Na nem vesztem ám el teljesen és nem felejtettem el, hogy itt a hétvége, hát itt van az új rész is ;) Bár van egy sejtésem, hogy már csak holnap fogjátok olvasni, szóval bocsi, hogy későn hoztam.
Audrey:
-Na jó, srácok majd a koncert után találkozunk, én kicsit kényeztetem magam.
-Mégis mivel?-kárdezte vigyorogva Jimmy.
-Hát nem veled, édeském!-pofozgattam meg finoman az arcát mire eltűnt a mosolya.-Jah ésti ketten.-fordultam vissza és Ava és Syn között tekintgettem.-Ti ketten együtt töltitek ezt a kis időt.
-És mit csináljunk?-kérdezte fanyar képpel Brian.
-Nem döntöttétek el?-kérdeztem mire összenéztek de megszólalni nem tudtak.-Na jó akkor, mindenki ki a buszból, kivéve ti ketten. Bezárlak titeket majd jövök!-kacsintottam és még mielőtt meghallgathattam volna az ellenkezést rájuk csaptam az ajtót.
Ava:
-Komolyan nem hiszem el, hogy megtette!-csaptam az ajtóra.-De utálom mikor ILYEN AKARATOS BAROM!-ordítottam el magam majd leültem kétségbeesésembe.
-Jaj kérlek, nem a halálodon vagy! Látod ennyi az egész!-mondta Brian és bedugta a fülét és elkezdett zenét hallgatni. Na persze ennél bunkóbb ő se lehet, még csak meg se próbál jó fej lenni.
-Annyira bunkó vagy!-mondtam ki aztán hangosan mire elnevette magát.
-Nem indítottam még el a zenét.-nézet aztán rám és én éreztem, hogy elvörösödtem.
-Attól még nem gondolom másképp.
-Komolyan ennyire rossz ez?
-Nem kell semmit se csinálnunk, ülhetünk itt néma csendben, nem kell beszélgetnünk.Vagy elfeleljthetnéd az előítéleteidet.
-Hogy én? Mondd csak nem te voltál aki arra fogadott, hogy te vagy a barátod tud-e hamarabb megdönteni?
-Akkor miért csak én szívok? Zack miért nem?
-Mert ő képes normálisan viselkedni?!
-Ava én is az voltam, csak megsértődtél.
-Mert komolyan mondtam, hogy ha neked lenne valamelyik kezeddel vagy ujjaddal gond akkor ugyanúgy mindent megtennék, hogy helyre jöjjön.Nem azért vigyázok Matt hangjára mert...-itt rájöttem ideje elhallgatni....mielőtt még elkezdek úgy beszélni arról az éjszakáról mint mikor Audreyval beszélünk.
-És én is komolyan mondtam akkor hogy rendes vagy!
-Na persze!-böktem ki hitetlenkedve.
-Most miért? Annyira elképzelhetetlen, hogy normális ember vagyok?
-Te?! A nagy Synyster Gates, akinek akkora egója van, hogy nem fér meg más mellette 50 méteres körzetben? Te Brian Haner aki azt hiszed minden csaj utánad csorgatja a nyálát?
-Mi van? Te komolyan utálsz engem!
-Nem! Ez nem igaz!-tiltakoztam de már nem is tudtam miért...hirtelen el vesztettem a fonalat, a saját fonalamat.
-Akkor?
-Azt utálom amit képviselsz?
-Én? Én egyedül? A többiek a bandából nem?
-Ők kevésbé!
-Oké, akkor bökd ki mit képviselek?
-A pasit aki nagyképű, aki azt hiszi a nőket nem lehet megbántani, aki jobban imádja magát isteníteni és csodálni, mintsem valaki másra rászánni az idejét, hogy kiismerje, és kitudja mutatni felé mit is érez.
Brian:
-A pasit aki nagyképű, aki azt hiszi a nőket nem lehet megbántani, aki
jobban imádja magát isteníteni és csodálni, mintsem valaki másra
rászánni az idejét, hogy kiismerje, és kitudja mutatni felé mit is érez.-jesszusom, ez volt életem leghülyébb kérdése, még mindig csak mondja.
-Ava. Ava, nyugi, az az érzésem, te nem rólam beszélsz, sokkal inkább valami volt pasidról. De hidd el, nincs még egy olyan mint én.
-Na látod erről beszélek! El vagytok szállva magatoktól.
-Viszont bocsi, de ezek után muszáj vagyok megkérdezni, ki az a pasi akire ennyire haragszol?
-Az lényegtelen.
-Nem nem az, mert rám vetíted ki.-mondtam mire szótlanul leült.És a nap hátralevő részén hozzám se szólt. Se a koncert előtt, se után, se mikor elfoglaltuk a szállást. De talán majd reggelre lesz annyi kedve, vagy mersze hogy megmondja őszintén mi baja van.
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése