Nagyon furcsa itt állni a ház előtt.
-Félsz bemenni?-kérdezte Matt, mire bólintottam.
-Valahogy nem gondoltam, hogy valaha is kész lesz.-sóhajtottam, de Zacky átölelt.
-Bemegyünk veled körbenézni.
-És nem muszáj itt maradnotok.Meg van a szobád a házunkban is. Amúgyis ott éltél már...-mondta Jimmy is mire mind bólogatni kezdtek.Félre néztem Jacksonhoz aki megállás nélkül mesélt valamit Briannek.
-Hé Jackson megnézzük mi van bent?-kérdeztem mire csak bólintott és Briannel elindultak felénk.Mikor odaértek kíváncsi lettem miről beszéltek.-Mit meséltél Briannek?
-Csak, hogy mennyi mindent tanultam az iskolában.-felelte én megerősítés képpen Brianre néztem aki megnyugtatóan pislogott egy nagyot.
-Rendben, na gyere nézzünk körül!
-Itt fogunk lakni?
-Nem, itt laktunk!-mondtam de mintha nem is tudná, vagy nem is tudta volna hol vagyunk olyan magabiztossággal sétált be mellettem a házba.A fiúk jöttek utánunk.Ugyanúgy nézett ki minden csak a bútorok voltak mások és kicsit másképp volt berendezve. Na meg persze hiányoztak a személyes dolgaink, a képek, anyu kis mütyürjei, Jackson szerteszét hagyott játékai.Jackson elszaladt körbe megnézni mindent én meg elindultam hátra a kertbe.Mindent eltakarítottak onnan.Percekig csak álltam, jöttek vissza az emlékek, az a sok füst, Jackson ahogy sír, anya arca...
-Gyere!-húzott magához Matt.Visszamentünk a házba.
-Hol van Jackson?-kérdeztem Briant aki fel mutatott. Hát utána mentem föl.A régi szobájában ült a földön.
-Mit csinálsz itt?
-Játszom! Tetszik ez a szoba!
-Gyere menjünk!-mondtam mire felkelt és leszaladt.
-Liz hogy döntöttél? Visszajöttök hozzánk?-kérdezte Jimmy mire megvontam a vállam.
-Ha nem zavarunk, akkor...
-Kuss már! Az a te házad is!-karolt belém Brian és így elindultunk vissza.
-És milyen a ház?
-Ezt hogy érted?-kérdezett vissza Jimmy.
-Számoljak rajongó lányokkal, és féltékeny barátnőkkel?
-Nem, dehogy! Nem volt időnk barátnőkre.
-Ezt most higgyem el?
-Nem azt mondtuk, hogy nem csajozunk!-vigyorodott el Brian.
-Jaaa, így már minden világos!-nevettem velük amíg sétáltunk vissza a házhoz.Semmit nem változott a ház. Minden ugyanúgy volt és ugyanolyan.Jól esett így visszajönni.
-Istenhozott!-mondták mikor beléptünk.Felmentem a csomagommal a szobámba és meglepettségemre tele volt egy csomó ajándékkal.
-Hát ezek mik?-tettem le a táskát és elkezdtem megnézni mi minden van ott.
-Mikor turnéztunk vagy mentünk valahova vettünk neked is ajándékot!-mondta Zacky.
-Nagyon édesek vagytok, én bezzeg nem is hoztam semmit!
-Nem gond, elfelejtjük ha visszaköltözöl!-vigyorgott Jimmy.
-Nem tudom, Jacksonnak lehet nem ez lenne a ...
-Ugyan bírjuk a kiscsávót,...-mondta Matt.
-Ő meg engem!-vigyorodott el Brian.
-Nem lenne semmi gond!-bólogatott Zacky is.
-A munkám, nem tudom, hogy át tudom e helyeztetni magam.
-Basszus milyen király lenne, nyugodtan zajonghatunk és tarthatunk házibulikat, a rendőröket sem hívhatják ki, hiszen egy velünk fog lakni !-örült hirtelen Jimmy.
-Tényleg, ez hogy jött? És milyen? Lőttél már le valakit?
-Ez tűnt a legalkalmasabbnak, apám miatt, meg hogy elég sok fegyvert ismerek így félév alatt elvégeztem a kiképzést, fárasztó, és csak lábon lőttem valakit. Nagyon még nem kapok húzós melót, mert újonc vagyok.
-És nem félsz?
-Mitől? Hogy lelőnek? Nem.
-Na mikor költözöl? Tartanunk kell egy bulit!
-Beszélnem kell a felettesemmel az áthelyezés miatt.
-Akkor mire vársz?-vigyorodtak el mind, hát előkaptam a mobilomat és telefonáltam.A telefonból megtudtam, hogy itt pont keresnek egy embert egy nyomozócsoportba és talán lehetek én az. Ahogy ezt elmondtam a srácoknak egyből elővettek pár üveg piát, hogy koccintsunk.
-Beszélhetünk?-hívtam félre Briant, leültünk a lépcsőre és hiába akartam nem nagyon tudtam megszólalni.
-Mi az?
-Mondott Jackson bármit is?
-Semmit, csak hogy hiányoztam neked!-mosolyodott el.-Tényleg?
-Persze! Rossz volt egyedül.-átkarolt és elkezdte a hátamat simogatni.
-Jól van! Emlékszik mindenre szerintem, csak így könnyebb neki, úgy hiszi ezzel neked is könnyebb.
-Miből gondolod?
-Mikor még itt voltatok megakart téged védeni, elmentetek és nem emlékszik semmire? Nem hiszem.
-Lehet igazad van. Nem vihetem vissza abba a házba. El kell adnom!
-És visszajössz ide?
-Nincs ellenvetésed?
-Mi? Miért lenne?
-Brian, legutóbb pont azt kérted, hogy költözzek el!
-Az más volt! Szerettelek és nehéz volt elfogadnom, hogy te nem!
-Istenem,-sóhajtottam-mióta az ágyadban kellett aludnom mikor nálatok laktunk nehéz volt kb visszafognom magam.
-Mi?-nevette el magát.
-Komolyan! Elég nagy kísértés voltál mindig, de a barátságunk,... és nem akartalak elveszíteni azért, mert összefekszünk és...talán nem működne.
-Mattel lefeküdtél.
-Igen, de nála nem féltem, hogy tönkre megy a barátságunk, mert...az más... te... közelebb állsz hozzám!-magához húzott és percekig csak tartott.-Szeretlek Brian!
-Én is Lizzy!-megpuszilta a fejemet és elengedett.-Nehogy azt hidd, hogy melletted könnyű volt, gyönyörű voltál, most meg, bombázó, újra vörös, csinos, izmos, és még bilincsed is... minden férfi álma.-nevetni kezdtünk, és nagyon jól esett minden szava.
-Te se könnyítettél semmit a helyzeten.Ez a haj, a tetoválások.-simítottam végig a karján,-Megizmosodtál és komolyan ingben...rajongóként egy koncerten a melltartómat is feldobnám neked.
-Hé azt még megteheted!
-Na persze!-kortyoltam a poharamból.
-Akkor mi lesz velünk? Visszajössz és barátok leszünk?
-Visszajövök és remélem barátok maradunk!-mondtam. Egy darabig még ültünk a lépcsőn aztán visszamentünk a többiekhez. Másnap reggel visszaindultam Jacksonnal, hogy eltudjak intézni mindent, ha sikerül az áthelyeztetés, és visszatudjunk költözni!
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése