Life is just a game 12.

Skye:

Eljött az indulás. Mivel sokan megyünk így azt beszéltük meg, hogy a stúdió előtt vár a busz. Szóval külön külön oda tartunk. Tegnap Matt még a stúdióban azt mondta, hogy Valary kijön vele, így Aleckel egy kis meglepit akarok Valarynek, hogy tudja nem akarok semmi rosszat. Most fékezett a taxink és szemmel láthatóan a srácok és a lányok is már kint vannak. Minden barátnő kijött, szóval kicsit azért kínos.
-Sziasztok!-szálltunk ki a kocsiból, kedvesen köszönve,de viszonylag kevés visszaköszönés hallatszott.
-Ez kínos!-suttogta Heidi a fülembe, ahogy a csomagtartóból kivettük a cuccokat. Közelebb indultunk a srácokhoz és Matt már elénk is jött.
-Héé kisöreg izgulsz már?
-Igen Matt! Nagyooooon!
-És az a csokor az kié?-kérdezte a fiamat, mire már inkább én válaszoltam, mert Alec megvonta a vállát.
-Valarynek hozta.
-Gyere akkor odakísérlek!-nyújtotta neki Matt a kezét és elindultak Valary felé.

Matt:

-Val, kicsim, Alec szeretne neked mondani valamit!-féltem ezt kimondani,Val zavartan nézett rám, majd Aleckre.
-Szia! Alec Mckeal vagyok és ez a tiéd!
-Szia Alec! -szólalt meg remegő hangon,de folytatta.-Én Valary Sanders vagyok, és nagyon szépen köszönöm, miért kapom?
-Bocsánatot kérek, hogy veszekedtetek miattam apuval.-ezt ahogy kimondta Valary és az én szemem is kikerekedett. Valary félve rám nézett Alec  pedig visszarohant az anyjához.
-Apu?
-Kicsim, nyugalom! Aranyos volt nem? Bemutatkozott!
-Igen, persze... aranyos...de, apu?-sóhajtozott Val, de engedte hogy átkaroljam és kicsit nyugtatgassam. Skye felé néztem és egy mosoly kíséretében biccentettem kicsit a fejemmel, hogy tudja minden okés.
-Na jólvan pakoljunk be lassan indulnunk kell!-csapta a tenyerét Jimmy, így lassan mind a busz felé indultunk.
-Hol a ti bandátok?-kérdezte Michelle a lányoktól kissé fennhangon amit láthatóan nem csak én éreztem. Lassan fordultak hátra a lányok, szinte egyszerre és érezhető volt a feszültség.

Heidi:

-Őket este veszi fel a másik busz!-bicentettem a buszra amely jóval kisebb volt, és a szükséges személyzet és biztonsági őrök jöttek vele.-Holnap reggel pedig már ők is velünk jönnek a nagy busszal.
-Akkor egynapig csak ti lesztek a srácokkal?-kérdezte Leana kicsit idegesen kapaszkodva Jimmybe, amitől kényszeresen mosolyognom kellett.
-Igen!-bólintottam.-De ne izgulj, akkor kapom meg Jimmyt amikor akarom! Nyugtatás képp mondom,hogy még nem akarom!
-Jimmy!-rivallt rá Leana, de Jimmy csak mosolygott.
-Igaza van!-nevette el magát és kihúzta a karját Leana szorításából. Ami azt illeti kicsit ledöbbentem, ahogy a körülöttünk lévők is.-Különben is, megbeszéltük, hogy most pihentetjük kicsit ezt az egészet!-mondta Jimmy és már fel is szállt a buszra. Leana rám nézett én viszont csak mosolyogni tudtam.
-Ha hozzá mersz érni...
-Nyugi! Jobb vagy nála!-mondta neki Michelle, ahogy visszahúzta, mire hangosan felnevettem.
-Hát persze, kacsintottam feléjük, de aztán Skye elkapta a karomat és visszarántott, hogy ne tudjak még felmenni a buszra.
-Fejezd már be! Nyugit akarok, jó? Ne akard mindenképp elérni, hogy ugyanaz legyen mint régen!
-Jól van!-rántottam egyet a karomon, hogy kiszabaduljak.-Bocsi!-nyögtem ki, de közben elköszöntem Valarytől, Laceytől és Genatól, ők meglepően kedvesek voltak velünk így legalább velük jó volt a kapcsolat.
Aleckel már indultam fel a buszra, mikor láttam, hogy Skye Valary felé indult.

Skye:

-Szia, beszélhetünk kicsit?-léptem izgulva Valary elé, és ő csendben bólintott.-Csak szeretném, hogy tudd, hogy én nem várok tőletek semmit. Nem kértem Mattet azokra amiket csinál! Megvoltam eddig is egyedül a fiammal, és tényleg nem emiatt jöttünk vissza. Remélem nem okoz gondot, mert Matt érzéseit nem tudom befolyásolni és bár mondtam neki, hogy nem örülök, hogy apjának mondta magát Alec előtt, de már nem ...
-Skye én nem haragszom és tudom ezeket, csak nehéz elfogadni, hogy egyszer csak betoppan egy kisgyerek a férjem életébe, aki nem az enyém, mármint egy másik nőtől. Érted?
-Köszönöm!-sóhajtottam megkönnyebbülten.
-Vigyázzatok rájuk, oké?-kérlelt ekkor odatoppanva Gena.
-Persze, majd ügyelek, hogy ne részegedjenek le!
-Köszi!-mondták egyszerre.Jó volt, hogy sikerült kicsit beszélni a dolgokról Vallel is, így már nyugodtan szálltam fel én is a buszra és indultunk el végre a TURNÉRA.

Brian:

-Szóval akkor kapod meg Jimmyt amikor akarod?-ültem le Heidi mellé, mikor már 2 órája úton voltunk.
-Ez mindig így volt!-ejtettem egy gúnyos mosolyt felé.
-De nem akarod!
-Nem!
-És engem akarsz?-kérdeztem egyből mire lassan rám nézett, de nem válaszolt.
-Brian, utoljára mondom, hogy nem!
-Ne mááááár!-szakadt ki belőlem a felkiáltás, mire a többiek csak érdeklődve néztek.-Miért?
-Mert Michellel jársz, mert legutóbb is felültettél, mert nem vagy jó az ágyban!-hangsúlyozta az utolsó szavakat mire Zacky boldogan nevetett fel.Nem értem ezt a nőt, régen minden szó nélkül egy tekintettel elértem hogy az enyém legyen, de most mi a franc ez? Hülyét csinál belőlem.

Skye:

Már esteledett éd már igencsak elfeküdtük és ültük magunkat a buszban így megálltunk egy hotelnél. Matt intézte a szobákat amíg mi többiek becuccoltunk.
-Na srácok egy lakosztályunk van, jó formán egy egész szint, 4 db 2ágyas szoba.-vigyorodott el, de Heidivel kicsit elképedtünk.
-Közös fürdő? 5 pasival?-kérdezte Heidi, mire Brian már széles vigyorral válaszolt.
-Ahogy mondod!-nem fér a fejembe, hogy lehet ilyen tapló, de már van is ötletem, hogy szereljem le a húgomról, hogy nehogy megint hazavágja 2 hónap alatt a hülyeségeivel.
-Brian fogd be! -csitította Matt és be indultunk.
-Én külön alszom!-jelentette ki Heidi, így ahogy kiléptünk a liftből már be is zárkózott egy szobába. Mindenki foglalt egy szobát valakivel, én Aleckel a Matt és Zacky melletti szobába mentem. Alec nagyon hamar elaludt, szegénykém nagyon kifáradt már, de a legnagyobb meglepetésemre Matt ugyanúgy ahogy rádőlt az ágyra már horkolt. Én kiültem a kanapéra és csak bámultam a hatalamas ablakokon kifelé. Gyönyörű volt a kilátás a városra, mindenhol hangulatos  fények, csillagok.
-Kérsz?-Zacky épp egy poharat tartott felém.
-Köszi!-kortyoltam bele, majd arrébb húzódtam és Zacky leült mellém.
-Jól vagy? Mármint biztos nehéz így nevelni egy gyereket.
-Nem! Nehéz volt az elején, de már természetes, szóval jól vagyok. Igyekszem neki a legjobbakat adni!
-Tudom!-karolt át és közelebb húzott magához.-Hiányoztatok nagyon! Rossz volt, hogy minden szó nélkül mentetek el. És mi akkor meg sem beszéltük a dolgokat.
-Hát igen! Rosszkor jött. De gondolj bele, jártál volna akkor úgy velem, hogy a legjobb barátodtól vagy egy idegentől vagyok terhes?-kérdeztem komolyan, de ő nem válaszolt, csak simogatta a vállam.
-Nem tudom mi lett volna, ha... de jó lett volna, ha tudom, hogy minden rendben. Nehéz volt!
-Tudom! Nekem is!-beállt a kínos csönd és csak vártam hogy mondjon már valamit, hogy ne legyen olyan kínos...-De most együtt vagy Genával és ő nagyon kedves.
-Igen, igen, az!
-Boldog vagy vele?-kérdeztem, de lehet nem kellett volna. Zacky nagyot nyelt és éreztem hogy közelebb húz magához.
-Veled az lehettem volna.-mélyen a szemeimbe nézett és köpni nyelni nem tudtam. Neki döntötte a homlokát az enyémnek és igézően nézett a szemembe.