláttam őket.-Na?
-Mikor Aleckkel terhes voltam állandóan epres vajas kenyeret ettem, de utána egy falat nem ment le a torkomon, annyira megundorodtam tőle.-néztem az ölemben a tányérra, a félig megevett kenyérre. Aztán a fiúkra néztem de ők csak értetlenül néztek rám, mintha összevissza beszélnék. Kétségbeestem és hirtelen rosszul is lettem.
-Én nem értem most mi van!-rázta meg a fejét Brian és visszafeküdt a szőnyegre.
-Skye, ez most komoly?!-nézett megvetően Zacky, mintha én lennék a leggusztustalanabb ember a földön.
-Én nem tudom!
-Walker legalább?!-förmedt rám és elkezdett fel alá járkálni, és már mindenki elképedve nézett. Leesett.
-Ő csak barát!-mondtam és ekkor Heidi befutott az ölebe dobta a dobozt én meg beszaladtam a fürdőbe...
2014. március 1., szombat
Life is just a game 41.
Skye:
Matt már 2 hete elköltözött, 5 hete volt a balesete, de már egész rendbe jött. Én nem! Próbáltam dalokat írni. Próbáltam Aleckkel minél több programot csinálni, voltunk állatkertben, cirkuszban, vidámparkban, mozizni... Még Walkerrel is egész jóba lettem, miközben próbáltam Mattet kiszorítani az életemből, de őminden nap jött szinte, hogy láthassa a fiát.
Aleck most oviban van, én meg kicsit egyedül, de teljesen össze vagyok zavarodva. Minden megváltozott. Heidi és Brian mintha külön világban élnének... Zacky becsajozott, Johnny és Lacey még nem jöttek haza a nyaralásból, csak Walker van nekem, és Jimmy.
-Hé, jól vagy?-hallottam meg Jimmyt és perceken belül megéreztem a karjait magam körül, ahogy átölelt.-Mi a baj? Skye? -kérdezte és csak akkor döbbentem rá, hogy a földön ülve zokogtam.
-Jimmy én nem tudom. Annyira rosszul érzem magam.-karoltam át a nyakát és a vállába temettem az arcomat.
-Hé, hé itt vagyok! Gyere üljünk a kanapéra.-mondta és segített felkelni.-Most pedig beszélj!
-Úgy érzem gyenge vagyok megint ezt végig csinálni. Most sokkal rosszabb az egész, tudod? Mindennap ide jön, úgy hogy tudom hogy nem kellek neki, de ide jön. Nekem ez így nem megy!
-Matt? Miatta kerültél ilyen állapotba?-akadt ki egy kicsit, ami meglepett, azt hittem nyilvánvaló.
-Mit hittél?
-Tudod láttuk a sok üveget, és attól féltünk, hogy elkezdtél inni. Matt is ezért jött annyit át..és...
-Jézusom Jimmy fejezd be! Nem vagyok alkoholista, már inni sem tudok mindent kihányok. Nézz rám, legalább 5 kilót fogytam.
-Tudom, ezért aggódunk! Orvoshoz kéne menned!
-Nem, nekem csak az kell hogy ne lássam Mattet! Idő kell!
-Figyelj beszélek majd vele jó, de kérlek próbáld összeszedni magad, egyszer már túl tetted magad rajta.-ahogy ezt kimondta felnevettem, eszembe jutottak az akkori emlékek.
-Tudod akkor hogy sikerült?-kérdeztem mire összeráncolta a képét és fura grimasszal bámult rám.-Azt már tudod, hogy anyuék kényszerítettek minket hogy menjünk. Heidit gyógyszerezték, pszichiátriára vitték, kezelésekre kellett járnia, és 2 hétig elvonóra is bevitték. Egyedül voltam, anyuék senkinek nem vallották be hogy a lányaik vagyunk, csak jó barátok... Ahogy nőni kezdett a hasam egyre rosszabb lett minden, folyton az járt a fejemben hogy egy olyan ember gyerekét szülöm meg akinek nem kellek, hogy mi lesz ha ugyanúgy néz majd ki mint Matt, hogy én terhes vagyok, fel kell nőnöm, és túl tennem magam, hogy csak kósza numera voltam, míg ő boldogan él tovább Valaryvel mintha nem is lettem volna. -ahogy meséltem egyre dühösebb lettem, és könnybe lábadt a szemem. Jimmy megfogta a kezem és várt hogy folytassam, hát nagy levegőt vettem és..-Megpróbáltam megölni magam mikor 6 hónapos terhes voltam.
-Skye, ez nem igaz!
-De Jimmy! Megakartam magam ölni és Alecket a pocakomban. Bevettem egy csomó gyógyszert és beültem egy kád vízbe. Heidi aznap jöhetett haza és megtalált. Kihívta a mentőket és túl éltük, Heidivel könnyebb lett, de csak az segített igazán mikor megláttam Alecket a szülőszobában. Akkor rájöttem, hogy ő nem tehet semmiről és csak tőlem függ mennyire hasonlít majd az apjára. Aleck mentett meg akkor, de most ragaszkodik az apjához... én meg nem mondhatom hogy nem, nem mehetek el, nem menekülhetek....-ahogy kimondtam ezeket Jimmy szorosan magához ölelt és hosszú percekig nem engedett el.
Matt:
-Hé haver miújság?-jött be Jimmy a nappalinkba, ahol épp Valaryvel néztünk filmet.
-Beszélnünk kéne kicsit.
-Négyszemközt! Ne érts félre Val, nem titok, csak Skye... és..
-Értettem, semmi gond, addig eszem valamit.-kezdtem aggódni, így ahogy Valary kiment komolyan néztem Jimmyre.
-Szóval? Baj van? JESSZUSOM JIMMY MONDD MÁR!-akadtam ki teljesen a várakozástól.
-Matt nem mehetsz oda egy darabig.
-Mi? Hogy érted?
-Skye azért van ilyen szar állapotban, mert te mindennap oda tolod a képedet és nem hagysz neki időt hogy gyógyuljon.
-Mi van? Nem láthatom a fiamat?
-Nem erről van szó! Ugyanazt játszottad el vele mint anno. Megint ejtve van, te meg újra Valaryvel, ade akkor segített neki Heidi és Aleck, most nem, és te állandóan mész a nyakára és ott lebzselsz. Adj neki egy kis időt, jó? Vigyázok rá, figyelek rá, de most nincs rád szüksége.-kiakadtam a hallottakon, szívem szerint behúztam volna Jimmynek.
-De én nem tudok nem oda menni... Jimmy én...
-Ne mondd azt hogy szereted, mert az hazugság. Per pillanat te csak ártasz neki, és tönkreteszed és komolyan mondom haver ha kell megverlek de nem hagyom hogy tovább szenvedjen!-nézett rám olyan szemekkel Jimmy, hogy rá kellett döbbennem komolyan beszél.
-Akkor mit tegyek!
-Adj egy hete, jó? Amennyire lehet összekaparom aztán beszélünk!
-És Aleck?
-Azt még kitalálom, ha kell majd elhozom! -vonta meg a vállát, de már mindegy volt nekem. Bántom Skyet? Én nem akartam, észre sem vettem, hogy miattam...mekkora egy fasz vagyok...Mire az elmélkedésemből magamhoz tértem Jimmy már elment.
-Kicsim, kérsz valamit?.kérdezte Val és végig simított a hátamon.
-Nem, most inkább ledőlök kicsit!
-Menjek veled?
-Ne most ne!-mondtam és elmentem.
Jimmy:
-Hé megjöttem!
-Jimmyyyy!-szaladt felém Aleck boldogan.-Mit hoztál?
-Egy kis fagyit, fánkot, vacsit. Anyu?
-Konyhában, gyere!-hallottam Skye hangját, mire beléptem aggódva pillantott rám.
-Tessék!
-Mi ez?-kérdezte és elvette a felé nyújtott szatyrot.
-A plusz 5 kilód eleje!-vigyorodtam el, de csak lerakta a szatyrot.-Naaa! Ne izgulj, nem lesz baj! Bezséltem vele,és minden rendben!
-Tényleg? Nem fog jönni most?
-Nem, hagy neked teret és időt!
-Jimmy köszönöm!-öleltem meg-Rajtad kívűl most senki nem segít nekem. Walker is elment...
-Walker?
-Igen, valami munka ügy... Pedig mostanság ő jött hozzám át esténként itt maradt míg elaludtam.
-Maradhatok ha gondolod! Elalszom a kanapén.
.-Ne legyén hülye Jimmy! Van egy üres szobám, be költözhetsz ha akarsz.
-Egy feltétellel!-jutott eszembe valami, ami mindkettőnknek segíthet.
-Mi az?
-Eljöttök velem összeszedni pár holmit, de előtte ezt még benyomod!-vettem elő a doboz fánkot.
-Jimmy nem megy, nem tudok enni!-borzadt el, de ahogy kinyitottam a dobozt és megérezte az illatát csillant a szeme és elkezdett enni. Bedörgölte mindet, aztán bepattantunk a kocsimba és összeszedtünk ruhákat, minden édességet amit csak lehet, néhány videojátékot Alecknek és beköltöztem.
-Jimmy nagyon köszönöm! Már tényleg kezdtem azt hinni hogy így hogy Heidi és Brian ennyire egymáshoz nőttek egyedül maradtam.
-Nem vagy egyedül, de tudhattad volna magadtól is, hogy bármikor bármelyikünk segít. Egy család vagyunk, és voltunk mindig, akár hogy kavart be Leana is, meg bárki, anyukádék, hiszen még most is barátok vagyunk, nem?-nevettem, és végre ő is elmosolyodott.
Matt már 2 hete elköltözött, 5 hete volt a balesete, de már egész rendbe jött. Én nem! Próbáltam dalokat írni. Próbáltam Aleckkel minél több programot csinálni, voltunk állatkertben, cirkuszban, vidámparkban, mozizni... Még Walkerrel is egész jóba lettem, miközben próbáltam Mattet kiszorítani az életemből, de őminden nap jött szinte, hogy láthassa a fiát.
Aleck most oviban van, én meg kicsit egyedül, de teljesen össze vagyok zavarodva. Minden megváltozott. Heidi és Brian mintha külön világban élnének... Zacky becsajozott, Johnny és Lacey még nem jöttek haza a nyaralásból, csak Walker van nekem, és Jimmy.
-Hé, jól vagy?-hallottam meg Jimmyt és perceken belül megéreztem a karjait magam körül, ahogy átölelt.-Mi a baj? Skye? -kérdezte és csak akkor döbbentem rá, hogy a földön ülve zokogtam.
-Jimmy én nem tudom. Annyira rosszul érzem magam.-karoltam át a nyakát és a vállába temettem az arcomat.
-Hé, hé itt vagyok! Gyere üljünk a kanapéra.-mondta és segített felkelni.-Most pedig beszélj!
-Úgy érzem gyenge vagyok megint ezt végig csinálni. Most sokkal rosszabb az egész, tudod? Mindennap ide jön, úgy hogy tudom hogy nem kellek neki, de ide jön. Nekem ez így nem megy!
-Matt? Miatta kerültél ilyen állapotba?-akadt ki egy kicsit, ami meglepett, azt hittem nyilvánvaló.
-Mit hittél?
-Tudod láttuk a sok üveget, és attól féltünk, hogy elkezdtél inni. Matt is ezért jött annyit át..és...
-Jézusom Jimmy fejezd be! Nem vagyok alkoholista, már inni sem tudok mindent kihányok. Nézz rám, legalább 5 kilót fogytam.
-Tudom, ezért aggódunk! Orvoshoz kéne menned!
-Nem, nekem csak az kell hogy ne lássam Mattet! Idő kell!
-Figyelj beszélek majd vele jó, de kérlek próbáld összeszedni magad, egyszer már túl tetted magad rajta.-ahogy ezt kimondta felnevettem, eszembe jutottak az akkori emlékek.
-Tudod akkor hogy sikerült?-kérdeztem mire összeráncolta a képét és fura grimasszal bámult rám.-Azt már tudod, hogy anyuék kényszerítettek minket hogy menjünk. Heidit gyógyszerezték, pszichiátriára vitték, kezelésekre kellett járnia, és 2 hétig elvonóra is bevitték. Egyedül voltam, anyuék senkinek nem vallották be hogy a lányaik vagyunk, csak jó barátok... Ahogy nőni kezdett a hasam egyre rosszabb lett minden, folyton az járt a fejemben hogy egy olyan ember gyerekét szülöm meg akinek nem kellek, hogy mi lesz ha ugyanúgy néz majd ki mint Matt, hogy én terhes vagyok, fel kell nőnöm, és túl tennem magam, hogy csak kósza numera voltam, míg ő boldogan él tovább Valaryvel mintha nem is lettem volna. -ahogy meséltem egyre dühösebb lettem, és könnybe lábadt a szemem. Jimmy megfogta a kezem és várt hogy folytassam, hát nagy levegőt vettem és..-Megpróbáltam megölni magam mikor 6 hónapos terhes voltam.
-Skye, ez nem igaz!
-De Jimmy! Megakartam magam ölni és Alecket a pocakomban. Bevettem egy csomó gyógyszert és beültem egy kád vízbe. Heidi aznap jöhetett haza és megtalált. Kihívta a mentőket és túl éltük, Heidivel könnyebb lett, de csak az segített igazán mikor megláttam Alecket a szülőszobában. Akkor rájöttem, hogy ő nem tehet semmiről és csak tőlem függ mennyire hasonlít majd az apjára. Aleck mentett meg akkor, de most ragaszkodik az apjához... én meg nem mondhatom hogy nem, nem mehetek el, nem menekülhetek....-ahogy kimondtam ezeket Jimmy szorosan magához ölelt és hosszú percekig nem engedett el.
Matt:
-Hé haver miújság?-jött be Jimmy a nappalinkba, ahol épp Valaryvel néztünk filmet.
-Beszélnünk kéne kicsit.
-Négyszemközt! Ne érts félre Val, nem titok, csak Skye... és..
-Értettem, semmi gond, addig eszem valamit.-kezdtem aggódni, így ahogy Valary kiment komolyan néztem Jimmyre.
-Szóval? Baj van? JESSZUSOM JIMMY MONDD MÁR!-akadtam ki teljesen a várakozástól.
-Matt nem mehetsz oda egy darabig.
-Mi? Hogy érted?
-Skye azért van ilyen szar állapotban, mert te mindennap oda tolod a képedet és nem hagysz neki időt hogy gyógyuljon.
-Mi van? Nem láthatom a fiamat?
-Nem erről van szó! Ugyanazt játszottad el vele mint anno. Megint ejtve van, te meg újra Valaryvel, ade akkor segített neki Heidi és Aleck, most nem, és te állandóan mész a nyakára és ott lebzselsz. Adj neki egy kis időt, jó? Vigyázok rá, figyelek rá, de most nincs rád szüksége.-kiakadtam a hallottakon, szívem szerint behúztam volna Jimmynek.
-De én nem tudok nem oda menni... Jimmy én...
-Ne mondd azt hogy szereted, mert az hazugság. Per pillanat te csak ártasz neki, és tönkreteszed és komolyan mondom haver ha kell megverlek de nem hagyom hogy tovább szenvedjen!-nézett rám olyan szemekkel Jimmy, hogy rá kellett döbbennem komolyan beszél.
-Akkor mit tegyek!
-Adj egy hete, jó? Amennyire lehet összekaparom aztán beszélünk!
-És Aleck?
-Azt még kitalálom, ha kell majd elhozom! -vonta meg a vállát, de már mindegy volt nekem. Bántom Skyet? Én nem akartam, észre sem vettem, hogy miattam...mekkora egy fasz vagyok...Mire az elmélkedésemből magamhoz tértem Jimmy már elment.
-Kicsim, kérsz valamit?.kérdezte Val és végig simított a hátamon.
-Nem, most inkább ledőlök kicsit!
-Menjek veled?
-Ne most ne!-mondtam és elmentem.
Jimmy:
-Hé megjöttem!
-Jimmyyyy!-szaladt felém Aleck boldogan.-Mit hoztál?
-Egy kis fagyit, fánkot, vacsit. Anyu?
-Konyhában, gyere!-hallottam Skye hangját, mire beléptem aggódva pillantott rám.
-Tessék!
-Mi ez?-kérdezte és elvette a felé nyújtott szatyrot.
-A plusz 5 kilód eleje!-vigyorodtam el, de csak lerakta a szatyrot.-Naaa! Ne izgulj, nem lesz baj! Bezséltem vele,és minden rendben!
-Tényleg? Nem fog jönni most?
-Nem, hagy neked teret és időt!
-Jimmy köszönöm!-öleltem meg-Rajtad kívűl most senki nem segít nekem. Walker is elment...
-Walker?
-Igen, valami munka ügy... Pedig mostanság ő jött hozzám át esténként itt maradt míg elaludtam.
-Maradhatok ha gondolod! Elalszom a kanapén.
.-Ne legyén hülye Jimmy! Van egy üres szobám, be költözhetsz ha akarsz.
-Egy feltétellel!-jutott eszembe valami, ami mindkettőnknek segíthet.
-Mi az?
-Eljöttök velem összeszedni pár holmit, de előtte ezt még benyomod!-vettem elő a doboz fánkot.
-Jimmy nem megy, nem tudok enni!-borzadt el, de ahogy kinyitottam a dobozt és megérezte az illatát csillant a szeme és elkezdett enni. Bedörgölte mindet, aztán bepattantunk a kocsimba és összeszedtünk ruhákat, minden édességet amit csak lehet, néhány videojátékot Alecknek és beköltöztem.
-Jimmy nagyon köszönöm! Már tényleg kezdtem azt hinni hogy így hogy Heidi és Brian ennyire egymáshoz nőttek egyedül maradtam.
-Nem vagy egyedül, de tudhattad volna magadtól is, hogy bármikor bármelyikünk segít. Egy család vagyunk, és voltunk mindig, akár hogy kavart be Leana is, meg bárki, anyukádék, hiszen még most is barátok vagyunk, nem?-nevettem, és végre ő is elmosolyodott.
Feliratkozás:
Bejegyzések
(
Atom
)