Tainted Love 21.rész

-Rocky telefon!
-Igen, Köszi Matt itt ülök és hallom!
-Ja, akkor jó, de vedd már fel!
-Te meg ne igyál többet.-végre előkerült a telefonom és sikerült is felvennem.
-Szia, mondjad!
-Gyere a kórházba! Siess, most visznek mentővel!-visított a telefonba Julie, mire egyből felpattantam a srácok mellől, véletlenül leborítva pár pohárnyi piát.
-Rocky ba*d meg! Piát nem pocsékolunk!
-Jimmy kuss, sietek! Julie szül!-szaladtam ki, miközben taxit hívtam. 5 percen belül megérkezett a taxi és amilyen gyorsan csak lehet, már bent is voltam a kórházban. Még elcsíptem Juliet a szülés előtt.
-Szia, beértél!
-Igen kicsim persze! Szaladtam!
-Nem most kéne születnie, Valentin napon kell neki!
-Nyugi, semmi baj, csak 2 hét, az nem számít.
-És ha beteg?
-Nyugi, nem beteg!-próbáltam nyugtatgatni, miközben fújtatott. Belépett egy orvos, hogy megvizsgálja és egy nővér, egy ultrahanggal. Én közben Julie kezét fogtam.
-Ne legyen izgatott anyuka, de sürgősen meg kell műtenünk. Császármetszésre lesz szükség.-Julie bepánikolt meg se tudott szólalni csak szorította a kezem és rám nézett.
-Doktor úr, baj van talán?- kérdeztem én helyette.
-Semmi komoly, a köldökzsinór rácsavarodott a baba nyakára, de ez gyakran előfordul. A császármetszés csak elővigyázatosság.- Azzal a doki ki is ment. Juli meg elkezdett sírni.
-Rache, akármi van a baba a fontos! Te vagy itt, neked kell dönteni!
-Kussolj, nincs baj az orvos is megmondta.
-Nem, készülj fel, bármi lehet! Hívd fel Johnt, hogy itt vagy velem, már ő is jön a konferenciáról.-ahogy kimondta már jött két nővér és ki is tolták a szobából engem meg átkísértek a váróba. Felhívtam Johnt és elmondtam neki, hogy mi a helyzet, nagyon ideges volt és majdnem elsírta magát a telefonba, de sietett. Már másfélórája kint ültem a váróban mikor ki jött az orvos. John pont befutott, mielőtt bármit mondhatott volna a doki.
-Teljesen egészséges kislány, és jól van anya és baba is.-közölte az orvos mosolyogva, mire John a nyakába ugrott. -Jöjjön, nézze meg a kislányát! -hívta maga után a doki, én meg visszahuppantam az egyik székre. John pár perccel később kijött.
-Tessék, lefényképeztem!-mutatta felém a mobilját, megnéztem és gyönyörű.- Ő itt Rose!
-Jaj annyira gratulálok! Imádlak titeket!-mondtam és megöleltem Johnt.
-Én is gratulálok, Kereszt anyu leszel pár hónapon belül. De most menj nyugodtan, Juliehoz most nem lehet bemenni, és fel kelni se tud, majd szólok mikor jöhetsz látogatni.
-Jó, de mondd meg neki, hogy imádom őket! -megölelt és tessékelt a kijárat felé, hát elindultam. A kórház előtt Syn állt idegesen.
-Hát te Manó?- léptem mögé, mire kicsit ijedten fordult meg.
-Gondoltam eljövök támogatni!- mondta és egy kissé zavart mosoly volt az arcán.
-Ez édes, már túl van rajta. Császározták.
-Ó, basszus!
-De jól vannak és gyönyörű a keresztlányunk.-mondtam mosolyogva neki, mire ő is elmosolyodott. Intett egy taxit és visszamentünk a többiekhez, és megünnepeltük, hogy megszületett február 1-én a kis Rose. Csak egy héttel később tudtuk meglátogatni őket, mikor már otthon voltak, de akkor se sokáig, mert szegény Julie nagyon lassan gyógyult. Február miatt rengeteg rendezvényem volt, ráadásul szinte egy napon, valentin nap miatt. Esküvő, lánykérés, évforduló. Minden napomat kitöltötte a szervezés, amit a főnököm meg is akart hálálni.
-Rachel gyere az irodámba!
-Rögtön Dave!- összeszedtem magam, ittam egy korty vizet és már mentem is utána.
-Nagyon jól dolgozol, ezt bizonyára tudod, és sokan kifejezetten téged kérnek. Tudom, hogy nem voltál ott a megbeszélésen, de amennyiben szeretnéd a Floridai iroda a tied.
-Hú, ezzel lesokkoltál! Azt hittem Lily megy!
-Igen, ő megy, de mindenki tudja, hogy neked való, amennyiben úgy döntesz bármikor mehetsz! Én jobban örülnék, ha te vezetnéd az irodát, legalább addig amíg beindul.
-Nagyon köszönöm Dave, még meggondolom!-mondtam mire mosolyogva kinyitotta az iroda ajtaját és már mentem is ki tovább dolgozni. Egyből hívtam a lányokat, hogy ebédeljünk és hogy beszélnünk kell. 2 órával később már Genaval és Valaryvel ültünk egy kis étteremben.
-Na mi volt ilyen sürgős?
-Hát Dave nekem adta az irodát Floridában! Azt mondta bármikor átvehetem.
-Ez most... És te mit mondtál? El....mész?-kérdezte aggodalmasan Valary, mire az én arcomról is lefagyott a mosoly.
-Mennyi idő?- kérdezte Gena, mire tényleg komor arcom lett.
-Amíg beindul, legalább egy év, vagy másfél.
-Itt hagynád Briant?-kérdezte szigorúan Valary.
-Nem! De ez... nem tudom mi legyen! Nem fogadtam el, azt mondtam gondolkozom rajta.
-Brian nem ezt érdemli! Szerelmes és bízik benned! -förmedt rám Valary, hogy még Gena is elképedve nézte.
-Nem mondtam hogy elfogadom, én is szeretem őt.
-Akkor nincs min hezitálnod!-mondta és többet nem is akart beszélni a dologról. Valentin napra a srácoknak is segédkeztem beszerezni pár különlegességet, és reméltem, hogy Brian semmit nem akar.
-Szia édes Manókám!-borultam a nyakába, mikor hozzáértem délután. Pinkly egyből nyüszögve ágaskodott a lábamra így gyorsan felkaptam és neki is köszöntem.
-Szia Maki! -csókolt meg Syn mosolyogva.-Van egy meglepetésem!
-Jaj! Komolyan?
-Nyugi! Gyere!-megragadta a kezemet és bevezetett a nappaliba. Egy üveg bor volt az asztalon nagy tál popcorn és pár horror film az asztalon.
-Szeretlek, mondtam már?- néztem rá, mire kicsit nevetett és megcsókolt, majd leültünk péntek 13-at nézni, rémálom az elm utcában, és pár nagyon régi horrort. Ezt szerettem benne, hogy ismert annyira, hogy tudta mikor mire van szükségem. Ha kellett gyengéd volt, vagy éppen szenvedélyes és kicsit durva, de ha csak támasz kellett aki mellé odabújhatok, hát az volt.
Rose már 4 hónapos volt, a srácok Avenged Sevenfold cimű albuma már megjelent, és tervezték a turnékat, szervezték mikor hova tudnak menni, mikor lehet pihenő.  És éppen esedékes volt Rose keresztelője is. Az egész banda eljött mikor megkereszteltük a kicsilányt, aki gyönyörű volt és bár Syn alig merte a kezébe venni, teljesen elbűvölte. Az utóbbi időben többször is veszekedtünk, de egyik se volt komoly, de érezhető volt, hogy változott a kapcsolatunk. A keresztelő után elmentünk a bandával ünnepelni. Syn hamar részeg lett.
-Lehet haza kéne vinned!-bökött felé Matt mosolyogva.
-Nem tudom! Majd jön ha akar.-mondtam neki, és belépett Michelle Mattékhez. Ivott ő is velünk kicsit, majd egy óra múlva mikor mentem Synhez valamit a fülébe súgott. Kérdően néztem rájuk, de Michelle csak mosolygott és arrébb sétált.
-Rachel!-ordított Syn és ahoyg felállt a kanapéról, meglátott.- Menj innen!
-Hogy mi?
-Menj el! Nem tartalak vissza.
-Nem értem mire gondolsz.- álltam előtte és kicsit közelebb léptem hozzá, de ő hátrált. A srácok odajöttek és bár nem feltűnően, de hallgatóztak és figyeltek minket.
-Szakítok veled, és azt akarom hogy menj el innen!- ahogy kimondta könnybe lábadtak a szemeim.
-És mégis miért?
-Mert nem szeretlek ba*d meg azért!- ordította, mire Zacky odalépett elé, és próbálta leültetni, Jimmy meg hozzám futott, és még mielőtt összeestem volna elkapott.
-Rocky, nyugi csak részeg, nem komoly!- ismételgette Jimmy, de alig voltam magamnál.
-Brian!-ordítottam rá.- Mi az hogy nem szeretsz? Mi ez? Mi a fa*z van veled?
-Az hogy nem kellesz már! Nem szeretlek! Élni akarok! Te meg húzz el innen, menj Floridába!- az utolsó mondatára felkaptam a fejem és hallottam egy csattanást. Hátra néztem és Valary pofozta fel Michellet aki csak az arcát fogta.
-Brian, nézz a szemembe és mondd, hogy nem akarod, hogy itt legyek és elmegyek! -löktem félre Jimmyt és léptem Syn elé, akin láttam, hogy bizonytalan. Hezitált, nekem meg potyogtak a könnyeim.
-Menj el!-bökte ki végül, és egyből elkapta a szemét, elfordult. Zacky és Matt beszéltek hozzá, engem meg Jimmy húzott el, és Valary jött oda.
-Figyelj csak, kijózanodik és nem lesz baj!- mondta Valary, Jimmy meg bólogatott.
-Igen nem lesz baj. Nem leszek itt!-mondtam és letöröltem az arcomat.
-Rachel ne!-szólt rám Jimmy.
-Muszáj! Nem hagyom, hogy így beszéljen velem, elegem van! Ti miért tudtok jól kijönni a párotokkal? Mennem kell!- mondtam és elszaladtam. Addig futottam míg ki nem fulladtam annyira, hogy összerogytam. Az utcán ültem és zokogtam. Majd Matt és Zacky állt meg előttem kocsival. Zacky kiugrott a kocsiból, felemelt és beültetett.
-Visszamegyünk! Jimmy már beszélt vele!
-Ne Matt, vigyél haza!
-De..
-Nem! Haza akarok menni! Elmegyek Floridába, ezt kérte nem? Azt mondta már nem kellek, csak használt és most vége!- mondtam ki úgy a szavakat, hogy már kezdett dühbe alakulni a szomorúság.
-Ne menj, beszéljétek meg!- kérlelt Zacky, mikor megérkeztünk a házamhoz.
-Most menjetek el! Majd jelentkezem!-mondtam és besiettem a házba. Amit tudtam bedobáltam a bőröndjeimbe majd fogtam egy füzetet és írtam. Leveleket írtam Jimmynek, a lányoknak, Julienak. Összeszedtem Pinklyt és a holmijait és indultam a reptérre. A legközelebbi géppel repültem Floridába. Mikor leszállt a gépem, akkor hívtam a főnököm, hogy Flordidába jöttem és átvenném Lily helyét ha még lehet. Elmondta, hol van a céges lakás, hát odamentem. Pinklyt kiszabadítottam, és ledőltem az ágyra. A telefonomat bámultam, de semmi, egy üzenetem vagy nem fogadott hívásom se volt. Kis idő után fogtam magam és elmentem bevásárolni, ohgy legyen kajánk, és vettem egy új telefont is. Vacsi közben felhívtam Jimmyt.
-Szia Rocky vagyok!
-Szia Rocky, csakhogy! Márféltem, hogy csináltál valami hülyeséget!
-Csináltam is! Floridában vagyok!
-Hogy mi van? De csak tegnap vesztetek össze. Gyere haza!
-Nem nem megyek, itt maradok! De ti bármikor jöhettek. Hagytam nektek leveleket a házban. És mondd meg Leanak, hogy nyugodtan maradjon.
-Megfogod bánni ha nem jössz haza!
-Jimmy kérlek! Majd haza megyek, de most nem! Kell neki is és nekem is egy kis idő!-mondtam Jimmynek, aki csak hallgatott.
-Megölöm, akkor haza jössz?
-Nem! Jimmy léci! Most megyek, de ezen a számon elértek! Szeretlek Jimmy nagyon!
-Én is, és nagyon vigyázz magadra! Ha bármi van repülök hozzád jó?
-Köszönöm! És bármikor szívesen látlak titeket! Szia!
Sírva aludtam el Pinkly mellett. Egyedül voltam és azt se tudtam miért. Nem értem mi a franc volt ez? Miért volt Brian ilyen? Michelle! Ő mondott neki valamit! De ha hisz neki, akkor megérdemli! Barom!
Ezeke a gondolatok jártak hetekig a fejemben! Szerencsére az, hogy Lilyt kitúrtam nem nagyon viselte meg a kollégákat és nagyon készségesek voltak. Valaryék is szinte mindennap hívtak, még a srácok is. Julie meg sorra küldte a képeket Rosieról.
-Szia! 2 óra és nálad vagyunk!
-Mi van? Mit mondtál Zack?
-Tudod turnézunk! Van Floridai koncert is, szóval beugrunk hozzád! Ne ellenkezz fél éve nem látott senki.
-Nem akartam! Örülök nektek, gyertek!- válaszoltam, de már süket volt a telefon. Félek, mi van ha jön Brian is? Azt se tudom mi van vele és most lehet ide jön ő is. Kicsit összepakoltam amíg vártam rájuk, aztán megszólalt a csengő.
-Sziasztok!- nyitottam ajtót hatalmas vigyorral, ők meg egyből nekem estek. Jimmy volt az első aki már már dobált örömében.
-Nagyon hiányoztál, haza kell jönnöd!
-Köszi Jimmy, te is nekem! De még maradok!- Jimmy ahogy elengedett jött Johnny.Majd Matt szorongatta ki a lelkem, végül Zack ölelt vigyorogva. A lányok is jöttek és egyszerre borultak a nyakamba.Már csak Brian volt kint. Intettem neki egyet és indultam a többiek után a szobába. Annyit beszéltek, hogy a felét fel sem fogtam.
-Na basszus mesélj, te mikor jössz velünk haza?- kérdezte csillogó szemekkel Gena.
-Majd max jövő nyáron, annál előbb nem! Jól vagyok itt.
-Jól? Munka? Barátok? Pasi?- kérdezgetett Lea, mire láttam hogy Syn is felkapja a fejét.
-A munka nagyon jó, rengeteg emberrel dolgoztam együtt és sok emberrel találkoztam akivel mindig is akartam. Még Johnny Deppel is. Barátok? Hát nem olyanok mint ti, de mellettem vannak és segítenek és nincs senkim.
-Hazudsz! Mesélj róla!- pattogott Lea, mire Valary oldalba bökte és Synre nézett.
-Figyeljetek, este lesz egy bulim, gyertek el velem. Ha már itt vagytok bulizzunk! Addig meg maradjatok alapozni!
-Hát akkor piát kéne venni.
-Jaj Jimmy, hát nem ismersz? Ezt nézd!- indultam a tv alatti szekrény felé és ahogy kinyitottam Jimmy ugrott nevetve.
-Mindig is tudtam, hogy te vagy az én emberem!-mondta és már válogatott a piák közül. Én kikaptam egy üveg whiskyt és Syn elé léptem.
-Tessék, még neked is van!-és elé raktam, majd elindultam a hálószobámba, hogy átöltözzek estére. Valary és a lányok jöttek utánam.
-Most már mesélhetsz!
-Lea nincs senkim!
-És a senki ott lesz este?- kérdezte már mosolyogva Gena is.
-Nyugi már!- csitítottam őket miközben öltöztem.
-Syn összejött Michivel!- bökte ki Valary.
-Igen tudom!Láttam képeket, és Jimmy már elmondta.
-És nem zavar?- kérdezte Valary,mire a lányok csúnyán néztek rá.
-Nem, nem zavar! Ő küldött el, túlléptem!-mikor átöltöztem kimentünk a srácokhoz, és ittunk kicsit majd csörgött a telefonom.
-Szia, fél óra és ott vagyok! Ott látlak! Oké! Szia!- zavartam le gyorsan és le is tettem. El is indultunk a bárba, ahol a buli volt. Mielőtt bementünk volna még rágyújtottak egy cigire így vártam velük én is. Sorra jöttek az ismerős arcok mindenkinek köszöntem.
-Te mindenkit ismersz?- kérdezte Johnny, mire megráztam a fejem.
-Nem, engem ismer mindenki!- válaszoltam vigyorogva, mikor jött egy motor a járdán és pont felén jött.
-Rocky el fog ütni!- ordított Jimmy.
-Nyugi!. mondtam neki nyugodtan és lassan hátráltam. A motor megállt, Jimmy meg ordítani kezdett. A srácok fogták vissza, én csak mosolyogtam.
-Rachel, ismered a pasit?-kérdezte halkan Gena.
-Ó, senki!-visított Lea, mire minden csaj rám nézett.
-Jó, hazudtam!-mosolyogtam-De semmi komoly!
Lassan leszállt a motorról, levette a sisakját és odalépett elém. Elvigyorodott és magához húzott, de nem csókolt meg. Lassan eltoltam és ránéztem a többiekre. A lányok vigyorogtak, a srácok méregettek.
-Mindenki ő itt Jace!- mutattam be őt mindenkinek és fordítva, majd bementünk bulizni. Láttam, hogy Brian csak ül és iszik, hát gondoltam ideje beszélnünk.
-Szia!
-Hello!
-Miért vagy ilyen Brian?
-Milyen vagyok?-kérdezte elég bunkó hangsúllyal, amitől kicsit bepöccentem.
-Bunkó még mindig, azt érzem!
-Mi van? Te még mindig hülye vagy!
-Jó, köszi elég volt, gondoltam megbeszélhetnénk a dolgokat, de tudod mit veled fölösleges bármire is tervezni, vagy gondolni!-mondtam mire felém fordította a fejét én meg egy kis mosollyan elsétáltam. Elköszöntem mindenkitől, majd Jacehez léptem és megkértem, hogy vigyen el! Elmosolyodott, megcsókolt és már ültünk is fel a motorjára.


Mivel mostantól kicsit szétszélednek a szálak, ezért elő fog fordulni olyan rész, mikor valaki más szemszögéből írom le a dolgokat, nem Racheléből! Puszi :)