Life is just a game 46.

Heidi:

-Skye nyugodj már meg!
-Nem tudok! Mióta délután minden szó nélkül elment.... Nem láttad milyen szomorú volt.
-Figyelj, nincs miért így érezned magad, mert Matt döntött úgy hogy Valaryvel marad.
-Heidi, nem érted, és nem is értheted.
-De értem, azért sírsz és azért akadtál ki, mert terhes vagy és túl tengenek benned a hormonok. Térj észre kérlek!-próbáltam hatni Skyera de úgy érzem nem figyel rám. Matt a maival haza vágta. De nyilván őt sem lehet hibáztatni, hiszen most már tudja hogy apa lesz, és most a részese lehetne ha úgy döntött volna.
Fogtam magam és kimentem Zackyhez és Brianhez a nappaliba.
-Na hogy van?
-Még mindig sír, de nem csoda.Matt?
-Jimmy és Johnny átmentek hozzá.
-Igazam volt az elején, kár volt visszajönnünk.-huppantam le a kanapéra, de a mondatomra Brian felkapta a fejét.
-Na jó elég! Megbántad hogy mi összejöttünk?!-kérdezte flegmán.
-Nem!-vágtam rá egyből.
-És hogy hozzám jöttél?!
-Nem, dehogy!
-Akkor fejezd be! Azért mert ők hülyék, nem volt hiba!ÉN örülök! -mordult fel, de még komoran nézett rám.
-Sajnálom, de tudod, hogy nem úgy értettem! -álltam fel, hogy az ölébe üljek, de nem hagyti inkább felpattant és kiment, jól becsapva maga mögött a bejárati ajtót.-Jó azt hiszem az emberekkel való kommunikálást feladom a mai napra.-sóhajtottam és leültem a férjem helyére.
-Ne vedd magadra, Syn csak...-kezdett bele Zacky de elhallgatott.
-Csak mi? Mi van vele?-nem válaszolt.-Zacky! Mondd!
-A nagyapja egy hete kórházban van. Az apukája apja, már egy jó ideje tudtuk, hogy rákos, de most...
-Miért nem szólt?
-Nagyon közel áll hozzá, és nagyon rosszul is viseli, nem akarta, hogy túl érzékenynek tartsd.-mondta én meg felhúztam magam.Gyorsan felugrottam és kimentem utána a ház elé. A lépcsőn ült és cigizett.
-Miért nem szóltál?
-Miről?
-A papádról! Miért nem mondtad el?
-Ne most!
-De igen most! A feleséged vagyok, talán a család része még nem? Miért nem mondtad el, hogy kórházba került? Azért mert aggódsz érte...-kezdtem bele és leültem mellé.-és mert félsz, hogy mi lesz ha,... hogy Florence, vagy apukád hogy viseli majd, nem fog elrettenteni tőled, nem foglak kevésbé szeretni, vagy kevesebbnek gondolni. Sőőőt! Csak jobban szeretlek, mert hagyod hogy jobban megismerjelek! -ahogy mindezeket mondtam, láttam rajta hogy remegni kezd, megfogtam a kezét.-Talán még jobban beindul a peteérésem, látva hogy ilyen vagy!-mondtam és rámosolyogtam, mire megcsókolt.
-Akkor használjuk ki! Szülj nekem gyereket!-mondta miközben magához szorított.
-Várj, mi?
-Hallottad, szülj nekem, legyünk egy család...
-Brian én nem,.. nem állok készen.
-Együtt megoldjuk!
-Nem, tudod, hogy ez nem így megy!-mondtam és erre elengedett.-Eddig te sem akartál gyereket, nekünk ez még korai.-Könnyes lett a szeme és üres szemekkel nézett felém.
-Megígértem papának, hogy láthatja ahogy majd... felnőnek.

Matt:

-Valary hova mész?
-El! Haza apámékhoz!
-Ne menj este! Ne vezess így!
-Mich értem jön!-beszélt úgy, hogy rám se nézett. Mire haza értem ő már összeszedte a ruhái többségét és néhány holmiját. Ha akartam se tudtam volna tartóztatni, de most nem is akartam. Hagytam, hogy pakoljon, aztán megjöttek a srácok Jimmy és Johnny.
-Matt, haver hogy vagy?
-Szerinted? -Kérdeztem vissza, aztán megjelent Valary a bőröndökkel.
-Sziasztok Srácok, örültem nektek!
-Hova mész?-kérdezte Jimmy, de jobb lett volna ha nem kérdezi.
-Szerinted? Elfogadtam, hogy megcsalt amíg ott lakott. De még egy gyereket csinált, szerintetek mit gondolnak így rólam? Megalázott!-mondta és egyre jobban a lelkembe mart. Mindenkit megbántottam aki fontos volt nekem. A srácok akár csak én szó nélkül nézték, hogy Valary kisétál a ház ajtaján.
-Matt nem mész utána?-kérdezte Johnny.
-Nem!-sóhajtottam és becsuktam az ajtót.
-Ez most mit jelent?-kérdezte Jimmy-Skye?
-Skye Zackyt választotta helyettem, elrontottam mindent nem tudok mit tenni.
-Ha nagyobb lennék, most megütnélek!-nézett rám Johnny dühösen.-Skye sír, miattad!
-Erről beszélek, ártok neki és a babának!
-Komolyan ilyen hülye vagy?!-bökött homlokon Jimmy.-Azért sír mert bűntudata van, hogy nem vagy vele, hogy elküldött.
-Mi?Akkor miért mondta, hogy Zackyt...
-Azért mert már kétszer elhagytad, és valaki olyat akar a gyerek mellé aki vele is marad.-Skyenak igaza van, Zacky sosem bántaná. Jó apa is lenne, még ha nem is az ő gyereke. Ahogy ezen gondolkodtam egyre jobban kezdtem felhúzni magam, és mire észbe kaptam már olyan dühös voltam hogy bele öklöztem a falba, aztán éreztem a fájdalmat.
-Haveeeeeeeeeer!-ordított rám Jimmy.-Mi volt ez?
-Az az én gyerekem! Én is mellette lehetek!
-Mi? Matt ez nem biztos, hogy.,..-kezdte Johnny, de már indultam a kocsihoz.
-Jöttök? Én még nem tudok vezetni!-sürgettem őket, hogy mihamarabb Skyehoz érjek.

Skye:

Aludtam, de nem álmodtam, hallottam mi megy körülöttem de mégsem voltam ébren. Mintha Matt hangját hallanám, de anniyra fájnak a szemeim a sírástól, hogy inkább meg se próbálom kinyitni. Aztán hirtelen melegséget érzek a hasamon, a kezemet odacsúsztattam és megéreztem egy kezet. Kipattant a szemem és megláttam Matt kezeit a hasamon.
-Matt?
-Skye,-mondta és nagyot sóhajtott végig a hasamat nézte.-tudom, hogy Zackyt mondtad, de...ő az enyém is.-ahogy kimondta hogy az övé, kirázott a hideg.-Kérlek, megbántottalak nem egyszer, sajnálom, de hagyd hogy mellette legyek és melletted.-és végre a szemembe nézett. Nem szóltam, nem toltam el a kezét, nem tudtam mit mondjak erre.Nem tudom, most mennyire gondolja komolyan, és meddig tart míg velem van.
-Valary elment és én nem akadályoztam meg!-mondta és még mindig a szemembe nézett.
-Matt én, nem tudom elhinni, hogy ez most más lesz. Hogy most nem Őt választod.
-Skye veletek akarok lenni, bízz bennem!
-Matt én nem tudok bízni, annyi minden történt velünk, hogy nem tudom elhinni, sem bízni abban hogy most jó lesz.
-Skye.
-Nem! Nem tudok mit mondani erre, nem fogok a karjaiba ugrani, most nem! Nem rólam van szó, hanem Aleckről és erről a babáról. MIattuk én ezt...
-Adj egy esélyt. Jó apa leszek, ígérem.
-Matt tudom, hogy jó apa vagy, de...
-Egy esélyt.
-Figyelj, nem zárlak ki semmiből, ha akarsz gyere vizsgálatra, gyere át Aleckhez, jó? De nekem nem elég 1-2 hét hogy elhiggyem amit mondasz, de adok neked lehetőséget, hogy bizonyíts.
-Skye, nem fogod megbánni, most nem! Bebizonyítom, hogy jó vagyok, és jó lesz ez az egész!