Heidi:
-Szivem?-tapogatóztam az ágyban, de sehol senki.-Brian!-nem válaszolt, kikászálódtam az ágyból és átmentem a nappaliba.Ott feküdt a kanapén, ahogy odaléptem hozzá és láttam hogy alszik. Megsimogattam a fejét mire felriadt.
-Miért alszol itt?
-Mi?Biztos csak a film közben...-mutatott a tv felé ami ki volt kapcsolva.
-Brian! Együtt feküdtünk le aludni.Miért jöttél ki?
-Nem akarlak megbántani, de mióta terhes vagy, iszonyatosan horkolsz! Ha meg nem horkolsz rugdosol.-morgott de nem mert rám nézni.
-Komolyan? Horkolok? Ennyire?-bólintott.
-Sajnálom!-csókoltam meg.-De szólhattál volna, Skye is ugyanilyen volt mikor terhes volt.Hidd el ha valaki én megértem.
-Szeretlek!-suttogta.Megsimogattam a fejét és visszamentem a hálóba.
Ahogy lefeküdtem elkezdett járni az agyam, hogy mi lesz ha megszületnek. Egy gyerekkel is nehéz volt mikor csak Skye és én voltunk Aleckkel, de kettő lesz. Nem tudom Brian hogy fog viselkedni, hogy fogja bírni, ahogy azt se milyen lesz ha ő újra turnézni kezd és nem fogjuk látni. Kavarogtak a gondolatok a fejemben és borzasztó rossz érzések fogtak el, hogy én nem állok készen erre, nem tudom és nem is akarom ezt.
Skye:
-Jó reggelt édes!-Bújtam Matthez az ágyban reggel.
-Neked is!-nyöszörögte.-Olyan jó ez!
-Micsoda?
-Hogy itt vagy, hogy Aleck is itt van. Minden amin keresztül mentünk olyan... hihetetlen az egész, hogy együtt vagyunk.
-Nehéz volt az biztos!Mikor megtudtam hogy terhes vagyok és te elmondtad, hogy Valaryt választod, mikor anyu közölte hogy költöznünk kell, azt hittem hogy soha többet nem látlak, és nem leszel velem.
-Kérdezhetek?
-Persze!-bólintottam mire sóhajtott.
-Ha Valary nem szembesít vele, hogy én vagyok az apja, te magadtól elmondtad volna?-meredt az álmos szemeivel az enyémekbe és én csak fájdalmat éreztem.
-Nem! Nem mondtam volna el. És ha Heidire hallgatok akkor nem lennénk itt, mert még a reptérnél elmentünk volna és minden másképp alakul.
-És ha mégis találkozunk és barátok lettünk volna, hagytad volna hogy úgy éljem az életem, hogy nem tudom?
-Matt miért kell most ezt firtatni?Többször tudtomra adtad, hogy Valaryt szereted, ő kell neked, én csak egy kiscsaj voltam aki alkalmanként jó volt...
-Ez nem igaz...
-Matt, erről szólt a mi a kapcsolatunk! Tudod jól, csak véletlen terhes lettem.Ezt nem tagadhatod!-szerencsére mielőtt jobban kiéleződött volna ez az egész köztünk Aleck rontott be és ugrott az ágyba.
A következő napokban feszült volt a hangulat köztünk, de ahogy feltűnt Heidi is kezdett kicsit bezárkózni így egy két interjút, vagy tv-s szereplést beiktatva folytattuk a pihenést. Meglepő módon vagy inkább cseppet sem meglepő módon Heidi abban a környezetben, ahol nem tudtak a terhességéről teljesen kivirult, gondosan ügyelve hogy csak bő felsőket vegyen fel, véletlenül se legyen nyilvánvaló a pocakja.
2015. február 15., vasárnap
2015. február 13., péntek
Sziasztok! Na bocsi hogy kb egy hete nem volt rész, de ugye a szavazás lezárult Zackyvel aztán Synnel az élen :) Na titkon reméltem hogy Zackynek örülnétek, és hát annyira megörültem hogy gőzerővel dolgozni kezdtem az új ficen. Holnaptól jönnek a ficekhez új részek és az újdonság majd jövőhét közepétől :) Nagyon remélem hogy tetszeni fog.
Addig is puszika és jóéjt mindenkinek!
Addig is puszika és jóéjt mindenkinek!
2015. február 7., szombat
Life is just a game 67.
Syn:
-És hogy lesz a koncert?
-Hogyhogy hogy?-kérdezte Heidi.-Úgy mint mindig.
-Te gitározol?
-Igen!
-De legalább ülni fogsz?
-Nem!-rázta meg a fejét.
-Akkor nem koncertezhetsz!
-Mi van?-akadt ki és kiesett a kezéből a pohár.
-Heidi, meleg van, nem fogod bírni.
-Brian kérlek, tök jól vagyok!
-Ha ülsz és úgy csinálod végig nincs ellenvetésem, vagy nem te gitározol.
-Ezt most nem mondod komolyan!
-De komolyan mondom! Van kint vagy 35 fok, és a színpadon tűz a nap. Ülve gitározol és énekelsz vagy sehogy!
-Sziasztok! Na mehetünk?-jött be Skye mosolyogva a szobába.
-Nem! Brian nem enged fellépni.
-Nem ezt mondtam! Azt kértem hogy ülj a koncert alatt.
-Ez érthető, de pont ezért mindketten ülünk.-vigyorogott rám Skye mire kicsit megkönnyebbültem.
-Hogy mi?
-Hallottad Hugi, nem nagykoncertről van szó, csak 6-7 számot adunk elő, alig félóra lesz az egész, aztán irány a meki.
Heidi:
Fáj belátnom de Briannek igaza volt. Az utolsó számba kezdünk mindjárt de még a székről is mindjárt leszédülök ebben a hőségben. Oldalra néztem és megláttam Briant egy pohár jégkásával és mielőtt megkérhettem volna, hogyhozza ide már mosolyogva úton volt.
-Annyira köszönöm!kaptam ki a kezéből és kortyoltam bele.-ő meg csak mosolyogva megpuszilta a fejemet majd kivette a gitárt a másik kezemből.
-Mit csinálsz?-kérdeztem de Skyetól kaptam a választ.
-És egy bucsúszám még egy meglepetés vendéggel, Synyster Gatessel az Avenged Sevenfold szólógitárosával. Köszönjük, hogy itt voltatok és azt is hogy mi itt lehettünk!-mondta Skye a mikrofonba én meg kikerekedett szemekkel néztem Brianre aki már ott ült mellettem és kacsintott.
A koncert után egy kocsi várt minket és mentünk tovább. Brian is jött velünk.
-Jól vagy?-kérdezte.
-Igen, de csak mert hoztad azt a jégkását.-pusziltam meg, mire elvigyorodott.-Igazad volt!
Megérkeztünk A mekibe, ahol ma gyerekeknek gyűjtünk adományt, mi azzal, hogy kasszázzunk meg kaját csinálunk.
Skye:
-Heidi gyere már!-szóltam neki a kasszából, mire hátrafordultam láttam miért nem tud jönni a sültkrumplit falta.Gyorsan lefényképeztem, mire elszégyellte magát és előre jött.
-Töröld azt a képet!
-Mi? Dehogyis! Majd örülnek neki a babák ha nagyok lesznek és látják.-simogattam meg a hasát, de ő csak hunyorogva nézett rám.
-Jóllaktál?-kérdezte Brian a pult túloldalán állva, mire Heidi dühösen fujtatni kezdett.-Szeretlek!-csókolta meg Brian. Édesek voltak, de hogy kettejüknek milyen gyerekeik lesznek... őrület!-Visszamegyek a szállodába, ott várlak!-köszönt és el is ment, mi meg dolgozni kezdtünk.
Láttam, hogy Heidi kezd fáradni, bár tagadta, így 3 óra után elindultunk vissza.
-Na most van egyhetünk csak nyaralni.
-Igen?-kérdezte ásítozva.
-Aha, pihenünk csak! Utána folytatjuk lesz még 2 hetünk és irány haza. Addigra már a pocid is látszani fog minden ruhában.
-Uhh már így is látszik, mintha 5 kg háj lenne rajtam.
-Mi? Dehogy! Bő felsőkben nem is látszik, csak ha valami tapadós van rajtad. Mire a rajongók kiszúrják otthon leszel biztonságban.
-Ezt ne kezd! NEM VAGYOK BETEG!-fakadt ki.
-Tudom, nem is mondtam!-mondtam neki, de már kifelé nézett a kocsi ablakon.
-És hogy lesz a koncert?
-Hogyhogy hogy?-kérdezte Heidi.-Úgy mint mindig.
-Te gitározol?
-Igen!
-De legalább ülni fogsz?
-Nem!-rázta meg a fejét.
-Akkor nem koncertezhetsz!
-Mi van?-akadt ki és kiesett a kezéből a pohár.
-Heidi, meleg van, nem fogod bírni.
-Brian kérlek, tök jól vagyok!
-Ha ülsz és úgy csinálod végig nincs ellenvetésem, vagy nem te gitározol.
-Ezt most nem mondod komolyan!
-De komolyan mondom! Van kint vagy 35 fok, és a színpadon tűz a nap. Ülve gitározol és énekelsz vagy sehogy!
-Sziasztok! Na mehetünk?-jött be Skye mosolyogva a szobába.
-Nem! Brian nem enged fellépni.
-Nem ezt mondtam! Azt kértem hogy ülj a koncert alatt.
-Ez érthető, de pont ezért mindketten ülünk.-vigyorogott rám Skye mire kicsit megkönnyebbültem.
-Hogy mi?
-Hallottad Hugi, nem nagykoncertről van szó, csak 6-7 számot adunk elő, alig félóra lesz az egész, aztán irány a meki.
Heidi:
Fáj belátnom de Briannek igaza volt. Az utolsó számba kezdünk mindjárt de még a székről is mindjárt leszédülök ebben a hőségben. Oldalra néztem és megláttam Briant egy pohár jégkásával és mielőtt megkérhettem volna, hogyhozza ide már mosolyogva úton volt.
-Annyira köszönöm!kaptam ki a kezéből és kortyoltam bele.-ő meg csak mosolyogva megpuszilta a fejemet majd kivette a gitárt a másik kezemből.
-Mit csinálsz?-kérdeztem de Skyetól kaptam a választ.
-És egy bucsúszám még egy meglepetés vendéggel, Synyster Gatessel az Avenged Sevenfold szólógitárosával. Köszönjük, hogy itt voltatok és azt is hogy mi itt lehettünk!-mondta Skye a mikrofonba én meg kikerekedett szemekkel néztem Brianre aki már ott ült mellettem és kacsintott.
A koncert után egy kocsi várt minket és mentünk tovább. Brian is jött velünk.
-Jól vagy?-kérdezte.
-Igen, de csak mert hoztad azt a jégkását.-pusziltam meg, mire elvigyorodott.-Igazad volt!
Megérkeztünk A mekibe, ahol ma gyerekeknek gyűjtünk adományt, mi azzal, hogy kasszázzunk meg kaját csinálunk.
Skye:
-Heidi gyere már!-szóltam neki a kasszából, mire hátrafordultam láttam miért nem tud jönni a sültkrumplit falta.Gyorsan lefényképeztem, mire elszégyellte magát és előre jött.
-Töröld azt a képet!
-Mi? Dehogyis! Majd örülnek neki a babák ha nagyok lesznek és látják.-simogattam meg a hasát, de ő csak hunyorogva nézett rám.
-Jóllaktál?-kérdezte Brian a pult túloldalán állva, mire Heidi dühösen fujtatni kezdett.-Szeretlek!-csókolta meg Brian. Édesek voltak, de hogy kettejüknek milyen gyerekeik lesznek... őrület!-Visszamegyek a szállodába, ott várlak!-köszönt és el is ment, mi meg dolgozni kezdtünk.
Láttam, hogy Heidi kezd fáradni, bár tagadta, így 3 óra után elindultunk vissza.
-Na most van egyhetünk csak nyaralni.
-Igen?-kérdezte ásítozva.
-Aha, pihenünk csak! Utána folytatjuk lesz még 2 hetünk és irány haza. Addigra már a pocid is látszani fog minden ruhában.
-Uhh már így is látszik, mintha 5 kg háj lenne rajtam.
-Mi? Dehogy! Bő felsőkben nem is látszik, csak ha valami tapadós van rajtad. Mire a rajongók kiszúrják otthon leszel biztonságban.
-Ezt ne kezd! NEM VAGYOK BETEG!-fakadt ki.
-Tudom, nem is mondtam!-mondtam neki, de már kifelé nézett a kocsi ablakon.
2015. február 5., csütörtök
Nobody's perfect 3.3
Bevettek a nyomozó csoportba, így sikerült egy hét alatt elintézni az áthelyezésemet és Jackson átiratkozását is.Viszont mivel a srácok bulit szerveznek Jackson ma Suzyéknál alszik.
-Ne aggódj rendben leszünk!
-Ha bármi baj van hívjatok, vagy gyertek nyugodtan!-mondtam Suzynak és Briannek de szinte már lökdöstek ki az ajtón.
-Csak menj már és érezd jól magad.-lassan battyogtam vissza a fiúkhoz.
-Na jó felmegyek kicsomagolok Jacksonnak.
-Megcsináltuk!-vigyorgott Brian és Zacky.
-Hogy mi?
-Megkapta a legkirályabb gyerekszobát!-mondták.
-Gitár, játékok, filmek, poszterek...
-Köszi!-öleltem meg őket.-Akkor csak nekem kéne kipakolni.-fel is mentem és neki álltam.Úgy két óra volt mire mindent kiraktam a helyére.Magamat kellett már csak rendbe szedni. Felkaptam egy shortot és egy füzős felsőt és leindultam a srácokhoz. Már pakolták ki a piákat.
-Olyan jó hogy itt vagy!-ölelt meg Matt.
-Köszi!-Mikor kezdődik a buli?
-Félóra és jön mindenki.-töltöttem magamnak egy whiskyt és leültem a kanapéra.Szép lassan meg is jöttek az emberek és beindult a buli.Kivéve nekem én ültem a konyhában és ittam.
-Hé mi van veled?-ült le Matt mellém.
-Nem tudom, ez nem megy nekem.
-Dehogynem!
-Nem, az elmúlt egy évben az öcsémet neveltem és abba semmi szórakozás nem fért bele.
-Jaj, kezdhetünk mindent előlről!-sóhajtott.-Mikor jóban lettünk ugyanez volt a helyzet. Szóval, jobb ha most jössz és bulizol velünk mert mindketten tudjuk hogy megy neked.Tudod hogy lehetsz felelősségteljes és fiatal, hát gyerünk, itt vagyok melletted.-És hozzá koccintotta a poharát az enyémhez, majd ittunk.
Visszamentünk a nappaliba, táncoltunk, ittunk de ennél több nem ment.
-Lizzyyy én részeg vagyok és... és nagyon de nagyon...
-Brian héé, ülj le!-próbáltam levakarni a rámcsimpaszkodó Synt.
-Örülök, hogy itt vagy!-bökte ki.
-Liiiiiiiiiiiiiiiiiiiiz!-hallottam Jimmy hangját is.
-Itt vagyok!-mondtam és pár perc és megjelent a vigyori feje.
-Gyere!-felkapott a vállára és kiszaladt velem a kertbe.
-Tegyél le!
-Mindjárt!-mondta.
-Miért hoztál ki?-kérdeztem, de csak nevetni kezdett és visszament a házba. Na jó azt hiszem nem csak Brian részeg.Vissza menten a házba és töltöttem még egy pohárral.
-Hé Liz, segíts lekoptatni a csajt.-jött oda Matt.
-Tessék?
-Tudod, nagyon idegesít, és nem érti, hogy...-fintorgott mire nevetni kezdtem.
-Tényleg? Mint régen? Én leszek aki elintézem, hogy lekopjanak?-erre zavartan mosolyra húzta a száját. és tátogott egy lécit.-Melyik az?-kérdeztem és rámutatott egy kb 17 éves szöszi kiscsajra aki ahogy meglátta hogy Matt ott van mellettem el is indult felénk.-Kapj fel és tegyél a pultra, mintha..-kezdtem, de be se kellett fejeznem, Matt hirtelen a csípőjére kapott és felültetett a pultra közben végig a lábamat simogatva.
-Hé Matt én.. arra gondoltam...-ért oda hozzánk a lány de alig bírt megszólalni mert csak Matt kezét figyelte a lábaimon.
-Szia Lizzy vagyok!-nyújtottam oda a kezem, egy furcsa ábrázattal kezet fogott velem.-Ne haragudj de most nagyon sok mindent kell bepótolnunk, egy éve nem láttam már és...-kezdtem körözni Matt hasán az ujjammal majd megmarkoltam az övénél és rántottam rajta egy kicsit.-Ideje föl mennünk!-néztem Mattra és a nyújtottam a kezem. Felemelt a pultról gyorsan megragadtam még a whiskyt Matt meg boldogan mosolyogva felsétált velem a lépcsőn miközben én még meghúztam az üeget.
-Király vagy, jövök neked!
-Ugye? És egyre jobb, már meg se kell csókolnod, hogy műkődjön elég ha kétértelműen beszélünk. Jó sokat tanultam a rendőrségen.
-Na jó, azt hiszem eleget ittál, kezdesz sokat beszélni.-nevetett ahogy letett az ágyamra.-Ezt tanították a rendőrségen?
-Nem, de vannak elég furcsa mégis okos emberek akik a kihallgatásoknál direkt kétértelműen beszélnek, hogy megtévesszenek vagy könnyebben el tudják titkolni az igazságot.-csak beszéltem és mire Mattre néztem már hanyatt feküdt az ágyon és majdnem aludt.
-Nem aludhatsz hé!-böktem meg mire nyöszörgött egyet.Fogtam az üvegemet és vissza mentem az alsószintre.
-Hol voltál?
-Lekoptattam Matt csaját.
-És Matt?
-Alszik! Bealudt mikor beszélni kezdtem.-húztam el a számat de Zacky csak nevetett.-Synt nem láttad? Az előbb már kicsit részegebb volt a kelleténél.
-Valami csajjal van-mutatott a kert felé, hát kimentem megnézni minden rendben van-e.Brian a lépcsőn szinte kifeküdve egy csaj meg félig rámászva csókolgatta.
-Brian?
-Lizzyy!-örült meg nekem.
-Hé, tűnés!- kocogtattam meg a lány vállát de nem reagált.-Nem hallod?
-Tűnj el te!
-Gyerünk vagy bevitetlek prostitúcióért!
-Mi van? Zsarunak képzeled magad?-kérdezte a csaj mire Brian nevetni kezdett.
-Ő zsaru!-mondta és rám nézve elvigyorodott.A csaj felkelt megigazította a ruháját és visszament a házba.
-Jól vagy?
-Részeg vagyok!
-Azt látom! Gyere fel kísérlek!
-Ne, ne ne! Annak rossz vége lesz, még a végén neked esem.
-Nekem? Ugyan miért?
-Mert te vagy Lizzy.-nevetett miközben felhúztam, hogy felálljon.
-Gyere te hülye!-indultunk be és talán 20 perc volt mire felértünk az emeletre. Bevittem a szobájába, ahogy meglátta az ágyát hasra dőlt és mire levettem a cipőit már aludt.Bementem én is a szobámba és ledőltem Matt mellé.Aztán bevillant még Zacky és Jimmy, úgyhogy lementem és talán 1 óra alatt sikerült őket is felrángatni egyedül, a saját ágyukba. Lent még volt egy két ember aki iszogatott és bulizott, de már nem érdekelt, felvettem egy bő pólót és befeküdtem az ágyamba aludni, Matt mellé aki ahogy az elején eldőlt úgy aludt még mindig.Egész olyan mint régen, Matt alszik az ágyamban, a srácok kiütötték magukat annyi a különbség hogy én felnőttem.
-Ne aggódj rendben leszünk!
-Ha bármi baj van hívjatok, vagy gyertek nyugodtan!-mondtam Suzynak és Briannek de szinte már lökdöstek ki az ajtón.
-Csak menj már és érezd jól magad.-lassan battyogtam vissza a fiúkhoz.
-Na jó felmegyek kicsomagolok Jacksonnak.
-Megcsináltuk!-vigyorgott Brian és Zacky.
-Hogy mi?
-Megkapta a legkirályabb gyerekszobát!-mondták.
-Gitár, játékok, filmek, poszterek...
-Köszi!-öleltem meg őket.-Akkor csak nekem kéne kipakolni.-fel is mentem és neki álltam.Úgy két óra volt mire mindent kiraktam a helyére.Magamat kellett már csak rendbe szedni. Felkaptam egy shortot és egy füzős felsőt és leindultam a srácokhoz. Már pakolták ki a piákat.
-Olyan jó hogy itt vagy!-ölelt meg Matt.
-Köszi!-Mikor kezdődik a buli?
-Félóra és jön mindenki.-töltöttem magamnak egy whiskyt és leültem a kanapéra.Szép lassan meg is jöttek az emberek és beindult a buli.Kivéve nekem én ültem a konyhában és ittam.
-Hé mi van veled?-ült le Matt mellém.
-Nem tudom, ez nem megy nekem.
-Dehogynem!
-Nem, az elmúlt egy évben az öcsémet neveltem és abba semmi szórakozás nem fért bele.
-Jaj, kezdhetünk mindent előlről!-sóhajtott.-Mikor jóban lettünk ugyanez volt a helyzet. Szóval, jobb ha most jössz és bulizol velünk mert mindketten tudjuk hogy megy neked.Tudod hogy lehetsz felelősségteljes és fiatal, hát gyerünk, itt vagyok melletted.-És hozzá koccintotta a poharát az enyémhez, majd ittunk.
Visszamentünk a nappaliba, táncoltunk, ittunk de ennél több nem ment.
-Lizzyyy én részeg vagyok és... és nagyon de nagyon...
-Brian héé, ülj le!-próbáltam levakarni a rámcsimpaszkodó Synt.
-Örülök, hogy itt vagy!-bökte ki.
-Liiiiiiiiiiiiiiiiiiiiz!-hallottam Jimmy hangját is.
-Itt vagyok!-mondtam és pár perc és megjelent a vigyori feje.
-Gyere!-felkapott a vállára és kiszaladt velem a kertbe.
-Tegyél le!
-Mindjárt!-mondta.
-Miért hoztál ki?-kérdeztem, de csak nevetni kezdett és visszament a házba. Na jó azt hiszem nem csak Brian részeg.Vissza menten a házba és töltöttem még egy pohárral.
-Hé Liz, segíts lekoptatni a csajt.-jött oda Matt.
-Tessék?
-Tudod, nagyon idegesít, és nem érti, hogy...-fintorgott mire nevetni kezdtem.
-Tényleg? Mint régen? Én leszek aki elintézem, hogy lekopjanak?-erre zavartan mosolyra húzta a száját. és tátogott egy lécit.-Melyik az?-kérdeztem és rámutatott egy kb 17 éves szöszi kiscsajra aki ahogy meglátta hogy Matt ott van mellettem el is indult felénk.-Kapj fel és tegyél a pultra, mintha..-kezdtem, de be se kellett fejeznem, Matt hirtelen a csípőjére kapott és felültetett a pultra közben végig a lábamat simogatva.
-Hé Matt én.. arra gondoltam...-ért oda hozzánk a lány de alig bírt megszólalni mert csak Matt kezét figyelte a lábaimon.
-Szia Lizzy vagyok!-nyújtottam oda a kezem, egy furcsa ábrázattal kezet fogott velem.-Ne haragudj de most nagyon sok mindent kell bepótolnunk, egy éve nem láttam már és...-kezdtem körözni Matt hasán az ujjammal majd megmarkoltam az övénél és rántottam rajta egy kicsit.-Ideje föl mennünk!-néztem Mattra és a nyújtottam a kezem. Felemelt a pultról gyorsan megragadtam még a whiskyt Matt meg boldogan mosolyogva felsétált velem a lépcsőn miközben én még meghúztam az üeget.
-Király vagy, jövök neked!
-Ugye? És egyre jobb, már meg se kell csókolnod, hogy műkődjön elég ha kétértelműen beszélünk. Jó sokat tanultam a rendőrségen.
-Na jó, azt hiszem eleget ittál, kezdesz sokat beszélni.-nevetett ahogy letett az ágyamra.-Ezt tanították a rendőrségen?
-Nem, de vannak elég furcsa mégis okos emberek akik a kihallgatásoknál direkt kétértelműen beszélnek, hogy megtévesszenek vagy könnyebben el tudják titkolni az igazságot.-csak beszéltem és mire Mattre néztem már hanyatt feküdt az ágyon és majdnem aludt.
-Nem aludhatsz hé!-böktem meg mire nyöszörgött egyet.Fogtam az üvegemet és vissza mentem az alsószintre.
-Hol voltál?
-Lekoptattam Matt csaját.
-És Matt?
-Alszik! Bealudt mikor beszélni kezdtem.-húztam el a számat de Zacky csak nevetett.-Synt nem láttad? Az előbb már kicsit részegebb volt a kelleténél.
-Valami csajjal van-mutatott a kert felé, hát kimentem megnézni minden rendben van-e.Brian a lépcsőn szinte kifeküdve egy csaj meg félig rámászva csókolgatta.
-Brian?
-Lizzyy!-örült meg nekem.
-Hé, tűnés!- kocogtattam meg a lány vállát de nem reagált.-Nem hallod?
-Tűnj el te!
-Gyerünk vagy bevitetlek prostitúcióért!
-Mi van? Zsarunak képzeled magad?-kérdezte a csaj mire Brian nevetni kezdett.
-Ő zsaru!-mondta és rám nézve elvigyorodott.A csaj felkelt megigazította a ruháját és visszament a házba.
-Jól vagy?
-Részeg vagyok!
-Azt látom! Gyere fel kísérlek!
-Ne, ne ne! Annak rossz vége lesz, még a végén neked esem.
-Nekem? Ugyan miért?
-Mert te vagy Lizzy.-nevetett miközben felhúztam, hogy felálljon.
-Gyere te hülye!-indultunk be és talán 20 perc volt mire felértünk az emeletre. Bevittem a szobájába, ahogy meglátta az ágyát hasra dőlt és mire levettem a cipőit már aludt.Bementem én is a szobámba és ledőltem Matt mellé.Aztán bevillant még Zacky és Jimmy, úgyhogy lementem és talán 1 óra alatt sikerült őket is felrángatni egyedül, a saját ágyukba. Lent még volt egy két ember aki iszogatott és bulizott, de már nem érdekelt, felvettem egy bő pólót és befeküdtem az ágyamba aludni, Matt mellé aki ahogy az elején eldőlt úgy aludt még mindig.Egész olyan mint régen, Matt alszik az ágyamban, a srácok kiütötték magukat annyi a különbség hogy én felnőttem.
2015. február 2., hétfő
Sex on the Beach 14.fejezet
Brian:
-Hé Ava haza jött?-kérdeztem Jimmyt, de csak megvonta a vállát.-Audrey?
-Minden cuccát elvitte.
-Reggelt srácok!-jött át Zacky és Matt.
-Ava? Mi lesz ma a program?-Jimmy és én is megvontuk a vállunkat.-Itt van egyáltalán?
-Elvileg!
-Láttátok?
-Nem!-vágtuk rá egyszerre, mire Matt odament az ajtóhoz és bekopogott,de semmi válasz.
-Nyiss be!-mondta Zacky és Matt benyitott.
-Na basszus!-mondta mire mi is egyből odasiettünk.Ava nagyban aludt mellette egy pucér pasi és egy félmeztelen nő.
-Eeeeez durva!-tátotta el nevetve a száját Jimmy.
-Matt mondd ez nálatok is így ment?-kérdeztem, de Matt nem szólt.Bemenet és rácsapott a pasas hátára, akkorát csattant nem csoda hogy szerencsétlen ijedtében leesett az ágyról.
-Mi a fasz?!
-Takarodj!-mordult Matt.
-Mi van? Ki vagy te?-felkelt a földről körbe nézett.-Ja bocs a te csajod?
Ava:
-Mi a fasz?!
-Takarodj!-hallottam Matt dörmögős hangját.
-Mi van? Ki vagy te?-felkelt a földről körbe nézett.-Ja bocs a te csajod?
-Nem a pasim.-nyöszögtem és magam köré húztam a takarót és felkeltem az ágyból.-Bár te se, szóval jobb ha mész!
-Nem hallottad?! Tipli van!-szólt már neki Brian is, így felkapta gyorsan az alsógatyáját, de mire a többi ruhájáért nyúlt volna Matt kihajította őket a szobámból.
-Fiúk!-szóltam rájuk, de Matt úgy nézett rám, mintha a világ legrosszabb embere lennék.-Nem mennétek ki ti is?-kérdeztem, de még ott álltak az ajtóban.-Mozgás mind!-lökdöstem őket és becsuktam a szoba ajtót.
Felébresztettem a lányt és őt is elküldtem, majd belebújtam a köntösömbe, összeszedtem pár smink cuccot és ruhát és elindultam ki a fürdőszobába.
-Ez komoly? Egy hármas?-állt elém Syn.-Tényleg vadabb vagy mint gondoltam.-nézett már elismerően amitől én csak rosszabbul éreztem magam.
-Nem emlékszem!-motyogtam és haladtam tovább.
- Ezek után egy szavad nem lehet rám!-vigyorgott.
-Csönd már!-csuktam be a fürdőszoba ajtót. Beálltam a zuhany alá és vagy háromszor úgy átdörzsöltem magam, talán még a bőröm is lejött, de nem segített, borzasztóan éreztem magam. Már csak azt nem tudom, hogy a tegnap este miatt, vagy azért mert a legjobb barátnőmet rúgtam ki.
Matt:
-Na jó! Lesz egy interjú, aztán ebéd és nyomás tovább, este koncert, koncert után egyből tovább, reggel fotózás, interjú és este koncert.-hadarta Ava, ahhoz képest hogy találtuk meg egész összeszedte magát.
-És mi a helyzet Audreyval?
-Audrey nem dolgozik velünk! Haza ment.-felelte ridegen.
-Ohh, szuper, nincs kaja!-hördült fel Zacky, mire Ava elmosolyodott.
-Audrey nélkül is lesz kaja, de a banda érdekében ezt meg kellett tennem.Nem vette komolyan amit mint barátja kértem tőle.
-A történtek után téged is nehéz komolyan venni!-vágtam oda és elsétáltam, ott hagyva a teljesen ledermedt Avat a srácokkal.
Ava:
-Hé Matt beszéljünk!-ültem le mellé már a buszban a koncert után.
-Miről?
-Arról, hogy ne beszélj többet így velem mint délelőtt.
-Ha lehet, mi meg ne találjunk rád a gruppen után.
-Na jó, ehhez semmi közöd! De a munkámat, ha..
-Ava!-csitított le még a számat is befogta.-Egy kedves lánynak ismerlek, oké? Ha sok a meló, szólj, megértem, de erre nekünk sincs szükségünk! Ráncba szedtél minket király, de úgy ha lesüllyedsz a szintünkre nem az.
-Ki akarsz rúgni?-akadtam ki.
-Nem dehogy!
-Csak?
-Mielőtt felkelnénk tüntesd el az estieket.-azzal a kezembe nyomott egy sört és elment lefeküdni.Viszont Brian lehuppant mellém.
-Mi az?
-Zavrta ám nagyon!
-Mi?
-Hogy lefeküdtél azzal a pasival.-mondta mire nevetni kezdtem.
-Miért zavarná?
-Mert tetszel neki.
-Jaj már.Nem tetszem neki.
-Hallottam mit mondott.
-De én nem vagyok az a kedves lány!-ellenkeztem.-Nem is ismertek engem!De Mattet sem ismered, ha azt hiszed tetszem neki.
-Alszol velem?-kérdezte egyszercsak mire kikeredtek a szemeim.
-Ez most komoly?-elvigyorodott.-Nem fekszem be az ágyadba.
-Én a tiedbe?
-Hülye vagy?-nevettem el magam.
-Persze egy idegen pasi és az a csaj... jó volt? Mármint a csaj?
-Brian, nem emlékszem.
-Ezzel nem versz át! Mesélj!
-Nincs mit mesélnem! Menj aludni!
-Inkább itt maradok.-mondta és hanyatt dobta magát, hogy a fejét az ölembe tette.
-Tényleg úgy gondolod, hogy tetszem Mattnek?-kérdeztem.
-Nem tudom, kíváncsi voltam te mit gondolsz róla.
-És?
-Nem jön be neked.
-Ezt jól látod.-helyeseltem és meghúztam az üvegem. Nem sokat beszéltünk ezután, de lassacskán elaludt az ölembe, ami neki talán kényelmes volt nekem viszont....Alig 2 óráig bírtam, aztán már úgy fájt a nyakam, és a hátam hogy felkeltettem.
-Bocsi!-nyöszörögte nyújtózkodva.
-Nem gond, majd kimasszíroztatom.
-Ülj le! Megmasszírozom a nyakad.-ajánlotta fel de nevetnem kellett.
-Brian kérlek! Audrey meg az estém miatt nem rúgom fel a szabályokat. Nem kavarok egyikőtökkel sem.-elmosolyodott de a szeme sem rebbent, amitől viszont én jöttem zavarba.
-Ülj le! Nem akarok kikezdeni veled! Csak ismerlek annyira, hogy azt mondjam barátok vagyunk.-mivel nem mozdultam felemelte a kezeit.-Kérlek, ha akartam volna Audreyval történt volna egy s más, de nem!-mondta és ez meggyőzött, leültem és hagytam hogy megmasszírozza a nyakam.Hihetetlenül jó volt, de úgy ellazított hogy majd elaludtam azon a kis kanapén.
-Gyere beraklak egy ágyba!-kapott fel Brian és lefektetett majd eltűnt.
-Hé Ava haza jött?-kérdeztem Jimmyt, de csak megvonta a vállát.-Audrey?
-Minden cuccát elvitte.
-Reggelt srácok!-jött át Zacky és Matt.
-Ava? Mi lesz ma a program?-Jimmy és én is megvontuk a vállunkat.-Itt van egyáltalán?
-Elvileg!
-Láttátok?
-Nem!-vágtuk rá egyszerre, mire Matt odament az ajtóhoz és bekopogott,de semmi válasz.
-Nyiss be!-mondta Zacky és Matt benyitott.
-Na basszus!-mondta mire mi is egyből odasiettünk.Ava nagyban aludt mellette egy pucér pasi és egy félmeztelen nő.
-Eeeeez durva!-tátotta el nevetve a száját Jimmy.
-Matt mondd ez nálatok is így ment?-kérdeztem, de Matt nem szólt.Bemenet és rácsapott a pasas hátára, akkorát csattant nem csoda hogy szerencsétlen ijedtében leesett az ágyról.
-Mi a fasz?!
-Takarodj!-mordult Matt.
-Mi van? Ki vagy te?-felkelt a földről körbe nézett.-Ja bocs a te csajod?
Ava:
-Mi a fasz?!
-Takarodj!-hallottam Matt dörmögős hangját.
-Mi van? Ki vagy te?-felkelt a földről körbe nézett.-Ja bocs a te csajod?
-Nem a pasim.-nyöszögtem és magam köré húztam a takarót és felkeltem az ágyból.-Bár te se, szóval jobb ha mész!
-Nem hallottad?! Tipli van!-szólt már neki Brian is, így felkapta gyorsan az alsógatyáját, de mire a többi ruhájáért nyúlt volna Matt kihajította őket a szobámból.
-Fiúk!-szóltam rájuk, de Matt úgy nézett rám, mintha a világ legrosszabb embere lennék.-Nem mennétek ki ti is?-kérdeztem, de még ott álltak az ajtóban.-Mozgás mind!-lökdöstem őket és becsuktam a szoba ajtót.
Felébresztettem a lányt és őt is elküldtem, majd belebújtam a köntösömbe, összeszedtem pár smink cuccot és ruhát és elindultam ki a fürdőszobába.
-Ez komoly? Egy hármas?-állt elém Syn.-Tényleg vadabb vagy mint gondoltam.-nézett már elismerően amitől én csak rosszabbul éreztem magam.
-Nem emlékszem!-motyogtam és haladtam tovább.
- Ezek után egy szavad nem lehet rám!-vigyorgott.
-Csönd már!-csuktam be a fürdőszoba ajtót. Beálltam a zuhany alá és vagy háromszor úgy átdörzsöltem magam, talán még a bőröm is lejött, de nem segített, borzasztóan éreztem magam. Már csak azt nem tudom, hogy a tegnap este miatt, vagy azért mert a legjobb barátnőmet rúgtam ki.
Matt:
-Na jó! Lesz egy interjú, aztán ebéd és nyomás tovább, este koncert, koncert után egyből tovább, reggel fotózás, interjú és este koncert.-hadarta Ava, ahhoz képest hogy találtuk meg egész összeszedte magát.
-És mi a helyzet Audreyval?
-Audrey nem dolgozik velünk! Haza ment.-felelte ridegen.
-Ohh, szuper, nincs kaja!-hördült fel Zacky, mire Ava elmosolyodott.
-Audrey nélkül is lesz kaja, de a banda érdekében ezt meg kellett tennem.Nem vette komolyan amit mint barátja kértem tőle.
-A történtek után téged is nehéz komolyan venni!-vágtam oda és elsétáltam, ott hagyva a teljesen ledermedt Avat a srácokkal.
Ava:
-Hé Matt beszéljünk!-ültem le mellé már a buszban a koncert után.
-Miről?
-Arról, hogy ne beszélj többet így velem mint délelőtt.
-Ha lehet, mi meg ne találjunk rád a gruppen után.
-Na jó, ehhez semmi közöd! De a munkámat, ha..
-Ava!-csitított le még a számat is befogta.-Egy kedves lánynak ismerlek, oké? Ha sok a meló, szólj, megértem, de erre nekünk sincs szükségünk! Ráncba szedtél minket király, de úgy ha lesüllyedsz a szintünkre nem az.
-Ki akarsz rúgni?-akadtam ki.
-Nem dehogy!
-Csak?
-Mielőtt felkelnénk tüntesd el az estieket.-azzal a kezembe nyomott egy sört és elment lefeküdni.Viszont Brian lehuppant mellém.
-Mi az?
-Zavrta ám nagyon!
-Mi?
-Hogy lefeküdtél azzal a pasival.-mondta mire nevetni kezdtem.
-Miért zavarná?
-Mert tetszel neki.
-Jaj már.Nem tetszem neki.
-Hallottam mit mondott.
-De én nem vagyok az a kedves lány!-ellenkeztem.-Nem is ismertek engem!De Mattet sem ismered, ha azt hiszed tetszem neki.
-Alszol velem?-kérdezte egyszercsak mire kikeredtek a szemeim.
-Ez most komoly?-elvigyorodott.-Nem fekszem be az ágyadba.
-Én a tiedbe?
-Hülye vagy?-nevettem el magam.
-Persze egy idegen pasi és az a csaj... jó volt? Mármint a csaj?
-Brian, nem emlékszem.
-Ezzel nem versz át! Mesélj!
-Nincs mit mesélnem! Menj aludni!
-Inkább itt maradok.-mondta és hanyatt dobta magát, hogy a fejét az ölembe tette.
-Tényleg úgy gondolod, hogy tetszem Mattnek?-kérdeztem.
-Nem tudom, kíváncsi voltam te mit gondolsz róla.
-És?
-Nem jön be neked.
-Ezt jól látod.-helyeseltem és meghúztam az üvegem. Nem sokat beszéltünk ezután, de lassacskán elaludt az ölembe, ami neki talán kényelmes volt nekem viszont....Alig 2 óráig bírtam, aztán már úgy fájt a nyakam, és a hátam hogy felkeltettem.
-Bocsi!-nyöszörögte nyújtózkodva.
-Nem gond, majd kimasszíroztatom.
-Ülj le! Megmasszírozom a nyakad.-ajánlotta fel de nevetnem kellett.
-Brian kérlek! Audrey meg az estém miatt nem rúgom fel a szabályokat. Nem kavarok egyikőtökkel sem.-elmosolyodott de a szeme sem rebbent, amitől viszont én jöttem zavarba.
-Ülj le! Nem akarok kikezdeni veled! Csak ismerlek annyira, hogy azt mondjam barátok vagyunk.-mivel nem mozdultam felemelte a kezeit.-Kérlek, ha akartam volna Audreyval történt volna egy s más, de nem!-mondta és ez meggyőzött, leültem és hagytam hogy megmasszírozza a nyakam.Hihetetlenül jó volt, de úgy ellazított hogy majd elaludtam azon a kis kanapén.
-Gyere beraklak egy ágyba!-kapott fel Brian és lefektetett majd eltűnt.
2015. január 31., szombat
Life is just a game 66.
Heidi:
-Szivem jössz velünk?-kérdeztem Brian a napágya mellett állva.
-Hova?
-A rezervátumba.
-Nem kihagyom! De vigyél magaddal sok vizet, jó? És nagyon vigyázz magatokra.-simította meg a pocim, majd a karomnál fogva lehúzott, hogy megcsókoljon.
-Szeretlek!
-Én is!
-Skye mondtam, hogy nem jön, mehetüüüüünk!-indultam el visítva, majd ahogy visszanéztem és láttam Syn morcos fejét elnevettem magam.Értünk jött egy kocsi és már mentünk is.Írtó kedves volt mindenki. Rengeteg képet csináltunk, körbejártunk mindent. Folyamatosan posztoltunk képet az állatokról.
-El se hiszem hogy egy alligátort fogtam.-hüledeztem még mindig örömömben.
-Bébi alligátort.-javított ki Skye.
-De alligátort!Elfáradtál?
-Igen! Nem is értem, te hogy az istenbe nem, mikor te cipelsz két kölköt!
-Ja, jól viselem mi?!-húztam ki magam büszkén.
Skye:
Heidi nagyon kivirult és ezt jó látni. Már biztos vagyok benne, hogy ez az utazás jó ötlet volt.Egyre többször látom, hogy simogatja a hasát és folyton mosolyog.
-Na gyere menjünk vissza, holnap koncerteznünk kell a parton.-nyújtóztam egyet és visszamentünk a kocsihoz.Mire visszaértünk a szállodába a srácok fent voltak mind a mi szobánkba.
-Jézusom! Kicsikém!-szaladtam Alechez mikor megláttam, hogy rákvörös a képe.-Matt hogy lehetsz ilyen, hogy nem jut eszedbe, hogy a naptej...-puffogtam dühömben de mikor megfordultam és megláttam, hogy Matt is rákvörös nevetni kezdtem.-Édesem!-húztam magamhoz.
-Elaludtunk a napon!-szisszegett egyet.-Óvatosan, nagyon fáj!-Finoman megcsókoltam majd elengedtem.
-Milyen napotok volt?-kérdezte Brian.
-Nagyon jó, gyönyörű ez a hely és az állatok! Fogtam koalát, láttunk kengurut, és képzeld alligátort fogtam.-hadarta Heidi Brian arcán meg látszott, hogy csak azt akarja hallani, hogy jól vannak, de az alligátorra megrémült.
-Bébit!-mutattam az ujjaimmal hogy mekkora lehetett.
-Nagyon jól éreztem magam.-ült le végül Brian ölébe akin látszott hogy megkönnyebbült.
-Holnap koncert?-kérdezte mire bólintottunk.
-Igen, addig jó lenne egy nagyot pihenni, szóval menjünk együnk, fürödjünk és aludjunk.-Kapta el Heidi mosolyogva és húzta maga után.
-Édeseim, gyertek bekenlek titeket.-mondtam miközben alig tudtam megállni hogy ne mosolyogjak a fiamon és az apján akik rák vörösek, és ugyanolyan fanyar arccal szétterpeszkedve fekszenek a kanapékon.-Szeretlek titeket!
-Szivem jössz velünk?-kérdeztem Brian a napágya mellett állva.
-Hova?
-A rezervátumba.
-Nem kihagyom! De vigyél magaddal sok vizet, jó? És nagyon vigyázz magatokra.-simította meg a pocim, majd a karomnál fogva lehúzott, hogy megcsókoljon.
-Szeretlek!
-Én is!
-Skye mondtam, hogy nem jön, mehetüüüüünk!-indultam el visítva, majd ahogy visszanéztem és láttam Syn morcos fejét elnevettem magam.Értünk jött egy kocsi és már mentünk is.Írtó kedves volt mindenki. Rengeteg képet csináltunk, körbejártunk mindent. Folyamatosan posztoltunk képet az állatokról.
-El se hiszem hogy egy alligátort fogtam.-hüledeztem még mindig örömömben.
-Bébi alligátort.-javított ki Skye.
-De alligátort!Elfáradtál?
-Igen! Nem is értem, te hogy az istenbe nem, mikor te cipelsz két kölköt!
-Ja, jól viselem mi?!-húztam ki magam büszkén.
Skye:
Heidi nagyon kivirult és ezt jó látni. Már biztos vagyok benne, hogy ez az utazás jó ötlet volt.Egyre többször látom, hogy simogatja a hasát és folyton mosolyog.
-Na gyere menjünk vissza, holnap koncerteznünk kell a parton.-nyújtóztam egyet és visszamentünk a kocsihoz.Mire visszaértünk a szállodába a srácok fent voltak mind a mi szobánkba.
-Jézusom! Kicsikém!-szaladtam Alechez mikor megláttam, hogy rákvörös a képe.-Matt hogy lehetsz ilyen, hogy nem jut eszedbe, hogy a naptej...-puffogtam dühömben de mikor megfordultam és megláttam, hogy Matt is rákvörös nevetni kezdtem.-Édesem!-húztam magamhoz.
-Elaludtunk a napon!-szisszegett egyet.-Óvatosan, nagyon fáj!-Finoman megcsókoltam majd elengedtem.
-Milyen napotok volt?-kérdezte Brian.
-Nagyon jó, gyönyörű ez a hely és az állatok! Fogtam koalát, láttunk kengurut, és képzeld alligátort fogtam.-hadarta Heidi Brian arcán meg látszott, hogy csak azt akarja hallani, hogy jól vannak, de az alligátorra megrémült.
-Bébit!-mutattam az ujjaimmal hogy mekkora lehetett.
-Nagyon jól éreztem magam.-ült le végül Brian ölébe akin látszott hogy megkönnyebbült.
-Holnap koncert?-kérdezte mire bólintottunk.
-Igen, addig jó lenne egy nagyot pihenni, szóval menjünk együnk, fürödjünk és aludjunk.-Kapta el Heidi mosolyogva és húzta maga után.
-Édeseim, gyertek bekenlek titeket.-mondtam miközben alig tudtam megállni hogy ne mosolyogjak a fiamon és az apján akik rák vörösek, és ugyanolyan fanyar arccal szétterpeszkedve fekszenek a kanapékon.-Szeretlek titeket!
2015. január 29., csütörtök
Nobody's perfect 3.2
Nagyon furcsa itt állni a ház előtt.
-Félsz bemenni?-kérdezte Matt, mire bólintottam.
-Valahogy nem gondoltam, hogy valaha is kész lesz.-sóhajtottam, de Zacky átölelt.
-Bemegyünk veled körbenézni.
-És nem muszáj itt maradnotok.Meg van a szobád a házunkban is. Amúgyis ott éltél már...-mondta Jimmy is mire mind bólogatni kezdtek.Félre néztem Jacksonhoz aki megállás nélkül mesélt valamit Briannek.
-Hé Jackson megnézzük mi van bent?-kérdeztem mire csak bólintott és Briannel elindultak felénk.Mikor odaértek kíváncsi lettem miről beszéltek.-Mit meséltél Briannek?
-Csak, hogy mennyi mindent tanultam az iskolában.-felelte én megerősítés képpen Brianre néztem aki megnyugtatóan pislogott egy nagyot.
-Rendben, na gyere nézzünk körül!
-Itt fogunk lakni?
-Nem, itt laktunk!-mondtam de mintha nem is tudná, vagy nem is tudta volna hol vagyunk olyan magabiztossággal sétált be mellettem a házba.A fiúk jöttek utánunk.Ugyanúgy nézett ki minden csak a bútorok voltak mások és kicsit másképp volt berendezve. Na meg persze hiányoztak a személyes dolgaink, a képek, anyu kis mütyürjei, Jackson szerteszét hagyott játékai.Jackson elszaladt körbe megnézni mindent én meg elindultam hátra a kertbe.Mindent eltakarítottak onnan.Percekig csak álltam, jöttek vissza az emlékek, az a sok füst, Jackson ahogy sír, anya arca...
-Gyere!-húzott magához Matt.Visszamentünk a házba.
-Hol van Jackson?-kérdeztem Briant aki fel mutatott. Hát utána mentem föl.A régi szobájában ült a földön.
-Mit csinálsz itt?
-Játszom! Tetszik ez a szoba!
-Gyere menjünk!-mondtam mire felkelt és leszaladt.
-Liz hogy döntöttél? Visszajöttök hozzánk?-kérdezte Jimmy mire megvontam a vállam.
-Ha nem zavarunk, akkor...
-Kuss már! Az a te házad is!-karolt belém Brian és így elindultunk vissza.
-És milyen a ház?
-Ezt hogy érted?-kérdezett vissza Jimmy.
-Számoljak rajongó lányokkal, és féltékeny barátnőkkel?
-Nem, dehogy! Nem volt időnk barátnőkre.
-Ezt most higgyem el?
-Nem azt mondtuk, hogy nem csajozunk!-vigyorodott el Brian.
-Jaaa, így már minden világos!-nevettem velük amíg sétáltunk vissza a házhoz.Semmit nem változott a ház. Minden ugyanúgy volt és ugyanolyan.Jól esett így visszajönni.
-Istenhozott!-mondták mikor beléptünk.Felmentem a csomagommal a szobámba és meglepettségemre tele volt egy csomó ajándékkal.
-Hát ezek mik?-tettem le a táskát és elkezdtem megnézni mi minden van ott.
-Mikor turnéztunk vagy mentünk valahova vettünk neked is ajándékot!-mondta Zacky.
-Nagyon édesek vagytok, én bezzeg nem is hoztam semmit!
-Nem gond, elfelejtjük ha visszaköltözöl!-vigyorgott Jimmy.
-Nem tudom, Jacksonnak lehet nem ez lenne a ...
-Ugyan bírjuk a kiscsávót,...-mondta Matt.
-Ő meg engem!-vigyorodott el Brian.
-Nem lenne semmi gond!-bólogatott Zacky is.
-A munkám, nem tudom, hogy át tudom e helyeztetni magam.
-Basszus milyen király lenne, nyugodtan zajonghatunk és tarthatunk házibulikat, a rendőröket sem hívhatják ki, hiszen egy velünk fog lakni !-örült hirtelen Jimmy.
-Tényleg, ez hogy jött? És milyen? Lőttél már le valakit?
-Ez tűnt a legalkalmasabbnak, apám miatt, meg hogy elég sok fegyvert ismerek így félév alatt elvégeztem a kiképzést, fárasztó, és csak lábon lőttem valakit. Nagyon még nem kapok húzós melót, mert újonc vagyok.
-És nem félsz?
-Mitől? Hogy lelőnek? Nem.
-Na mikor költözöl? Tartanunk kell egy bulit!
-Beszélnem kell a felettesemmel az áthelyezés miatt.
-Akkor mire vársz?-vigyorodtak el mind, hát előkaptam a mobilomat és telefonáltam.A telefonból megtudtam, hogy itt pont keresnek egy embert egy nyomozócsoportba és talán lehetek én az. Ahogy ezt elmondtam a srácoknak egyből elővettek pár üveg piát, hogy koccintsunk.
-Beszélhetünk?-hívtam félre Briant, leültünk a lépcsőre és hiába akartam nem nagyon tudtam megszólalni.
-Mi az?
-Mondott Jackson bármit is?
-Semmit, csak hogy hiányoztam neked!-mosolyodott el.-Tényleg?
-Persze! Rossz volt egyedül.-átkarolt és elkezdte a hátamat simogatni.
-Jól van! Emlékszik mindenre szerintem, csak így könnyebb neki, úgy hiszi ezzel neked is könnyebb.
-Miből gondolod?
-Mikor még itt voltatok megakart téged védeni, elmentetek és nem emlékszik semmire? Nem hiszem.
-Lehet igazad van. Nem vihetem vissza abba a házba. El kell adnom!
-És visszajössz ide?
-Nincs ellenvetésed?
-Mi? Miért lenne?
-Brian, legutóbb pont azt kérted, hogy költözzek el!
-Az más volt! Szerettelek és nehéz volt elfogadnom, hogy te nem!
-Istenem,-sóhajtottam-mióta az ágyadban kellett aludnom mikor nálatok laktunk nehéz volt kb visszafognom magam.
-Mi?-nevette el magát.
-Komolyan! Elég nagy kísértés voltál mindig, de a barátságunk,... és nem akartalak elveszíteni azért, mert összefekszünk és...talán nem működne.
-Mattel lefeküdtél.
-Igen, de nála nem féltem, hogy tönkre megy a barátságunk, mert...az más... te... közelebb állsz hozzám!-magához húzott és percekig csak tartott.-Szeretlek Brian!
-Én is Lizzy!-megpuszilta a fejemet és elengedett.-Nehogy azt hidd, hogy melletted könnyű volt, gyönyörű voltál, most meg, bombázó, újra vörös, csinos, izmos, és még bilincsed is... minden férfi álma.-nevetni kezdtünk, és nagyon jól esett minden szava.
-Te se könnyítettél semmit a helyzeten.Ez a haj, a tetoválások.-simítottam végig a karján,-Megizmosodtál és komolyan ingben...rajongóként egy koncerten a melltartómat is feldobnám neked.
-Hé azt még megteheted!
-Na persze!-kortyoltam a poharamból.
-Akkor mi lesz velünk? Visszajössz és barátok leszünk?
-Visszajövök és remélem barátok maradunk!-mondtam. Egy darabig még ültünk a lépcsőn aztán visszamentünk a többiekhez. Másnap reggel visszaindultam Jacksonnal, hogy eltudjak intézni mindent, ha sikerül az áthelyeztetés, és visszatudjunk költözni!
-Félsz bemenni?-kérdezte Matt, mire bólintottam.
-Valahogy nem gondoltam, hogy valaha is kész lesz.-sóhajtottam, de Zacky átölelt.
-Bemegyünk veled körbenézni.
-És nem muszáj itt maradnotok.Meg van a szobád a házunkban is. Amúgyis ott éltél már...-mondta Jimmy is mire mind bólogatni kezdtek.Félre néztem Jacksonhoz aki megállás nélkül mesélt valamit Briannek.
-Hé Jackson megnézzük mi van bent?-kérdeztem mire csak bólintott és Briannel elindultak felénk.Mikor odaértek kíváncsi lettem miről beszéltek.-Mit meséltél Briannek?
-Csak, hogy mennyi mindent tanultam az iskolában.-felelte én megerősítés képpen Brianre néztem aki megnyugtatóan pislogott egy nagyot.
-Rendben, na gyere nézzünk körül!
-Itt fogunk lakni?
-Nem, itt laktunk!-mondtam de mintha nem is tudná, vagy nem is tudta volna hol vagyunk olyan magabiztossággal sétált be mellettem a házba.A fiúk jöttek utánunk.Ugyanúgy nézett ki minden csak a bútorok voltak mások és kicsit másképp volt berendezve. Na meg persze hiányoztak a személyes dolgaink, a képek, anyu kis mütyürjei, Jackson szerteszét hagyott játékai.Jackson elszaladt körbe megnézni mindent én meg elindultam hátra a kertbe.Mindent eltakarítottak onnan.Percekig csak álltam, jöttek vissza az emlékek, az a sok füst, Jackson ahogy sír, anya arca...
-Gyere!-húzott magához Matt.Visszamentünk a házba.
-Hol van Jackson?-kérdeztem Briant aki fel mutatott. Hát utána mentem föl.A régi szobájában ült a földön.
-Mit csinálsz itt?
-Játszom! Tetszik ez a szoba!
-Gyere menjünk!-mondtam mire felkelt és leszaladt.
-Liz hogy döntöttél? Visszajöttök hozzánk?-kérdezte Jimmy mire megvontam a vállam.
-Ha nem zavarunk, akkor...
-Kuss már! Az a te házad is!-karolt belém Brian és így elindultunk vissza.
-És milyen a ház?
-Ezt hogy érted?-kérdezett vissza Jimmy.
-Számoljak rajongó lányokkal, és féltékeny barátnőkkel?
-Nem, dehogy! Nem volt időnk barátnőkre.
-Ezt most higgyem el?
-Nem azt mondtuk, hogy nem csajozunk!-vigyorodott el Brian.
-Jaaa, így már minden világos!-nevettem velük amíg sétáltunk vissza a házhoz.Semmit nem változott a ház. Minden ugyanúgy volt és ugyanolyan.Jól esett így visszajönni.
-Istenhozott!-mondták mikor beléptünk.Felmentem a csomagommal a szobámba és meglepettségemre tele volt egy csomó ajándékkal.
-Hát ezek mik?-tettem le a táskát és elkezdtem megnézni mi minden van ott.
-Mikor turnéztunk vagy mentünk valahova vettünk neked is ajándékot!-mondta Zacky.
-Nagyon édesek vagytok, én bezzeg nem is hoztam semmit!
-Nem gond, elfelejtjük ha visszaköltözöl!-vigyorgott Jimmy.
-Nem tudom, Jacksonnak lehet nem ez lenne a ...
-Ugyan bírjuk a kiscsávót,...-mondta Matt.
-Ő meg engem!-vigyorodott el Brian.
-Nem lenne semmi gond!-bólogatott Zacky is.
-A munkám, nem tudom, hogy át tudom e helyeztetni magam.
-Basszus milyen király lenne, nyugodtan zajonghatunk és tarthatunk házibulikat, a rendőröket sem hívhatják ki, hiszen egy velünk fog lakni !-örült hirtelen Jimmy.
-Tényleg, ez hogy jött? És milyen? Lőttél már le valakit?
-Ez tűnt a legalkalmasabbnak, apám miatt, meg hogy elég sok fegyvert ismerek így félév alatt elvégeztem a kiképzést, fárasztó, és csak lábon lőttem valakit. Nagyon még nem kapok húzós melót, mert újonc vagyok.
-És nem félsz?
-Mitől? Hogy lelőnek? Nem.
-Na mikor költözöl? Tartanunk kell egy bulit!
-Beszélnem kell a felettesemmel az áthelyezés miatt.
-Akkor mire vársz?-vigyorodtak el mind, hát előkaptam a mobilomat és telefonáltam.A telefonból megtudtam, hogy itt pont keresnek egy embert egy nyomozócsoportba és talán lehetek én az. Ahogy ezt elmondtam a srácoknak egyből elővettek pár üveg piát, hogy koccintsunk.
-Beszélhetünk?-hívtam félre Briant, leültünk a lépcsőre és hiába akartam nem nagyon tudtam megszólalni.
-Mi az?
-Mondott Jackson bármit is?
-Semmit, csak hogy hiányoztam neked!-mosolyodott el.-Tényleg?
-Persze! Rossz volt egyedül.-átkarolt és elkezdte a hátamat simogatni.
-Jól van! Emlékszik mindenre szerintem, csak így könnyebb neki, úgy hiszi ezzel neked is könnyebb.
-Miből gondolod?
-Mikor még itt voltatok megakart téged védeni, elmentetek és nem emlékszik semmire? Nem hiszem.
-Lehet igazad van. Nem vihetem vissza abba a házba. El kell adnom!
-És visszajössz ide?
-Nincs ellenvetésed?
-Mi? Miért lenne?
-Brian, legutóbb pont azt kérted, hogy költözzek el!
-Az más volt! Szerettelek és nehéz volt elfogadnom, hogy te nem!
-Istenem,-sóhajtottam-mióta az ágyadban kellett aludnom mikor nálatok laktunk nehéz volt kb visszafognom magam.
-Mi?-nevette el magát.
-Komolyan! Elég nagy kísértés voltál mindig, de a barátságunk,... és nem akartalak elveszíteni azért, mert összefekszünk és...talán nem működne.
-Mattel lefeküdtél.
-Igen, de nála nem féltem, hogy tönkre megy a barátságunk, mert...az más... te... közelebb állsz hozzám!-magához húzott és percekig csak tartott.-Szeretlek Brian!
-Én is Lizzy!-megpuszilta a fejemet és elengedett.-Nehogy azt hidd, hogy melletted könnyű volt, gyönyörű voltál, most meg, bombázó, újra vörös, csinos, izmos, és még bilincsed is... minden férfi álma.-nevetni kezdtünk, és nagyon jól esett minden szava.
-Te se könnyítettél semmit a helyzeten.Ez a haj, a tetoválások.-simítottam végig a karján,-Megizmosodtál és komolyan ingben...rajongóként egy koncerten a melltartómat is feldobnám neked.
-Hé azt még megteheted!
-Na persze!-kortyoltam a poharamból.
-Akkor mi lesz velünk? Visszajössz és barátok leszünk?
-Visszajövök és remélem barátok maradunk!-mondtam. Egy darabig még ültünk a lépcsőn aztán visszamentünk a többiekhez. Másnap reggel visszaindultam Jacksonnal, hogy eltudjak intézni mindent, ha sikerül az áthelyeztetés, és visszatudjunk költözni!
2015. január 27., kedd
Szavazás
Sziasztok, na tehát az ígért szavazás kikerült oldalra. Mivel lassan az egyik fiction a végéhez ér, és mivel egy ideje elkezdtem valami újon ötletelni, gondoltam megkérdezem, hogy melyik sevonfoldos fiú kerüljön a "főszerepbe". Gondolom már mindenki rájött hogy Syn és Matt a két igazán nagy favorit nálam, de pont ezért megértem, ha most nem nagyon olvasnátok szerelmi történeteket amiben ők szerepelnek a legtöbbet.
Arinnel semmi bajom, tényleg, de őt külön mint sevenfold szereplőt, vagyis inkább mint főszereplőt nem szeretném egy történetbe sem bele írni, ezért nem szerepel a listában. Több srácot is megjelölhettek, de csak mivel 2-3 szálat még könnyű összekombinálni ... :D
És oldalt a szavazás alatt valamivel a Bejegyzések pontnál hónapra bontva minden rész ott van, mivel elmaradtam a külön oldalankénti feltöltéssel... :/
Arinnel semmi bajom, tényleg, de őt külön mint sevenfold szereplőt, vagyis inkább mint főszereplőt nem szeretném egy történetbe sem bele írni, ezért nem szerepel a listában. Több srácot is megjelölhettek, de csak mivel 2-3 szálat még könnyű összekombinálni ... :D
És oldalt a szavazás alatt valamivel a Bejegyzések pontnál hónapra bontva minden rész ott van, mivel elmaradtam a külön oldalankénti feltöltéssel... :/
Sex on the beach 13/2. fejezet
Audrey:
Rosszul érzem magam, ha Ava megtudja mit tettem nagyon befog rágni, de nem mondhatom el neki. Nem bírom, hiszen semmibe vettem amit kért tőlem. Jimmyvel és Briannel sem bírok beszélni, inkább csak félre vonulok és hallgatom a zenémet.Szerencsémre, pont megérkeztünk így már ki is szabadulhattam ebből a hülye buszból.
-Srácok intézem a szobákat, gyertek be a portára.-szólt Ava és ő már robogott is befelé.Felkaptam a táskámat és kullogtam utána.
-Tessék kulcsok!-osztotta szét őket Ava, mintha véletlen rakott volna minket úgy össze ahogy. Jimmy Brian ő és én. Éljen. Felvittük a cuccokat mindannyian.
-Brian Jimmy léci menjetek beszéljetek Mattel, hogy mikor kell mennetek próbálni.
De ezt már megbeszéltük!-nézett Jimmy értetlenül de Brian kirángatta. És mire rájöttem miért is kell ez, Ava már ott állt mellettem.
-Jobban teszed ha most elmondasz mindent.
-Ava nincs mit mondanom!
-De van! Fontos nekem ez a munka és a köztetek lévő feszültség kezdi tönkre tenni.
-Nem tudom miről beszélsz!
-Audrey! Mi volt veled és Briannel?-boci szemekkel nézett hát lehuppantam az ágyra.
Ava:
-Audrey! Mi volt veled és Briannel?-egyszercsak lehuppant az ágyra sóhajtott és bele kezdett.
-Ittunk, elkezdte mondani, hogy tetszem neki, csókolóztunk!Ennyi történt!
-És emiatt vesztetek össze, hagyjuk már!-forgattam a szemeimet, mire újra sóhajtott egy nagyot.
-Nem történt köztünk semmi több, mert miattad nem akarta, hogy...
-Ő nem akarta?-kérdeztem vissza mire felkapta a fejét és a szemembe nézett.
-Egyikünk sem akarta!-javította ki magát idegesen, de inenntől tudtam, hogy Brian mondott igazat.
-És Jimmy?
-Mi van vele?
-Kavartatok?
-Nem, vagyis, tetszik, igen, de semmi nem volt, mondtam, hogy fejezzük be mielőtt elkezdődne!
-Akkor miért másztál Brianre?-kérdeztem és ezen kiakadt.
-Mi? Honnan veszed ezt?! Én nem!
-Beszéltem Briannel, szóval semmi értelme, hogy a képembe hazudj! Mondta hogy rámásztál.
-És te neki hiszel helyettem?!-pattant fel én meg elnevettem magam.
-Hülye voltam és minden ok nélkül felpofoztam mert benned bíztam és értelemszerű volt, hogy neked hittem. De beszéltem vele és ő őszinte volt. Érdekelte, hogy nelegyen baj bandán belül mert ezt kértem te meg összefekszel a két legjobb baráttal, vagyis nem csak akartál. Pedig tudod, hogy fontosak nekem!
-Ava ezt nem mondod komolyan!
-De igen! És lehet az lenne a legjobb ha nem dolgoznánk együtt!
-Ki rúgsz? Úgy hogy te akartad hogy eljöjjek?!
-Igen! Nincs rád szükség amíg így viselkedsz a fiúkkal és szítod köztük a balhét! Menj el!-mondtam neki már higgadtan, és láttam az arcán a dühöt, felkapta a táskáját és kiviharzott a szobából. Hirtelen remegni kezdtek a kezeim, leizzadtam és a sírás kerülgetett, de visszafogtam magam.
-Hé Audrey hova trappolt el?-jöttek be a srácok, feléjük fordultam.
-Kirúgtam, elment!
-Micsoda?-kérdezett vissza Matt.
-Igen! Igazad volt Brian, és neked is Matt. Audrey volt aki... ti most fontosabbak vagytok és hogy menjen a turné.-nagyokat nyeltem miközben beszéltem, de nem sírtam, és nem voltam ideges.
-Most viszont ha nem gond lemegyek a bárba!majd 2 óra múlva menjetek próbálin és holnap reggel, találkozunk!-mondtam nekik és kisétáltam mellettük egészen le a bárig, ahol egymást után ittam amit csak elém raktak.
Rosszul érzem magam, ha Ava megtudja mit tettem nagyon befog rágni, de nem mondhatom el neki. Nem bírom, hiszen semmibe vettem amit kért tőlem. Jimmyvel és Briannel sem bírok beszélni, inkább csak félre vonulok és hallgatom a zenémet.Szerencsémre, pont megérkeztünk így már ki is szabadulhattam ebből a hülye buszból.
-Srácok intézem a szobákat, gyertek be a portára.-szólt Ava és ő már robogott is befelé.Felkaptam a táskámat és kullogtam utána.
-Tessék kulcsok!-osztotta szét őket Ava, mintha véletlen rakott volna minket úgy össze ahogy. Jimmy Brian ő és én. Éljen. Felvittük a cuccokat mindannyian.
-Brian Jimmy léci menjetek beszéljetek Mattel, hogy mikor kell mennetek próbálni.
De ezt már megbeszéltük!-nézett Jimmy értetlenül de Brian kirángatta. És mire rájöttem miért is kell ez, Ava már ott állt mellettem.
-Jobban teszed ha most elmondasz mindent.
-Ava nincs mit mondanom!
-De van! Fontos nekem ez a munka és a köztetek lévő feszültség kezdi tönkre tenni.
-Nem tudom miről beszélsz!
-Audrey! Mi volt veled és Briannel?-boci szemekkel nézett hát lehuppantam az ágyra.
Ava:
-Audrey! Mi volt veled és Briannel?-egyszercsak lehuppant az ágyra sóhajtott és bele kezdett.
-Ittunk, elkezdte mondani, hogy tetszem neki, csókolóztunk!Ennyi történt!
-És emiatt vesztetek össze, hagyjuk már!-forgattam a szemeimet, mire újra sóhajtott egy nagyot.
-Nem történt köztünk semmi több, mert miattad nem akarta, hogy...
-Ő nem akarta?-kérdeztem vissza mire felkapta a fejét és a szemembe nézett.
-Egyikünk sem akarta!-javította ki magát idegesen, de inenntől tudtam, hogy Brian mondott igazat.
-És Jimmy?
-Mi van vele?
-Kavartatok?
-Nem, vagyis, tetszik, igen, de semmi nem volt, mondtam, hogy fejezzük be mielőtt elkezdődne!
-Akkor miért másztál Brianre?-kérdeztem és ezen kiakadt.
-Mi? Honnan veszed ezt?! Én nem!
-Beszéltem Briannel, szóval semmi értelme, hogy a képembe hazudj! Mondta hogy rámásztál.
-És te neki hiszel helyettem?!-pattant fel én meg elnevettem magam.
-Hülye voltam és minden ok nélkül felpofoztam mert benned bíztam és értelemszerű volt, hogy neked hittem. De beszéltem vele és ő őszinte volt. Érdekelte, hogy nelegyen baj bandán belül mert ezt kértem te meg összefekszel a két legjobb baráttal, vagyis nem csak akartál. Pedig tudod, hogy fontosak nekem!
-Ava ezt nem mondod komolyan!
-De igen! És lehet az lenne a legjobb ha nem dolgoznánk együtt!
-Ki rúgsz? Úgy hogy te akartad hogy eljöjjek?!
-Igen! Nincs rád szükség amíg így viselkedsz a fiúkkal és szítod köztük a balhét! Menj el!-mondtam neki már higgadtan, és láttam az arcán a dühöt, felkapta a táskáját és kiviharzott a szobából. Hirtelen remegni kezdtek a kezeim, leizzadtam és a sírás kerülgetett, de visszafogtam magam.
-Hé Audrey hova trappolt el?-jöttek be a srácok, feléjük fordultam.
-Kirúgtam, elment!
-Micsoda?-kérdezett vissza Matt.
-Igen! Igazad volt Brian, és neked is Matt. Audrey volt aki... ti most fontosabbak vagytok és hogy menjen a turné.-nagyokat nyeltem miközben beszéltem, de nem sírtam, és nem voltam ideges.
-Most viszont ha nem gond lemegyek a bárba!majd 2 óra múlva menjetek próbálin és holnap reggel, találkozunk!-mondtam nekik és kisétáltam mellettük egészen le a bárig, ahol egymást után ittam amit csak elém raktak.
2015. január 25., vasárnap
Sex on the beach 13/1. fejezet
Sziasztok, tudom későn, de itt van! Kérlek figyeljetek majd oldalra kikerül majd holnap egy szavazás ;)
Ava:
3.napja már hogy Audrey és Brian összevesztek és én felpofoztam Briant. 3. napja egyhuzamba jön a 3. koncert és 3 napja olyan feszült a hangulat, mint még soha, mindenki zavart feszült és rengeteget hibázunk.
-Ava, ráérsz?
-Persze Matt mondd!-dőltem hanyatt a buszban lévő kanapén egy nagy sóhajjal félre dobva a határidőnaplómat.
-Mindannyiunk érdekében meg kéne beszélned ezt az egész szitut Audreyval és Synnel is.
-Matt, nem tudok mit csinálni.
-De Ava és hallgass meg először. Beszéltem Synnel és ha valaki jól ismeri az én vagyok, most nem hazudik, beszélj vele kérlek!És ne vágj közbe, mert ezt a helyzetet meg kell oldani. Jimmy nem beszél Synnel, mert Audrey összeveszett Jimmyvel és most azt hiszi Brian kavart vele.
-Matt, miért nekem kéne?
-Ava te pofoztad fel, és már csak azért is mert Audrey a te barátnőd és Jimmy és Brian kajáját vagy elfelejti, vagy mást hoz, tönkre megy a banda, és mint menedzser azért alkalmazunk, hogy egyben tarts minket, ha erre nem vagy képes akkor felejtsük el az egészet.
-Mi? Kirúgsz?
-Nem rúglak ki, de te ezért vagy itt, ezért vagy velünk, akkor kérlek tedd a dolgod én is teszem az enyémet.-ahgy Matt befejezte a mondandóját felállt és visszament a busz hátuljába, én meg mire felfogtam hogy kb most beolvasott nekem, hogy rosszul teszem amit teszek, csak dühösebb lettem.
Syn
-Ébren vagy? Héééé!-kezdtem érezi hogy valaki rángatja a karomat.
-Mivan?-morogtam még csukott szemmel.
-Beszéljünk!-ahogy kinyitottam a szemem Ava mászott a képembe szinte.
-Nem akarok felkelni.
-Akkor csak kússz odább hogy letudjak ülni.-kezdett lökdösni, így a hasamról hanyatt fordultam.
-Mi az?
-Egyrészt köszi, hogy szóba állsz velem, sajnálom hogy megpofoztalak, nem lett volna szabad.
-Hha-sóhajtottam-ezt mond ide az arcomnak!
-Mi? Syn, most mondtam!-nézett rám Ava kicsit bambán.
-Legalább egy simogatás, egy puszi, valami!-a válasza persze csak szemforgatás.-Na de komolyan, miről akarsz beszélni?
-Mi történt Audreyval? Kíváncsi vagyok te mire emlékszel, hogy láttad a dolgokat és hogy mi történt.
-Ez nem az én tisztem, beszéld meg vele..
-Nem Brian! Téged kérdezlek! És tőled várom most a választ, mondd el!-olyan kiskutya szemekkel nézett hogy szinte már fájt. Felsóhajtottam megdörzsöltem a szemem közben próbáltam felfogni hogy akármit i mondok, megint én leszek a szar helyzetben.
-Röviden tömören?-kérdeztem mire bólintott.-Ittunk, sokat, aztán előjött belőle valami önbizalomhiányos részegség és rám mászott, azt akarta, hogy megfektessem, ami nem történt meg. Bevittem a szobájába és ott hagytam.
-Ő kezdett ki veled? Te nem?
-Ő kezdett ki velem, de igen megcsókolt, csókolóztunk, fogtam-e a fenekét, naná, de ott hagytam, és ha rajtam múlt volna, el se jutunk idáig, pláne, ha tudom hogy Jimmyvel alakult valami.
-Pláne? Miért hagytad így ott?-erre csak nevetni tudtam, költői kérdés, amióta velünk van fenyít minket, na vajon miért hagytam ott?! Jesszus!-Miattam?Mert ezt kértem?-kérdezte aztán, de nem bólintottam, nem szóltam semmit.Erre adott egy puszit az arcomra és ott hagyott.
Ava:
3.napja már hogy Audrey és Brian összevesztek és én felpofoztam Briant. 3. napja egyhuzamba jön a 3. koncert és 3 napja olyan feszült a hangulat, mint még soha, mindenki zavart feszült és rengeteget hibázunk.
-Ava, ráérsz?
-Persze Matt mondd!-dőltem hanyatt a buszban lévő kanapén egy nagy sóhajjal félre dobva a határidőnaplómat.
-Mindannyiunk érdekében meg kéne beszélned ezt az egész szitut Audreyval és Synnel is.
-Matt, nem tudok mit csinálni.
-De Ava és hallgass meg először. Beszéltem Synnel és ha valaki jól ismeri az én vagyok, most nem hazudik, beszélj vele kérlek!És ne vágj közbe, mert ezt a helyzetet meg kell oldani. Jimmy nem beszél Synnel, mert Audrey összeveszett Jimmyvel és most azt hiszi Brian kavart vele.
-Matt, miért nekem kéne?
-Ava te pofoztad fel, és már csak azért is mert Audrey a te barátnőd és Jimmy és Brian kajáját vagy elfelejti, vagy mást hoz, tönkre megy a banda, és mint menedzser azért alkalmazunk, hogy egyben tarts minket, ha erre nem vagy képes akkor felejtsük el az egészet.
-Mi? Kirúgsz?
-Nem rúglak ki, de te ezért vagy itt, ezért vagy velünk, akkor kérlek tedd a dolgod én is teszem az enyémet.-ahgy Matt befejezte a mondandóját felállt és visszament a busz hátuljába, én meg mire felfogtam hogy kb most beolvasott nekem, hogy rosszul teszem amit teszek, csak dühösebb lettem.
Syn
-Ébren vagy? Héééé!-kezdtem érezi hogy valaki rángatja a karomat.
-Mivan?-morogtam még csukott szemmel.
-Beszéljünk!-ahogy kinyitottam a szemem Ava mászott a képembe szinte.
-Nem akarok felkelni.
-Akkor csak kússz odább hogy letudjak ülni.-kezdett lökdösni, így a hasamról hanyatt fordultam.
-Mi az?
-Egyrészt köszi, hogy szóba állsz velem, sajnálom hogy megpofoztalak, nem lett volna szabad.
-Hha-sóhajtottam-ezt mond ide az arcomnak!
-Mi? Syn, most mondtam!-nézett rám Ava kicsit bambán.
-Legalább egy simogatás, egy puszi, valami!-a válasza persze csak szemforgatás.-Na de komolyan, miről akarsz beszélni?
-Mi történt Audreyval? Kíváncsi vagyok te mire emlékszel, hogy láttad a dolgokat és hogy mi történt.
-Ez nem az én tisztem, beszéld meg vele..
-Nem Brian! Téged kérdezlek! És tőled várom most a választ, mondd el!-olyan kiskutya szemekkel nézett hogy szinte már fájt. Felsóhajtottam megdörzsöltem a szemem közben próbáltam felfogni hogy akármit i mondok, megint én leszek a szar helyzetben.
-Röviden tömören?-kérdeztem mire bólintott.-Ittunk, sokat, aztán előjött belőle valami önbizalomhiányos részegség és rám mászott, azt akarta, hogy megfektessem, ami nem történt meg. Bevittem a szobájába és ott hagytam.
-Ő kezdett ki veled? Te nem?
-Ő kezdett ki velem, de igen megcsókolt, csókolóztunk, fogtam-e a fenekét, naná, de ott hagytam, és ha rajtam múlt volna, el se jutunk idáig, pláne, ha tudom hogy Jimmyvel alakult valami.
-Pláne? Miért hagytad így ott?-erre csak nevetni tudtam, költői kérdés, amióta velünk van fenyít minket, na vajon miért hagytam ott?! Jesszus!-Miattam?Mert ezt kértem?-kérdezte aztán, de nem bólintottam, nem szóltam semmit.Erre adott egy puszit az arcomra és ott hagyott.
2015. január 22., csütörtök
Life is just a game 65.
Skye:
-Na ihatunk erre a jó kis nyaralásra?-osztogattam a pezsgőket mindenkinek, de pont mikor Heidi kezébe adtam egy poharat, Brian kikelt magából.
-Még ez is? Komolyan? Nem elég hogy kiteszed ilyen hosszú útnak még alkoholt is adsz neki? Mi van veled?!
-Brian, fogd vissza magad!-állt fel Matt és próbálta lenyugtatni Synt.
-Figyelj csak, a kisfiam kezében is ott egy pohár, gondolod leitatnám?-kérdeztem mire láttam a tekintetén, hogy összezavarodott.
-PFuuuuj, ki adott alkoholmentes pezsgőt? Mindjárt elhányom magam!-indult a wc felé Jimmy.
-Syn, ez csak kölyök pezsgő!-fogta meg a kezét Heidi.-Nincs semmi baj.-csókolta meg, így meg is nyugodott.
-Veled vagyok!-súgtam oda Briannek és adtam az arcára egy puszit mire megszorította a kezem. Tudom tőle ennél többet ne várjak bocsánatkérés gyanánt.
-Kezdjük a kampányunkat egy képpel a rajongóknak!-ültem le Heidi mellé a telefonnal a kezemben.Csináltunk pár képet.
Heidi:
-Szivem minden rendben?-kérdeztem Briant a leszállás előtt.
-Nem tudom!
-Figyelj rám, jól vagyok, nincs semmi bajom!És nem is lesz, azért vagy itt hogy vigyázz ránk, de tudnod kell hogy Skye is ezen van.
-Tudom, csak... rossz érzésem van, annyira akartam, hogy legyen gyerekünk és...
-Hé, éppen a gyerekeid verekszenek a hasamban, nincs miért aggódni.
-Verekszenek? Érzed, hogy mozognak?-csodálkozott el.
-Egyre jobban, fogd meg!-húztam a kezét a hasamra, amíg le nem szállt a gép ott tartotta végig a kezét a hasamon, mintha védeni akarná.Írtó édes, hogy egy ilyen kitetovált, morcos rockker ennyire aggódik és félti a még meg sem született gyerekeit.
A reptéren fotósok vártak minket, de boldogan álltunk oda Skyejal és a fiúkkal.
-Lehetne, hogy induljunk a hotelbe, nagyon fáradt vagyok.-ásítottam egy nagyot, de pont akkor érkeztek a taxik, hát indultunk is.
-Szeretlek!-csókolt meg az autóban Syn, de lebukott. Megcsókolt, hogy elérje a biztonsági övet.
-Mit csinálsz?-nevettem el magam-Komolyan ez volt az ürügy, hogy becsatolj?-elpirult és csak bámult rám.Visszahúztam magamhoz és megcsókoltam, mikor hirtelen fékezett egyet a sofőr és Brian lefejelte az ülést.
-Basszus! Jól vagy?-simogattam meg mosolyogva, de ő ideges lett.
-Mi baja magának? Van egyáltalán jogosítványa? A feleségem terhes, megtenné, hogy jobban vigyázz, hogy vezet?!-ugrott szerencsétlen embernek, de mikor rám nézett csak félelmet láttam a szemeiben és ez egyre jobban aggaszt már. Ahogy megérkeztünk a hotelhez kipakolt mindent és elindultunk a szobánkba.
-Fáradt vagyok dőltem hanyatt az ágyon.
-Éhes?-kérdezte és csak állt az ajtóban.
-Nem, vagyis de! Ennék egy kis morcos, hisztéria szóló gitárost.-mondtam mire kikerekedtek a szemei.-Gyere már ide!-kértem, közben felé nyújtottam a kezem.Magamra húztam, de volt köztünk vagy 30 cm távolság, mert nem mert a pocim miatt rám feküdni.
-Lazulj el szívem és legyünk most este, olyanok mint régen!-próbáltam közelebb húzni, hogy megcsókoljam, de ellen állt.-Mi baj?-kérdeztem, de válaszképpen csak lepillantott a hasamra.
-Na jó ebből elég volt!-löktem rajta egyet, így lemászott rólam.-Mi lenne ha nem úgy kezelnél mint aki haldoklik? Unom ezt érted? Azért mert két gyerek van a hasamban még nő vagyok, a feleséged és nyugodtan megcsókolhatsz, rám mászhatsz mert nem lesz baj. Akarlak, kívánlak és mégis szarul érzem magam, hogy te engem nem!-hadartam a bajaimat és gondolataimat és mire észbe kaptam visszahúzott magához, és beültetett az ölébe.
-Elképzelni nem tudod, hogy mennyire szeretlek és mennyire örülök, hogy gyerekeink lesznek. És buta vagy ha azt hiszed nem kívánlak, mert megőrülök a gondolattól, hogy te és én...-becsukta a szemét és elakadt a szava. Nem bírtam ki és elmosolyodtam, szembe fordultam vele és megcsókoltam.
-Akkor mi lenne, ha mostantól még 5 hónapig én lennék felül?-kérdeztem közben a nyakát csókolgatva és az ingjét kigombolva.Választ nem kaptam, csak egy halk nyögést és a kezeit a felsőm alá amit egyszerűen lekapott rólam és a hátamat, derekamat, fenekemet kezdte simogatni.
-Na ihatunk erre a jó kis nyaralásra?-osztogattam a pezsgőket mindenkinek, de pont mikor Heidi kezébe adtam egy poharat, Brian kikelt magából.
-Még ez is? Komolyan? Nem elég hogy kiteszed ilyen hosszú útnak még alkoholt is adsz neki? Mi van veled?!
-Brian, fogd vissza magad!-állt fel Matt és próbálta lenyugtatni Synt.
-Figyelj csak, a kisfiam kezében is ott egy pohár, gondolod leitatnám?-kérdeztem mire láttam a tekintetén, hogy összezavarodott.
-PFuuuuj, ki adott alkoholmentes pezsgőt? Mindjárt elhányom magam!-indult a wc felé Jimmy.
-Syn, ez csak kölyök pezsgő!-fogta meg a kezét Heidi.-Nincs semmi baj.-csókolta meg, így meg is nyugodott.
-Veled vagyok!-súgtam oda Briannek és adtam az arcára egy puszit mire megszorította a kezem. Tudom tőle ennél többet ne várjak bocsánatkérés gyanánt.
-Kezdjük a kampányunkat egy képpel a rajongóknak!-ültem le Heidi mellé a telefonnal a kezemben.Csináltunk pár képet.
Heidi:
-Szivem minden rendben?-kérdeztem Briant a leszállás előtt.
-Nem tudom!
-Figyelj rám, jól vagyok, nincs semmi bajom!És nem is lesz, azért vagy itt hogy vigyázz ránk, de tudnod kell hogy Skye is ezen van.
-Tudom, csak... rossz érzésem van, annyira akartam, hogy legyen gyerekünk és...
-Hé, éppen a gyerekeid verekszenek a hasamban, nincs miért aggódni.
-Verekszenek? Érzed, hogy mozognak?-csodálkozott el.
-Egyre jobban, fogd meg!-húztam a kezét a hasamra, amíg le nem szállt a gép ott tartotta végig a kezét a hasamon, mintha védeni akarná.Írtó édes, hogy egy ilyen kitetovált, morcos rockker ennyire aggódik és félti a még meg sem született gyerekeit.
A reptéren fotósok vártak minket, de boldogan álltunk oda Skyejal és a fiúkkal.
-Lehetne, hogy induljunk a hotelbe, nagyon fáradt vagyok.-ásítottam egy nagyot, de pont akkor érkeztek a taxik, hát indultunk is.
-Szeretlek!-csókolt meg az autóban Syn, de lebukott. Megcsókolt, hogy elérje a biztonsági övet.
-Mit csinálsz?-nevettem el magam-Komolyan ez volt az ürügy, hogy becsatolj?-elpirult és csak bámult rám.Visszahúztam magamhoz és megcsókoltam, mikor hirtelen fékezett egyet a sofőr és Brian lefejelte az ülést.
-Basszus! Jól vagy?-simogattam meg mosolyogva, de ő ideges lett.
-Mi baja magának? Van egyáltalán jogosítványa? A feleségem terhes, megtenné, hogy jobban vigyázz, hogy vezet?!-ugrott szerencsétlen embernek, de mikor rám nézett csak félelmet láttam a szemeiben és ez egyre jobban aggaszt már. Ahogy megérkeztünk a hotelhez kipakolt mindent és elindultunk a szobánkba.
-Fáradt vagyok dőltem hanyatt az ágyon.
-Éhes?-kérdezte és csak állt az ajtóban.
-Nem, vagyis de! Ennék egy kis morcos, hisztéria szóló gitárost.-mondtam mire kikerekedtek a szemei.-Gyere már ide!-kértem, közben felé nyújtottam a kezem.Magamra húztam, de volt köztünk vagy 30 cm távolság, mert nem mert a pocim miatt rám feküdni.
-Lazulj el szívem és legyünk most este, olyanok mint régen!-próbáltam közelebb húzni, hogy megcsókoljam, de ellen állt.-Mi baj?-kérdeztem, de válaszképpen csak lepillantott a hasamra.
-Na jó ebből elég volt!-löktem rajta egyet, így lemászott rólam.-Mi lenne ha nem úgy kezelnél mint aki haldoklik? Unom ezt érted? Azért mert két gyerek van a hasamban még nő vagyok, a feleséged és nyugodtan megcsókolhatsz, rám mászhatsz mert nem lesz baj. Akarlak, kívánlak és mégis szarul érzem magam, hogy te engem nem!-hadartam a bajaimat és gondolataimat és mire észbe kaptam visszahúzott magához, és beültetett az ölébe.
-Elképzelni nem tudod, hogy mennyire szeretlek és mennyire örülök, hogy gyerekeink lesznek. És buta vagy ha azt hiszed nem kívánlak, mert megőrülök a gondolattól, hogy te és én...-becsukta a szemét és elakadt a szava. Nem bírtam ki és elmosolyodtam, szembe fordultam vele és megcsókoltam.
-Akkor mi lenne, ha mostantól még 5 hónapig én lennék felül?-kérdeztem közben a nyakát csókolgatva és az ingjét kigombolva.Választ nem kaptam, csak egy halk nyögést és a kezeit a felsőm alá amit egyszerűen lekapott rólam és a hátamat, derekamat, fenekemet kezdte simogatni.
2015. január 21., szerda
Sex on the Beach 12.fejezet
Brian:
Fejfájás, hányinger, másnaposság.Elindultam ki, Ava már kint ült a kanapén és ahogy megláttam bevillant az este Audreyval és elfogott egy rossz érzés. Már fent volt egy reggelis kocsi úgyhogy gondoltam inkább leülök kajálni.
-Mi van, hosszú volt az este?-kérdezte Ava és leült velem szembe.
-Inkább a mai nap lesz hosszú.-morogtam.
-Baj van? Történt valami amiről tudnom kéne?-kérdezte Ava gyanakvóan én meg visszaköhögtem a zabpelyhemet.
-Mi? Nem, dehogyis!
-Syn!?
-Komolyan mondom, jó voltam!
-Tényleg az volt!-szólalt meg hirtelen Audrey és én újra elkezdtem fuldokolni.-És semmi perverz értelemben, kedves volt és rendes és nem használta ki a helyzetet.
-Milyen helyzetet?-jelent meg Jimmy is, én meg már azt hittem nyugodtan el lehet sunnyogni mi volt este.
-Nem rád tartozik.-bökte ki Audrey és visszavonult a szobájába.
-Mondott neked valamit rólam?-ült le mellém Rev.-Vagy csinált valamit?
-Miért mondott volna bármit is rólad?-kérdeztem, de csak meredten, szótlanul bámult tovább.-Bejön? Kavartatok?!-akadtam ki.
-Egy kicsit, de lekoptatott és most nem tudom miért, vagy mi van.-ezen csak jobban fenn akadtam.
-Najó fiúk most lenne egy interjútok lent a hallban utána pedig egy fotózásotok, szóval 5 perc és indulunk.-szólt Ava, így ott hagytam a reggelimet és inkább felkaptam egy pólót, hogy indulhassunk.
Audrey:
A szobámban inkább szép csendben megvárom amíg a fiúk intézik a dolgaikat, nem is tudom hova tenni a dolgokat. Jimmy tetszik, erre ellököm, Brianre meg rávetem magam. Ha ő nincs észnél akkora botrány lett volna...ajtócsapódás. Felkaptam a köntösömet és a fürdő felé indultam, de Ava maradt és pont ott állt az ajtómban mikor én azt kinyitottam.
-Beszélj!
-Mi? Mit mondjak?-kérdeztem ijedten.
-Mi történt köztetek?
-Semmi, megnyugodhatsz, esküszöm.-mondtam és elsétáltam mellette a fürdőszobához.
-Lemegyek felügyelni az interjút aztán elkísérem őket a fotózásra, jó? Mobilon elérsz.-szólt és kisétált ő is az ajtót becsapva maga után.
Nyomorult szemétládának érzem magam.Vissza kell fognom magam, és bocsánatot kell kérnem Jimmytől, Syntől.
Brian:
-Szia királylány.-léptem Ava mellé mikor Shadzre került a sor a fotózásnál.
-Királylány? Mit szeretnél?-nézett gyanakvóan és méregetni kezdett.
-Nem szeretnék én semmit, csak beszélgetni.
-Miről?
-Audreyval mióta ismeritek egymást?
-Nem tudom, elég régóta, kb mióta épeszű emberke lettem.Miért?
-Hogy bánik a pasikkal?
-Mi van?! Syn erre most...
-Nem akarok tőle semmit, én sose tenném ezt veled, csak tegnap este mondott valamit ami kíváncsivá tett...
-Te sose tennéd ezt velem?! Azt hiszed ő igen?! Mekkora bunkó vagy, a legjobb barátnőm, ne akard már ezt bemesélni nekem.
-Ava nem ezt mondtam, félre értesz...-mondtam de hiába, simán ott hagyott és bedugta a fülét.
Audrey:
Már kész voltam a vacsorával mikor megérkeztek a többiek. Nevetgélve és farkaséhesen, vagy legalábbis Zacky...
-Hé tudunk beszélni kicsit.-léptem Brian mellé aki a szobája felé indult én meg utána.Becsuktam magam mögött az ajtót.-Szeretnék a tegnapiért...
-Alattomos húzás volt. A legjobb barátomat velem bántani, nem gondoltam volna.
-Mi? Te meg miről beszélsz?
-Miért másztál rám? Csak Revnek akartál fájdalmat okozni de ez nem jön be, nem leszek partner, pláne hogy Ava is...
-Én csak bocsánatot akartam kérni, hogy ennyire durván bepiáltam és rád másztam és megakartam köszönni, hogy nem használtad ezt ki.De ha már témánál vagyunk, tegnap eszedbe sem jutott a legjobb barátod, csak Ava véleménye miatt féltél...
-Mert tegnap még nem tudtam hogy kavartatok is.-Brian nagyon felhúzott de mostanra láttam, hogy már ő is ideges.
-Ohh te szent!
-Nekem számít a legjobb barátom, nem úgy mint neked. Tudod jól, hogy Ava mit kért mindenkitől, de te élből kettőnkkel is kavartál.
-El ne merd mondani neki, vagy istenemre esküszöm, Brian, hogy...
-Mit csináltok?-nyitott be ekkor Ava.-Gond van? Mi történt tegnap este?
-Kérdezd a legjobb barátodat én úgyis bunkó vagyok.-rontott ki Brian a szobából vissza a többiekhez. Én utána de csak a kabátomat kaptam fel és leléptem.
Ava:
-Ez meg mi volt? Mit műveltél?-mentem Brian után.
-ÉN nem csináltam semmit. Persze téged ez nem érdekel, mert Audrey egy kisangyal. Megmondjam mi? Egy ribaaaanc.-vágta a képembe én viszont abban a pillanatban fel is pofoztam. Döbbenten állt előttem, a többiek is mind elhallgattak.Senki nem szólt semmit, csak néztek rám, így bevonultam a szobámba. Fel alá járkáltam, nagyon felhúzott Brian, de nem kellett volna megpofoznom.
-Hé bejöhetek?-nyitott be Matt.
-Persze!
-Jól vagy?-csukta be maga mögött az ajtót.
-Nem, Brian... én ezt nem bírom...
-Nézd, elég régóta ismerem, a legjobb barátom, és szerintem ő most tényleg ártatlan.
-Jó én így vagyok Audreyval,..-vágtam oda, mire Matt csak megvonta a vállát és kisétált.
Fejfájás, hányinger, másnaposság.Elindultam ki, Ava már kint ült a kanapén és ahogy megláttam bevillant az este Audreyval és elfogott egy rossz érzés. Már fent volt egy reggelis kocsi úgyhogy gondoltam inkább leülök kajálni.
-Mi van, hosszú volt az este?-kérdezte Ava és leült velem szembe.
-Inkább a mai nap lesz hosszú.-morogtam.
-Baj van? Történt valami amiről tudnom kéne?-kérdezte Ava gyanakvóan én meg visszaköhögtem a zabpelyhemet.
-Mi? Nem, dehogyis!
-Syn!?
-Komolyan mondom, jó voltam!
-Tényleg az volt!-szólalt meg hirtelen Audrey és én újra elkezdtem fuldokolni.-És semmi perverz értelemben, kedves volt és rendes és nem használta ki a helyzetet.
-Milyen helyzetet?-jelent meg Jimmy is, én meg már azt hittem nyugodtan el lehet sunnyogni mi volt este.
-Nem rád tartozik.-bökte ki Audrey és visszavonult a szobájába.
-Mondott neked valamit rólam?-ült le mellém Rev.-Vagy csinált valamit?
-Miért mondott volna bármit is rólad?-kérdeztem, de csak meredten, szótlanul bámult tovább.-Bejön? Kavartatok?!-akadtam ki.
-Egy kicsit, de lekoptatott és most nem tudom miért, vagy mi van.-ezen csak jobban fenn akadtam.
-Najó fiúk most lenne egy interjútok lent a hallban utána pedig egy fotózásotok, szóval 5 perc és indulunk.-szólt Ava, így ott hagytam a reggelimet és inkább felkaptam egy pólót, hogy indulhassunk.
Audrey:
A szobámban inkább szép csendben megvárom amíg a fiúk intézik a dolgaikat, nem is tudom hova tenni a dolgokat. Jimmy tetszik, erre ellököm, Brianre meg rávetem magam. Ha ő nincs észnél akkora botrány lett volna...ajtócsapódás. Felkaptam a köntösömet és a fürdő felé indultam, de Ava maradt és pont ott állt az ajtómban mikor én azt kinyitottam.
-Beszélj!
-Mi? Mit mondjak?-kérdeztem ijedten.
-Mi történt köztetek?
-Semmi, megnyugodhatsz, esküszöm.-mondtam és elsétáltam mellette a fürdőszobához.
-Lemegyek felügyelni az interjút aztán elkísérem őket a fotózásra, jó? Mobilon elérsz.-szólt és kisétált ő is az ajtót becsapva maga után.
Nyomorult szemétládának érzem magam.Vissza kell fognom magam, és bocsánatot kell kérnem Jimmytől, Syntől.
Brian:
-Szia királylány.-léptem Ava mellé mikor Shadzre került a sor a fotózásnál.
-Királylány? Mit szeretnél?-nézett gyanakvóan és méregetni kezdett.
-Nem szeretnék én semmit, csak beszélgetni.
-Miről?
-Audreyval mióta ismeritek egymást?
-Nem tudom, elég régóta, kb mióta épeszű emberke lettem.Miért?
-Hogy bánik a pasikkal?
-Mi van?! Syn erre most...
-Nem akarok tőle semmit, én sose tenném ezt veled, csak tegnap este mondott valamit ami kíváncsivá tett...
-Te sose tennéd ezt velem?! Azt hiszed ő igen?! Mekkora bunkó vagy, a legjobb barátnőm, ne akard már ezt bemesélni nekem.
-Ava nem ezt mondtam, félre értesz...-mondtam de hiába, simán ott hagyott és bedugta a fülét.
Audrey:
Már kész voltam a vacsorával mikor megérkeztek a többiek. Nevetgélve és farkaséhesen, vagy legalábbis Zacky...
-Hé tudunk beszélni kicsit.-léptem Brian mellé aki a szobája felé indult én meg utána.Becsuktam magam mögött az ajtót.-Szeretnék a tegnapiért...
-Alattomos húzás volt. A legjobb barátomat velem bántani, nem gondoltam volna.
-Mi? Te meg miről beszélsz?
-Miért másztál rám? Csak Revnek akartál fájdalmat okozni de ez nem jön be, nem leszek partner, pláne hogy Ava is...
-Én csak bocsánatot akartam kérni, hogy ennyire durván bepiáltam és rád másztam és megakartam köszönni, hogy nem használtad ezt ki.De ha már témánál vagyunk, tegnap eszedbe sem jutott a legjobb barátod, csak Ava véleménye miatt féltél...
-Mert tegnap még nem tudtam hogy kavartatok is.-Brian nagyon felhúzott de mostanra láttam, hogy már ő is ideges.
-Ohh te szent!
-Nekem számít a legjobb barátom, nem úgy mint neked. Tudod jól, hogy Ava mit kért mindenkitől, de te élből kettőnkkel is kavartál.
-El ne merd mondani neki, vagy istenemre esküszöm, Brian, hogy...
-Mit csináltok?-nyitott be ekkor Ava.-Gond van? Mi történt tegnap este?
-Kérdezd a legjobb barátodat én úgyis bunkó vagyok.-rontott ki Brian a szobából vissza a többiekhez. Én utána de csak a kabátomat kaptam fel és leléptem.
Ava:
-Ez meg mi volt? Mit műveltél?-mentem Brian után.
-ÉN nem csináltam semmit. Persze téged ez nem érdekel, mert Audrey egy kisangyal. Megmondjam mi? Egy ribaaaanc.-vágta a képembe én viszont abban a pillanatban fel is pofoztam. Döbbenten állt előttem, a többiek is mind elhallgattak.Senki nem szólt semmit, csak néztek rám, így bevonultam a szobámba. Fel alá járkáltam, nagyon felhúzott Brian, de nem kellett volna megpofoznom.
-Hé bejöhetek?-nyitott be Matt.
-Persze!
-Jól vagy?-csukta be maga mögött az ajtót.
-Nem, Brian... én ezt nem bírom...
-Nézd, elég régóta ismerem, a legjobb barátom, és szerintem ő most tényleg ártatlan.
-Jó én így vagyok Audreyval,..-vágtam oda, mire Matt csak megvonta a vállát és kisétált.
2015. január 20., kedd
Nobody's perfect 3.1
Egy év és 2 hónap telt el azóta, hoyg elköltöztünk Huntingtonról Jacksonnal.Fel kellet nőnöm, és minden megváltozott körülöttünk.
Jackson most lett elsős, de teljesen megváltozott. Nem emlékszik anyura se apura, azt mondják az orvosok azért, mert akkora traumának élte meg, hogy így védekezik a fájdalom ellen.Nincsenek barátai, ahogy nekem se nagyon akadtak.Ma reggel hívtak, hogy helyre hozták a házunkat, így bepakoltam párholmit és Jacksont az autóba, hogy elmenjünk megnézni.
Nem szóltam a fiúknak, mert ha őszintének kell lennem félek. Úgy egy éve nem nagyon beszéltünk, folyton próbálnak, kisebb koncertek, lemez, nekem meg a munka és Jackson volt sok.
-Gyere kicsim, induljunk!-szóltam és már be is ült hátra, bekötötte magát én pedig becsuktam a kocsiajtót és beültem előre.Nehéz volt elindulni, egyszer már ugyanígy indultam vissza, jéghideg kezekkel, gyomorideggel és a torkomban egy hatalmas gombóccal.
-Miért nem megyünk Anyu?-szólalt meg Jackson és engem csak kirázott a hideg.
-Jackson, tudod, hogy nem én vagyok Anyu, a nővéred vagyok!-azt javasolták mindig higgadtan emlékeztessem a valóságra, ha ő hozza szóba, de ez egyre nehezebb.Újabb nagy levegő és elindultunk. 2 óra autókázás után behajtottam az utcánkba.Elöntöttek az emlékek hirtelen.Majd megláttam a házat ami nem a miénk volt, nem is hasonlított.Leparkoltam a ház elé, ahol már várt ránk a biztosítós krapek.
-Jónapot! Pont időben!-üdvözölt, és felém nyújtotta a kezét. Kezet fogtam vele, majd a kezeimbe nyomta a kulcsokat.-Csak néhány papírt kell aláírnia és meg lennénk.-mondta, és már szó szerint az orrom alá dugott mindent, aláírtam a papírokat és mielőtt elköszönhettem volna már el is tűnt.
-Viszlát!-suttogtam és a kocsi felé pillantottam. Jackson játszott az autóban, nem is érdekelte ez az egész. Becsúsztattam a farzsebembe a kulcsokat és a kocsi felé indultam, hogy Jackson is ki jöjjön, hátha jót tenne, vagy emlékezne a jó dolgokra.
-Jesszusom, de szexy!-hallottam egy pasi hangot mire szemforgatva megfordultam és elakadt a lélegzetem.-Lizzy!-vigyorgott felém, az előbb még bunkónak gondolt pasi.
-Zackyyyy!-ugrottam a nyakába.-Annyira jó, istenem, érezlek, tényleg itt vagy!-szorongattam még mindig, de már csak azt éreztem hogy nevet.
-Miért nem szóltál? Jól nézel ki! Jackson?
-Nem mertem, és köszi, és az autóban, de... az a helyzet nem vagyok biztos benne, hogy emlékszik bármire is a történtekből, vagy hogy rátok emlékszik-e.
-Az durva! Várj szólok a többieknek is, várj itt el ne menj!-vigyorgott rá és elszaladt a közös házhoz.Zacky nem változott semmit.Topogtam egyhelyben, azon gondolkodva mit mondok majd a többieknek, és mire felnéztem, láttam, hogy sétálnak felém.Nem akartam hinni a szememnek. Rev haja rövid és fekete és szinte nem meglepő módon félmeztelenül mászkál. Aztán jött Matt kigyúrta magát és ki van tetoválva és nekem leesett az állyam, amit szinte biztos, hogy észre is vett, mert elmosolyodott a kis gödröcskés mosolyától pedig csak rosszabb lett az összhatás.
És mikor azt hittem már ez nem lehet rosszabb megláttam Briant.Brian, na hát...khm. Elállt a lélegzetem, a keringésem, nagyon megváltozott de előnyére, az biztos.
-Hahóóóó!-nevettek és integettek előttem mivel kicsit elbambultam az érdekfeszítő látványon.
-Bocsi én csak...-kezdtem bele, de Jimmy felkapott és elkezdett szorongatni.
-Hiányoztál!-suttogta a fülembe .
-Hé hagyj nekünk is!-vigyorgott még mindig Matt.Jimmy lerakott és megöleltük egymást.
-Mindjárt szét reped a felsőd.-markolásztam a hátán az izmokat.-Ez tetszik-mondtam vigyorogva Mattnek ő meg csak elkezdett pirulni.
-Volt benne munka!
-Érzem!-aztán Brian felé fordultam, aki eddig csak a kocsi felé bámult.
-Nem emlékszik szinte semmire.
-Ránk se?
-Azt nem tudom.De te emlékszel még rám?-kérdeztem mire felém fordította végre a fejét és a szemembe nézett.
-Utálom mikor ezt csinálod.-mondta és én teljesen leblokkoltam.-Hogy így jössz vissza, hogy ennyire fáj hogy nem vagy itt és hogy megtudnálak folytani örömömben úgy megölelnélek.
-Tégy próbára.-tártam szét a kezem mire magához rántott és ő is megszorongatott.
-Mi van veletek? Komolyan te is megizmosodtál és ez a sok tetoválás, jézusom...-sóhajtoztam ahogy méregettem őket.
-És veled? Blézer? Magassarkú?-méregetett Matt, közben Brian átkarolt.
-Mi ez?-kérdezte és rájöttem mire kérdezett rá, éreztem, hogy lejjebb csúszott a keze.
-A fegyverem.-mondtam és elővettem.-Nyugi, előírás, hogy nálam legyen.
-Előírás? Kié?-kérdezett Jimmy fintorogva mire félrehúztam a blézerem és megcsillant a jelvényem.
-Te zsaru lettél?-akadt ki Brian hirtelen, én meg csak bólintottam.-Bilincsed is van?
-A kocsiban.Ma nem vagyok szolgálatban.
-Anyuu, most mit csinálunk?-szólalt meg Jackson a kocsi mellől. Kimerészkedett az autóból.
-Anyu? Ennyire durva?-súgott oda Matt, de nem válaszoltam, így is elég fájdalmas volt ez.
-Itt maradunk kicsit.-válaszoltam.
-Hé haver, szia!-intett oda Matt, Jackson zavarodottan nézte a fiúkat, amíg Brian meg nem indult felé.
-Brian ez nem biztos, hogy jó...-de csak leintett. Mondott valamit az öcsémnek aki elmosolyodott és megölelte Synt.
-És visszaköltöztök?
-Nem tudom még, most van munkám és albérletünk, de majd meglátjuk.-mondtam közben a Briannek csillogó szemekkel mesélő Öcsémet nézve. Mosolyott.
Jackson most lett elsős, de teljesen megváltozott. Nem emlékszik anyura se apura, azt mondják az orvosok azért, mert akkora traumának élte meg, hogy így védekezik a fájdalom ellen.Nincsenek barátai, ahogy nekem se nagyon akadtak.Ma reggel hívtak, hogy helyre hozták a házunkat, így bepakoltam párholmit és Jacksont az autóba, hogy elmenjünk megnézni.
Nem szóltam a fiúknak, mert ha őszintének kell lennem félek. Úgy egy éve nem nagyon beszéltünk, folyton próbálnak, kisebb koncertek, lemez, nekem meg a munka és Jackson volt sok.
-Gyere kicsim, induljunk!-szóltam és már be is ült hátra, bekötötte magát én pedig becsuktam a kocsiajtót és beültem előre.Nehéz volt elindulni, egyszer már ugyanígy indultam vissza, jéghideg kezekkel, gyomorideggel és a torkomban egy hatalmas gombóccal.
-Miért nem megyünk Anyu?-szólalt meg Jackson és engem csak kirázott a hideg.
-Jackson, tudod, hogy nem én vagyok Anyu, a nővéred vagyok!-azt javasolták mindig higgadtan emlékeztessem a valóságra, ha ő hozza szóba, de ez egyre nehezebb.Újabb nagy levegő és elindultunk. 2 óra autókázás után behajtottam az utcánkba.Elöntöttek az emlékek hirtelen.Majd megláttam a házat ami nem a miénk volt, nem is hasonlított.Leparkoltam a ház elé, ahol már várt ránk a biztosítós krapek.
-Jónapot! Pont időben!-üdvözölt, és felém nyújtotta a kezét. Kezet fogtam vele, majd a kezeimbe nyomta a kulcsokat.-Csak néhány papírt kell aláírnia és meg lennénk.-mondta, és már szó szerint az orrom alá dugott mindent, aláírtam a papírokat és mielőtt elköszönhettem volna már el is tűnt.
-Viszlát!-suttogtam és a kocsi felé pillantottam. Jackson játszott az autóban, nem is érdekelte ez az egész. Becsúsztattam a farzsebembe a kulcsokat és a kocsi felé indultam, hogy Jackson is ki jöjjön, hátha jót tenne, vagy emlékezne a jó dolgokra.
-Jesszusom, de szexy!-hallottam egy pasi hangot mire szemforgatva megfordultam és elakadt a lélegzetem.-Lizzy!-vigyorgott felém, az előbb még bunkónak gondolt pasi.
-Zackyyyy!-ugrottam a nyakába.-Annyira jó, istenem, érezlek, tényleg itt vagy!-szorongattam még mindig, de már csak azt éreztem hogy nevet.
-Miért nem szóltál? Jól nézel ki! Jackson?
-Nem mertem, és köszi, és az autóban, de... az a helyzet nem vagyok biztos benne, hogy emlékszik bármire is a történtekből, vagy hogy rátok emlékszik-e.
-Az durva! Várj szólok a többieknek is, várj itt el ne menj!-vigyorgott rá és elszaladt a közös házhoz.Zacky nem változott semmit.Topogtam egyhelyben, azon gondolkodva mit mondok majd a többieknek, és mire felnéztem, láttam, hogy sétálnak felém.Nem akartam hinni a szememnek. Rev haja rövid és fekete és szinte nem meglepő módon félmeztelenül mászkál. Aztán jött Matt kigyúrta magát és ki van tetoválva és nekem leesett az állyam, amit szinte biztos, hogy észre is vett, mert elmosolyodott a kis gödröcskés mosolyától pedig csak rosszabb lett az összhatás.
És mikor azt hittem már ez nem lehet rosszabb megláttam Briant.Brian, na hát...khm. Elállt a lélegzetem, a keringésem, nagyon megváltozott de előnyére, az biztos.
-Hahóóóó!-nevettek és integettek előttem mivel kicsit elbambultam az érdekfeszítő látványon.
-Bocsi én csak...-kezdtem bele, de Jimmy felkapott és elkezdett szorongatni.
-Hiányoztál!-suttogta a fülembe .
-Hé hagyj nekünk is!-vigyorgott még mindig Matt.Jimmy lerakott és megöleltük egymást.
-Mindjárt szét reped a felsőd.-markolásztam a hátán az izmokat.-Ez tetszik-mondtam vigyorogva Mattnek ő meg csak elkezdett pirulni.
-Volt benne munka!
-Érzem!-aztán Brian felé fordultam, aki eddig csak a kocsi felé bámult.
-Nem emlékszik szinte semmire.
-Ránk se?
-Azt nem tudom.De te emlékszel még rám?-kérdeztem mire felém fordította végre a fejét és a szemembe nézett.
-Utálom mikor ezt csinálod.-mondta és én teljesen leblokkoltam.-Hogy így jössz vissza, hogy ennyire fáj hogy nem vagy itt és hogy megtudnálak folytani örömömben úgy megölelnélek.
-Tégy próbára.-tártam szét a kezem mire magához rántott és ő is megszorongatott.
-Mi van veletek? Komolyan te is megizmosodtál és ez a sok tetoválás, jézusom...-sóhajtoztam ahogy méregettem őket.
-És veled? Blézer? Magassarkú?-méregetett Matt, közben Brian átkarolt.
-Mi ez?-kérdezte és rájöttem mire kérdezett rá, éreztem, hogy lejjebb csúszott a keze.
-A fegyverem.-mondtam és elővettem.-Nyugi, előírás, hogy nálam legyen.
-Előírás? Kié?-kérdezett Jimmy fintorogva mire félrehúztam a blézerem és megcsillant a jelvényem.
-Te zsaru lettél?-akadt ki Brian hirtelen, én meg csak bólintottam.-Bilincsed is van?
-A kocsiban.Ma nem vagyok szolgálatban.
-Anyuu, most mit csinálunk?-szólalt meg Jackson a kocsi mellől. Kimerészkedett az autóból.
-Anyu? Ennyire durva?-súgott oda Matt, de nem válaszoltam, így is elég fájdalmas volt ez.
-Itt maradunk kicsit.-válaszoltam.
-Hé haver, szia!-intett oda Matt, Jackson zavarodottan nézte a fiúkat, amíg Brian meg nem indult felé.
-Brian ez nem biztos, hogy jó...-de csak leintett. Mondott valamit az öcsémnek aki elmosolyodott és megölelte Synt.
-És visszaköltöztök?
-Nem tudom még, most van munkám és albérletünk, de majd meglátjuk.-mondtam közben a Briannek csillogó szemekkel mesélő Öcsémet nézve. Mosolyott.
2015. január 18., vasárnap
Sziasztoooook!
Na az a helyzet, hogy karácsonyra egy nagyon szuper ajándékot kaptam, egy kis körutazást, 2 napja értem haza, és mikor megtudtam persze kapkodva pakoltam be mert karácsony után indultam hajnalban, és amit itthon felejtettem a laptop, ez az oka annak, hogy így eltűntem, de most azt kell mondjam nem sajnálom, mert nagyon jól éreztem magam, feltöltődtem, vannak ötleteim új fictionokhöz is, mostantól jelelek, és osztok és itt leszek, amennyiben jelzitek felém hogy még mint olvasók velem vagytok.
Várok valami komit, chat megnyilvánulást bármit, amiből kiderül, hogy nem csak magamnak írnám ezeket.
Puszi mindenkinek, remélem azért még akadtok egyen ketten ;)
Na az a helyzet, hogy karácsonyra egy nagyon szuper ajándékot kaptam, egy kis körutazást, 2 napja értem haza, és mikor megtudtam persze kapkodva pakoltam be mert karácsony után indultam hajnalban, és amit itthon felejtettem a laptop, ez az oka annak, hogy így eltűntem, de most azt kell mondjam nem sajnálom, mert nagyon jól éreztem magam, feltöltődtem, vannak ötleteim új fictionokhöz is, mostantól jelelek, és osztok és itt leszek, amennyiben jelzitek felém hogy még mint olvasók velem vagytok.
Várok valami komit, chat megnyilvánulást bármit, amiből kiderül, hogy nem csak magamnak írnám ezeket.
Puszi mindenkinek, remélem azért még akadtok egyen ketten ;)
2014. december 25., csütörtök
Sex on the Beach 11. fejezet/2
Mindenkinek nagyon nagyon Boldog Karácsonyt!!!!!Jó olvasást!!
Audrey:
Felkaptam pár göncöt, sminkeltem és mire kiléptem a szobámból Syn és Ava mint ahogy ott hagytam őket veszekedtek tovább.
-Brian semmi közöd hozzá!
-Mi?! Te folyton ítélkezel fölöttem, azok alapján amiket másoktól hallottál. Én nem tehetem?-kérdezte vigyorogva Avat akiről még hátulról is láttam, hogy tiszta ideg.
-Na jól van tubicák menjünk.-szóltam oda mire egyhangúan jött a válasz.
-Nem szeretjük egymást!
-Jól van, látom az összhang már meg van!-kacsintottam rájuk és elindultam kifelé.Ahogy leértünk már meg se szólaltak.
-Nem vagytok éhesek?-kérdeztem de semmi válasz, hát elindultam valamerre ők meg kullogtam utánam.-Srácok mi van veletek?
-Állandóan ítélkezik felettem, de én nem tudhatok semmi kínosat róla...
-Az előző pasija sokkal idősebb volt és nős.-böktem ki unott fejjel mire Ava a karomra csapott Brian meg csak felnevetett.
-Mennyivel idősebb?-kérdezte aztán.
-Lássuk csak Ava 26 éves,
-Audrey kussolj!
-a pasi meg csak 52.
-Mi vaaaaan?-röhögött még jobban Brian.-Az apádnak is elmenne!
-Jól van már!Nem tudod tartani a szádat?-esett nekem Ava.
-És mondd csak kellett már viagrát szednie?Vagy már az sem segített?-röhögött Brian egyre jobban, Ava feje meg csak vörösödött.
-Ott, gyertek!-mentem egy kisétterembe.-Üljetek le mindjárt hozok enni.
Ava:
Legszívesebben kinyírnám Audreyt, hogy teheti ezt velem, hogy ilyen dolgokat mondd el, és pont Briannek?! Megtudnám FOJTANI!
-Így már érthető miért voltál úgy elájulva Mattől!Neki még nem súrolják a földet a golyói.
-Brian ha nem fejezed ezt be én komolyan megütlek... és különben is, mi az hogy elájultam?-fortyogtam magamban miközben még mindig hatalmas önelégült vigyor volt a képén.-Miért érdekel ez téged ennyire?
-Unom, hogy mindig én vagyok minden rosszal megbélyegezve.
-Talán nincs semmi alapjuk? Mikor megláttál nem az volt az első gondolatod, hogy előbb dugj meg mint Zacky?-kérdeztem ingerülten mire felvonta a szemöldökét és egy félmosollyal bólogatott.
-Nem ez volt az első.
-Akkor a második.
-Az első gondolatom az volt, hogy szép vagy, a második meg, hogy túl félénk.
-Brian nem ez a lényeg, neked minden lány csak egy numera.
-Ez sem teljesen igaz. Voltak barátnőim, voltam szerelmes, de utálok csalódni és a pénzéhes kis libákat is. Egyszerűbb, ha önző vagyok, jól érzem így magam.
-Hah.-horkantam fel.
-Neked talán jobb folyton szabályok és elvek szerint élni?Jobb csak azért nem kavarnod korodbeliekkel, mert tiltják a szabályaid?
-Mi? Most meg miről beszélsz? Ha önző lennék mint te akkor se akarnék veled összejönni.
-Ez fájt!-kapott a szívéhez.-De nem magamról beszélek. Mattről.
-Istenem, még mindig azt hiszed szeretem? Syn utoljára mondom, hogy nem érdekel Matt.-egy furcsa, alig látható kis mosolyra húzta el a száját,de a beszélgetésünknek vége szakadt, Audrey megérkezett egy halom kajával.
Ettünk, aztán beültünk egy filmre moziba, bár nem volt túl szerencsés, Syn megőrül a sötétben, dobálózik a popcornnal, beszólogat és idegesítő.
Syn:
-Ha nektek ennyi egy szórakoztató nap, többet nem akarom.
-Vettem neked piát.-kacsintott Audrey és megveregette a táskát az oldalán.
-Imádlak mondtam már?-karoltam át, de csak keserűen nevetett.
-Majd a hotelben!
-Iszol te is velünk?-kérdeztem Avat, de ő csak megrázta a fejét. Talán túl sok voltam neki mára.
-Holnap nekem kezdődik újra a munka.-mondta és már meg is érkeztünk a szállodához, felmentünk a lifttel. Sehol senki nem volt Ava mégis gyorsan beszaladt a szobájába és már be is csukta az ajtót.
-Na és mit iszunk?
-Vodkám van és tequilám.
-Keverve máris tökéletes.-kacsintottam rá és már vettem is elő két poharat amíg ő a piákat kapta elő a táskájából.
Leültünk a kanapéra, bekapcsoltuk a tv-t és inni kezdtük.
-Jesszusom hogy néz ki az a nő.
-Mi bajod vele? Elég jó nő!-mondtam a tvben egy szappanopera szereplőre.
-Mi? Láttad milyenek a mellei? Mintha csak lógó bőr lenne. És a segge? Rezeg mint egy kocsonya.
-A nők szemében minden másik nő ocsmány.
-Ez nem igaz. Ava szexi, és Jessica Alba is.
-Egyetértek.-bólintottam.
-De ez a nő, azt ne mondd hogy bejön.
-Nem, de nem is olyan rossz.
-Jesszusom! Nézd már meg ott a fenekét, ennél még az enyém is szebb.-kelt ki már magából teljesen Audrey.Felnevettem mire csak jobban kiakadt.
-Nem hiszed?-kérdezte és már fel is pattant az ágyról és hátat fordított nekem kicsit bepucsítva.-Látod?
-Jól van hiszek neked!-adtam meg magam és töltöttem még egy felest.
-Mi? Higgy a szemednek, nekem izmos seggem van.
-Látom, látom!-adtam fel és végig mértem úgy, hogy ő is lássa, ettől viszont teljesen elpirult és leült.
-Na és az a pasi? -kérdeztem, hogy megtörjem a kínos csendet.
-Utálom a szakállat de még annál is jobban a bajuszt.-fintorodott el Audrey és megitta végre a felesét.-Én tetszem neked?
-Hogy mit?-kérdeztem vissza.
-Brian, tetszem neked?
-Még jó. Egzotikus nő vagy, nehéz nem észre venni, hogy nézel ki.-mondtam és mikor a végén ránéztem, hirtelen rám vetette magát.Megcsókolt és bemászott az ölembe, hogy már a csípőmön ült.
-Audrey.-fogtam meg a karjainál és eltoltam.-Ava, ezt nem...
-Bizonyítsd be, hogy tetszem.
-De, ezt nem...-újra megcsókolt.
-Talán nem tetszik amit látsz?-kérdezte és levette a felsőjét. Köpni nyelni nem tudtam.Lassan mozogni kezdett az ölemben.-Úgy érzem, mégis csak tetszik amit látsz, hát gyerünk. A nagy Synyster Gates.-suttogott a fülembe, közben a kezemet a fenekére irányította. Megcsókolt én meg két kézzel belemarkoltam a fenekébe és felkeltem vele, végig csimpaszkodott a nyakamba, a lábaival szorosan átkulcsolva a derekam. A fenekét fogva becipeltem a szobájába és az ágyához vittem.Letettem és éreztem ahogy megremeg. Eleresztett a lábaival de a kezével visszahúzott így fölé magasodtam miközben újra megcsókolt.Végig csókoltam az álla vonalát, a nyakát lefelé haladva a melleiig. Halkan felnyögött és libabőrös lett. Megmarkoltam a combjait és lejjebb haladtam a hasát csókolgatva a nadrágja vonaláig, újra felnyögött.
-Audrey, részeg vagy, és én ezt nem ... Ava megölne!-kapkodtam levegő után és lemásztam az ágyról. -Sajnálom!-mondtam és kijöttem, becsukva magam után az ajtót. Töltöttem még egy felest aztán besiettem a szobámba.
-Ekkora barmot!-morogtam magamban és belerúgtam az ágyba. Hanyatt dőltem és a plafont bámultam.-Ilyen nőt! Úristeeeen!-borzongtam bele a történtekbe, de tudtam, hogy jól csináltam.
Audrey:
Felkaptam pár göncöt, sminkeltem és mire kiléptem a szobámból Syn és Ava mint ahogy ott hagytam őket veszekedtek tovább.
-Brian semmi közöd hozzá!
-Mi?! Te folyton ítélkezel fölöttem, azok alapján amiket másoktól hallottál. Én nem tehetem?-kérdezte vigyorogva Avat akiről még hátulról is láttam, hogy tiszta ideg.
-Na jól van tubicák menjünk.-szóltam oda mire egyhangúan jött a válasz.
-Nem szeretjük egymást!
-Jól van, látom az összhang már meg van!-kacsintottam rájuk és elindultam kifelé.Ahogy leértünk már meg se szólaltak.
-Nem vagytok éhesek?-kérdeztem de semmi válasz, hát elindultam valamerre ők meg kullogtam utánam.-Srácok mi van veletek?
-Állandóan ítélkezik felettem, de én nem tudhatok semmi kínosat róla...
-Az előző pasija sokkal idősebb volt és nős.-böktem ki unott fejjel mire Ava a karomra csapott Brian meg csak felnevetett.
-Mennyivel idősebb?-kérdezte aztán.
-Lássuk csak Ava 26 éves,
-Audrey kussolj!
-a pasi meg csak 52.
-Mi vaaaaan?-röhögött még jobban Brian.-Az apádnak is elmenne!
-Jól van már!Nem tudod tartani a szádat?-esett nekem Ava.
-És mondd csak kellett már viagrát szednie?Vagy már az sem segített?-röhögött Brian egyre jobban, Ava feje meg csak vörösödött.
-Ott, gyertek!-mentem egy kisétterembe.-Üljetek le mindjárt hozok enni.
Ava:
Legszívesebben kinyírnám Audreyt, hogy teheti ezt velem, hogy ilyen dolgokat mondd el, és pont Briannek?! Megtudnám FOJTANI!
-Így már érthető miért voltál úgy elájulva Mattől!Neki még nem súrolják a földet a golyói.
-Brian ha nem fejezed ezt be én komolyan megütlek... és különben is, mi az hogy elájultam?-fortyogtam magamban miközben még mindig hatalmas önelégült vigyor volt a képén.-Miért érdekel ez téged ennyire?
-Unom, hogy mindig én vagyok minden rosszal megbélyegezve.
-Talán nincs semmi alapjuk? Mikor megláttál nem az volt az első gondolatod, hogy előbb dugj meg mint Zacky?-kérdeztem ingerülten mire felvonta a szemöldökét és egy félmosollyal bólogatott.
-Nem ez volt az első.
-Akkor a második.
-Az első gondolatom az volt, hogy szép vagy, a második meg, hogy túl félénk.
-Brian nem ez a lényeg, neked minden lány csak egy numera.
-Ez sem teljesen igaz. Voltak barátnőim, voltam szerelmes, de utálok csalódni és a pénzéhes kis libákat is. Egyszerűbb, ha önző vagyok, jól érzem így magam.
-Hah.-horkantam fel.
-Neked talán jobb folyton szabályok és elvek szerint élni?Jobb csak azért nem kavarnod korodbeliekkel, mert tiltják a szabályaid?
-Mi? Most meg miről beszélsz? Ha önző lennék mint te akkor se akarnék veled összejönni.
-Ez fájt!-kapott a szívéhez.-De nem magamról beszélek. Mattről.
-Istenem, még mindig azt hiszed szeretem? Syn utoljára mondom, hogy nem érdekel Matt.-egy furcsa, alig látható kis mosolyra húzta el a száját,de a beszélgetésünknek vége szakadt, Audrey megérkezett egy halom kajával.
Ettünk, aztán beültünk egy filmre moziba, bár nem volt túl szerencsés, Syn megőrül a sötétben, dobálózik a popcornnal, beszólogat és idegesítő.
Syn:
-Ha nektek ennyi egy szórakoztató nap, többet nem akarom.
-Vettem neked piát.-kacsintott Audrey és megveregette a táskát az oldalán.
-Imádlak mondtam már?-karoltam át, de csak keserűen nevetett.
-Majd a hotelben!
-Iszol te is velünk?-kérdeztem Avat, de ő csak megrázta a fejét. Talán túl sok voltam neki mára.
-Holnap nekem kezdődik újra a munka.-mondta és már meg is érkeztünk a szállodához, felmentünk a lifttel. Sehol senki nem volt Ava mégis gyorsan beszaladt a szobájába és már be is csukta az ajtót.
-Na és mit iszunk?
-Vodkám van és tequilám.
-Keverve máris tökéletes.-kacsintottam rá és már vettem is elő két poharat amíg ő a piákat kapta elő a táskájából.
Leültünk a kanapéra, bekapcsoltuk a tv-t és inni kezdtük.
-Jesszusom hogy néz ki az a nő.
-Mi bajod vele? Elég jó nő!-mondtam a tvben egy szappanopera szereplőre.
-Mi? Láttad milyenek a mellei? Mintha csak lógó bőr lenne. És a segge? Rezeg mint egy kocsonya.
-A nők szemében minden másik nő ocsmány.
-Ez nem igaz. Ava szexi, és Jessica Alba is.
-Egyetértek.-bólintottam.
-De ez a nő, azt ne mondd hogy bejön.
-Nem, de nem is olyan rossz.
-Jesszusom! Nézd már meg ott a fenekét, ennél még az enyém is szebb.-kelt ki már magából teljesen Audrey.Felnevettem mire csak jobban kiakadt.
-Nem hiszed?-kérdezte és már fel is pattant az ágyról és hátat fordított nekem kicsit bepucsítva.-Látod?
-Jól van hiszek neked!-adtam meg magam és töltöttem még egy felest.
-Mi? Higgy a szemednek, nekem izmos seggem van.
-Látom, látom!-adtam fel és végig mértem úgy, hogy ő is lássa, ettől viszont teljesen elpirult és leült.
-Na és az a pasi? -kérdeztem, hogy megtörjem a kínos csendet.
-Utálom a szakállat de még annál is jobban a bajuszt.-fintorodott el Audrey és megitta végre a felesét.-Én tetszem neked?
-Hogy mit?-kérdeztem vissza.
-Brian, tetszem neked?
-Még jó. Egzotikus nő vagy, nehéz nem észre venni, hogy nézel ki.-mondtam és mikor a végén ránéztem, hirtelen rám vetette magát.Megcsókolt és bemászott az ölembe, hogy már a csípőmön ült.
-Audrey.-fogtam meg a karjainál és eltoltam.-Ava, ezt nem...
-Bizonyítsd be, hogy tetszem.
-De, ezt nem...-újra megcsókolt.
-Talán nem tetszik amit látsz?-kérdezte és levette a felsőjét. Köpni nyelni nem tudtam.Lassan mozogni kezdett az ölemben.-Úgy érzem, mégis csak tetszik amit látsz, hát gyerünk. A nagy Synyster Gates.-suttogott a fülembe, közben a kezemet a fenekére irányította. Megcsókolt én meg két kézzel belemarkoltam a fenekébe és felkeltem vele, végig csimpaszkodott a nyakamba, a lábaival szorosan átkulcsolva a derekam. A fenekét fogva becipeltem a szobájába és az ágyához vittem.Letettem és éreztem ahogy megremeg. Eleresztett a lábaival de a kezével visszahúzott így fölé magasodtam miközben újra megcsókolt.Végig csókoltam az álla vonalát, a nyakát lefelé haladva a melleiig. Halkan felnyögött és libabőrös lett. Megmarkoltam a combjait és lejjebb haladtam a hasát csókolgatva a nadrágja vonaláig, újra felnyögött.
-Audrey, részeg vagy, és én ezt nem ... Ava megölne!-kapkodtam levegő után és lemásztam az ágyról. -Sajnálom!-mondtam és kijöttem, becsukva magam után az ajtót. Töltöttem még egy felest aztán besiettem a szobámba.
-Ekkora barmot!-morogtam magamban és belerúgtam az ágyba. Hanyatt dőltem és a plafont bámultam.-Ilyen nőt! Úristeeeen!-borzongtam bele a történtekbe, de tudtam, hogy jól csináltam.
2014. december 19., péntek
Sziasztok! Remélem még nem hagytatok teljesen magamra amiért nem hoztam részt, de elég rosszul telt a hetem és minden időmet felemésztettem.A kutyám beteg lett és ma el is pusztult. Ezen a héten nem lesz rész de jövőhéten mivel karácsony lesz igyekezni fogok összeszedem magam és újra blogolok, de kell most egy kis idő és nyugalom!
2014. december 14., vasárnap
Ünnepi blogolás!!!
Sziasztok!
Most megintcsak újítanom kell, a hétvégék bezsúfolódtak viszont a hétköznapjaim kezdenek lazulni, szóval kedd, szerda magasságában hozom az új részeket ;)
Puszikaaaa
Most megintcsak újítanom kell, a hétvégék bezsúfolódtak viszont a hétköznapjaim kezdenek lazulni, szóval kedd, szerda magasságában hozom az új részeket ;)
Puszikaaaa
2014. december 7., vasárnap
Nobody's perfect 2.23 UTOLSÓ
Nyugalom, csak a széria utolsó része, nem a ficé.
Ryan pár napja folyton velünk van, reggel korán jön, este megy. Folyton csak Jacksont és engem figyel.Jackson nagyon magába zárkózott, csa keveset beszél, nem játszik semmivel, viszont nagyon ragaszkodik Brianhez. Most is vele néz mesét a kanapén.
A mobilcsörgésem zökkentett ki kettejük figyeléséből. Josh.
-Szia!
-SZia, na hogy vagytok?
-Nem változott semmi.
-Odamenjek?-kérdezte és én reflexszerűen rávágtam, hogy nem. Nem hiszem, hogy bárki segíthetne most Jacksonnak túljutni ezen.Kicsit még beszéltünk aztán leraktam a telefont. Pont mikor Ryan is megérkezett, kimentem beengedni és ő egyből a konyha felé vette az irányt.
-Liz!-hívott maga után így mentem.-Rájöttem mivel lehetne most segíteni ezen a helyzeten. Jackson elzárkózik, ki kell zökkenteni a helyzetből, ebből a biztonságosnak gondolt állapotból.
-Ezzel semmi újat nem mondasz, erre már én is rájöttem.
-De én ismerem a módszert.-mondta de a hűűű de titkos módszer valahogy benne rekedt.
-Elárulnád?! kértem kicsit ingerülten mire szűkre húzta a szemeit és úgy nézett.
-Hogy nyisson mindenki felé környezet változás kell. El kell költöznötök.Új iskola, új környék, ne lássa mindennap ezt az utcát.
-Mi?
-A biztosító intázne nektek egy átmenti lakást ha gényelnétek, mire újjáépítik ezt a házat legalább egy év.
-És mégis hova?
-Bárhova! Hidd el, hogy erre van szüksége, és mindemellett úgy gondolom neked is segítene ez.
Szinte lesokkoltam,. meredten bámultam magam elé a nap hátralevő részében. Elköltözni egy másik városba? És a fiúk? Mi lesz velünk? Estig a konyhában ültem, míg le nem ültek az asztalhoz a srácok.
-Jackson?-kérdeztem Briant.
-Alszik.
-Mi a baj Lizzy?-kérdezte Zacky és ahogy végig néztem rajtuk, láttam, hogy tudják valami gond van.
-Ryan kitalálta hogy tudok segíteni Jacksonnak.
-Na akkor ennek örülnünk kell, nem?-mosolyodott el Jimmy.
-Nem, vagyis de persze, csak....
-Mit mondott?
-Azt hogy akkor fog ez javulni, ha új emberekkel találkozik, ha új környezetben, új iskolában lesz...
-Vagyis?-nézett értetlenül Brian.
-El kell költöznöm vele. Csak ő és én egy másik helyre, egy másik városba.
-Mi?! Ez nem megoldás.
-Ryan szerint igen, és nem tehetek mást. Jacksonnak segítenem kell, és Anyu is ezt várná el tőlem, Apu meg eltűnt szóval ő nem tudom. El kell vinnem innen, hogy ne emlékeztesse semmi arra a napra, hogy ne sajnálkozva nézzenek rá a suliban, a boltban, meg egyáltalán. Kisfiúnak kell maradni, gyereknek.
-De csak jobban befog zárkózni.
-Ryan azt is mondta, hogy ez idő alatt nem kéne veletek se nagyon találkozni.-mondtam de leginkább Brianre célozva, mivel Jackson csak felé nyitott igazán.
-Na jó, ez már tényleg baromság.-pattan fel Brian egyből.
-Kérlek, támogatásra van szükségünk, jó? Majd hívlak titeket, beszélünk, de elhiszem, hogy ez segíthet, neki is és nekem is. Elköltözünk!-határoztam el magam végre és hiába gondoltam hogy ez jó megoldás, vagyhogy ez megoldás lehet egyáltalán, bizonytalannak és elveszettnek éreztem magam ettől. Munkát kell keresnem és új életet kell kezdenünk, de sürgősen.
Ryan pár napja folyton velünk van, reggel korán jön, este megy. Folyton csak Jacksont és engem figyel.Jackson nagyon magába zárkózott, csa keveset beszél, nem játszik semmivel, viszont nagyon ragaszkodik Brianhez. Most is vele néz mesét a kanapén.
A mobilcsörgésem zökkentett ki kettejük figyeléséből. Josh.
-Szia!
-SZia, na hogy vagytok?
-Nem változott semmi.
-Odamenjek?-kérdezte és én reflexszerűen rávágtam, hogy nem. Nem hiszem, hogy bárki segíthetne most Jacksonnak túljutni ezen.Kicsit még beszéltünk aztán leraktam a telefont. Pont mikor Ryan is megérkezett, kimentem beengedni és ő egyből a konyha felé vette az irányt.
-Liz!-hívott maga után így mentem.-Rájöttem mivel lehetne most segíteni ezen a helyzeten. Jackson elzárkózik, ki kell zökkenteni a helyzetből, ebből a biztonságosnak gondolt állapotból.
-Ezzel semmi újat nem mondasz, erre már én is rájöttem.
-De én ismerem a módszert.-mondta de a hűűű de titkos módszer valahogy benne rekedt.
-Elárulnád?! kértem kicsit ingerülten mire szűkre húzta a szemeit és úgy nézett.
-Hogy nyisson mindenki felé környezet változás kell. El kell költöznötök.Új iskola, új környék, ne lássa mindennap ezt az utcát.
-Mi?
-A biztosító intázne nektek egy átmenti lakást ha gényelnétek, mire újjáépítik ezt a házat legalább egy év.
-És mégis hova?
-Bárhova! Hidd el, hogy erre van szüksége, és mindemellett úgy gondolom neked is segítene ez.
Szinte lesokkoltam,. meredten bámultam magam elé a nap hátralevő részében. Elköltözni egy másik városba? És a fiúk? Mi lesz velünk? Estig a konyhában ültem, míg le nem ültek az asztalhoz a srácok.
-Jackson?-kérdeztem Briant.
-Alszik.
-Mi a baj Lizzy?-kérdezte Zacky és ahogy végig néztem rajtuk, láttam, hogy tudják valami gond van.
-Ryan kitalálta hogy tudok segíteni Jacksonnak.
-Na akkor ennek örülnünk kell, nem?-mosolyodott el Jimmy.
-Nem, vagyis de persze, csak....
-Mit mondott?
-Azt hogy akkor fog ez javulni, ha új emberekkel találkozik, ha új környezetben, új iskolában lesz...
-Vagyis?-nézett értetlenül Brian.
-El kell költöznöm vele. Csak ő és én egy másik helyre, egy másik városba.
-Mi?! Ez nem megoldás.
-Ryan szerint igen, és nem tehetek mást. Jacksonnak segítenem kell, és Anyu is ezt várná el tőlem, Apu meg eltűnt szóval ő nem tudom. El kell vinnem innen, hogy ne emlékeztesse semmi arra a napra, hogy ne sajnálkozva nézzenek rá a suliban, a boltban, meg egyáltalán. Kisfiúnak kell maradni, gyereknek.
-De csak jobban befog zárkózni.
-Ryan azt is mondta, hogy ez idő alatt nem kéne veletek se nagyon találkozni.-mondtam de leginkább Brianre célozva, mivel Jackson csak felé nyitott igazán.
-Na jó, ez már tényleg baromság.-pattan fel Brian egyből.
-Kérlek, támogatásra van szükségünk, jó? Majd hívlak titeket, beszélünk, de elhiszem, hogy ez segíthet, neki is és nekem is. Elköltözünk!-határoztam el magam végre és hiába gondoltam hogy ez jó megoldás, vagyhogy ez megoldás lehet egyáltalán, bizonytalannak és elveszettnek éreztem magam ettől. Munkát kell keresnem és új életet kell kezdenünk, de sürgősen.
2014. december 6., szombat
Life is just a game 64.
Skye:
Akárcsak Brian, a kiadónk se nagyon örült hogy elakarunk menni egy promotáló nyaralásra ahelyett, hogy befejeznénk a lemezt. És mivel tudta mindenki, hogy én találtam ki be is hívtak.
-Köt a szerződés, mégis hogy gondolta ezt?
-Tudja maga mit von a szerződés szegés maga után?-vágtak egymás szavába. Úgy éreztem magam mint egy kislány akit a szülei dorgálnak.
-Úgy gondolom, hogy a banda érdekében erre szükségünk van. Ha továbbra is akarnak velünk szerződni a jövőben, az csakúgy megy ha a testvérem is benne van. Segíteni fog ez neki, hogy túltegye magát most ezen.
-Nézze épp elég gond, hogy a maga helyzete után ugyanez fennáll most a testvérével.
-Ezt most nem mondhatta komolyan!Gondolja, hogy végig akartam menni ezen az egészen?Éppen ettől akarom megvédeni a testvéremet, ráadásul úgy, hogy az a zenénknek is jó legyen! Mi ezzel a baj? A testvérem fontosabb maguknél, és annál, hogy magukkal dolgozzunk együtt!-hadartam le a mondandómat, hogy ne tudjanak közbe vágni. Nem szóltak. Egymásra néztek és úgy meredtek rám mint valami gyilkosra.Én pedig továbbra is határozottan rájuk. Nem vagyok hajlandó engedni ebből. Heidi és a babák fontosabbak mindennél.
Heidi:
El sem hiszem végre, nem egy terhes nő leszek, csak egy kalandor.
-Izgulok!-mondtam Briannek mikor a reptéren várakoztunk a gépre.
-Én is!-sóhajtott és idegesen, félve odapillantott a gömbölyödő hasamra.Megfogtam a kezét és odahúztam a hasamra.Felém kapta a fejét és meglepetten nézett rám.
-Amit akarok én és aminek örülök annak örülnek ők is. Jól vannak hidd el!-mondtam közben végig ott tartva a kezét a hasamon.Hihetetlenül gondoskodó lett, érzékeny és mindenre ugrik, ami úgy gondolja árt nekünk. És iszonatosan idegesítő olykor de ki az aki nem egy ilyen pasit akar?
-Persze, a babák akarják, hogy folyton a hátadat masszírozzam mi?-nézett rám felvont szemöldökkel
-Gyertek most már mehetünk.-szólt Matt és elindultunk a beszállókártyákkal a kapu felé. Már csak pár óra és Ausztráliában vagyunk!
Skye:
-Oké, este érünk a reptérre szóval ma már semmire se lesz idő, de a héten lesz fotózásunk, meg csomó helyről szóltak hogy mehetünk jótékonykodni, zenélni...-meséltem mindent el a többieknek a repülőn. Heidi amennyire örült és izgatott lett a sevenfoldos srácok épp annyira nem. Zacky kijelentette, hogy ő csak a strandon akar punnyadni, Matt egyből lelkesen bólogatva a drága megfertőzött kisfiammal is.
Akárcsak Brian, a kiadónk se nagyon örült hogy elakarunk menni egy promotáló nyaralásra ahelyett, hogy befejeznénk a lemezt. És mivel tudta mindenki, hogy én találtam ki be is hívtak.
-Köt a szerződés, mégis hogy gondolta ezt?
-Tudja maga mit von a szerződés szegés maga után?-vágtak egymás szavába. Úgy éreztem magam mint egy kislány akit a szülei dorgálnak.
-Úgy gondolom, hogy a banda érdekében erre szükségünk van. Ha továbbra is akarnak velünk szerződni a jövőben, az csakúgy megy ha a testvérem is benne van. Segíteni fog ez neki, hogy túltegye magát most ezen.
-Nézze épp elég gond, hogy a maga helyzete után ugyanez fennáll most a testvérével.
-Ezt most nem mondhatta komolyan!Gondolja, hogy végig akartam menni ezen az egészen?Éppen ettől akarom megvédeni a testvéremet, ráadásul úgy, hogy az a zenénknek is jó legyen! Mi ezzel a baj? A testvérem fontosabb maguknél, és annál, hogy magukkal dolgozzunk együtt!-hadartam le a mondandómat, hogy ne tudjanak közbe vágni. Nem szóltak. Egymásra néztek és úgy meredtek rám mint valami gyilkosra.Én pedig továbbra is határozottan rájuk. Nem vagyok hajlandó engedni ebből. Heidi és a babák fontosabbak mindennél.
Heidi:
El sem hiszem végre, nem egy terhes nő leszek, csak egy kalandor.
-Izgulok!-mondtam Briannek mikor a reptéren várakoztunk a gépre.
-Én is!-sóhajtott és idegesen, félve odapillantott a gömbölyödő hasamra.Megfogtam a kezét és odahúztam a hasamra.Felém kapta a fejét és meglepetten nézett rám.
-Amit akarok én és aminek örülök annak örülnek ők is. Jól vannak hidd el!-mondtam közben végig ott tartva a kezét a hasamon.Hihetetlenül gondoskodó lett, érzékeny és mindenre ugrik, ami úgy gondolja árt nekünk. És iszonatosan idegesítő olykor de ki az aki nem egy ilyen pasit akar?
-Persze, a babák akarják, hogy folyton a hátadat masszírozzam mi?-nézett rám felvont szemöldökkel
-Gyertek most már mehetünk.-szólt Matt és elindultunk a beszállókártyákkal a kapu felé. Már csak pár óra és Ausztráliában vagyunk!
Skye:
-Oké, este érünk a reptérre szóval ma már semmire se lesz idő, de a héten lesz fotózásunk, meg csomó helyről szóltak hogy mehetünk jótékonykodni, zenélni...-meséltem mindent el a többieknek a repülőn. Heidi amennyire örült és izgatott lett a sevenfoldos srácok épp annyira nem. Zacky kijelentette, hogy ő csak a strandon akar punnyadni, Matt egyből lelkesen bólogatva a drága megfertőzött kisfiammal is.
2014. december 4., csütörtök
Feliratkozás:
Bejegyzések
(
Atom
)












