-Jó reggelt!-köszönt és még szélesebb lett a mosoly az arcán.
-Neked is! -mondtam aztán lassan felültem.-Egész este az öledben aludtam?-ahogy bólintott egyből rosszul kezdtem érezni magam.-Sajnálom, biztos elég kényelmetlen volt, tudtál így aludni egyáltalán, én...-kezdtem hadarni idegességemben de a tenyerét a számra tapasztotta.
-Nyugi! Nem volt kényelmetlen, és nem igen tudtam aludni, de csak mert beszéltél álmodban, amikor meg nem, akkor horkoltál!-ahogy ezt kimondta éreztem, hogy vörösödik az arcom.
-Komolyan beszéltem?-kérdeztem de az arcomat már rég a tenyeremmel próbáltam takarni.
-Igen, beszéltél.Azt hittem hogy horkolsz jobban zavar.-nevette kicsit el magát, de én még mindig nagyon kínosnak éreztem.
-És miket mondtam?
-Hogy tetszik neked a mosolyom, a "gödröcskéim" ahogy te mondtad.
-Úristen, Matt sajnálom!-borultam teljesen a kanapéra, de ő elkezdte simogatni a hátam.
-Nem gond! Én élveztem a helyzetet!
-Hol vannak a többiek?-kérdeztem, egy 10 perc után hogy már képes voltam Mattre nézni és senki mást nem láttam.
-Az emeleten azt hiszem, ott aludtak a szobádban.-ahogy kimondta felsiettem egészen a szobámig. De ahogy benyitottam kicsit meglepett a látvány. Jimmy az ágyamban aludt az én pólómban és egy boxerben, Zacky meg a földön a takarómon és a törülközőmmel takarózva, de Briant nem láttam sehol. Benéztem Jacksonhoz és volt Brian a fotelben ülve egy mesekönyvvel a kezében.Matt észre sem vettem de már ott volt mögöttem és röhögött. Bementem és felkeltettem Briant.
-Hé, ébresztő!
-Hm? mi?-nézett fel kómásan, aztán gyorsan felpattant a fotelből.
-Gyere!-intettem neki és halkan kisiettünk a szobából, nehogy felébredjen a kiskrapek.-Mi történt?
-Rosszat álmodott, mesét olvastam, McKenna attól mindig visszaalszik!
-Köszönöm!-mondtam és kicsit furán éreztem magam. Jacksonnak szüksége lett volna rám én meg kiütöttem magam a sörtől.-Azt hiszem csinálok valami reggelit, úgyis anyu lassan haza ér és Jackson is lassan kelni fog.-de ahogy ezt kimondtam csengettek. Lesiettem nyomomban a már nyulkat csorgató Mattel és Briannel.
-Szia!-köszönt az ismerős az ajtóban állva én viszont csak bámultam magam elé.-Hazajöttem!
Pár perces merevség után mikor már Matt kérdezgetett és bökdösött tértem magamhoz.
-Andy!-borultam a nyakába és csak szorongattam.
-Hallottam mi történt és eltávot kértem! Jól vagy?
-Én igen és te? Nagyon hiányoztál már! Meddig vagy itthon?
-A hétvégére, hétfőn megyek vissza!
-Khm, khm...-hallottam meg Matték torokköszörülését és hirtelen visszacsöppentem a valóságba.
-Bocsi, Matt, Brian, ő itt Andy a barátom. Andy Matt és Brian az osztálytársaim.
-Barát?-köhintett egyet Matt mint aki félrenyelt.
-Barát barát, vagy barát mint barátnő. Mármint ne értsd félre...-kezdte Matt,de Andy mosolyogva válaszolt.
-Barát barát!
-Gyere épp most csinálok reggelit!
-Mindjárt, még elszívok egy cigit, valaki?
-Én is maradok!-lépett ki Brian a házból és leültek a verandára.
-Nem is mondtad hogy van barátod.
-Nem kérdeztétek és ami ezt illeti nem is igazán olyan ez mint egy kapcsolat. Katona és nem láttam már egy éve. Nem tudom igazából mi ez. Ő a legjobb barátom!
-De akkor nem vaytok együtt?-értetlenkedett nekem Matt és nem is nagyon fér a fejembe miért fontos ez.
-De együtt vagyunk.
-Akkor nem értem ezt az egészet.
-Matt őszintén, én sem értem. Legjobb barátok vagyunk és mielőtt behívták úgy volt, hogy járunk, és azóta most látom először, nem levelezünk, nem beszélünk. Katona gyerekek vagyunk, együtt edzettünk és tanultunk.
-Na mit eszünk?-jelent meg Andy Briannel.
-Palacsinta?-kérdeztem mire mind a három srác bólintott. Én nekiálltam Andy meg mesélni kezdett a seregről és az eltelt egy évről. Ahogy terjedtek az illatok megjelentek a többiek is. Zacky és Jimmy az én pólómban, mögöttük álmosan pedig Jackson.
-Jó reggelt isteni illatok!-lépett be a konyhába a kisbanda és Andy kikerekedett szemekkel nézett rám.
-Ők?
-Zacky és Jimmy ők is a barátaim, és ők így együtt egy banda.
-Vannk még esetleg a szobádban vagy a te ruháidban máshol is?-váltott kicsit sértett hangra Andy a fiúk meg csak értetlenül bámultak.
-Mi bajod?
-Hazajövök és 4 pasival vagy itthon, mit gondolsz?
-Andy menjünk ki, kérlek!
Gyorsan szedtem a lábaimat hogy kiérjek végre a teraszra de közben egyre nagyobb dühbe gurultam, már már remegett a kezem.
-Ők a barátaim. Mióta elmentél az egyedüliek, itt aludtak tegnap, rólad viszont semmit nem hallottam mióta, úgyhogy nem értem mi a probléma.
-Mit gondolsz? Hogy gondolsz rám?
-Mint a legjobb barátomra!
-De én nem így gondoltam rád, nem így gondolok rád. Azt hittem ami azelőtt volt, hogy...
-Az egy éve volt Andy és nem történt semmi komoly, mivel mentél el. Nekem te a barátom vagy.Az egyik legfontosabb ember az életemben, de nem tudnék úgy élni, hogy mindennap azon izguljak az apám és a párom él-e még. Haza jön egyáltalán valamelyikük? És ha igen egyben?
-Mennem kell most!-fordult sarkon és csak úgy elsétált.
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése