Miután Briannel maradtam este míg aludt, Jimmy is bejött hozzánk. Lea
aludt mi meg beszélgettünk Brian mellett. Végül hármasban aludtunk az
ágyban, mikor reggel Lea nevetésére keltünk fel.
-Nagyon cukin aludtatok!
-Köszi, de lehet aludtunk volna még szivem! -mondta neki finoman Jimmy, de Lea rázni kezdte a fejét.
-Nem lehet, itt van Michelle.-mondta, mire kipattantam az ágyból.
-Ide be nem jön!-mondtam és egyből kifelé indultam, ahol bele is futottam Michellbe.
-Szia, szeretnék vele beszélni! -közölte egyből, de ráztam a fejem. -Nem tilthatod meg!
-Michelle, miattad volt olyan tegnap este, és biztos hogy én nem foglak oda beengedni. -mondtam de láttam rajta, hogy ideges.
-Így akarod visszaszerezni?
-Nem, csak nem akarom, hogy jobban árts neki. Majd ha ő akar veled
még beszélni meg keres.- közöltem vele erélyes hangon ami nyilván nem
tetszett neki, mert elkezdett visítozni Brian után. Jimmy is kijött már a
szobából.
-Michelle, most tényleg nem jó! Tudod, hogy szeretlek, de most ne zavard.
-De a barátnője vagyok! Nem zavarom, látni akarom.
-Nem!- hallottuk meg hirtelen Brian hangját, ahogy a falat
támasztotta.- Nem vagy a barátnőm! -mondta mire Michelle odarohant hozzá
és megölelte. Jimmyvel összenéztünk majd odalépett melléjük és elhúzta
Michellet. Én odamentem Synhez miközben Jimmy Michellet vitte ki.
-Sajnálom!
-Mégis mit?-kérdeztem tőle, és kíváncsi is voltam mit akar.
-Amit tettem tegnap. Hülyeség volt csak azért, ami Michellel történt. Főleg, hogy tudom, neked mit jelent.
-Velem nem tettél semmit, magadat teszed tönkre. De ezek a te
döntéseid, és tudod hogy szeretlek. Akárhogy döntesz ott leszek és veled
maradok.-mondtam mire épp megölelt volna, de visszajött Jimmy és
Michelle. Jimmy rám nézett én meg Brianre.
-Ha akarsz vele beszélni, most megteheted. Jimmyvel kint leszünk ha kellünk.
-Jó!-bólintott kedvetlenül mire odamentem Michellehez és Jimmyhez.
-Csak óvatosan jó? Ha lehet ne veszekedjetek. -mondtam de Michelle nem reagált semmit mi meg ki mentünk Jimmyvel a ház elé.
-Mit gondolsz kibékülnek?- kérdeztem Jimmyt aki elmosolyodott.
-Ki fognak!
-Miből gondolod?
-Ismerem és szeretem őket. Syn nem szerelmes, de szereti Michellet.
Sok mindent átéltek már, sok a közös emlék és bár itt vagy te ők ketten
jók.
-Hogy érted, hogy bár itt vagyok én?-kérdeztem tőle mire nevetni kezdett.
-Hát hogy megbolygattad a rendet. Míg nem voltál egyfajta se veled se
nélküled állapot volt. Aztán te elcsábítottad és vége. Brian szerelmes
beléd, de neki Michelle kell és ez így jó.
-Nem értelek. Miért jó neki ez ha másba szerelmes?
-Mert évek óta ismerik egymást, tudnak mindent a másikról és végig
egymás mellett voltak. Minden összeköti őket. Ezt Brian is tudja ezért
hidd el, hogy kifognak békülni. Ezzel rajtad kívül eddig mindenki
tisztában volt. Ők kette úgyis együtt lesznek.
-Oh és akkor én elrontok mindent mi?
-Nem, mert Brian úgyis Michellet választja.
-És ha nem? Akkor el kell mennem, vagy mi, hogy minden úgy alakuljon, ahogy ti azt elvárjátok?
-Nem, de nem tudod befolyásolni ezt.
-Tudod Jimmy most annyira megleptél, hogy szívem szerint
felképelnélek, amiért ilyeneket mondasz.-mondtam és pont megszólalt
volna, mikor Michelle sírva kilépett az ajtón. Összenéztünk és aggódva
pillantott Michelle után én meg mentem be a házba.
-Mi történt?-kérdeztem Briant aki a kanapén ült.
-Megmondtam, hogy nem akarok vele lenni, mert megcsalt. És senki nem
is tud ezen változtatni. Amit akarok meg van.-elhallgatott és egy ideig
néma csendben csak néztünk egymásra.- Jut eszembe éhes vagyok! Elmegyünk
enni?-kérdezte mire elmosolyodtam és bólinottam. Felöltöztünk és
mentünk ki a kocsihoz, de Michelle és Jimmy még kint voltak. Nem
szóltunk oda csak beszálltunk a kocsiba és már indultam is. Gondoltam jó
lenne elugrani Macért ezért felvettük őt is, úgyis régen voltunk már
együtt és így mentünk kajálni. Nem tartott sokáig a hármasunk, mert a
srácok megkerestek minket és csatlakoztak.
-Na jó, én haza viszem Macet, majd találkozunk. -álltam fel egyből, ahogy Jimmy leült az asztalhoz, de hiába mert jött utánunk.
-Most haragszol ugye?
-Nem, Jimmy miért haragudnék, mikor közölted velem, hogy ha akarnék
se lehetnék együtt újra Briannel, mert ti nem úgy akarjátok.-förmedtem
rá, mire csak meglepetten pislogott aztán fogtam Mac kezét és kimentünk.
A nap hátralevő részében Mac és Suzy volt a társaságom, mivel nem volt
kedvem haza menni ő meg épp sütögetett, hát csatlakoztam én is. Jól
éreztem magam velük és szerettem őket nagyon. Este már csak borozgattam
Briannel és Suzyval a nappaliban mikor megérkezett Syn és Jimmy.
-Hát te meg?-nézett rám mosolyogva Syn és megölelt.
-Á csak ahogy haza hoztam a húgodat itt ragadtam.
-Ennek nagyon örülök, nincs kedved átjönni filmeket nézni?-kérdezte,
mire rápillantottam Jimmyre akin láttam, hogy feszült és én is az
lettem.
-Szívesen.
-Jimmy akkor most megyünk, kidobjunk?-kérdezte tőle Syn, de csak megrázta a fejét.
-Szia Jimmy.köszöntem el tőle és még elkapott és megölelt.
-Kérlek, ne csinálj hülyeséget.
-Jimmy, engem féltesz? Vagy csak attól félsz, hogy újra összejövünk?
-Mindkettő.
-Akkor hagyd végre abba. Nem érdekel, hogy te hogy képzelted Syn
jövőjét, az ő élete, hagyd hogy úgy alakuljon, ahogy ő akarja.-mondtam
és már mentem is Syn után. Furcsa volt újra nála lenni, talán akkor
voltam utoljára mikor még együtt voltunk. De kellemetlen is volt, mert
Michelle pár ruhája, meg cuccai ott voltak a fürdőben. De ami meglepett,
hogy rábukkantam egy albumra.
-Hát ez?
-Micsoda?-kérdezte felém fordulva, miközben épp betett egy dvdt, majd láttam, hogy zavarba jött.
-Mit keres ez nálad?
-Mikor elmentél, ezt itt hagytad. Ahogy teljesen kijózanodtam utánad
mentem, azt hittem még otthon vagy.De csak az albumot találtam meg.
Hívtalak is, de addigra lecserélted a számodat.
-Jók ezek a képek rólunk.-mondtam miközben lapozgattam azt az albumot, amit a közös képeinkkel töltöttem meg.
-Hát igen, jó páros voltunk.-mondta és leült mellém.
-Kár értünk és még a rajongók is szerettek.- mondtam büszke mosollyal, mire elnevette magát.
-Még most is. Csomó üzenetet kapok rajongóktól, hogy te jobban illesz hozzám. De vannak saját rajongói oldalaid is.
-Ez komoly?
-Igen, külön rajongóid vannak. Nem tudtad?-megráztam a fejem és el is
ment a laptopjáért, aztán visszaült mellém és megmutatott egy oldalt.
Meglepett de tényleg rólam szólt. Minden egyes tetoválásomról volt kép,
amit nem is értek, hogy sikerült, voltak sztorik, rengeteg kép és
különböző kérések, meg indítványok a rajongók között.
-Honnan van ennyi képük? Úristen és tudnak Jensenről is? Te jó ég!- fakadtam ki mikor láttam egy közös képet kettőnkről.
-Úgy látszik. Tényleg abból lett valami?
-Nem, vagyis azóta is beszélünk és tartjuk a kapcsolatot, de azóta
nem találkoztunk. Most nincs szükségem kapcsolatra, meg hát amit akarok
meg van. -idéztem neki amit mondott miután Michellel beszélt mire
elmosolyodott és lassan közeledett felém. Sokáig néztük csak egymás
arcát mígnem megfogta hátulról a nyakamat, mert tudta, hogy ezt imádom
és így lassan odahúzott magához. A homloka az enyémnek ütközött, az orra
az orromhoz ért és lassan megcsókolt. Nem tudtam nemet mondani, és
eltolni se, mert én is ezt akartam. Jól esett. Lassan rám mászott és már
úgy eszméltünk rá mi történik, mikor a kanapén hanyatt dőlve rajtam
feküdt.
-Én...Abbahagyjam?-kérdezte, mire elmosolyodtam és láttam a fura
féloldalas mosolyát és újra megcsókolt. Nem hagytuk abba sőt, egészen
addig folytattuk míg minden ruha le nem került és ki nem élveztük, a sok
bepótolni valót. Jó volt együtt, jobb mint valaha, de filmet egyet se
láttunk. Reggel egymás karjaiban ébredtünk és valami más volt.
-Jó reggelt,-köszönt és megakart csókolni, de elhúztam a fejem. -baj van?
-Én nem tudom, csak, most szakítottál Michellel és ez így nem helyes.
-Szeretlek, szóval biztos nem rossz. -mondta mosolyogva és megint megpróbált megcsókolni.
-Nem tehetem ezt.
-Tudom, mit mondott neked Jimmy, és nem érdekel. Michelle megcsalt.
-Te is őt.
-De nem tudtam, hogy ez ilyen pocsék. Szeretném, újra kezdeni!
-Nekem, ez nem megy! Gondold át és azután visszatérünk erre jó?
-Tudom mit akarok!
-Nem, nem tudod. Most azért akarsz engem, mert szó nélkül leléptem és
mert tudod, hogy Michelle mindig ettől félt. Most ne, vagyis inkább így
ne menjünk ebbe bele.-mondtam és elkezdtem öltözni. Csendben figyelt,
egy szót sem szólt hagyta hogy elmenjek. Majd írt egy smst.
De ha gondolkodtam már nem mondhatsz nemet és nem sétálhatsz el.
Elmosolyodtam, de rosszul is éreztem magam, azért ami történt. Tény,
hogy szeretem, de még csak most szakítottak és az, hogy most azt mondja
szeret, nem jelenti azt, hogy tényleg szeret. Bosszúból meg nem akarok a
barátnője lenni. Napokig nem beszéltünk, ha hívott kinyomtam, az üzikre
nem válaszoltam, de mikor Julienál voltam megtalált. Ahogy belépett az
ajtón felém jött.
-Sajnálom!-mondta és mintha már sírt volna olyanok voltak a szemei és
az arca. Hevesen megcsókolt, amitől teljesen olyan érzéseim támadtak,
mintha életem utolsó pillanatai lennének azok. Annyi érzelem volt abban a
csókban, hogy szivem szerint neki ugrottam volna ott helyben, de ahogy
abbahagyta, adott egy puszit a homlokomra. -Nem én akarta, nem az én
döntésem, ezt tudnod kell!-mondta és mielőtt megkérdezhettem volna, hogy
miről van szó, elment.
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése