Never ending love 14. fejezet

Február 1-je van és a srácok majd 2 hete elmentek már a turnéra. Most kezdem csak érezni igazán, mennyivel könnyebb volt az ő segítségükkel, valahogy James is nyugodtabb volt, amikor valamelyikük átjött. Bár ahogy a lányok ideje engedte ők is átjöttek néha néha, de már csak Jimmy szülei voltak akik rendszeres látogatók voltak. Most is épp őket vártuk az ebéddel, de aztán berontott Gena, Val és Michi.
-Sziasztok!- örültem meg nekik, és megölelgettem őket.
-Szia!- köszöntek mind.
-Elköszönni jöttünk! Most lesz egy kis időnk és meglátogatjuk a fiúkat!-folytatta Val. -Holnap reggel indulunk, de csak egy hét, aztán jövünk vissza!
-Nyugi! Nem lesz baj!-mondtam nekik mosolyogva és próbáltam leplezni, mennyire bepánikoltam, hogy ők is elmennek. -Kértek kaját?-kérdeztem őket, mire egy kis húza-vona után megadták magukat és elkezdtünk ebédhez teríteni.
-És beszéltél a srácokkal mióta elmentek?-kérdezte Gena.
-Ó, igen! Minden nap ír valamelyikük smst és koncertek előtt is mindig felhívnak. -újságoltam mosolyogva. De aztán megint beugrott, hogy teljesen egyedül leszek, nem lesznek itt a barátaim, pont mikor közeleg Jimmy szülinapja. Féltem, nehogy baj legyen, nem tudtam hogy fogom bírni, hogy James, aki olyan mint Jimmy kicsinek bámul rám egész nap és közben az apja szülinapja van, és nincs itt... és sosem fogja ismerni... és egyedül maradtunk .. és...
-Jól vagy?- zökkentett ki a gondolkodásból, aggódó tekintettel Valary.
-Igen persze, csak elgondolkodtam!- töröltem le a könnyeimet aztán leültünk enni.Épphogy elkezdtük megérkeztek Jimmy szülei is, és csatlakoztak hozzánk. Ebéd után a lányok egyből elmentek, hogy még be tudjanak csomagolni, Jimmy anyukája meg felajánlotta, hogy elvinnék magukkal Jamest, hogy legyen egy kis időm magamra. Nem volt semmi tervem, de jó ötletnek tűnt, hogy kicsit egyedül legyek, szóval bele mentem. Összepakoltam fontosabb dolgokat nekik és már mentek is. Ahogy becsuktam mögöttük az ajtót hirtelen nem tudtam mit csináljak. Leültem a hátamat az ajtónak támasztva és körbenéztem. Hatalmas ez a héz és itt vagyok tök egyedül. Mióta James megszületett, először vagyok egyedül. Aztán hirtelen bevillant Jimmy. Felrohantam az emeleti fürdőbe és elő vettem a dezodort amit használt. Ráfújtam belőle a pólómra és bementem a hálószobámba.Nem tudtam mihez kezdeni magammal. Csak bámultam a plafont aztán egy hirtelen ötlettől vezérelve felkaptam a kocsikulcsom és csak vezettem. Félórával később megálltam egy tetováló szalon előtt és lassan beléptem. Csak pár lépés kellett, hogy hirtelen egy erős szorítást érezzek.
-Úristen Lily! Olyan rég láttalak!
-Szia Mike, én is!
-Hallottam, hogy van egy kisfiad!-mondta csendesen ahogy lassan elengedett.-bólogattam, de nem szóltam. -Nem akarlak faggatni, biztos nehéz ez még neked! .... De akkor miért is jöttél?
-Szeretnék egy új tetoválást!-kikerekedett szemekkel figyelt, de mosolyogva. -Nézd hoztam egy képet, és alá szeretném ezt íratni. -mondtam és átadtam neki két papírt. Az egyiken egy Jimmydeathbat volt a másikor meg "sleep tight I'm not afraid" felirat szerepelt.
-Rendben, gyere megrajzolom addig beszélgessünk!-mondta és azzal hátra húzott, hogy nyugodtan beszélhessünk. Csendben leültem vele szemben és vártam, hogy kérdezze amit akart. De ő is csak hallgatott.
-Na miről akartál beszélni?-kérdeztem, talán kicsit ridegen, mert szúrós szemekkel nézett rám.
-Hogy vagy?
-Megvagyok! Próbálkozom egyedül.
-Tudok valamiben segíteni? Tudod Jimmy jó barátom volt.
-Nem, tényleg, csak csináld meg a tetoválást.
-Jól van! És a fiúk?
-Turnéznak! Most egyedül vagyok!
-Ha gondolod én 3 óra múlva végzem.
-Köszi, nem kell, vagyis.... nem akarlak megbántani, de szeretnék most tényleg egyedül lenni.-kínos csend állt be amíg befejezte a vázlatot.
-Na jó, így megfelel?
-Tökéletes.
-Hova?-kérdezte, aztán kicsit leblokkoltam, mert erre nem gondoltam. -Mondjuk ide?-mutatott a nyakamra, és hát tetszett, így mindig láthatom a tükörben, és mások is. Hozzá is látott és alig másfél óra alatt készen is lettem.
-Tetszik?
-Igen, tökéletes lett!-megöleltem Mikeot.-Nagyon köszönöm! Mennyi lesz?
-Hagyd, ajándék!
-Nem, kifizetem!- erősködtem, de megfogta a kezem, hogy ne vehessek elő pénzt.
-Tényleg nem kell! Csak engedd meg, hogy lefotózzam.-mondta és már fényképezte is a nyakamon a tetoválást.-Feltehetem az oldalra?- bólintottam, aztán elköszöntem és beszálltam a kocsimba. De nem volt semmi tervem, hogy hova mehetnék, így egy darabig csak ültem. Így hogy nem volt velem James, nem tudtam mit tehetnék. A barátaim elmentek, a családommal összevesztem. Vettem egy kis kaját aztán haza mentem. Leültem a gépem elé, és evés közben videókat néztem a srácokról és Jimmyről. Neki sosem volt olyan pillanat, hogy ne tudná mit tegyen, vagy hogy unatkozna. Nagyon hiányzott. Megnéztem az emailemet, és rengeteg üzenetet kaptam, főleg rajongóktól, hogy Jimmy szülinapja közeledtével küldjenek rajzokat, verseket, videókat amiken dobolnak... Még az üzenetek felénél sem tartottam mikor csörgött a telefonom.
-Igen?
-Szia kicsim!
-Anyu?!
-Igen, tudod, szeretnék bocsánatot kérni a múltkori miatt. Nem kellett volna, úgy beszélnem egy halottról.
-Hogy mi?! Nem, nem erről van szó, nem hogy egy halottról nem kéne így beszélned, de a lányod szerelméről, az unokád apjáról nem! Nem azért  mert Jimmy már meghalt, hanem mert ez bunkóság, hogy nem is adtál neki, esélyt és úgy ítélted el.-köszönés nélkül lecsaptam a telefont idegességemben. Felmentem az emeletre és engedtem egy kád forró vizet. Gyújtottam pár gyertyát és beültem a kádba. Csak bámultam előre és próbáltam pihenni. Már vagy egy órája ülhettem a kádban, mikor kezdtem kicsit fázni, felpattantam de sajnos túl gyorsan és elszédültem, hatalmas fájdalmat éreztem a tarkómon aztán csak a hideg vizet éreztem magam körül. Minden elsötétült és megszűnt minden, ami miatt idegeskedtem, és minden fájdalmam.