Sex on the Beach 12.fejezet

Brian:

Fejfájás, hányinger, másnaposság.Elindultam ki, Ava már kint ült a kanapén és ahogy megláttam bevillant az este Audreyval és elfogott egy rossz érzés. Már fent volt egy reggelis kocsi úgyhogy gondoltam inkább leülök kajálni.
-Mi van, hosszú volt az este?-kérdezte Ava és leült velem szembe.
-Inkább a mai nap lesz hosszú.-morogtam.
-Baj van? Történt valami amiről tudnom kéne?-kérdezte Ava gyanakvóan én meg visszaköhögtem a zabpelyhemet.
-Mi? Nem, dehogyis!
-Syn!?
-Komolyan mondom, jó voltam!
-Tényleg az volt!-szólalt meg hirtelen Audrey és én újra elkezdtem fuldokolni.-És semmi perverz értelemben, kedves volt és rendes és nem használta ki a helyzetet.
-Milyen helyzetet?-jelent meg Jimmy is, én meg már azt hittem nyugodtan el lehet sunnyogni mi volt este.
-Nem rád tartozik.-bökte ki Audrey és visszavonult a szobájába.
-Mondott  neked valamit rólam?-ült le mellém Rev.-Vagy csinált valamit?
-Miért mondott volna bármit is rólad?-kérdeztem, de csak meredten, szótlanul bámult tovább.-Bejön? Kavartatok?!-akadtam ki.
-Egy kicsit, de lekoptatott és most nem tudom miért, vagy mi van.-ezen csak jobban fenn akadtam.
-Najó fiúk most lenne egy interjútok lent a hallban utána pedig egy fotózásotok, szóval 5 perc és indulunk.-szólt Ava, így ott hagytam a reggelimet és inkább felkaptam egy pólót, hogy indulhassunk.

Audrey:

A szobámban inkább szép csendben megvárom amíg a fiúk intézik a dolgaikat, nem is tudom hova tenni a dolgokat. Jimmy tetszik, erre ellököm, Brianre meg rávetem magam. Ha ő nincs észnél akkora botrány lett volna...ajtócsapódás. Felkaptam a köntösömet és a fürdő felé indultam, de Ava maradt és pont ott állt az ajtómban mikor én azt kinyitottam.
-Beszélj!
-Mi? Mit mondjak?-kérdeztem ijedten.
-Mi történt köztetek?
-Semmi, megnyugodhatsz, esküszöm.-mondtam és elsétáltam mellette a fürdőszobához.
-Lemegyek felügyelni az interjút aztán elkísérem őket a fotózásra, jó? Mobilon elérsz.-szólt és kisétált ő is az ajtót becsapva maga után.
Nyomorult szemétládának érzem magam.Vissza kell fognom magam, és bocsánatot kell kérnem Jimmytől, Syntől.

Brian:

-Szia királylány.-léptem Ava mellé mikor Shadzre került a sor a fotózásnál.
-Királylány? Mit szeretnél?-nézett gyanakvóan és méregetni kezdett.
-Nem szeretnék én semmit, csak beszélgetni.
-Miről?
-Audreyval mióta ismeritek egymást?
-Nem tudom, elég régóta, kb mióta épeszű emberke lettem.Miért?
-Hogy bánik a pasikkal?
-Mi van?! Syn erre most...
-Nem akarok tőle semmit, én sose tenném ezt veled, csak tegnap este mondott valamit ami kíváncsivá tett...
-Te sose tennéd ezt velem?! Azt hiszed ő igen?! Mekkora bunkó vagy, a legjobb barátnőm, ne akard már ezt bemesélni nekem.
-Ava nem ezt mondtam, félre értesz...-mondtam de hiába, simán ott hagyott és bedugta a fülét.

 Audrey:

Már kész voltam a vacsorával mikor  megérkeztek a többiek. Nevetgélve és farkaséhesen, vagy legalábbis Zacky...
-Hé tudunk beszélni kicsit.-léptem Brian mellé aki a szobája felé indult én meg utána.Becsuktam magam mögött az ajtót.-Szeretnék a tegnapiért...
-Alattomos húzás volt. A legjobb barátomat velem bántani, nem gondoltam volna.
-Mi? Te meg miről beszélsz?
-Miért másztál rám? Csak Revnek akartál fájdalmat okozni de ez nem jön be, nem leszek partner, pláne hogy Ava is...
-Én csak bocsánatot akartam kérni, hogy ennyire durván bepiáltam és rád másztam és megakartam köszönni, hogy nem használtad ezt ki.De ha már témánál vagyunk, tegnap eszedbe sem jutott a legjobb barátod, csak Ava véleménye miatt féltél...
-Mert tegnap még nem tudtam hogy kavartatok is.-Brian nagyon felhúzott de mostanra láttam, hogy már ő is ideges.
-Ohh te szent!
-Nekem számít a legjobb barátom, nem úgy mint neked. Tudod jól, hogy Ava mit kért mindenkitől, de te élből kettőnkkel is kavartál.
-El ne merd mondani neki, vagy istenemre esküszöm, Brian, hogy...
-Mit csináltok?-nyitott be ekkor Ava.-Gond van? Mi történt tegnap este?
-Kérdezd a legjobb barátodat én úgyis bunkó vagyok.-rontott ki Brian a szobából vissza a többiekhez. Én utána de csak a kabátomat kaptam fel és leléptem.

Ava:

-Ez meg mi volt? Mit műveltél?-mentem Brian után.
-ÉN nem csináltam semmit. Persze téged ez nem érdekel, mert Audrey egy kisangyal. Megmondjam mi? Egy ribaaaanc.-vágta a képembe én viszont abban a pillanatban fel is pofoztam. Döbbenten állt előttem, a többiek is mind elhallgattak.Senki nem szólt semmit, csak néztek rám, így bevonultam a szobámba. Fel alá járkáltam, nagyon felhúzott Brian, de nem kellett volna megpofoznom.
-Hé bejöhetek?-nyitott be Matt.
-Persze!
-Jól vagy?-csukta be maga mögött az ajtót.
-Nem, Brian... én ezt nem bírom...
-Nézd, elég régóta ismerem, a legjobb barátom, és szerintem ő most tényleg ártatlan.
-Jó én így vagyok Audreyval,..-vágtam oda, mire Matt csak megvonta a vállát és kisétált.