27.rész

-Az est sztár vendége az unokahúgom, Ana!-mutatta be a tömegnek.-Azért van ez a koncert, mert holnap elköltözik és így akarunk neki köszönetet mondani, a sok segítségért amit adott nekünk, hogy próbálhassunk, koncertezhessünk. Készültünk egy kis meglepetéssel, amit valószínűleg már régóta várt, mert elég ritka alkalom. Taylor! -szólt és elnevette magát magához húzta Anat, aki izgatottan kapkodta a fejét, majd félreálltak helyet hagyni a fiúknak. És akkor elkezdődött.

Taylor lassan sétált a színpadon és Anara nézett. Megszólalt Zacky gitárja és Taylor énekelni kezdett, aztán minden hangszer és Jimmy, Brian is egyszerre ránézett Anara. Matt mégjobban magához szorította, majd adott egy puszit a fejére.
-Hogy tudtad rávenni?-kérdezte Mattet a lány ahogy a húgát nézte a színpadon.
-Én sehogy! Miattad énekel!
-Eddig csak a szobájában mert énekelni, nem hiszem el.-mondta és könnyek gyűltek a szemébe.

"It's all because of you just tonight"

Taylor újra nővérére nézett mosolyogva ahogy vége lett a számnak. Allie a tömeggel visított Ana meg hirtelen elindult húga felé és szorosan megölelte, szinte a nyakába borult.
-Imádlak, imádlak!-mondogatta neki Taylor pedig csak jobban szorította.
-Szeretlek Ana!-mondta neki, aztán becsatlakozott az ölelésbe Matt is, és a fiúk is. Röpke öt perc után folytatták a fiúk a koncertet miközben Ana és Taylor leültek egy padra és onnan hallgatták a zenét.

-Mikör repülsz utánam?-kérdezte váratlanul Ana.
-Jövőhét pénteken. Matt addig veled marad én meg ahogy kiléptem a suliból repülök is.-Ana bólintott és nagyot nyelt.-Tudom, hogy nem leszek ott a műtétnél, de...
-Nem gond. Matt ott lesz.
-Igen! Nem leszel egyedül.
-De szertnék kérni valamit amíg itthon vagy.
-Persze, mondd!
-Semmit ne mondj a többiekről rólam. A műtétről, az állapotomról.
-Biztos? És ha Jimmy..
-Nem! Senkinek, nem akarom hogy aggódjanak vagy akármi. Ha valami olyan történik,... tudod, hogy muszáj összecsődíteni mindenkit... csak akkor szólj nekik!
-Nem fogsz meghalni!-ölelte magához Anat, aztán a srácok bejelentették, hogy tartanak egy kis szünetet és Jimmy egyből fel is bukkant.
-Naaaaa meglepődtél?-kérdezte Anat aki vigyorgott.
-Köszönöm srácok!-mondta Jimmynek és a rajta csimpaszkodó Mattnek. -Hiányozni fogtok!

Másnap reggel Matt és Ana elrepültek. Taylor tiszta ideg volt, egésznap csak a konyhába mászkált, nem is készült az érettségire. Reggel elment vizsgázni, hazament és csak sütött főzött. A fiúk szint úgy reggel vizsga aztán mentek Taylorhoz enni. Két nap telt el mire Matt felhívta Taylort.
-Szia, na mi van?
-Szia nem sok, ahogy megjöttünk körbenéztünk kicsit, aztán vásároltunk. Vettünk kendőt és ma leborotváltuk a fejét. Holnap délben viszik műteni.
-És mit mondtak? Mennyi az esély?
-Azt mondták a daganat jól körülhatárolt és nem érint semmilyen idegvégződést  szóval nem valószínű, hogy bármilyen károsodást okozhat.
-Valószínű?
-Taylor, azt mondták előfordulhat, hogy kómába kerül bizonytalan ideig. De erre minden agyműtétnél számítani kell, mivel megbolygatják a fejüket meg kell várni hogy lelohadjon a  duzzanat.
-Vigyázz rá!-szólalt meg már könyörgő hangon Taylor.
-Mindig! Leteszem vacsizunk! Szeretünk!
-Én is!-köszönt el és lerakta, de nem volt képes aludni. Csak feküdt és a plafont bámulta. Nagyon várta már hogy túl lehessen a héten és indulhasson. A fiúkkal szinte nem beszélt zombi állapotba került. A műtét óta eltelt egy nap, másfél... kettő... három....
-Már csak két nap és repülök én is szóval a kajákat egyétek majd meg. Allie a házra vigyázz!
-Ne beszélj úgy mintha már mennél. Hova pakolsz? Taylor... Taylor!
-Ne haragudj... csak mennem kéne... érzem. Túl van a műtéten és semmi! Nem tudok semmit és két kibaszott nap.
-Nincs semmi baja, biztos pihen, Matt meg nem akarja hogy aggódj.
-De nem bírom!-ordított egyet. Egy óra múlva mikor Allie ment el át ment Zacky és Brian.
-Hogy vagy?-mentek oda  a kanapén fekvő Taylorhoz.
-Szarul, szerinted?-szólt flegmán, de a fiúk nem vették magukra.
-Beszélhetnél Jimmyvel, kicsit magába zuhant.
-Nem tudok, nem tudnék mit mondani mert nem tudok semmit. És nem is tehetem.
-Miért?
-Ana nem akarja...
-Mi? Miért?
-Hogy ne sajnáljátok.
-És akkor ha te is elmész, akkor...
-Akkor nem lesz semmi, majd ha muszáj lesz megtudjátok mi van!-morogta Taylor. Zacky és Brian aggódva néztek össze, de tudták, hogy nem ellenkezhetnek. Ha Ana erre kérte Taylor nem tesz másképp. Kimentek a konyhába és elkezdtek enni.  Ott maradtak Taylorral estére, mert nem akart enni de még inni se, csak feküdt. Újabb nap telt el és már csak egy fél nap és indul a gép. A fiúk kétségbe estek Taylor már csak feküdt vizsgázott és feküdt. De ahogy eljött a péntek reggel, már felpörgött. Ahogy túl esett az utolsó vizsgán összeszedte a fiúkat is és Alliet.
-Szóval most muszáj elbúcsúznom, mert fogalmam sincs hogy beszélünk-e még, vagy találkozunk-e. Imádlak titeket komolyan. A legjobb napjaimat töltöttem el veletek és mindig emlékezni fogok rátok, még ha ti rám nem is ha valami nagy rocksztárokká váltok,... de én igen. Szeretlek titeket, vigyázzatok egymásra!-kezdett el ölelgetni mindenkit.
-Vigyázz magatokra, és azért ha kell valami vagy beszélni akarsz hívj fel!-motyogta Zacky a fülébe.
-Bármikor hívhatsz ha akarsz, ha kell kirepülök!-suttogta Brian miközben szorongatta.
-Valahogy jelezz , kérlek, hogy még él, kérlek hogy tudjam jól van!-kérlelte Jimmy és jó erősen megszorította a lányt.- Szeretem, mondd meg neki!-kérte mire Taylor bólintott.
-Tay, imádlak, hiányozni fogsz és komolyan mondom ne merj eltűnni mert megkeresem a segged és szétrugdosom, ha megpróbálod!- fenyegetőzött Allie könnyes szemekkel aztán vége. Mindenki elköszönt és már indulni kellett.

Ahogy leszállt a gép, Taylor egy taxival egyből a klinikára ment. Egy nővér útba igazította Ana terméhez, mikor odaért benézett az ajtó ablakán és látta Anat kopaszon feküdni. Aludt. Matt mellé görnyedve aludt. Nagyot sóhajtott és lassan besétált.
-Hé!.simogatta meg Matt hátát, hogy felkeltse. -Hogy vagytok?
-Én álmosan. Ő nem tudom.
-Kóma?-kérdezte félve Taylor, Matt pedig lassan bólintott.