Hazafelé a repülőn mindannyian hullafáradtan ültünk, a srácok
aludtak, mi kávéztunk és újságokat lapozgattunk, míg meg nem akadt Lacey
szeme valamin.
-Hú Rocky, szép kis kép!- mondta mosolyogva és felém nyújtotta az
újságot ami a kezében volt. Egy kép volt a szórakozóhely mögötti autós
kalandról. Szerencsére még csak onnan mikor Syn felkapott és
csókolóztunk.
-Basszus! -mérgelődtem, mire kikapták Genaék az újságot a kezemből.
-A szöveget olvastad?-kérdezte döbbenten Val, és mikor látta, hogy
fogalmam sincs semmiről, elkezdte olvasni. -A frissen befutott rocksztár
fura módon köszöni meg barátnőjének az együtt töltött évet és estét,
melyen a hölgy megvert egy rajongót, aki összeakart jönni a
szólógitárossal.
-Ezt nem hiszem el!-teljesen kiborulva temettem az arcomat a kezeimbe.- A főnököm kicsinál!
-Nyugi, ez csak pletykalap.-vígasztalt Gena, de nem ért túl sokat.
Időközben Matt és Zacky felkeltek és odajöttek hozzánk, hogy látták
rajtam, hogy idegeskedem.
-Mi történt?-kérdezte Matt kedvesen az arcát dörzsölgetve, mire odaadták nekik az újságot. Elképedve nézték.
-Hű! Ez durva!
-Igen Zacky köszi tudom! Most mit csináljak?
-Nyugi, ha hazaértünk a honlapra teszünk fel pár képet és megcáfoljuk, hogy bárkit is megvertél.
-Jah tényleg, az mindent tisztáz!-fakadtam ki.
-Figyelj, az a lényeg nem, hogy mi tegyünk érte, hogy ne higgyenek
ennek a szennynek. A rajongóink bírnak téged, nekünk fognak hinni,
ennyi! -mondta Matt és eldobta az újságot. Syn végig aludta az utat,
mikor már leszálltunk, akkor kelt csak fel. Megmutattam neki az újságot,
de ő nem volt ideges.
-Ne húzd már fel magad! Matt mondta hogy tisztázunk, akkor meg mi a baj?
-Hogy a főnököm előtt semmi nem tisztáz!
-De majd mi, hogyha feszkózik. Különben is nem azért lett több munkátok, mert velem jársz?
-Mi? Ez meg mit jelentsen? Nem neked köszönhetem a munkámat!
-Hát de azt, hogy mennyi munkátok van, nekünk köszönhetitek.
-Te hülye vagy! Nem azért van több munkám, mert veletek vagyok, azért
lett több munkám, mert azt hitték én szerveztem nektek a bulikat.
-Ja igen, ha neked ez megfelel, persze!
-Hogy te mekkora barom vagy!- ordítottam rá és elindultam a kijárat
felé. Láttam, hogy vár pár taxi gondolom, a srácok intézték, hogy haza
vigyenek minket. Megálltam az egyik mellett ott vártam meg a többieket.
Elkezdtek bepakolni a kocsikba.
-Mellesleg ha én vagyok a barom, akkor nem lennék tisztában vele, hogy belőlem élsz!
-Hogy mi van?- fordultam ki teljesen magamból.-Mi az hogy belőled
élek? Te hallod mit beszélsz? Nem kértem tőled semmit, nem is lakom
nálad, és semmit nem vettél nekem, egy kutyán kívűl. Mire gondolsz úgy
mégis?- kezdtem vele ordibálni, mire a lányok próbáltak csitítani, Jimmy
meg valamit súgott Syn fülébe.
-Arra gondolok, hogy ha én nem vagyok, már nincs munkád! Ha mi nem
vagyunk, és nincsenek azok a képek, ha Jimmy nem akarta volna helyre
hozni veled a dolgokat, miután leráztad, most nem lennél itt.
-Mi van? Én nem ráztam le őt, és ne beszélj olyan dolgokról, amiről
semmit nem tudsz! És tudod mit, ha így gondolod, hogy belőled élek,
akkor köszi elég volt!-mondtam és elindultam gyalog a cuccaimmal, minél
távolabb a kocsiktól.
-Várj!- szaladt utánam Zacky.
-Minek?
-Nem gondolta komolyan, fáradt nem tudja mit beszél!
-Nem érdekel, Zacky! Én végeztem!- mondtam mire megához fordított és megölelt.
-Ne mondj ilyet! Imád téged, csak hülye!
-Jól vagy?-jött oda Gena is.
-Nem, most tudatosult benne, hogy egy barommal jöttem össze!
-Tényleg az! De neki is új, hogy van aki viszont szereti. Ne haragudj rá!
-De, most nem érdekel! Sőt látni nem akarom!- Zacky megint megölelt
és Gena adott egy puszit. Pont láttam Zacky válla fölött hogy Jimmy
veszekszik Synnel, majd, hogy Syn elindul felénk. Ellöktem magamtól
Zackyt.
-Én most megyek! Majd hívlak!-mondtam nekik, mire mosollyal jelezték,
hogy oké, és leintettem gyorsan egy taxit és beültem. Visszanéztem és
láttam Syn kétségbeesett tekintetét, mire Gena mondott neki valamit és
elment, Zacky meg maradt vele beszélgetni. Először megkértem a sofőrt
hogy vigyen haza, majd elővettem a mobilom.
Ne haragudj, nem úgy gondoltam! Szeretlek, beszéljünk!
Jött az üzenet Syntől, de nem válaszoltam, de még mielőtt haza értem volna, jött a következő.
Átmegyek, kérlek beszéljünk! Egy barom vagyok!
Nem válaszoltam, nagyon dühös voltam, ahogy megérkezett a taxi
berobogtam a cuccaimmal, elővettem az ajándékomat Julienak és a
babájának és megragadtam a kocsikulcsom. Átmentem Brianékhez Pinklyért,
aki ahogy meglátott mint az őrült rohant felém.
-Hát a fiam?-jött Brian és megölelt.
-Még úton azt hiszem. Kicsit összevesztünk.
-Na basszus!
-Jó kutya volt?- kérdeztem és ölelgettem Pinklyt bár elég nehéz volt, majd kiugrott a kezemből úgy örült és puszilgatott.
-A legjobb! Bár végig nagyon szomorú volt, minden este sírt.-mondta Suzy. -És Brian?
-Összevesztek!
-De ugye nem komoly? Nem szakítottatok?-kérdezte aggódva Suzy, de megráztam a fejem.
-Majd megbeszéljük.
-Helyes.- mondta Suzy én meg már indultam kifelé, mikor Brian telefonja megcsörrent.
-Szia, igen itt van! Most viszi el!- hallottuk mit mond, majd rám nézett.
-Én megyek!- köszöntem el és elindultam Pinklyval.-Juliehoz mentem,
ha esetleg kérdezné.-mondtam Suzynak aki csak mosolygott és már úton is
voltam Juliehoz. Ahogy beültem a kocsiba, hallottam hogy csörög a
mobilom.
-Kérlek, maradj ott! Várj meg! Beszéljünk!
-Syn, most nincs kedvem! Nem akarok veszekedni!
-Én sem, szeretlek! Beszéljünk! Barom voltam, egy kretén, de
szeretlek, pár perc és ott vagyok, csak várj meg!-kérlelt anniyra, hogy
hallottam a hangján a kétségbeesést.
-Figyelj, átmegyek Juliehoz, este átmegyek hozzád jó?
-Jó, de ígérd meg, hogy átjössz!
-Ígérem!
-Szeretlek!-mondta, de én csak kinyomtam,még mindig mérges voltam,de
már legalább úton Juliehoz. Nagyon kíváncsi voltam, hogy mit szól majd
az ajándékokhoz. Mire odaértem,kicsit zavartan nyitott ajtót.
-Szia! Baj van? Zavarok? -kérdeztem, de csak megrázta a fejét, bementem és megláttam mi volt a baj.
-Szia!-köszönt Syn Julie kanapéjáról.-Nem bírtam ki! Kérlek!
-Én főzök teát, te meg menj és beszélj vele!-lökött felé Julie, hát odamentem és leültem mellé.
-Ne haragudj, nem gondoltam komolyan.
-Syn elég,jó!? Komolyan gondoltad, te is tudod.
-De nem akarlak elveszíteni.
-Hogy gondolhatod, hogy kihasznállak? Előtted is volt munkám bőven,
csak annyit dobott a kapcsolatunk az egészen, hogy meg keresnek
rockbandák mert azt hiszik, nektek is szerveztem bulit.
-De akkor is sajnálom, túlzás volt azt mondanom, hogy belőlem élsz,
belátom, hülyeséget mondtam, csak ne hagyj el!- anniyra kétségbe volt
esve, szinte már remegett, rossz volt rá nézni.
-Miért félsz ennyire, hogy elhagylak?
-Én nem tudom, én... te vagy az egyetlen csaj aki nem azért szeret
mert híres vagyok. Te engem szeretsz! Tudod milyen vagyok és így
szeretsz! És azt hiszem most tényleg szerelmes vagyok. Tudod, hogy barom
vagyok és bunkó, de miattad még főztem is!
-Csókold már még és béküljetek ki! -Rivalt ránk Julie a konyhából,
mire mindketten elmosolyodtunk és egy csókkal ki is békültünk. Majd
Julie mosolyogva berontott egy tálcával. Syn egyből ugrott és elvette
tőle.
-Köszi, rendes vagy!
-Csak nem szeretném, hogy bajotok legyen.
-Na igen, mesélj csak, fiú vagy lány? Már ideje megtudnunk!
-Kislány lesz!
-Juj de jó! Nézd akkor még jó is az ajándékom!- mondtam és odaadtam
neki egy kis dobozkát, amiben rózsaszín kiscipők és kesztyűk voltak,
amiket a születése után rá lehet majd adni. Kicsit még maradtunk
Julienál, de aztán mikor Pinkly már kaparta az ajtót eljöttünk. Az estét
most kivételesn Synnel külön töltöttük. Pinkly volt az esti alvótársam,
bár így is folyton felkeltett játszani. Mivel aludni nem nagyon tudtam
már, leültem a laptopommal és elkezdtem böngészni. Valahogy egy rajongói
oldalra keveredtem, ahol több bandáról is beszéltek. Szó esett a
sevenfoldos srácokról is és rólunk lányokról. Nagyon sokan utálkoztak,
hogy nem passzolunk a srácokhoz, hogy Lea prosti, Gena plázában szórja
el Zacky pénzét, én meg csak a hírnévért vagyok Synnel. Érdekes
sztorikat találtak ki egyesek, rólunk, de meglepően sok kép volt
mindenkiről. Már Lacey is felkerült képekkel. Érdekes volt, hogy mi
mindent képesek írni rajongók. Már hajnali fél 4 volt, mikor kopogtak.
Pinkly rohant az ajtóhoz és ugatott.
-Nem tudtam aludni nélküled! Hiányzik az illatod!- állt mosolyogva
Syn az ajtómban. Kértem egy csókot majd beengedtem és bebújtunk az
ágyba. Mutogattam neki milyen sztorikat találtam, meg hogy miket
mondanak rólunk, aztán kikapta a kezemből a gépet. Az egyik oldalon
hozzászólóként válaszolt pár embernek.
"Nem mindegy nektek kikkel járnak? A lényeg, hogy boldogok!
Örüljetek neki, hogy van mellettük valaki, akire mindig számíthatnak, ha
meg rajongók vagytok ne ócsároljatok olyan embereket akiket szeretnek!"
Még megnéztük a képeket, amik terjengenek rólunk a neten, és hát
volt egy pár nagyon jó kép rólunk, amiket le is mentettem. Reggel Syn
még aludt mikor elkezdtem kinyomtatni a lementett képeket és egy albumba
ragasztgattam.Egész sok kép lett az albumba, bár egy év alatt jócskán
gyűlnek képek. Tetszett ahogy lapozgattam, de fura érzéseim voltak,
mióta veszekedtünk. Lehet mégis kihasználom? Annyira gondolkoztam, hogy
észre sem vettem hogy Syn mögém ült.
-Ezek mi vagyunk?
-Igen, amiket tegnap leszedtem.
-Jó sok! -mondta és megpuszilta a nyakamat.-Mit csinálunk ma?
-Hát, nekem lesz egy megbeszélésem.
-Milyen megbeszélés?
-Nem tudom, valami új iroda nyitásról lesz szó.
Mikor reggeliztünk Jimmy hívott, hogy szeretne velem találkozni, így mikor Syn elment én is mentem Jimmyhez.
-Szia!
-Szia! Miről akarsz beszélni?
-Brianről! Tegnap csak fáradt volt.
-Jaj, ha ezt akarod ecsetelni, inkább hagyjuk és menjünk moziba vagy valami, jó?
-Csak szeretném, hogy tudd, hogy ilyen máskor is előfordulhat. Syn ilyen és nem tud megváltozni.
-Jimmy, ezt hagyjuk kérlek!-nem örült neki, hogy nem akartam
beszélgetni ezekről, de azért sétálni elmentünk. Minden hülye sztorit
mesélt, arról, hogy lett a banda és szinte észre se vettük, de
odakeveredtünk, ahol régen laktunk.
-Rocky sajnálom, menjünk!
-Nem semmi baj! Ideje volt ide is eljönni.-mondtam és szembefordultam
a régi házunkkal. Még mindig ott volt a nagy fa a ház előtt amire a
bátyámmal bunkert építettünk, de az már sehol sem volt. Kértem Jimmyt,
hogy segítsen és felmásztam a fára.
-Nehogy leess! Inkább gyere le!- mondta mikor megláttam amit akartam.
-Itt a kézírása! Jimmy itt van!-ordítottam le Jimmynek és sírni
kezdtem. -Ide véste a fába!-már már bőgtem, nem is hallottam Jimmy mit
mond, azt hallottam csak meg, hogy egy idős úr kiabál vele. Lemásztam és
elmagyaráztam, hogy miről van szó, mire megértően megölelgetett és
mondta, hogy bármikor visszamehetek, ha akarok. Nagyon kedves volt.
Jimmyvel töltöttem az egész napot. Nosztalgiáztunk és meglátogattuk a
régi parkot ahol lógtunk, a játszóteret mindent ami eszünkbe jutott.
Ötkor a telefonom zavart meg.
-Igen?
-Te meg hol a fenében vagy?-ordított Lily a telefonba.
-Jimmyvel, miért?
-Mi van? Félórája tart a megbeszélésünk! Bár jobb ha már ide se jössz!
-Ne haragudj, ki ment a fejemből!
-Ja igen, mi nem megy ki?
-Mi bajod? Máris indulok!
-Késő, inkább már ne gyere!-mondta és lecsapta a telefont. Nem volt
kedvem menni, hát Jimmyvel maradtam. Hazamentünk és áthívtuk Johnnyt és
elkezdtünk horror filmeket nézni. Fel se tűnt hogy közben mennyire
elszállt az idő, de jól szórakoztunk. Egyszer csak kicsapódott a
bejárati ajtó mi meg mind felordítottunk.
-Mi van már?- lépett be Zacky. Mi elkezdtünk röhögni, abba se tudtuk hagyni.
-Moziztok?-jött vele Gena is, de mi csak sírtunk a nevetéstől.
-A szívbajt hoztátok ránk!-törölgette a fejét Johnny és kiment a konyhába, valószínűleg még egy sörért.
-Bocsi, de sneki nem vette fel a telefonját!- jött Syn is mosolyogva.
-Hát el voltunk foglalva.-mondta Jimmy vigyorogva és átkarolt. -Édes hármas!
-Köc*ög!-jött egy fintor kíséretében Syntől. Leültek ők is közénk és
tovább néztük a filmet, de így már nem volt olyan jó, mert Zacky és Syn
mindenből poént csinált, de legalább röhögtünk. Mint azt később
megtudtam a megbeszélésen egy új irdoa nyitásáról volt szó Floridában és
Juliet akarták kiküldeni, hogy beindítsa az üzletet egy másfél évre, de
mivel terhes, így nem mehet. Én lettem volna a következő aki szóba
kerülhetett volna, de mivel nem mentem el Lily kapta a lehetőséget. Már
világos lett, hogy miért mondta, hogy ne menjek.
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése