2014. október 26., vasárnap

Nobody's perfect 2. 19

Sziasztok már csak pár rész van hátra ebből a szériából, aztán egy kis szünet és jön a folytatás. Na de most még nincs itt a vég, csak egy friss rész, jó olvasást :) Véleményeket még mindig szívesen fogadok, nem csak ehhez, bármelyik fichez, nyugodtan, jó is rossz is jöhet ;)

Mióta Brian megcsókolt elég fagyos köztünk a hangulat. Nem beszél velem, nagyon rám se néz. A legjobb barátom és idáig jutottunk. Csak bámulok ki a fejemből, az ágyamban fekve. Eddzeni sincs kedvem és már 9 óra. Ideje szembenézni ezzel ma is.Kimásztam az ágyból, felkaptam a köntösömet, de nem lefelé indultam, hanem átmentem Matt szobájába. Még az ágyában aludt, hát felmásztam az ágyra és lefeküdtem mellé.
-Mit csinálsz?-kérdezte nyöszörögve.
-Nem tudom.
-Mennyi az idő?
-9 múlt.
-Hogy hogy nem futsz valahol?-nyöszörgött tovább és a hátára fordult.
-Brian nem beszél velem.
-Gyere ide!-tárta felém a karját és megveregette a mellét. Odabújtam hozzá és átkarolt.-Kell neki egy kis idő, hagyd! Tereld el a figyelmed.
-Hogyan? Ha összefutunk egyből kikerül.
-Mit szólnál, ha elmennék valahova ketten? De!-mondta mielőtt még felcsillanhatott volna a szemem.-Nem sportolunk, csak te és én, mint régen.
-Öhm, Matt,  te és én...
-Nem az ágyas részekre gondoltam, hanem a baráti részre! -jól esett, hogy nem leszúrt, hogy hogy tehettem ezt, bla bla, hanem próbál segíteni. Tudom, hogy milyen most Briannek ugyanezt éreztem mikor én  voltam odáig érte, de most már ezen túl léptem és nem hiszem, hogy jót tenne bárkinek is, ha a fiúk közül újabb kis románcot építenék ki. Mattel a kavarásunk is épp elég gubancot okozott köztünk.
-Gyere, együnk!-mászott ki a fejem alól majd kirángatott az ágyból és  elindultunk. Persze pont mikor kiléptem Matt mögött a szobájából jött ki Brian is az övéből.
-Szia!-köszöntem neki, de inkább visszament a szobájába.
-Na gyere!-karolt belém Matt és elhúzott. Lent már Zacky tömte a fejét nagyban a tv előtt.
-Szia!
-Helló, te itthon?-nézett rám csodálkozva. Bólintottam és lehuppantam mellé. -Jó látni Lizzy.-adott egy puszit az arcomra.
-Igen.
-Brian miatt vagy ilyn fanyar képű?-bólintottam mire csak nevetett.
-Nem éri meg! Ha valaki én tudom, ezer éve ismerem!
-Hé haver eljössz velünk ma lógni? Mi hárman!-ült le Matt is a kanapéra a másik oldalamra, így középre kerültem a két srác között.
-Jah, hova megyünk?
-Hülyülünk, iszunk, strandolunk..
Nem tudom mit tehetnék, hogy Brian ne haragudjon rám.Hülyének érzem magam, ilyen helyzetekre nem állok készen, Mattel ugyanez volt, de mégis más.Mire kicsit lecsitultak a gondolataim már a kocsiban találtam magam Zackyvel és Mattel.
-Hova megyünk?-kérdeztem, mire Zacky sértődött fejet vágva bámult rám.
-Liz az az érzésem, hogy te nem is figyelsz rám!-mondta halál komoly fejjel, mire nem bírtam, elmosolyodtam.
-Szóval?
-A partra megyünk, röpizünk, iszunk, éés pancsikolunk.-szorította ökölbe a kezeit és becsukott szemmel mondta ugrálva az ülésen mint egy kisgyerek.
-Először igyunk!-mondtam és vártam, hogy odaérjünk a bolthoz.Ahogy bementünk egyből az alkoholokhoz siettünk a srácok elkezdtek pár sört bepakolni mire elképedtem.
-Fiúúúk, nekem ez nem lesz így jó!
-Micsoda?-kérdezték egyszerre.
-Nem sör kell erősebb.-nyúltam a vodkásüvegért.-Persze ha nem bírjátok, igyátok csak a kis söröcskéteket.-ahogy ezt kimondtam összenéztek és míg Matt kipakolta a sört Zacky durcás képpel berakott 2 üveg vodkát és még 2 üveg tequilát.
-Mindjárt jobb.-karoltam a nyakába és elindultunk fizetni.A bolttól már lesétáltunk a partra közben pár pár kortyot iszogatva.
-Köszönöm srácok, hogy ti nem utáltok.
-Miért, kéne? Szólj ha lemaradtam.-nézett mosolyogva Matt majd adott egy puszit a fejemre.
-Annyira tönkrement minden körülöttem.AZt hittem ha úgy kezdek csinálni mindent, mint azelőtt, edzem és csak ennek élek, nem bulizom... akkor jó lesz megint minden...de... nem jött össze.
-Hagyd abba ezt a hülye dumát, meg az önsanyargatást is. Unom!-fintorodott el Zacky majd levágódott a homokba. -Nem ment tönkre semmi, csak ezt akarod magaddal elhitetni, mert félsz. Félsz ugyan úgy éli az életed mert Dan elbánt veled. Vagyis ezt hiszed, de megölted, nem ő téged, megmentetted magad és minket.-mondta én meg csak elképedve néztem, nem is akartam elhinni hogy így beszél velem.
-Zacky, elég lesz már!-lökött rajta egyet Matt, majd óvatosan rám pillantottak.
-Hagyd igaza van! Megöltem!Megöltem egy embert, és félek. Magamtól félek!-mondtam és jól meghúztam az üveget a kezemben...
-Gyere szépen Lizzy, jó, mindjárt bent vagyunk!-hallottam Zackyt és hirtelen ahogy kinyitottam a szemem, már a ház felé sétáltunk.
-Nem, nem akarok ...
-Liz, gyere felmegyünk a  szobádba és ledőlsz kicsit,.-és már be is léptünk a házba.
-Hé, hol voltatok?-jelent meg Jimmy azt hiszem.
-Kicsit elmentünk strandolni.
-Liiiiz beszélhetünk?
-Syn ez nem az a pillanat.-vett az ölébe Matt hirtelen és a lépcső felé indultunk, ahol Brian állt.
-Nem, Matt, várj, várj! Beszéljünk!
-Lizzy fejezd be!-szólt Matt, de nem tettem. Rúgkapálni kezdtem, így Matt letett.
-Mondd Brian mit akarsz? Hah? Engem? Ez kell?-mutattam végig magamon röhögve.-Az kell, aki hónapokon keresztül szeretett és téged nem is érdekelt? Most engem nem érdekel!Hah.-nevettem tovább.-De ha neked így is jó, hát hajrááá!-mondtam és a nyakába ugrottam és megcsókoltam,... azt hiszem.Semmi másra nem emlékszem.

Nincsenek megjegyzések :

Megjegyzés küldése