Nobody's perfect 14.

A meglepetés koncerttel egybekötött ebédem óta könnyebb volt a srácokkal. Leginkább mert mindegyikükre elkezdtek tapadni a csajok... azt kell mondjam keveset aludtak mostanság.Reggel pedig mindig az én tisztem kipakolni a lányokat és megmenteni a srácokat.
-Jóreggelt! Ti még itt?-néztem a 3 lányra.
-Miért talán zavarunk?
-Oh, engem? Engem, nem, csak a srácokat fogjátok!-kacsintottam rájuk és már rendeltem is kaját.
-LIZ, RENDELSZ NEKEM IS? ÉN IS! NEKEM IS! -ordítottak a srácok a szobáikból.
-Mindenkinek!-mondtam ás már tárcsáztam is a recepciót.
-Én 2 tükörtojást kérnék, vajas pirítóssal, zöldséggel és kávéval.-kezdte el mondani a vöröshajú lány.
-Na várj, nektek nem rendelek, csak nekik és magamnak!-mosolyogtam rá aztán már el is kezdtem diktálni a telefonba mi kell.
-Liz, ugye?-bólintottam.-Miért vagy ilyen bunkó?
-Mert nem szeretem az olyan buta lányokat mint ti. Nem akarnak járni veletek, csak mind könnyű préda voltatok, de az nem esett még le, hogy már el kellett volna mennetek.
-Nem megyünk el!-vágta oda flegmán az egyik, mire megvontam a vállam.
-Nekem mindegy, de a srácokat már nem érdeklitek, már mindent láttak és ez nekik elég volt.-dobtam nekik egy puszit és ott hagytam őket visszamentem a szobámba felöltözni.
-LIIZ!-hallottam Brian hangját és indultam is.
-Mi van?-álltam meg a szoba ajtajában.
-Miért vannak még itt?-kérdezte suttogva.
-Mert ostobák, azt hiszik ez komolyabb, én próbáltam felvilágosítani őket de hülyébbek mint a tegnapiak.
-Akkor most mi lesz?-kérdezte és éppen akkor megjelent a "kisvörös."
-Jóreggelt!-csókolta meg Briant.-Folytathatnánk a tegnapit, ha..
-Hát, izé, tudod, ma Lizzel és a többiekkel leszek.
-És este?
-Közös vacsi.-magyarázott Brian, adva menniyre sajnálja, hogy le kell ráznia a lányt.
-Holnap?
-Majd kereslek, jó?
-Jah, persze! Én mentem!-váltott át mogorva üzemmódra a lány, de nem sajnáltam.
-Én szóltam előre!-böktem oda és levetődtem a tv elé.A másik két lány még maradt, de végig a konyhában ücsörögtek míg Zacky és Jimmy is meg nem jelent.
-Ó basszus!-mondták szinte egyszerre ahogy meglátták őket.
-Mikor jön a kaja?-kérdezte Zacky.
-Mostmár bármikor, de csak akkor kapsz, ha őket eltünteted.-Zacky felkapta a fejét, de határozottan megindult a lányok felé. Izgatottan hátrafordulva figyeltük Briannel és Jimmyvel, hogy mi fog történni.
-Hello, izé, az a helyzet, hogy le kéne lépnetek, oké? A napokban mi már úgyis lelépünk, így azt hittük egyértelmű, hogy ez ennyi volt.- ekkor egy hatalmas pofon és ajtócsapás.Zacky az arcát dörzsölgetve sétált felénk mi viszont a hasunkat fogva röhögtünk.
-Hogy mondhattad ezt így?-kérdezte Brian.
-Te se voltál jobb!-néztem rá.-De Zacky ezt még gyakorolnod kéne.-simogattam meg a felpofozott képét.A következő negyedórában már a reggelit falta mindenki szinte el se mozdultunk a tv elől a kanapéról. Anyu kihajtotta belőlünk a lelket napközben, síeléssel, meg túrákkal, de nem tudtuk elkerülni, kötelezővé tette. Két napunk volt még itt Franciaországban de szerintem mind vártuk már hogy haza jussunk, mert karácsony édes semmit tevés és sok alvás várt ránk.
-Tudjátok mit kéne?
-Mit?
-Rosszullétet színlelni és aludni!-dőlt rám Zacky nyűgösen.-Liz csinálj valamit fáradt vagyok.
-Jó, csinálok, ma ne szedj fel egy idegesítő csajt se és mindjárt fogsz tudni aludni.
-Naaaa!-háborogtak a srácok.-Vagy szedj fel te valakit.-javasolta vigyorogva Jimmy.
-Hidd el, ti annak nem örülnétek.
-Nem is tudnál felszedni senkit!-kezdett megint szekálódni Jimmy.
-Jimmy nyugi, hagyd!-próbálta Matt leállítani.
-Na jó, mutass rá itt bármelyik srácra és megszerzem!-tettem csípőre a kezem és elé álltam.-Magadra és arájuk nem mutathatsz!-néztem a többiekre.
-Jó!-dörzsölte össze a két kezét és elkezdett körbe nézni.-Ott!
-Melyik?
-Az a nagydarab!
-A hájas?-kérdeztem megrémülve.
-Nem, dehogy, az boldogan leállna veled. Az a kigyúrt!-Ahogy megláttam kiről is beszél mosolyra húztam a szám.
-Ez nekem lesz a legjobb! Köszi!-veregettem meg Jimmy karját és el is indultam a kiszemelt felé.

 Mintha észre se vettem volna sétáltam be elé, hogy mér ne tudjon kikerülni.
-Hé vigyázz!-szólt és ahogy oldalra kaptam a fejem már belém is vágódott, és hanyatt estem.-Hé, nem ártana odafigyelned!-támaszkodott fel, miközben rajtam feküdt. Felé fordítottam a fejem és elhallgatot.
-Nagyon sajnálom!-nyöszörögtem,mire hirtelen feltérdelt és felhúzott. -Nem lett bajod?
-Nekem? Tőled? Dehogy!-mosolyodott el, úgy tűnik ez könnyebb lesz mint gondoltam.-És neked? Nem lehetett kellemes, így alám kerülni.-húzta el a száját.
-Valójában, egész kellemes volt!-mosolyodtam most én el, mire felhúzta a szemöldökét, de elnevette magát.
-Azok ott a barátaid?Vagy valamelyik a pasid?-mutatott a fiúk felé, mire elnevettem magam.
-Igen, a barátaim.
-Nagyon ide bámulnak és mutogatnak.
-Igen, tudod, pont arról beszéltünk, hogy nem éppen vagyok az a lány, akire felfigyelnél.
-Akkor muszáj most meginnunk valamit!-Állt föl és tartotta a kezét. Épp hogy csak beletettem a kezem a kezébe olyan jó meleg volt a keze és olyan finom, de erős kézzel rántott fel, hogy még jól is esett.
-Nem akarlak feltartani!
-Örülnék neki, ha kicsit feltartanál, anélkül, hogy még egyszer el kelljen csapnom téged!Gyere, egy kávé, vagy ebéd bele férne nem?
-Akár!-kérettem kicsit magam, de úgy tűnt nem éppen egy olyan pasi aki ezt szereti. Elkapta a kezem és húzott maga után.
-Jut eszembe,Josh vagyok.-villantott felém egy csábos mosolyt és kezdtem megijedni, hogy nem is én cserkészek, hanem engem cserkésznek.
Az egésznapomat Joshsal töltöttem és kifejezetten jól is éreztem magam. Aztán már az órára pillantva jöttem rá, hogy mennem kellene a közös vacsira.
-Josh, nekem most mennem kell, de örülök, hogy elcsaptál és ilyen jól telt ez a nap.
-De most koppintasz?
-Mi? Úristen, dehogy!-nevettem el magam.-Családi vacsora, kötelező, de ha esetleg utána...
-Jó, itt várlak 9 kor!-kacsintott egy újabb csábos mosoly keretében és ott hagyott. Siettem az apartman felé, hogy még át tudjak öltözni, de a srácok már vártak.
-Liz, ez nagyon gonosz volt.-kezdte Jimmy.-Ez egy aljas trükk, hogy...
-Hé nem voltak kikötések, csak hogy őt szerezzem meg.
-És hol van?-kíváncsiskodott tovább Brian.
-Nem tudom, vacsi után találkozunk. Amúgy abszolút normális, nem olyan ostoba mint akiket eddig ti hoztatok haza.
-Hééééé!-háborodtak fel mind, de nagy vigyorral ott hagytam őket és már át is öltöztem. Vacsi alatt is, csak azt vártam, hogy végre mehessek, valószínűleg apu kiszórta mert csak annyit mondott, hogy érezzem jól magam, én meg fejvesztve siettem a megbeszélt helyre.
-Héé, na jól laktál már? Desszert minden meg volt?
-Nem igazán! -erre el is mosolyodott.-Gyere menjünk hozzánk, a barátaim még úgyse jönnek, mennek a szokásos esti vadászásra, szóval filmezhetnénk vagy valami.
-Jó, de csak ha meghívhatlak egy desszertre.
-Rendben!-mondtam és most én ragadtam meg a karját és húztam magam után. Ahogy felértünk már kapta is fel a telefont és rendelt valami desszertet.
-Ötperc és itt van. Addig megmutathatnád melyik a te szobád.
-Ömm...-nevettem el magam.-Szobára akarsz vinni? Komolyan? Tisztázzuk, hogy nem fogsz most ágybavinni, ebben biztos lehetsz.
-Rendben, azért csókért még mehetek?
-Talán, még nem tudom!-elmosolyodott és félretúrta a hajam és mikor már azt hittem, hogy megcsókol, adott egy puszit az arcomra.
-Addig hozzád se érek, míg nem kéred!-kacsintott rám és akkor kopogtak meg is jött a desszert. Vagy legalábbis azt vártuk, ehelyett a srácok álltak az ajtóbán és mindjárt közre is fogták Josht.