-Gyere nyugodtan, fent vagyok!-ültem fel.
-Bocsi, csak mindjárt indulnom kell a suliba, apám kirugdosott a kanapéról.-húzta el a száját és a szekrénye felé indult.-Akkor te most nem is jössz suliba?
-Nem, azt hiszem még börtönben vagyok.De talán túl élem, hogy nem kell Katrinet látnom.-ahogy kiejtettem ezt a nevet a számon Brian abbahagyta a szekrényében a turkálást. Felém fordult és furcsán bámult.
-Mondd!-szóltam rá pár perc nyomasztó bámulás után.
-Miért utáljátok egymást Katrinnel?
-Én nem utálom! Ő utál engem! Megfogadta, hogy tönkreteszi az életem-dőltem hanyatt az ágyban és újra a plafont kezdtem bámulni. Egyszercsak Brian fejét láttam magam előtt, fölém hajolt, majd felhúzott, hogy újra üljek.
-De miért ilyen veled?
-Kiskorunkban jóban voltunk, sokat voltam náluk és szinte minden hétvégén náluk aludtam. Egyszer láttam, hogy az anyja a másik szomszédunkkal "hancúrozott" a férje helyett. És gyerek révén ki is kotyogtam, mire az apja is megtudta és elváltak a szülei. Engem okol érte...-fintorogtam egyet és újra hanyat dőltem.
-Na jól van, suli után jövünk a srácokkal! Ne menj sehova!-mosolyogva intett és kilépett.
-Mintha tudnék akárhova is menni...-sóhajtottam és csak meredtem magam elé újra. Pár perc után kimásztam, és lementem a konyhába. Suzy volt lent Mckennaval és Jacksonnal, próbálta rávenni őket az evésre.
-Jó reggelt!
-Szia Kicsim! Jól aludtál?-kérdezte kedvesen és lerakott elém egy adag palacsintát.
-Igen, bár szívesebben mennék már haza. Persze nem mintha rossz lenne itt, csak azért jó lenne a saját ruháimba bele bújni.
-Megértem! De azt mondták hogy holnap már haza mehettek. Szóval csak a mai napot kell még kibírnod Brian ruháiban .-mosolyodott el, aztán elvitte a kicsiket. Megettem a reggelimet aztán felvettem a saját ruháimat. Felkaptam a táskámat és elindultam kifelé. Ahogy kinyitottam az ajtót, az egyik katona állt elém.
-Na jó, gőzöm sincs róla, hogy mit nem mondanak el az apámról, de már nem is érdekel. Én most elmegyek vásárolni, ezt érti?! Vagy félre áll az utamból vagy elkísér, hogy mentse a seggét nekem mindegy, de én most vásárolni megyek!-az őr hátra nézett és az autónál álló másik őr bólintott. Félre állt így odasiettem az autóhoz beültem hátra és a másik őr már indult is velem, először a sulimhoz.
Kiszálltam és az udvaron kerestem a srácokat, mikor valaki elkapta a kezem. Visszanéztem és azzal már éreztem is hogy arcon vágtak. Hallottam ahogy az őr aki velem volt ordít és ahogy kezdett elmúlni a szédülés láttam, hogy már a földön fekszik a támadóm, aki nem más mint Katrine.
-Megőrültél mi a franc volt ez?!-ordítottam rá, mikor már úgyis mindegy volt mert mindenki minket nézett.
-Nem bírtad ki hogy teljesen tönkre ne tegyél igaz? Először az apám, most már anyám is? Mocskos rohadék vagy!-ordibált a földön fekve, az őr pedig csak értetlenkedve nézett rám és egyre elképedve bámulta csak a lába alatt szenvedő lányt, amit elnézve én sem bírtam tovább tartani a nevetést. Tudtam hogy Katrine hülye de hogy enniyre....
-Jimboooo!-ugrottam a nyakába.
-Lizzie, mi volt ez?
-Nem tudom, hülye...- mutattam a képemre.
-Azt látom zsép monoklid lesz!-nevette el magát.-De várj, hogy hogy itt? Nem házi őrizet van?
-Mára elengedtek, hol vannak a többiek? Itt a kocsi elmehetnénk valahová...- vigyorogtam ördögien, mire Jimmy szeme is felragyogott.
-Szólok nekik a kocsinál találkozunk!-rohant el én meg visszaindultam a gardedamommal a kocsihoz. Egy 10 perc volt mire megérkeztek a srácok, de mind jöttek.
-Először is kajáljunk! Ott az a kis kocsma a Mountainen ott isteni a pizza, menjünk oda!-csorgatta a nyálát Zacky, mint mindig. Hihetetlen ez a gyerek állandóan éhes.De elmentünk azért pizzázni.
Már a sörüket itták a srácok mikor megérkeztek a pizzák.
-Liz kéne kérned egy kis jeget, nagyon lilul az arcod!-mondta Jimmy, mire mindenki az én képemet bámulta.
-Tényleg mi történt veled?-kérdezte Brian, mire Jimmy félrenyelte a falatot és hangosakat köhögött.
-Ti nem láttátok?-hüledezett ahogy a srácok csak tömték a fejüket. Rám nézett aztán bólintottam, hogy nyugodtan mondja.-Katrine behúzott neki egyet, csak úgy lesből, aztán a katonánk földre nyomta és a hátán térdelt, míg le nem nyugodott.
-Behúzott neked?-kérdezte Zacky teli szájjal, ami csak mosolyogtam.
-Igen te hülye, de előbb nyeld le! Nem kérem a megrágott kajád!
-Tényleg kéne rá jég!-javasolta Matt, de aztán elvigyorodott és az arcomhoz nyomta a sörös korsóját.
-Köszi!-pillantottam hálásan Matt felé.-Ha megettétek elmehetnénk a partra.-bólintottak így ahogy befalták a maradék pizzát mentünk is a partra. Leültünk a homokba és bámultunk magunk elé.
-Te nem iszol sört?-kérdezte Brian, hunyorítva felém.
-Nem köszi, nem szeretem!-hát ez volt az amit nem kellett volna mondani...
-Mi van? HOGY NEM LEHET SZERETNI? Beteg ember vagy!-jöttek a különböző reakciók.
-Jól van na! Apám katona, anyám orvos, nem tehetem meg hogy iszom, cigizem,...
-Mi ez a szar kifogás!-grimaszolt Jimmy majd a számba lökte a sörét, jól meg is döntötte. Félre nyeltem és könnyes szemekkel köhögtem.-Ennyire rossz a helyzet?!-ámuldozott.
-Nem, csak majdnem megfulladtam te barom!-öleltem át a hülye fejét.
-És mit iszol?-kérdezte Matt.
-Mindent amiben nincs alkohol!-vigyorogtam rá, de a többiek megint csak furcsán bámultak. Jimmy elkezdett rám fújni, és sörrel fröcskölt, Zacky sunyin méregetett.
-Nem tűnsz olyannak aki enniyre anyuci és apuci kicsi angyalkája.-mondta végül, mire én vágtam már fura képet.
-Nem is vagyok az angyalkájuk, de ..-kezdtem volna mentegetni magam, de az őr odalépett mellém.
-Most már ideje haza vinnem! És nincs ellenkezés!-mondta határozottan, erős szigorú hangján, így feltápászkodtunk és beültünk a kocsiba. kb 10 perc alatt haza is értünk Brianékhez, ahogy anyu már az ajtóban várt.
-Elizabeth Locke ezt hogy képzelted?-várt rám egyhelyben, ahogy közeledtem felé.
-Jó napot Mrs. Locke! Üdv Mrs. Locke! Szia Kim! Jó napot!-hangzott a srácok hangja, ahogy köszöntek anyunak de ő nem is foglalkozott velük.
-Te sörtől bűzlesz?!-rivalltr rám.-És mi van a szemeddel? Mi a fene történt?!-erre a kérdésre elhúztam a számat és próbáltam kigondolni gyorsan mit is mondhatnék.
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése