2013. december 29., vasárnap

Life is just a game 29.

Syn:

-Brian, gyere kelj fel!-hallottam Heidit és éreztem, ahogy a hátamat simogatja.
-Nem akarok!
-Brian, itt van Skye, reggel van, ki kell mennünk!
-Jól van jól van!-nyöszörögtem és ahogy felkeltem felmarkoltam a párnát is, majd követtem Heidit kifelé a szobából.
-Skye? Bent van?-ugrott a képünkbe egyből Matt.
-Alszik, szóval hagyd!-lökdöste el az ajtótól Heidi.
-De meg kell tudnom, hogy minden rendben volt-e este és...
-Matt, haza jött nem? Akkor?!-néztem rám, és aztán a kanapéra vetődtem.-Főnök ma hánykor indulunk tovább?
-Ebéd után!-válaszolt Matt ingerülten és becsapta a szobája ajtaját.
-Együtt ebédelünk?-ült mellém Heidi.Bólintottam, mire elvigyorodott és már el is tűnt.Úgy tűnik egész jól haladok, hogy normális kapcsolatunk legyen.
-Halihóóóó! Megjöttünk!-hallottam az ismerős hangot. Felültem, hogy lássam a kanapéról kik jöttek és azt hittem lefordulok a kanapéról.
-Hát ti?-néztem Valaryre, Genara és Michellere.
-Én Matthez jöttem!-mondta Valaray és már Matt szobájára is mutattam.
-Engem Skye hívott fel, hogy beszélhetünk-e.-mutattam a másik szobaajtóra.
-És te?
-Arra gondoltam megbeszélhetnénk a múltkorit, nagyon hiányzol.-indult el felém de gyorsan felpattantam a kanapéról és hátrálni kezdtem.
-Michelle nincs mit megbeszélnünk, én lezártam ezt az egészet! Menj haza!
-Nem dobhatjuk így el a kapcsolatunkat. Emlékszel milyen boldogok voltunk?
-Nem, nem emlékszem, most boldog vagyok! Kérlek menj el!Mich nem akarlak bántani, szóval jobb ha most haza indulsz!
-Syn, édesem- ugrott szinte a nyakamba. Megfogta az arcomat, és hiába akartam lefejteni a karjait magamról nem ment.
-Michelle! Hagyj békén!-szóltam rá erélyesen és valószínűleg túl hangosan, mert kinyílt egy ajtó és Heidi meredt ránk.-Heidi, én nem tudta hogy jön, nekem ehhez semmi közöm....
-Jó hagyjuk! Azt hiszem nincs étvágyam, szóval inkább lemondom az ebédet!-mondta, én meg bepánikoltam és ellöktem Michellet.
-Heidi, kérlek! Téged szeretlek, most jöttek Valaryvel én nem tudtam! Nem én hívtam!-kaptam el a derekánál és próbáltam a szemébe nézni végig, hogy lássa nem hazudok.
-Kérlek most engedj el!
-Hiszel nekem? Mondd hogy igen, nem tepernék ennyire, ha nem téged akarnálak!
-Engedj el!-kért könnyes szemekkel, és nem tehettem mást. Borzalmasan éreztem magam, hogy sírni kezdett. Bezárkózott a szobájába.Ahogy megfordultam és megláttam Michellet elképedve, olyan dühös lettem, hogy már attól féltem, megverem.
-Michelle most mondom utoljára, hogy menj el! Nem vagyok oylan állapotban, hogy biztos legyek benne, nem lesz bajod ha most ebbe az egészbe bele megyünk!
-Miatta szakítottunk, ezért nem akarsz kibékülni?
-MEGCSALTÁL!Azért lett vége! DEEEE tudod mit, igen, miatta nem akarok kibékülni, mert HEIDIT SZERETEM!-ordítottam mire már kijött Skye, Gena, Matt és Valary, Zacky is.
Skye szomorú szemekkel nézett rám.
-Basszus Brian, mit tettél?-kérdezte aztán Heidi szobájához sietett, de az zárva volt.
-Én semmit nem tettem, nem én hívtam, jött magától!-roskadtam le az egyik fotelbe.
-Már megint szart keverni jöttél? Jobb ha tudod, hogy nagyon nem vagyok oylan állapotban, hogy elviseljem a képedet, főleg hogy a testvéremet bántod, szóval, jobb ha most elhúzol.-indult meg Skye, de Zacky eléugrott.
-Hé, hagyd békén, nem az ő hibája!
-Persze, jó hogy mondod, ki is hozta ide?MINEK?-kezdett Skye és Valary egymással veszekedni, és eddig ettől tartott mindenki a legjobban.

Matt:

Csak ezt ne, nem állhatok egyikük mellé sem, nem védhetem meg egyiket a másikkal szemben. De ha komolyan egymásnak ugranak mit tegyek? Egyik a feleségem, másik a gyerekem anyja.
-Nem a te dolgod, hogy a húgom miért jön velem.
-De igen az, ha az én húgomat bántja, mert hidd el, a családomért tűzbe megyek.
-Ohh, persze, de akkor tegyem én is ezt? Elvégre te a kölyköddel az én családomat túrod szét!-vágta oda Valary és ez ellen már nem tudtam mit tenni, ösztönösen ugrottam én is.
-Valary fejezd be! Aleck a fiam ne keverd bele, soha többet!
-Ohh igen, a fiad, az egyetlen gyereked, másik már nem is kell igaz? Mert én persze szülni se tudok!
-Vagy csak nem tőled akar gyereket! Belegondoltál már, hogy mikor szakítottatok miért velem volt?!
-Fogd be!
-Akkor tűntesd el a húgodat és szállj le a fiamról!Szádra ne vedd még egyszer!-indult meg Skye nagy lendülettel, de gyorsan felé fordultam így belém ütközött. Átfogtam és szorosan öleltem.
-Nyugalom, jó, Valaryt lerendezem, te menj Heidihez!-suttogtam neki és visszacipeltem Heidi ajtajához.
-Valary gyere velem!-ragadtam meg a karjánál fogva és behúztam a szobámba.-Hogy gondoltad ezt?!
-Matt most őt véded? Ez nem lehet igaz!
-Nem védem, a fiamat védem! Ha nem vagy képes feldolgozni, hogy más nőtől van gyerekem, akit imádok, és akik így a családom, akkor komolyan le kell ülnünk beszélgetni.
-Az a bajom, hogy Skyeért rajongsz hogy szült neked én viszont nem tudok! Az a gyerek a mindened, de nem én vagyok az anyja.
-De te vagy a feleségem, téged vettelek el. És ha lesz gyerekünk őt is imádni fogom!

Heidi:

Igyekeztem mihamarabb feljutni a buszra, hogy ne kelljen Briannel és a többiekkel se beszélnem. Leültem az ablak mellé bedugtam a fülhallgatómat és elkezdtem bömböltetni a zenét. Csak vártam hogy induljunk végre tovább.Aztán megláttam ahogy Brian felszállt.Leült velem szembe és csak nézett, aztán kivette az egyik fülhallgatót.
-Beszélhetünk?
-Nem akarok!-és újra csak a zene szólt!Ez így ment estig mikor is megérkeztünk végre Oklahomába. Siettünk még egy utolsót próbálni és behangolni mindent, így szerencsére nem is kellett azon izgulnom, hogy beszélnünk kell.
-Én készen vagyok! Mind a két gitárom rendben, megyek átöltözök!-indultam el az öltöző felé de ott belebotlottam Synbe, szó szerint. A földön ült és ha nem tudtam volna, hogy őt nem viselik meg a szerelmi ügyek valószínűleg meg sem álltam volna.
-Jól vagy?
-Hülye kérdés, tudod, hogy nem!
-Nem ránk értettem, sápadt vagy!-néztem rá, és a kezemet a homlokára tettem.-Lázas vagy, be kéne venned valamit!-mondtam és be is léptem az öltözőbe. Átvettem a ruhámat és boldogan vetettem bele magam a koncertbe.

Ahogy lejöttünk a színpadról siettünk az öltözőbe, ahol a fiúk készülődtek. Kivéve Briant.
-Mi bajod? Vettél be gyógyszert?-léptem a kanapé mellé amelyiken eldőlve feküdt. Ömlött róla a víz, de hó fehér volt.-Brian, válaszolj!-megérintettem a fejét és sokkal forróbb volt mint a koncertünk előtt.-Hívjatok egy orvost!-néztem Mattre, aki erre csak értetlenül bámult.
-Hívok egy mentőt! Zacky mondasd le a koncertet!-válaszolt Matt és odajöttek mellém.
-Brian, tudod ki vagyok? Brian nézz rám!
-Hei..-kezdte de nem bírt már beszélni. A mentő egy 10 perc alatt ért ki és elkezdték hűteni, infúziót adtak neki és gyógyszereket.De szerencsére nem kellett kórházba vinni. 

Brian:

-Heidi?
-Itt vagyok!
-Mi történt?
-Fel ment a lázad és nem voltál magadnál! Már a hotelben vagyunk, Matt lemondta a koncerteteket és pár napig itt maradunk amíg jobban nem leszel.
-Szeretsz!
-Hogy mi?
-Tudom, hogy szeretsz!-mondtam és láttam, hogy értetlenül néz.-Haragudtál rám, de itt vagy velem.Szeretsz!
-Olyan hülye vagy! Hagytalak volna meghalni? Még most is haragszom!
-Heidi, mondd ki hogy szeretsz! Én kimondtam! Szeretlek!
-Gyere ülj fel igyál!-segített kicsit jobb helyzetbe.-Kérsz enni?
-Nem, most jól vagyok! Jobban leszek, ha beismered!
-Miért jött Michelle?
-Mert Valary hozta, én nem is beszéltem vele azóta, hogy kiderült megcsalt! Azóta hogy elvettelek, nálad teperek, hogy elhidd ez jó lehet. Tartom magam ahhoz, hogy ne érjek hozzád, ne csókoljalak meg és nem is sürgetek semmit.-magyaráztam és aztán hirtelen már nem ment. Megcsókolt.
-Szeretlek Brian!-suttogta és hevesebben újra megcsókolt. Amennyi erőm volt elkaptam és szorítottam, húztam magamhoz.-Szeretlek!-lihegte és belefúrta az arcát a nyakamba.

2 megjegyzés :

  1. sziasztok :)
    há.háhá. Matt Skye mellett, Heidi kimondta. :D Valary meg olyan, mint egy ló. nem látja, hogy mit csinál a húga. bármennyire is a húga, ha egyszer nem való Syn mellé...

    VálaszTörlés
  2. Szia :) Jól összefoglaltad, bár azért a valóságban különösebb bajunk nincs Valaryvel, de igen, Matt Skye mellett, és Heidi végre lépett :)

    VálaszTörlés