20.rész

Sziasztok, na visszatértünk, sajnáljuk, hogy nem sikerült akkorra mikorra beígértük, de fontos problémák jöttek közbe, Reméljük megértitek! Jó olvasást, itt a folytatást.



-Taylor?-kopogott Zacky az ajtón, de válasz nem jött.-Bejöhetek? Hogy vagy?-nézett az ágyban kuporgó lányra, aki Texas egyik játékát szorongatta. Zacky leült az ágy szélére és elkezdte simogatni a lány hátát.-Akarsz beszélni?-próbálkozott a fiú, de Taylor meg se szólalt. Nyomott egy puszit a lány homlokára és kisétált az ajtón és vissza ment a többiekhez a nappaliba.
-Na ?
-Síri csönd.- sóhajtott Zacky.
-Basszus pedig már pont eljött volna a bálba, jól érezhette volna magát és most ez... Nem hiszem el, mire összekaparjuk.- bosszankodott Allie, de a többiek nem is figyeltek rá. Hirtelen dobogást hallottak és meglátták Taylort ahogy a lépcsőről leszaladva az ajtó felé rohant. Matt és Ana egyből ugrottak, majd utánuk a többiek is. Mire kiértek Taylor már az autóját indította és egy pillanatra sem nézett a többiekre.
-Taylor!- szólt Matt, de nem figyelt csak elhajtott.- Ana van ötleted?-nézett a lányra aki csak egy aggodalmas arccal jelezte, hogy sejti. Bementek megbeszélni mit tehetnek és hogy felkészüljenek a legrosszabbakra, de váratlanul megcsörrent a telefon. Kirohant hogy felvegye és egy 10 perc múlva aggodalmasan kapkodva jött vissza.
-Mi az, ki volt az?- kérdezte Matt és a többiek is érdeklődve figyeltek.
-Nick apja hívott, Taylor megpróbálta elütni Nicket, bevitték az örsre.- hadarta el gyorsan mire mindenkinek leesett az álla.
-Azt a rohadt! Ezt hogy ..?-hüledeztek mind.
-Megértem.- mondta halkan Brian, mire a többiek csak értetlen pillantásokkal adták tudtára, hogy ezen nincs mit megérteni.

-Na hogy van Taylor?
-Áh, hozzám se szólt amióta...- dörzsölgette Ana a homlokát, ahogy levánszorgott a garázsba a fiúkhoz.
-És akkor most mi lesz?- nézett aggódóan Matt, miközben előkészült a próbához, de Ana csak megvonta a vállát.
-Gondolom eljön velem Angliába.
-Miért menne?
-Nem akarnám így itt hagyni, és biztos ő sem akar itt maradni.
-De még ott az érettségi március végén.
-Az egy hónap!  Az már gyorsan elszáll!- magyarázott Ana, majd elindult kifelé a konyhába. Leült egy bögre kávéval a nappaliba és csak bámult maga elé. Matt lassan indult utána, de mielőtt még megszólalhatott volna, megjött Jimmy és Brian.
-Matt beszélhetnénk kicsit?- nézett rá kérlelően a dobos, ahogy meglátta a nappaliban ücsörgő Anat. Matt bólintott és kimentek a konyhába Brian pedig a nappaliba.
-Szóval?-kérdezte Matt Jimmy arcára viszont valami furcsa grimasz ült ki.
-Ana mindent elmondott.- sóhajtott, Matt pedig csak elkezdte kapkodni a levegőt.
-Mindent?-kérdezett vissza és ahogy Jimmy bólintott, le is ült egy székre.- Nem gondoltam, hogy bárkinek is elmondaná.
-Matt szerinted ő képes...
-Jimmy ezt ne!- szakította félbe, nehogy befejezhesse a mondanivalóját.
-És vajon meddig fog ez ...
-Nem tudom, de vissza fog jönni! De ha lehet ne beszéljünk erről inkább. Én ...- magyarázkodott Matt Jimmy pedig csak megértő bólogatással jelezte, hogy elfogadja. Bementek a nappaliba a többiekhez, akik csak csendben nézték egymás mellett ülve a tv-t.

-Taylor?
-Igen?
-Arra gondoltam elmondhatnánk a srácoknak, hogy elköltözünk.-mondta Ana ahogy lassan leült húga mellé az ágyra.
-Komolyan gondolod? Az okát is elakarod mondani?-kérdezte Taylor ahogy lassan felült az ágyban.
-Nem, akkor csak elszomorodnának, és máshogy kezelnének. Csak annyit, hogy elmegyünk. Csaphatnénk valami búcsú bulit. Ki tudja talán az utolsó bulinkat így együtt.
-Na jó ezt most hagyd abba! Te is tudod, hogy nem örökre megyünk el és nem ez lesz az utolsó buli.
-Taylor..
-Ana, nem! Tudod, hogy mindenben támogatlak és melletted állok, de a hülyeségdet nem fogom táplálni.- beszélt szigorú tekintettel majd magához húzta és megölelte testvérét. -Akkor este, hívjuk át őket és beszéljünk velük. Az jó?
-Persze.-bólintott Ana.
-Hogy állasz a tanulással?
-Hát még 2 hetem van az érettségiig? Március közepe és eddig nem nagyon tudtam tanulni. Nem vagyok lelkileg a legjobb állapotban.
-Figyelj ha szeretnél beszélhet..
-Nem, Ana, nem akarok beszélni sem Texasról sem Nickről. Jó ez így, majd estére összeszedem magam oké?-beszélt testvéréhez, de már nem nézett rá, csak a kezeit babrálta és nézte.