Ava:
Hmm, ez a finom illat...fordultam meg még félálomban a másik oldalamra, jobban magamra húzva a jó puha takarót és egészen összegömbölyödve a jó rugós matracon.De jó Istenem, nem fáj semmim nyújtoztam el aztán .
Egy pillanat, nem fáj semmim, puha, takaró...félve kinyitottam magam és egy ágyban találtam magam.
-Ez nem jó, nem jó, nem jó, nekem a kanapén kéne aludnom.-suttogtam és felültem az ágyban oldalra néztem és ott feküdt Brian. A sikitó frász kerülgetett de befogtam a számat, kimásztam az ágyból és mikor feltnt, hogy nem a tegnapi ruhám van rajtam, csak fehérnemű meg egy póló kiafakadt a dühöm.
-MI A FRANCOT MŰVELTÉL?!-kiabáltam el magam Brian meg riadtan ugrott fel, kipattantak a szemei és értetlenül bámult körbe.
-Mi van?
-MIT MŰVELTÉL?!
-Én semmit.-mondta aztán láttam rajta, ahogy leesett neki, hogy miért akadtam ki annyira. Fel alá kezdtem járkálni majd a ruháimat kerestem.-Ava figyelj, félre érted...
-Mit? Hogy leitattál és az ágyadban keltem fel?-kérdeztem morgó hangon , mire kiugrott az ágyból és a két karomnál megragadott.
-Nem történt semmi, bepiáltál igen de mikor feljöttünk könyörögtél, hogy ne kelljen a kanapén aludnod, mire mondtam hogy cseréljük aztán sírva fakadtál, hogy de senkinek nem kéne ott aludnia, annyira fájdalmas.
-És hol vannak a ruháim?
-Jó, oké, azt segítettem levenni, de esküszöm semmi nem volt, azonkívűl hozzád se nyúltam.-mentegetőzött és elengedett hogy feltudja emelni a kezeit.Próbáltam a hallottakból bármit is felidézni, halvány foszlányok bevillantak de nem voltam benne biztos.
-Figyelj tudok szemét lenni és minden gond nélkül kihasználok csajokat de hidd el nekem, hogy veled nem tennék ilyet.-őszintének tűnt így kicsit lenyugodtam lehuppantam az ágyra és onnan bámultam fel Brianre.
-Sajnálom.-mondtam, mire leült mellém.-Nagyon gáz voltam?-nevetni kezdett.
-Én voltam gázabb.-mondta nevetve de én csak kínosabbnak éreztem.-Nyugi már.-simogatta meg a hátamat mire csak nyöszörögtem.
-El akarok bújni.
-Hát mássz vissza az ágyba megoldjuk a mait nélküled.-mondta mire felültem.
-Azt se tudod mi van ma.
-De, 2 interjú, egy újság egy blog és este koncert, annyiszor mondtad este, szinte ezzel álmodtam.-rázta meg a fejét majd felállt az ágyról és velem szemben állt meg.
-Biztos? Nem gáz?
-Volt gázabb.-nevetett újra majd kisétált, de ahpgy az ajtót nyitva hagyta Jimmy pont belátott.
-Hééééééééé, mi a..-akadt meg a szeme rajtam.
-Nem, nem, nem!-tiltakoztam kézzel lábban a pajzán vigyorának, mire Brian elé lépett.
-Nyugi csak aludt mellettem, tudod milyen hisztis ha iszik.
-Héééé.-kiálltottam mire csak lelegyintettek.
-Inkább aludj még.
Brian:
-Inkább aludj még.-csuktam rá az ajtót és visszafordultam Jimmyhez aki még mindig csak vigyorgott.-Mi van?
-Tényleg nem volt semmi?
-Nehéz volt, kurva nehéz, de nem.
-HAVEEER!-felordított mire a karjába boxoltam.
-Kuss már. -csitítottam majd errébb mentünk a szoba ajtómtól.-Ígyis elég nehéz volt. Egész este kb jegeltem a farkamat...-hangosan kezdett röhögni.
-Nagyon bejön neked mi?
-Nem, és fogd be!-mentem a fürdőszobába és magamra csuktam az ajtót.Képtelen vagyok elhinni ezt az egészet. Álltam a tükörnél és csak a tegnap este járt a fejemben, ivott és annyira más lett, őszinte, meg volt a lehetőségem...
-Ez az, az én életem. Mindketten ugyanazt akarjuk, visszamenni a szobádba...-beleütöttem a tükörbe dühömben. Hangosan csörömpölve estek ki belőle a darabok és ahogy hátraléptem éreztem a meleget a kezemen.
-Úristen, minden rendben?-hallottam Ava hangját és kínomban magamban nevettem.
-Igen.-szóltam rekedtes hangon, de nem hitt nekem.
-Engedj be! Hallod Brian?!-rángatta az ajtót dühösen.Lassan odaléptem az ajtóhoz és kinyitottam. Ava csak úgy berobbant a fürdőbe, körbe nézett mkor meglátta a széttört tükröt dühöt láttam rajta, aztán rám nézett és mikor a vért látta a kezemből csöpögni aggodalmat. Felkapta a kéztörlőt és a kezem köré csavarta.
-Mi az isten ütött beléd?! Normális vagy!?
-Nem.-mondtam nyugodtan, minden dühöm elszállt. Ott állt pár centire tőlem és úgy nézett rám, szinte elhittem, hogy fontos vagyok neki és félt.
-Nyomás orvoshoz, este koncert és ezt szinte biztos össze kell varrni. -morgott magába és kivonszolt a fürdőből. Ott álltak Jimmy Zacky és Matt.
-Haver, mi ez?-kérdezte Matt.
-Én megmondtam!-vigyorgott Jimmy rám és ha nem fájt volna a kezem tuti be is mostam volna neki, de Ava tovább rántott.
-Felkapok egy gatyát és indulunk, Zacky hívj egy taxit.
Mikor már a taxiban ültünk még mindig a kezemre szorította a törülközőt.
-Brian komolyan mi volt ez?-megvontam a vállam.
-Ilyen vagyok!
-Nem, azt már tudom, hogy nem vagy ilyen.
-Emlékszel valamire a tegnap estéből?-kérdeztem mire zavartan nézett rám.
-Tudod, hogy nem, kellene? Mit csináltam?-megráztam a fejem.-Mondd hogy ezt nem miattam csináltad!
Matt:
-Tudjátok mi történt?
-Ohh igen!-bólogatott Jimmy, de nem mondott semmit.Ott álltunk Zacky, Johnny és Val izgatottan, de csak hallgatott.
-Mondd már el!-
-MI? Nem! Nem az én dolgom!
-Rev ne csináld!
-Nem szeditek ki belőlem!-azzal felállt és kiment a szobából.
-NEM HISZEM EL!-ordítottam el magam, már vagy fél órája elmentek és mi semmit nem tudunk.
-Srácok mennünk kell az interjúra.-szólt aztán Zacky.És mivel Avat nem lehetett elérni és nekünk lesz 2 interjúnk.
-Jól van menjünk! Nyomás!
Ava:
-Na jó, le kell mondanom az esti koncertet.
-Kibírom nem olyan vészes.
-Jah igen, Brian ne tedd a hőst léci...Két helyen varták össze a kezed, nem fogod tudni pengetni ...
-Hidd el, kibírom.-morogott és nem volt hajlandó rám nézni.
-Elárulnád mi történt?
-Semmi, de ne mondd le a koncertet, menni fog.-azzal ahogy leállt a kocsi már ki is pattant belőle.
-Jól van legyen...-motyogtam,kifizettem ataxist és mentem utána.
Hagytam őket mára, és már csak magammal foglalkoztam,... nem érdekelt hogy intézik el, ha azt mondja megoldja hát oldja meg...
2015. május 15., péntek
2015. május 13., szerda
Nobody's perfect 3.6
-Jackson gyere indulunk!-szóltam be neki a konyhába, indultunk az iskolába. Péntek van és már csak a hétvégét kell kibírnom aztán dolgozhatok újra.
-Várjatok, jövöööök!-szaladt le a lépcsőn Brian.
-Mi az? Jössz velünk?
-Ki nem hagynám!-kacsintott rám vigyorogva majd felkapta Jackson-t és előre mentek.Én felkaptam a táskáját és mentem utánuk, már jó 20-30 méterre voltunk mikor elkezdtek kiabálni a többiek.
-Hééé, Várjatoook!-futott utánunk Matt és Jimmy.
-Mi is jövünk!
-Csak iskolába visszük.
-És?-kérdezett vissza Jimmy aztán kikerülve indult tovább.
-Na jó nem értelek titeteket, valami baj van? Vagy ?
-Hé nyugi! Csak nem akarunk a házban rohadni.-karolt át Matt és húzott a többiek után.
-ja!-helyeselt Jimmy is elöl.-Ti meg mindig úgy jöttök haza ketten, hogy egésznap hülyültök.Lassan elértünk a sulihoz, Jackson mindenkivel lepacsizott aztán elindult be.
-Na és ma mi a program?-kérdezte Matt a kezeit dörzsölgetve.
-Semmi.Be kell fiztnem a tandíjat.-mindhárom srác elfintorodott.
-Van egy bank a strandon lévő vidámpark mellett is
-Persze, hányjunk ki mindent amit még meg sem ettünk.-sóhajtottam, de Jimmy csak bólogatott.
-Ahogy mondod!
-Na induljunk! Lesznek csajok, sör, és jó kis móka.-lökött meg Brian, hogy elinduljak.
-Persze...És hogy akartok odajutni?Levan zárva egy csomó út...
-De gyalog vagyunk, minket nem érint a felújítás...
-Jah, odasétálunk..-ötletelt Matt és Brian.
-Oké, csak 3 km.És tűz a nap.-mondtam, mire Jimmy megállt.
-3 km?-kérdezte, de egyikünk sem reagált, csak mentünk tovább, amíg gyalogoltunk nem beszélgettünk csak Jimmy panaszkodását hallgattuk.
-Ott vagyunk már? Én nem bírom...ÉÉÉÉÉÉÉÉGEK!
-Mindjárt!-mondtam és abban a pillanatban egy hatalmas durranást hallottunk és egy nagy lökést éreztünk oldalról.
-MI A...BAZD...-káromkodtak a srácok.
-Jól vagytok?-kérdeztem őket aztán ahogy oldalra néztünk két égő autót láttunk.
-Bazd meg, felrobbant?
-Nem, nem hiszem.-mondtam és már indultam a kocsik felé.,-ahhoz kicsi volt a durranás.
-Van benne valaki?-sétált mellém Matt.Ránéztem és megijedtem, elkezdtem gyors léptekkel haladni a kocsik felé.
-HÍVJATOK RENDŐRT, MENTŐT!-kiabáltam majd ahogy odaértem a kocsikhoz, próbáltam benézni.Az egyik autónak a motorháza lángolt, a kormány mögött egy eszméletlen nő ült, mellette senki, hátul viszont két kisgyerek.Megpróbáltam kinyitni az ajtót de bevolt zárva.
-Lizzy 10 perc és itt lesznek, hagyd.-lépett mellém Matt.
-Matt, bent van két gyerek, és ha felrobban?-kérdeztem tőle és már vettem le a pulcsimat.
-Mit csinálsz?-
-Takard el a szemed-mondtam és mutattam a nagyobb gyereknek, elfordította az arcát és akkor betörtem az üveget.
-LIZZY!-kiabált Brian és hallottam hogy már ők is jönnek oda.behajoltam a kocsiba kicsatoltam a gyereket aztán Matt kiemelte.
-Jól vagy?-hallottam ahogy még megkérdezte, de már máztam is be a másik gyerekhez,kisebb volt, talán csak 2-3 éves, és ijedten nézett rám, csendben sirdogált.
-Szia kicsim, kiszedlek, jó? Nincsen semmi baj.-mondtam és óvatosan kicsatoltam őt is, Brian ott állt az ajtónál, kiadtam neki az ablakon, majd odahajoltam a nőhöz.
-Hölygem, jól van?Hölgyem!-próbáltam ébresztgetni, nyöszörögni kezdett de nem válaszolt.Feloldottam a zárat az ajtókon és Jimmy segítségével kimásztam én is a kocsiból.
-Segíts kiszedni a nőt.-mondtam neki és kinyitottam az ajtót.-A gyerekek jól vannak?-kérdeztem a fiúkat Matt és Brian is a kezükbe fogták őket.
-Vigyázz nem szabad megrángatni, fej vagy gerinc sérülése is lehet.
-Akkor hogy szedjük ki?-akadt ki Jimmy magas hangon.
-A pulcsiját fogd, úgy, én meg a próbálom tartani a lábát.-óvatosan kihúztuk a nőt és lefektettük, de az autó egyre jobban füstölt.
-Menjetek arrébb!-intettem a fiúknak, hogy a gyerekek ne szívják be a füstöt.Oda mentem a másik kocsihoz egy idősebb férfi ült benne. A mellkasából kiállt valami és ömlött a vér.
-Jól van?-kérdeztem mire bólintott.
-Kpa levegőt?Mindjárt ide érnek a mentősök.-mondtam, újra csak bólintott.-Ki kell szednünk a kocsiból, mielőtt felrobbanna valamelyik.-magyaráztam miközben kinyitottam az ajtót de csak megrázta a fejét.
-Semmi baj, tud mozogni.-bólintott, jól van.-Matt!Segíts!-kértem mire odaszaladt.
-Kikéne emelni a kocsiból.-mondtam és Matt oda is ment a bácsi belekarolt és a karjába vette.-Vidd minél messzebb és maradjon ülve.-mondtam majd még benéztem a kocsiba, sehol senki, de egyre jobban füstölt.
-LIZ GYERE ONNAN FEL FOG ROBBANI!-kiabáltak a fiúk, de nem akartam otthagyni a nőt, de már nem lehetett megmozdítani. Meghallottam a szirénát és odamentem a nő mellé, kezdett magához térni.
-Hé, nyugalom! A gyerekei jól vannak, de most ne mozogjon, itt vannak a mentősök.-mondtam mire bólintott.
-Nem esett bajuk?
-Nem! Jól vannak mindketten, de maga nem volt magánál, lehet fejsérülés, maradjon nyugton.-mondtam és elkezdett pukkani az autó.
-SIESSENEK MÁR!-kiálltottam a két mentősnek akik felénk jöttek.
-NE nyúljon hozzá!Mit művelnek? Nem lett volna szabad...
-PERSZE,-kiabáltam le.-Hagyjam őket bent égni ugye? Nem lett bajuk, odafigyeltem, ő az egyedüli aki eszméletét vesztette, most tért magához, külső sérülése nincsen, de legalább 10 percig eszméletlen vol.
-Ki MAGA?-kérdezte aztán a másik mentős.
-Liz Locke!-mondtam és a fiúk felé indultam.
-Az anyja büszke lenne.-szólt utánam, mire picit megtorpantam, de aztán mentem tovább, megérkeztek a tűzoltók is, és mire mi tovább indultunk már oltották a tüzet.
-Mondtam, hoyg veletek mindig történik valami.-vigyorgott Jimmy.
-Fogd be!-mordultam fel. Utálom ezt...
-Liz orvosnak kéne lenned, nem zsarunak.-mondta Brian és a többiek is helyeslően pillantottak rám.
-Innunk kéne inkább nem ezzel foglalkozni.-és pont megérkeztünk a vidámparkba.Jimmy már a vattacukornál állt mikor mi még be se léptünk.
-Ügyes voltál! Mindenki jól van!- mosolygott rám Brian.
-Csak a sajét anyámat voltam képtelen megmenteni.-morogtam mire elkomorodott az arca.
-Hé, az nem a te hibád volt! Jacksont megmentetted!-húzott magához és percekig csak ezt ismételgette a fülembe.
-Minden oké?-simított a hátamra Matt.
-Najó, nem kell sajnálni.-húzódtam el.
-Hullámvasút?
-Utálom!-fintorodtam el.-Mindig hánytam utána.
-Most nem fogsz, menjünk!-rángattak mindketten, hiába igyekeztem elkerülni.
Bár igazuk lett, nem hánytam, de csak mert nem is ettem még semmit, így minden hánytató játékra fel is kellett ülnünk.
-Jól van most már elég, enni akarok, és nem szédülni...-kóvályogtam egyik kezemmel a fejemet fogva, mintha így megállíthatnám a szédülést, másikkal a gyomromat szorítva ami éppen hatalmasakat kordult.
-Gyere csak!-kapott Matt a karjaiba és elkezdett sietni.
-Úúú mi ez az illat?-kérdeztem és kinyitotam a szememet és egy grillcsirkés előtt találtam magam.-De imádlak!-pusziltam meg.-Egy egészet kérek, mind megeszem!-csimpaszkodtam még Matten.
-Nem akarsz menni?-kérdezte vigyorogva de én csak lóbáltam a lábaimat a karjában.
-Najó, ennyire nem vagyok lusta.-mondtam és ahogy lerakott leültem a padhoz.Brian egyből jött egy tálca sörrel és mire Jimmy is visszaért leborulva a padra, jött Matt a grillcsirkével.
Miután megkajáltunk elindultunk visszafelé a sulihoz, Jacksonért.
Mire odaértünk viszont már sehol sem volt, Suzy elvitte őt is.
-Akkor szabad vagy és azt csinálhatsz amit csak akarsz!-vigyorgott Jimmy és ugrálni kezdett.
-És mit akarsz csinálni?-kérdeztem tőle mire abbahagyta az ugrálást.
-Aludni.-nyöszörgött mire viszont én nevettem fel.
-Benne vagyok, menjünk haza!
-Este buli?
-Zsíííír!-és már szervezték is az esti programot...
-Várjatok, jövöööök!-szaladt le a lépcsőn Brian.
-Mi az? Jössz velünk?
-Ki nem hagynám!-kacsintott rám vigyorogva majd felkapta Jackson-t és előre mentek.Én felkaptam a táskáját és mentem utánuk, már jó 20-30 méterre voltunk mikor elkezdtek kiabálni a többiek.
-Hééé, Várjatoook!-futott utánunk Matt és Jimmy.
-Mi is jövünk!
-Csak iskolába visszük.
-És?-kérdezett vissza Jimmy aztán kikerülve indult tovább.
-Na jó nem értelek titeteket, valami baj van? Vagy ?
-Hé nyugi! Csak nem akarunk a házban rohadni.-karolt át Matt és húzott a többiek után.
-ja!-helyeselt Jimmy is elöl.-Ti meg mindig úgy jöttök haza ketten, hogy egésznap hülyültök.Lassan elértünk a sulihoz, Jackson mindenkivel lepacsizott aztán elindult be.
-Na és ma mi a program?-kérdezte Matt a kezeit dörzsölgetve.
-Semmi.Be kell fiztnem a tandíjat.-mindhárom srác elfintorodott.
-Van egy bank a strandon lévő vidámpark mellett is
-Persze, hányjunk ki mindent amit még meg sem ettünk.-sóhajtottam, de Jimmy csak bólogatott.
-Ahogy mondod!
-Na induljunk! Lesznek csajok, sör, és jó kis móka.-lökött meg Brian, hogy elinduljak.
-Persze...És hogy akartok odajutni?Levan zárva egy csomó út...
-De gyalog vagyunk, minket nem érint a felújítás...
-Jah, odasétálunk..-ötletelt Matt és Brian.
-Oké, csak 3 km.És tűz a nap.-mondtam, mire Jimmy megállt.
-3 km?-kérdezte, de egyikünk sem reagált, csak mentünk tovább, amíg gyalogoltunk nem beszélgettünk csak Jimmy panaszkodását hallgattuk.
-Ott vagyunk már? Én nem bírom...ÉÉÉÉÉÉÉÉGEK!
-Mindjárt!-mondtam és abban a pillanatban egy hatalmas durranást hallottunk és egy nagy lökést éreztünk oldalról.
-MI A...BAZD...-káromkodtak a srácok.
-Jól vagytok?-kérdeztem őket aztán ahogy oldalra néztünk két égő autót láttunk.
-Bazd meg, felrobbant?
-Nem, nem hiszem.-mondtam és már indultam a kocsik felé.,-ahhoz kicsi volt a durranás.
-Van benne valaki?-sétált mellém Matt.Ránéztem és megijedtem, elkezdtem gyors léptekkel haladni a kocsik felé.
-HÍVJATOK RENDŐRT, MENTŐT!-kiabáltam majd ahogy odaértem a kocsikhoz, próbáltam benézni.Az egyik autónak a motorháza lángolt, a kormány mögött egy eszméletlen nő ült, mellette senki, hátul viszont két kisgyerek.Megpróbáltam kinyitni az ajtót de bevolt zárva.
-Lizzy 10 perc és itt lesznek, hagyd.-lépett mellém Matt.
-Matt, bent van két gyerek, és ha felrobban?-kérdeztem tőle és már vettem le a pulcsimat.
-Mit csinálsz?-
-Takard el a szemed-mondtam és mutattam a nagyobb gyereknek, elfordította az arcát és akkor betörtem az üveget.
-LIZZY!-kiabált Brian és hallottam hogy már ők is jönnek oda.behajoltam a kocsiba kicsatoltam a gyereket aztán Matt kiemelte.
-Jól vagy?-hallottam ahogy még megkérdezte, de már máztam is be a másik gyerekhez,kisebb volt, talán csak 2-3 éves, és ijedten nézett rám, csendben sirdogált.
-Szia kicsim, kiszedlek, jó? Nincsen semmi baj.-mondtam és óvatosan kicsatoltam őt is, Brian ott állt az ajtónál, kiadtam neki az ablakon, majd odahajoltam a nőhöz.
-Hölygem, jól van?Hölgyem!-próbáltam ébresztgetni, nyöszörögni kezdett de nem válaszolt.Feloldottam a zárat az ajtókon és Jimmy segítségével kimásztam én is a kocsiból.
-Segíts kiszedni a nőt.-mondtam neki és kinyitottam az ajtót.-A gyerekek jól vannak?-kérdeztem a fiúkat Matt és Brian is a kezükbe fogták őket.
-Vigyázz nem szabad megrángatni, fej vagy gerinc sérülése is lehet.
-Akkor hogy szedjük ki?-akadt ki Jimmy magas hangon.
-A pulcsiját fogd, úgy, én meg a próbálom tartani a lábát.-óvatosan kihúztuk a nőt és lefektettük, de az autó egyre jobban füstölt.
-Menjetek arrébb!-intettem a fiúknak, hogy a gyerekek ne szívják be a füstöt.Oda mentem a másik kocsihoz egy idősebb férfi ült benne. A mellkasából kiállt valami és ömlött a vér.
-Jól van?-kérdeztem mire bólintott.
-Kpa levegőt?Mindjárt ide érnek a mentősök.-mondtam, újra csak bólintott.-Ki kell szednünk a kocsiból, mielőtt felrobbanna valamelyik.-magyaráztam miközben kinyitottam az ajtót de csak megrázta a fejét.
-Semmi baj, tud mozogni.-bólintott, jól van.-Matt!Segíts!-kértem mire odaszaladt.
-Kikéne emelni a kocsiból.-mondtam és Matt oda is ment a bácsi belekarolt és a karjába vette.-Vidd minél messzebb és maradjon ülve.-mondtam majd még benéztem a kocsiba, sehol senki, de egyre jobban füstölt.
-LIZ GYERE ONNAN FEL FOG ROBBANI!-kiabáltak a fiúk, de nem akartam otthagyni a nőt, de már nem lehetett megmozdítani. Meghallottam a szirénát és odamentem a nő mellé, kezdett magához térni.
-Hé, nyugalom! A gyerekei jól vannak, de most ne mozogjon, itt vannak a mentősök.-mondtam mire bólintott.
-Nem esett bajuk?
-Nem! Jól vannak mindketten, de maga nem volt magánál, lehet fejsérülés, maradjon nyugton.-mondtam és elkezdett pukkani az autó.
-SIESSENEK MÁR!-kiálltottam a két mentősnek akik felénk jöttek.
-NE nyúljon hozzá!Mit művelnek? Nem lett volna szabad...
-PERSZE,-kiabáltam le.-Hagyjam őket bent égni ugye? Nem lett bajuk, odafigyeltem, ő az egyedüli aki eszméletét vesztette, most tért magához, külső sérülése nincsen, de legalább 10 percig eszméletlen vol.
-Ki MAGA?-kérdezte aztán a másik mentős.
-Liz Locke!-mondtam és a fiúk felé indultam.
-Az anyja büszke lenne.-szólt utánam, mire picit megtorpantam, de aztán mentem tovább, megérkeztek a tűzoltók is, és mire mi tovább indultunk már oltották a tüzet.
-Mondtam, hoyg veletek mindig történik valami.-vigyorgott Jimmy.
-Fogd be!-mordultam fel. Utálom ezt...
-Liz orvosnak kéne lenned, nem zsarunak.-mondta Brian és a többiek is helyeslően pillantottak rám.
-Innunk kéne inkább nem ezzel foglalkozni.-és pont megérkeztünk a vidámparkba.Jimmy már a vattacukornál állt mikor mi még be se léptünk.
-Ügyes voltál! Mindenki jól van!- mosolygott rám Brian.
-Csak a sajét anyámat voltam képtelen megmenteni.-morogtam mire elkomorodott az arca.
-Hé, az nem a te hibád volt! Jacksont megmentetted!-húzott magához és percekig csak ezt ismételgette a fülembe.
-Minden oké?-simított a hátamra Matt.
-Najó, nem kell sajnálni.-húzódtam el.
-Hullámvasút?
-Utálom!-fintorodtam el.-Mindig hánytam utána.
-Most nem fogsz, menjünk!-rángattak mindketten, hiába igyekeztem elkerülni.
Bár igazuk lett, nem hánytam, de csak mert nem is ettem még semmit, így minden hánytató játékra fel is kellett ülnünk.
-Jól van most már elég, enni akarok, és nem szédülni...-kóvályogtam egyik kezemmel a fejemet fogva, mintha így megállíthatnám a szédülést, másikkal a gyomromat szorítva ami éppen hatalmasakat kordult.
-Gyere csak!-kapott Matt a karjaiba és elkezdett sietni.
-Úúú mi ez az illat?-kérdeztem és kinyitotam a szememet és egy grillcsirkés előtt találtam magam.-De imádlak!-pusziltam meg.-Egy egészet kérek, mind megeszem!-csimpaszkodtam még Matten.
-Nem akarsz menni?-kérdezte vigyorogva de én csak lóbáltam a lábaimat a karjában.
-Najó, ennyire nem vagyok lusta.-mondtam és ahogy lerakott leültem a padhoz.Brian egyből jött egy tálca sörrel és mire Jimmy is visszaért leborulva a padra, jött Matt a grillcsirkével.
Miután megkajáltunk elindultunk visszafelé a sulihoz, Jacksonért.
Mire odaértünk viszont már sehol sem volt, Suzy elvitte őt is.
-Akkor szabad vagy és azt csinálhatsz amit csak akarsz!-vigyorgott Jimmy és ugrálni kezdett.
-És mit akarsz csinálni?-kérdeztem tőle mire abbahagyta az ugrálást.
-Aludni.-nyöszörgött mire viszont én nevettem fel.
-Benne vagyok, menjünk haza!
-Este buli?
-Zsíííír!-és már szervezték is az esti programot...
2015. május 11., hétfő
Work Hard, Play Hard 4. rész
Jenny:
-Várj Anyu rögtön jövök!-kiabáltam anyámnak a szobából.
-Kicsim, edzésre megyünk minek készülsz annyit?
-Nem találom a felsőmet!-toporzékoltam egyet, mire Anyu bekopogott a cipőjében dühösen és kikapott egy felsőt a szekrényemből és hozzám vágta.
-Vedd fel és most már menjünk!-mondta mérgesen én meg csak grimaszoltam neki aztán belebújtam a felsőbe.Kirobogtam a kocsihoz és elindultunk.
-Megtaláltad a legkisebb felsőmet, alig kapok levegőt.
-Ugyan már!
-Anya mi bajod? Ha nem akarsz jönni az edzésekre nem kell jönnöd. Ha ilyen vagy, akkor meg pláne!
-Ne oktass ki!
-Nem Anya! Befejezem a fiúkkal a szezont, de ha nem veszel részt benne azt sem bánom. Ha csak így tudsz beszélni és jönni az edzésre, inkább ne gyere!-beszéltem egyre gyorsabban idegességemben,sose beszéltem még így vele, de most úgy éreztem muszáj.
-A FRANCBA!-csattant fel és miközben ment a kocsi kinyitotta az ajtót.
-ANYAAAAA!-fékeztem egyet hirtelen, ő meg már ki is szállt a kocsiból és jó erősen becsapta az ajtót.-TUDOD MIT? -kiabáltam ki az ablakon.-Legyen!-vontam meg a vállam és visszaváltottam csendesre.Aztán csak elhajtottam. Úgy remegett a kezema kormányon, hogy teljes erőmből szorítottam.
Johnny:
-Na mi van már, mi ez a punnyadás?-kérdeztem a srácokat.
-Na lépjetek, el kell mennem!
-Hova?-kérdeztük egyszerre.
-Nem fontos de mozogjatok!-lökdösött fel minket a kanapéról.
-Haver olyan illatfelhőd van, hogy mindjárt megfulladok.-nevettem el magam, majd köhögni kezdtem.
-Tényleg!-bólogatott egyetértően velem Matt.
-És te vráj, az edző cucc?-próbált Syn bele nézni a sporttáskájába.
-Na oké, le lehet szállni rólam!
-Jennyvel találkozol, ugye?-vigyorodtam el, és csak egyre szélesebbre húztam a szám, a vörösödő képétől.
-Na várj, te elmész a pályára ahol edz? Haver ez gáz! Mikor volt...
-Jólvan!-vágta földhöz a táskáját.-Ő mondta hogy menjek!Tegnap oda mentem ütögetni és ő is ott volt a gyerekekkel.
-Látni akarom, veled megyünk!
-Biztos hogy nem!-feszült be az arca teljesen, de hármunk ellen semmi esélye nem volt.
Jenny:
-Jól van srácok, párokban lesztek. Egyik dob másik el kap. Aztán csere.Szólok ha elég!
-Hé szia!-rohant felém Zacky.
-Szia,késtél!
-Ne haragudj, de...
-Mindegy!-fordultam vissza a gyerekekhez.
-Baj van?-állt be elém.-Segíthetek?
-Igen a fiúknak segíts!-azzal elindultam a pult felé, hogy valami ihatót szerezzek.
-Hé sziiiiiiaaa!-ahogy oldalra néztem a hang irányába megláttam Johnnyt és Briant.
-Mi az látványosság vagyok?-kérdeztem, talán egy kicsit flegmán, de nem érdekelt.
-Na mivan? Rossz kedved van?
- 3 felest, vodka tequila, mindegy!-csapott Brian a pultra.-Meghívlak!-majd rám nézett és valahogy nem volt kedvem nemet mondani.Ki tették a 3 felest egyet elkaptam és egyből lehúztam.
-Hééé, ez az!-vigyorgott.-Mindjárt jobb lesz a kedved!-mosolygott önelégülten. Felkaptam még egy felest és azt is lehúztam.
-Köszi!-mondtam és vissza mentem.
-Srácok elég lesz! Mindenki le tesz mindent futás és csúszás, gyerünk, körbe a pályán! GYORSAN, GYORSAN!
-Hé, komolyan mi van?-lépett mellém Zacky.
-Menj inkább ütni!-morogtam.
-Nem!Beszélj!
-Hé hoztam valamit tündérke!-jött Brian egy tálcával mögötte Johnny és Matt.
-Syn, most nem ihatunk, itt vannak...mondta Zacky de én már felkaptam még egy felest és lehúztam.
-Kössz!-sziszegtem ahogy kirázott a hideg a borzasztóan égető érzéstől a torkomban, a számban és a gyomromban.
-Miért?-kérdezte Zacky szigorúan előttem állva.
-FIÚK, ELÉG!-kiálltottam. -Mindenki üt 3-at gyerünk felváltva aztán egy kis bemelegítő játék és mára vége az edzésnek!-azzal leültem Brian és Johnny mellé a tálca köré.
-Ezért hívtál ide? Hogy hozzam őket és igyunk?-kérdezte Zacky sértődötten vagy nem is tudom, mint egy duzzogó kisgyerek.
-Jesszusom! Komolyan mondom, olyan vagy mint egy féltékeny barátnő. Minden kicseszett napon mióta apám meghalt és edzés van itt vagyok és edzem őket!Oké?! Bevállaltam, de nekem is lehet szar napom!-fakadtam kis é lehúztam még egyet.
-Megtehettem volna amit anyám, hogy nem érdekel, hogy annyiban hagyom, elvégre meghalt és ez az ő dolga volt. Nem az enyém!-halkultam el és éreztem hogy mennyire megremegett mindenem.-De én még mindig itt vagyok.-mondtam már remegő hangon, de amennyire lehetett próbáltam visszafojtani a könnyeimet és leküzdeni a sírást.A fiúk csendben meredtek rám.
-Kösz a piát!-mondtam megköszörültem a torkomat és felálltam.Ahogy elakartam sétálni Zacky oldalról elkapott és magához húzott.Gyengének éreztem magam így nem ellenkeztem, szorosan ölelt, hagyta hogy az arcomat a mellkasába nyomjam ő csak tartott és simogatta a hátamat.
-Semmi baj! Ő büszke rád, mert folytatod, mert nem adtad fel.-suttogta a fülembe és egyre szorosabban ölelt. Jól esett még ha nem is viszonoztam, jól esett hogy anélkül, hogy bármit tennem kéne, és azt várná, hogy megöleljem itt van mellettem.
-Haza küldöm őket!-mondta aztán elengedett. Visszahuppantam a székre és csak néztem magam elé.
-Még egy kört? -mosolygott Brian és elfogadtam. Már a poharat csapta le mikor Zacky visszajött.
-Na jó azért a piából elég lesz!-húzta el előlünk a tálcát.
-Köszönöm!-suttogtam, nem jött ki hang a torkomon, de ő is és Brian is mintha hallották volna megértően bólogattak.
-Menjünk enni! -pattant fel aztán Brian, felhúzott enegm is és elindultak én meg mentem utánuk.
-Várj Anyu rögtön jövök!-kiabáltam anyámnak a szobából.
-Kicsim, edzésre megyünk minek készülsz annyit?
-Nem találom a felsőmet!-toporzékoltam egyet, mire Anyu bekopogott a cipőjében dühösen és kikapott egy felsőt a szekrényemből és hozzám vágta.
-Vedd fel és most már menjünk!-mondta mérgesen én meg csak grimaszoltam neki aztán belebújtam a felsőbe.Kirobogtam a kocsihoz és elindultunk.
-Megtaláltad a legkisebb felsőmet, alig kapok levegőt.
-Ugyan már!
-Anya mi bajod? Ha nem akarsz jönni az edzésekre nem kell jönnöd. Ha ilyen vagy, akkor meg pláne!
-Ne oktass ki!
-Nem Anya! Befejezem a fiúkkal a szezont, de ha nem veszel részt benne azt sem bánom. Ha csak így tudsz beszélni és jönni az edzésre, inkább ne gyere!-beszéltem egyre gyorsabban idegességemben,sose beszéltem még így vele, de most úgy éreztem muszáj.
-A FRANCBA!-csattant fel és miközben ment a kocsi kinyitotta az ajtót.
-ANYAAAAA!-fékeztem egyet hirtelen, ő meg már ki is szállt a kocsiból és jó erősen becsapta az ajtót.-TUDOD MIT? -kiabáltam ki az ablakon.-Legyen!-vontam meg a vállam és visszaváltottam csendesre.Aztán csak elhajtottam. Úgy remegett a kezema kormányon, hogy teljes erőmből szorítottam.
Johnny:
-Na mi van már, mi ez a punnyadás?-kérdeztem a srácokat.
-Na lépjetek, el kell mennem!
-Hova?-kérdeztük egyszerre.
-Nem fontos de mozogjatok!-lökdösött fel minket a kanapéról.
-Haver olyan illatfelhőd van, hogy mindjárt megfulladok.-nevettem el magam, majd köhögni kezdtem.
-Tényleg!-bólogatott egyetértően velem Matt.
-És te vráj, az edző cucc?-próbált Syn bele nézni a sporttáskájába.
-Na oké, le lehet szállni rólam!
-Jennyvel találkozol, ugye?-vigyorodtam el, és csak egyre szélesebbre húztam a szám, a vörösödő képétől.
-Na várj, te elmész a pályára ahol edz? Haver ez gáz! Mikor volt...
-Jólvan!-vágta földhöz a táskáját.-Ő mondta hogy menjek!Tegnap oda mentem ütögetni és ő is ott volt a gyerekekkel.
-Látni akarom, veled megyünk!
-Biztos hogy nem!-feszült be az arca teljesen, de hármunk ellen semmi esélye nem volt.
Jenny:
-Jól van srácok, párokban lesztek. Egyik dob másik el kap. Aztán csere.Szólok ha elég!
-Hé szia!-rohant felém Zacky.
-Szia,késtél!
-Ne haragudj, de...
-Mindegy!-fordultam vissza a gyerekekhez.
-Baj van?-állt be elém.-Segíthetek?
-Igen a fiúknak segíts!-azzal elindultam a pult felé, hogy valami ihatót szerezzek.
-Hé sziiiiiiaaa!-ahogy oldalra néztem a hang irányába megláttam Johnnyt és Briant.
-Mi az látványosság vagyok?-kérdeztem, talán egy kicsit flegmán, de nem érdekelt.
-Na mivan? Rossz kedved van?
- 3 felest, vodka tequila, mindegy!-csapott Brian a pultra.-Meghívlak!-majd rám nézett és valahogy nem volt kedvem nemet mondani.Ki tették a 3 felest egyet elkaptam és egyből lehúztam.
-Hééé, ez az!-vigyorgott.-Mindjárt jobb lesz a kedved!-mosolygott önelégülten. Felkaptam még egy felest és azt is lehúztam.
-Köszi!-mondtam és vissza mentem.
-Srácok elég lesz! Mindenki le tesz mindent futás és csúszás, gyerünk, körbe a pályán! GYORSAN, GYORSAN!
-Hé, komolyan mi van?-lépett mellém Zacky.
-Menj inkább ütni!-morogtam.
-Nem!Beszélj!
-Hé hoztam valamit tündérke!-jött Brian egy tálcával mögötte Johnny és Matt.
-Syn, most nem ihatunk, itt vannak...mondta Zacky de én már felkaptam még egy felest és lehúztam.
-Kössz!-sziszegtem ahogy kirázott a hideg a borzasztóan égető érzéstől a torkomban, a számban és a gyomromban.
-Miért?-kérdezte Zacky szigorúan előttem állva.
-FIÚK, ELÉG!-kiálltottam. -Mindenki üt 3-at gyerünk felváltva aztán egy kis bemelegítő játék és mára vége az edzésnek!-azzal leültem Brian és Johnny mellé a tálca köré.
-Ezért hívtál ide? Hogy hozzam őket és igyunk?-kérdezte Zacky sértődötten vagy nem is tudom, mint egy duzzogó kisgyerek.
-Jesszusom! Komolyan mondom, olyan vagy mint egy féltékeny barátnő. Minden kicseszett napon mióta apám meghalt és edzés van itt vagyok és edzem őket!Oké?! Bevállaltam, de nekem is lehet szar napom!-fakadtam kis é lehúztam még egyet.
-Megtehettem volna amit anyám, hogy nem érdekel, hogy annyiban hagyom, elvégre meghalt és ez az ő dolga volt. Nem az enyém!-halkultam el és éreztem hogy mennyire megremegett mindenem.-De én még mindig itt vagyok.-mondtam már remegő hangon, de amennyire lehetett próbáltam visszafojtani a könnyeimet és leküzdeni a sírást.A fiúk csendben meredtek rám.
-Kösz a piát!-mondtam megköszörültem a torkomat és felálltam.Ahogy elakartam sétálni Zacky oldalról elkapott és magához húzott.Gyengének éreztem magam így nem ellenkeztem, szorosan ölelt, hagyta hogy az arcomat a mellkasába nyomjam ő csak tartott és simogatta a hátamat.
-Semmi baj! Ő büszke rád, mert folytatod, mert nem adtad fel.-suttogta a fülembe és egyre szorosabban ölelt. Jól esett még ha nem is viszonoztam, jól esett hogy anélkül, hogy bármit tennem kéne, és azt várná, hogy megöleljem itt van mellettem.
-Haza küldöm őket!-mondta aztán elengedett. Visszahuppantam a székre és csak néztem magam elé.
-Még egy kört? -mosolygott Brian és elfogadtam. Már a poharat csapta le mikor Zacky visszajött.
-Na jó azért a piából elég lesz!-húzta el előlünk a tálcát.
-Köszönöm!-suttogtam, nem jött ki hang a torkomon, de ő is és Brian is mintha hallották volna megértően bólogattak.
-Menjünk enni! -pattant fel aztán Brian, felhúzott enegm is és elindultak én meg mentem utánuk.
Feliratkozás:
Bejegyzések
(
Atom
)