Epilógus

Miután a lányok hazaértek a divatbemutató után Ana és Allie összefont karokkal állt Taylor elé, elállva az útját.
-Mi van veletek?-kérdezte nővérét és barátnőjét, akik csak csúnyább szemeket meresztettek rá.
-Miért csináltad ezt?-kérdezte nyugodt hangon Ana, de Taylor értetlenül meredt rá.
-Úgy tettél mintha nem emlékeznél!-kezdte Allie is valamivel élesebb hangon.
-Nem tehettem mást!
-Mi van?Taylor ennyire hülye nem lehetsz?
-Allie mire lenne jó, ha tudnák? Meg vannak nélkülem!
-Hugi láttad Mattet? Láttad menniyre ki akasztja, hogy azt hiszi nem emlékszel rá, hogy jóba lettetek?
-Ana..
-Ne! Ha direkt kínzod inkább hagyjuk, de én nem fogok falazni!-mondta elkeseredett hangon és berontott a szobájába.
-De én nem akarom őket kínozni, pont ez az! Így nem kell úgy együtt lennem Briannel, hogy Zackyt bántsam, vagy Mattre nyomást gyakorolni, mert Valaryvel jár... Mindenkinek jobb így!
-Taylor ez nem igaz! Csak neked könnyebb így!-Nézett szúrós, számonkérő szemekkel Allie de Taylor lesütött fejjel ült le a földre. Allie átlépett rajta és kilépett a bejárati ajtón.

Taylor úgy egy félóráig ült a földön és csak gondolkodott a hallottakon, majd hirtelen ős is kilépett a bejárati ajtón és elindult az éjszakába.Céltalanul bolyongott végig csak a földet bámulva. Ahogy bolyongott lassan hideg esőcseppeket érzett a hátán. Végre felemelte a fejét és körbenézett, ismerős környéken járt,de nem ment tovább.
-Taylor? Mit csinálsz itt?
-Matt? Én..Én nem tudom.-rázta meg a fejét.
-Gyere, megázol aztán megfázol nekem!-sietett oda hozzá Matt és ráborította a bőrdzsekijét és elkezdte terelni Taylort a régi jól ismert úton.Habár nem is tudta, hogy a lány felismerte, sőőőt emlékezett a helyre, ahol nem véletlenül tántorodott meg. Mikor a házhoz értek Taylor lefékezett és nem bírt tovább menni.
-Baj van?-kérdezte Matt aggódva,de Taylor sóhajtott egy  nagyot egy és tovább mentek.Matt lassan benyitott maga elé engedve Taylort aki a nappali felé vette az irányt, ahol néhány érdekes arccal találkozott.

Ahogy Michellet meglátta megfeszültek az izmai.
-Taylor? Hát te?-kérdezte aztán mosolyogva Jimmy.
-Itt állt egy utcával lejjebb.-mosolygott boldogan Matt.
-Egyedül?-csillantak fel Brian szemei és arrébb lökve a félig rajta fekvő Michellet felállt.-És hol a vőlegényed, nem kéne vigyáznia rád?-Taylor még mindig csendesen meredt az ismerős arcokra és lassan könnybe lábadt a szeme. Megfordult és kirohant a konyhába. A fiúk értetlenül egymástól választvárva néztek össze majd Brian utána ment.
-Hé minden oké? Rosszat mondtam?
-Nem Brian! Nem mondtál semmi rosszat!-nézett fel rá Taylor a konyha padlóján ülve.
-Akkor miért...-kezdte a mondandóját a gitáros, aztán elhallgatott.Kikerekedett szemekkel bámulta a lányt.-Azt mondtad? Te ... Briannek hívtál?-kérdezte mire Taylor szája kis mosolyra húzódott. -Úristen, te emlékszel!-kapott a fejéhez.
-Kérlek!
-Mit? El kell mondanunk!
-Nem! Nem lehet! Új életet kezdtem és ti is. Boldogok vagytok!
-Ki boldog?
-Te! Jimmy!
-Én? Ezt miből veszed? Végig azzal gyötörtem magam, hogy tönkre tettem az életed!
-Brian nem! Új életet adtál és sose fogom tudni eléggé megköszönni! De..
-De mi? Ennyi? Ami velünk volt, ami kialakult köztünk... ennyi? -Taylor feltápászkodott a földről és megölelte a fiút.
-Nézd! Ismerlek! A nyakad ki van szívva, Michellehez voltál bújva, kavarsz vele! Kijött az albumotok, gondolom dolgoztok újabb számokon. Nekem, Nekünk a lányokkal nincs már túl sok helyünk ebben  az életben, már itt van Valary és Michelle.
-De ők..
-Nem! Ismersz! Nem tudnék kedves lenni Valaryvel még ha Matt és Allie is baszták ezt el!
-De az senkit nem érdekel! Itt vagyunk mi! Többiek!-próbálkozott kétségbeesetten Brian,de Taylor szemében csak gyűltek a könnyek. Magához húzta a fiút és szenvedélyesen megcsókolta. Olyan hévvel amilyennel még soha senkit!
-Adj még egy kis időt!-súgta a fülébe a levegő után kapkodó gitárosnak és kisietett a konyhából.
Matt mellkasába szaladt, ahogy ki akart menni az ajtón.
-Baj van? Bántott? Megverem!
-Nem, nem ! Csak nagyon fáradt vagyok és fáj a fejem!-simogatta a halántékán a még jól látható heget amit csak néhány kósza tincs takart valamennyire.
-Haza kísérlek!-jelentette ki Matt..
-Nem, nem kell! Jobb ha sétálok! Úgyis haza találok!-sietett volna tovább Taylor de Matt fogta a karját.
-Várj!-kérlelte.
-Matt nem lehet! De tudd, hogy nem haragszom! Imádlak!-ölelte meg a fiút aki teljesen elképedt aztán kiszaladt az ajtón.
-Emlékszik?-nézett kérdőn a konyhából kilépő gitárosra aki csak lehajtott fejjel kullogott tovább.

2005 június.

-Na jó ez lesz az első nagy fellépésünk! Ne csesszük el!-mondogatta Matt barátainak a backstageben, várva a koncert kezdését.
-Basszus el se hiszem hogy itt vagyunk! Sikerült, olyan hihetetlen!-ámuldozott Zacky!
-Dehogyis! Én már régen is megmondtam, hogy rocksztár vagyok!-vigyorgott önelégülten Synyster.
-Igen, mind emlékszünk arra az estére!-dörzsölgette az arcát Zacky.
-Majdnem mind!-nézett rájuk komolyan Rev. Nemsokára bekopogtak a srácoknak, hogy mehetnek a színpadra és így is volt. Nekiindultak amíg a színpad mögött nem pillantott meg Zacky két nagyon ismerős mosolygos arcot. Otthagyva a srácokat elszaladt, a fiúk meg értetlenül utána.

-Taylor Allie!-ölelte meg őket örömében!-Olyan rég láttalak!-engedte el őket aztán aztán furán tekintgetett Taylorra.-Bocsi, bocsi, nem tudom hogy emlékszel e rám pár évvel ezelőtt.
-Zackyyyyyyy, nyugi, emlékszem! Téged nem lehet elfelejteni.-mosolygott mire a gitáros szorongatni kezdte majd ugrált vele örömében. Mire a többiek is odaértek csak boldogan vigyorogva ordibált.
-Emlékszik, emlékszik, emlékszik!-majd elengedte, hogy meg mutassa a többieknek is kiről is beszél.
-Sziasztok fiúk! Hiányoztatok!-mondta Taylor, mire Matt szintén ölelgetni kezdte!
-Jó látni hogy végre boldog vagy és minden oké!-súgta oda neki.
-Köszi, de már akkor is..
-Tudom, hogy emlékeztél.-súgta még a fülébe, majd elengedte. -Allie csini vagy! Igazi bomba nő!
-Hát igen Matt, ezt mind elvesztetted!-vigyorgott a fiúra majd megölelték egymást.
-Brian? Nem is köszönsz?-kérdezte félve Taylor, mire Brian arca zavart lett.
-Én igeeeeeeeen!-ölelte meg Jimmy.-Ana? Vele mi van? Minden oké vele?
-Nem tudom! Pár hete elköltözött és csak ritkán beszélünk.
-Hova?-kérdezte egyszerre Matt, és Jimmy.
-Angliába! Charliehoz!-válaszolt Allie, és kicsit arrébb húzta őket hogy tudjanak beszélni.Közben Brian közelebb lépett Taylorhoz de nem nézett rá, csak az arca mellé tette a sajátját és úgy súgta a fülébe.
-Elég időt adtam?
-Azt hiszem.-húzta mosolyra a száját a lány.
-Akkor a koncert után!-suttogott még mindig a lány fülébe.
-És mi van Michellel? Azt rebesgetik együtt vagytok.
-Rád régebb óta várok!-mosolyodott már el ő is és adott egy puszit a lány arcára. -És különben is ennyivel ha mondhatjuk úgy tartozol!-mondta és hátra lépett annyira hogy egymás szemébe nézhessenek.
-Miért is?
-Mert ott hagytál mikor végre visszakaptalak. Kárpótolnod kell!
-Aham! Értem. És ha nem tehetem?-kérdezte mire fel is emelte a kezét ahol villant egy gyűrű a gyűrűs ujján.
-Egy éjszaka nem számít ha úgy nézzük hogy 5 éve várunk rá.-duruzsolta halkan Syn és mindketten elvigyorodtak.

-És Valaryvel minden rendben?
-Igen, de remélem...
-Nem nem haragszom rá, csak...
-Csak haragszol.
-Nem! Boldog vagyok! És csinos!-nevette el magát. Modell lettem én is és divattervező, mindig ezt akartam.
-És van valaki aki...
-Matt! Számít ez? Már évek óta együtt vagytok.
-De jó lenne tudni, hogy jobb vagyok mint ő.-mondta mire Allie nevetni kezdett.
-Hülye vagy! Én meg mennyasszony te meg boldog szóval menj!-ölelte meg a fiút aztán már mentek is a srácok életük első igazán nagy koncertjére. Lemezbemutató turnésorozatuk első állomásán.

43.rész

Úúúúúúúúúúúúúúúristen gyerekek 10000 megtekintés! Leszédültem az ágyamról ahogy megláttam, hát nagyon köszönjük, tényleg!! Remélem évvégére 20000 fölött leszünk :D

Viszont a nagy öröm mellett rosszabb hír is van, itt az új rész a The beginninghez, de ez egyben az utolsó is! Nem akartunk előre szólni, hogy ne keseredjetek el, .... de cserébe jön majd egy új fic, amin gőzerővel dolgozunk, illetve a Faithez is érkeznek lassan az új részek :) Jó olvasást!!

A kórházban mire Allieék beértek már csak Ana és Brian maradt. Kint ültek a váróban, feldagadt vörös szemekkel, előre görnyedve, síri csöndben. Lassan sétáltak oda hozzájuk és mielőtt megszólaltak volna csendben leültek. Pár perces csend lett urrá, mire Ana felsóhajtott és remegő hangon belekezdett.
-Annyit mondtak, hogy nagyon erősen megütötte a fejét, fel is szakadt, illetve még a koponyája is helyenként megrepedt, ami duzzanatot okozhat. Nem kizárható, az hogy csak egy agyrázkódással megússza, de az is lehet, hogy kómába esett vagy hogy komolyabb sérüléseket is szenvedett.
-Milyen komolyabb sérülés?-kérdezte félve, egész halkan Allie.
-Amnézia, agyvérzés...-szólalt meg rekedtes hangon Brian, majd felállt és kisétált. Allie pár perc után, hogy senki nem indult a gitáros után, kiment, hogy megnézze mi van vele.
-Brian?-látta meg az épület előtt a járdapatkán ülve.-Nem kérdezem, hogy minden rendben van-e mert tudom, hogy nem, de akarsz beszélni róla?
-Az egész az én hibám! Ha nem vagyok olyan hülye, hogy a tetőre mászok.
-Ne okold magad, mind piásak voltunk és idióták.
-De nem, miattam esett le, mert ráléptem a kezére, nem vettem észre hogy felkapaszkodott.
-De hát kimondtad, nem vetted észre, nem a te hibád.
-De Allie, felfogtad hogy lehet, nem is emlékszik majd semmire? Hogy azt se tudja milyen saját maga, hogy milyen életet élt, hogy mi kik vagyunk? Hogy ÉN ki vagyok?
-Rendbe fog jönni! A Sandersek szívósak!-ölelte meg Allie a kétségbeesett gitárost, de még kint maradtak és próbált lelket önteni belé.

-Maguk Taylor Sanders hozzátartozói?-lépett a társaság elé egy nővér. Egyhangú igen válasz jött.-Ki a legközelebbi hozzátartozó?-Matt és Ana egyszerre pattant fel, a nővér elmosolyodott.
-Ana Sanders, a nővére vagyok, ő a bátyjánk Matt Sanders.
-Jöjjenek velem kérem!
-Természetesen, de hova megyünk?
-A doktor úr beszélni szeretne önökkel Taylor állapotáról.-miközben mentek Ana és Matt megfogták egymás kezét és úgy sétáltak be az orvoshoz.
-Üdvözlöm önöket!-köszöntötte őket az orvos Taylor ágya mellett.-Amit eddig megtudtunk, hogy nagy valószínűséggel egy két dologra nem fog emlékezni, ha képes lesz magától felkelni. Annak érdekében, hogy ne kapjon sokkot, ha az emlékezet kiesés tényleg fenn áll mesterséges kómában tartjuk amíg a koponyacsonti repedések, a halántéknál és homlok csonton helyre jönnek.Erre szükség van, illetve azt tudnám javasolni, hogy ha felébresztjük, egy csendesebb nyugodtabb helyre vonuljanak fel. Ne abba a környezetbe, ahol mindennapjaikat élik, ugyanis úgy nehezebb feldolgozi a betegnek, hogy mennyi mindenre nem emlékezhet, és sürgetni akarják a folyamatot,ami megjegyzem hetekig, hónapokig akár évekig eltarthat.
-Azt mondja költözzünk el?-kérdezte Ana sokkolva.
-Azt javaslom, nem kell elhagyni az országot, csak csendesebb helyre húzodjanak félre, amíg a gyógyulás folyamata tart.

1 hónap múlva

-Na eljött a nagy nap!-szorította meg Ana Allie és Matt kezeit.
-Jaj csak rám emlékezzen!-imádkozott Allie izgatottan.Lassan elindultak a kórterem felé, ahol a doktor úr várta őket. Brian, Zacky, Jimmy idegesen várakoztak a váróban fel alá járkálva. Charlie még a baleset estéjén haza repült, vagy legalábbis el. Próbálták elérni de csak egy képet hagyott és egy üzenetet, hogy neki ez sok volt és el kellett mennie. Senki nem tudta kinek, vagy mire vonatkozik.
-Jó napot!-köszöntek ahogy beléptek Taylor szobájába. Az orvos már az infúzióba fecskendezte a szert, amelytől várták a csodát, hogy Taylor felébred. Úgy egy félórába telt, mire elkezdte nyitogatni a szemeit. Először Alliet és Anat látta, a másik oldalán Matt állt. Eltelt pár perc mire úgy gondolták teljesen magánál van, és érdeklődve nézett körbe, hogy hol van.
-Ana mi történt?-kérdezte rekedten, mire az orvos pá korty vízzel meg is itatta.
-Volt egy kis baleseted, de most már jól vagy!
-Allie? Alig ismerlek meg, rózsaszínes a hajad.-furcsálta a lány frizuráját, aztán Matt re nézett aki mosolyogva várta, hogy mi lesz.
-Te hogy hogy itt? Mit csináltál már megint? Még itt is segítség kell?-kérdezte szinte letámadva Mattet, aki a meglepettségtől megszólalni se tudott. Ana intett neki, hogy menjen ki, aztán ki ment ő is utána.
-Ana nem emlékszik arra, hogy kibékültünk.
-Nyugi emlékezni fog, lehet a srácokra emlékszik.-bíztatta de aztán vissza is sietett a húgához, akit közben Allie kérdezett, hogy mikre emlékszik?
-Emlékszem, hogy Nick-kel szakítottam. Más a szokásos. De mikor mehetek haza? Texas már biztos hiányol, mióta vagyok itt?-rohamozta meg a körülötte állókat, akik csak csendesen összenéztek.

1 évvel később

2001 nyár

-Allie mehetek már?
-Még nincs készen a sminked. De mennem kell, már kezdődik a bemutató.

-Mehetsz te top modell!-engedte el Allie és Taylor már el is robogott. De nem maradt egy perc nyugta sem, mert felbukkant Ana Mattel Briannel és Zackyvel.
-Szia!-köszöntek Allienek, aki mindenkit végig ölelgetett, aztán hátulról figyelték Taylort a kifutón.
-Azt mondtétok emlékszik, akkor miért modellkedik, hol a vagány Taylor?-értetlenkedett Brian.
-Nem emlékszik még mindenre, de valamelyik nap mikor vásároltunk meglátta a boltban a Sounding the Seventh Trumpetet és mondta, hogy mintha már hallotta volna ezt a nevet,hogy "Avenged Sevenfold" aztán, hogy belehallgatot felismerte a hangod.-magyarázott Mattnek Ana.
-De akkor mi miért vagyunk itt? Ránk még mindig nem emlékszik?-kérdezte Zacky.
-Nem tudom, néha beszélt álmokról ,mikor elvileg nálatok voltak.-nézett Allie Zackyre, aki elmosolyodott, ahogy eszébe jutott az éjszaka mikor szétázva hozzájuk menekültek.Taylor hirtelen felbukkant és ahogy meglátta a fiúkat kérdőn nézett a lányokra. Méregette a fiúkat és szúrós szemmel nézett körbe a kis társaságon.
-Miért vannak itt és kik ők?-kérdezte félig suttogva barátnőjét, de a fiúk is hallották. Matt arca riadt lett.-Nem rád értettem! -intette le, de még mindig mogorva volt vele. -Jut eszembe!-csapott a homlokára, mire mindenki szeme felcsillant. -Láttam az albumodat, egész jó lett.
-A mi albumunk is.-nézett rá Brian,mire Taylor kicsit hunyorogva nézett rá vissza.
-De érdekes, mintha már találkoztunk volna. Veled álmodtam, egy orbitális barom voltál.-nevette el magát de a kezét nyújtotta.-Taylor Sanders.
-Synyster Gates!
-Mi? Biztos nem foglak így hívni, ez.. ez béna!-kezdett nevetni, akárcsak Brian. Mintha emlékezne, hogy mit ígért neki, hogy semmiképp nem hívja majd a művész nevén. Taylor aztán a mobiljához kapott.
-Bocsi mennem kell, vár a vőlegényem!--mondta és el is szaladt.
-Hogy mi van?-akadtak ki a srácok.
-Nyugi, nem akartuk mondani, hogy elgyertek...
.De hát, akkor ez az... fölöslegesen tartom távol magamtól...úgyse akarna velem lenni.-háborgott Brian.
-Brian nem érted. Nem sürgethetjük ami nem megy...-magyarázott Allie, de a gitárosok intve elindultak ki felé.
-Matt...
-Nem baj, majd még próbálkozom, előbb utóbb emlékezni fog.-mondta szomorúan és megölelte a lányokat.-Megyek mert Mich és Valary már várnak... de azért valamikor ha van kedvetek át ugorhatnátok, még nem is ünnepeltünk, hogy megjelent az első albumunk.
-Majd beszélnünk!-integettek a lányok és nézték ahogy kisétál, fejét lógatva.
-Nehéz el hinni, hogy elkezdett beindulni a karrierjük.-sóhajtott Allie.
-Ugyan ez még semmi, még többre is viszik majd. Csak azt sajnálom, hogy nélkülünk, Nem segíthetünk nekik és nem lehetünk melletük.Már nagyon eltávolodtunk.-szomorodtak el a lányok is, de bele kellett törődniük. A srácok karrierje beindulni látszik de már Valary és Michelle segítésével.

Na hivatalosan ez lenne az utolsó rész, de egy epilóguson még dolgozunk, aztán egy új fejezettel egy fiction veszi kezdetét :)

42.rész

-Tudod egyáltalán hogy mehetsz fel oda?
-Jimmy...az én házam,... természetes, hogy...-magyarázott Taylor aztán elhallgatott.-Nem, nem tudom, hogy ment fel...-Jimmy nevetni kezdett,Taylor viszont csak durcásan meredt maga elé.
-Ana sem tudja?
-Nem tudom!-ült le a földre durcásan Taylor.
-Jó akkor megkeresem!-indult el Jimmy otthagyva Taylort aki aztán hirtelen felpattant és elkezdett felmászni az ereszcsatornán.Már majdnem a tetőn volt, éppen felkapaszkodott Mikor Brian véletlen rálépett a kezére. Taylor fájdalmasan felordított és ahogy Brian hátrébb lépett és elengedte a tetőt.

-Hát te mit csinálsz itt?-lépett be Jimmy Ana szobájába, ahol a lány az ágya mellett ült a földön és egy albumot nézett.
-Csak próbálok erőt gyűjteni.-sóhajtott de nem nézett fel Jimmyre, aki már be is csukta a szoba ajtót és leült a lány mellé.
-Mi ez?-kérdezte az albumra rakva a kezét, hogy maga felé fordíthassa.
-Az életünk régen! Mindig buliztunk, hülyültünk. Mikor kicsik voltunk Mattel mindig bandáztunk Taylor pedig mindig hisztizett, hogy kimarad mindenből. Féltékeny volt nagyon.-mosolyodott el a lány és mutogatta a képeket.-A rák megváltoztatott mindent.
-De már nincs, újra élheted a régi életedet. Nincs már semmi baj.-simogatni kezdte a lány tarkóját, majd végig húzta a kezét a lány hátán.
-Sajnos nem!-jelentette ki és félre rakta az albumot.-Minden megváltozott... majdnem meghaltam, majdnem elvesztettem az életemet, pedig előtt ez sosem érdekelt. Ez teljesen megváltoztatott. Nem tudok tovább így élni, örülök hogy egyáltalán még élek, nem pocsékolhatom el.
-Miről beszélsz?-ijedt meg kicsit Jimmy, sejtette, hogy mi fog most következni.
-Nem maradok itt! Taylort nem fogom magammal kényszeríteni, de nem maradok. Befejezem a sulit, kezdek magammal valamit és végre vigyázok magamra. Kaptam egy új lehetőséget és nem akarom a bulikra és piára pocsékolni.
-De mi is kaptunk egy új esélyt.
-Nem Jimmy! Bárkit találsz akivel boldog lehetsz, de az az élet ami rád vár már nem nekem való. Hidd el, hogy össze fog nektek ez jönni. Híresek lesztek, igazi rocksztárok, számtalan kis rajongó csajjal, de hogy veletek ezt végig csináljam nem menne. Sajnálom!-mondta Ana halkan, szinte már suttogva és felállt. Elindult az ajtó felé mikor Allie tépte fel az ajtót sírva.

 -Mit keresek itt?-nézett körbe Charlie a szobában.
-Behoztalak, hogy tudj aludni!-szólalt meg Zacky a földről.
-És te miért vagy a földön, Hugo?-Zacky keserűen nevetett fel.
-Zacky! ZACKY!-hangsúlyozta.-Amúgy meg nem akartam melléd feküdni, hogy kiütötted magad, még azt hiszik, vagy hiszed, hogy megerőszakoltalak.
-Jaj, mert olyan lánynak nézek ki, aki még életében nem volt pasival igaz?
-Hááát, ki tudja mit takar ez a vad külső.-sóhajtott még mindig a földről Zacky.
-Vad?-gondolkodott el Charlie és Zacky felé lemászott az ágyról.-Mi van ha legalább olyan vad a belsőm mint amilyennek tűnök?-kérdezte mire Zacky szája széle egy kis mosolyra rándult.
-Hát akkor az valakinek nagyon nagy mázli.-mondta még mindig mosolyogva de már felkönyökölt.
-Valakinek? Vagy inkább neked?
-Erre most válaszolnom kéne?
-Nem feltétlenül kell válaszolnod. Ha akarod meg se kell szólalnod.-mondta Charlie és lassan levette a felsőjét. Zacky felsóhajtott de nem merte Charlie szájáról le venni a tekintetét. Szinte szuggerálta lány száját.
-Zacky! Úristen! Zackyy!-nyitott be zokogva Allie és így beszűrődtek kívűlről a sziréna hangok és a rémült emberek zaja. A zene már nem szólt.
-Allie?-pattant fel a földről ott hagyva Charliet és Alliehez sietett.
-Taylor... Taylor leesett és...
-Mi van vele? Allie?-kérdezte a lányt már két karjánál fogta, hogy maga felé tudja fordítani.-MONDD MÁR!-üvöltött ijedtében rá Alliere.-HONNAN ESETT LE?
-A tetőről!-bökte ki Allie és szinte egy sikítás szabadult fel a szavakkal együtt a torkából. Zacky magához ölelte aztán erősen szorítva végig Allie kezét lerohantak.
Charlie lesokkolt. Felült az ágyra és csak bámulta az ajtót ahol az előbb kirohantak. Pontosan hallotta, amit Allie mondott, de nem bírta felfogni, nem bírt megmozdulni.

Leérve Zacky látta Taylor véres arcát és a hatalmas véres rongyot a fején amit egy mentős szorított oda, miközben kettő másik kifelé tolta a kertből egy hordágyon. Körbenézve látta Anat aki Briant ölelve zokogott a kertkapuban és együtt szálltak be a mentőbe, amit Taylort is berakták.
-Matt! Matt mi van? Mit mondtak?
-Annyit, hogy szerencsénk, hogy itt volt az asztal és nem a betonra esett. De még így is....-elhallgatott és lehajtotta a fejét. Zacky kétségbeesetten sóhajtott fel. Mindketten lehajtott fejjel álltak és bámulták a cipőjüket mikor Allie Jimmyt kezénél fogv odahúzta a két fiúhoz. Matt és Zacky lassan emelte fel a tekintetét. Allie látta a könnyes szemüket, de ő már nem sírt. Magába folytotta, hogy a srácokat helyre tudja hozni amennyire csak lehet. Odalépett a három sráchoz és szorosan átkarolta őket. A fiúk egymásba karoltak és ott álltak négyen összeölelkezve, miközben hallották, hogy a mentő szirénázva elhajt és az emberek sokkos sírí csöndben távoznak.

41.rész

Zacky karjaiban Taylorral kifelé tartott a konyhából de a nappaliban Jimmy kis híjján leégette Zacky haját, aki ijedtségében elengedte Taylort.
-Te barom állat!-meredt Zacky még mindig kikerekedett szemekkel, amin a többiek csak röhögtek. -Add ide azt a dezodort!-nyújtotta a kezét, de Jimmy újra meggyújtotta az öngyújtót és fenyegetően nézett Zackyre. Aztán ordítva elindult a már égő dezodorral a másik irányba, Zacky meg csak fejét dörzsölve nézte.
-Zacky?-nyöszörgött Taylor a padlón, mikor felébredt.
-Ú, Taylor, jól vagy?
-Nem! Fáj a seggem!- nevette el magát.
-O, hát.... elestél!-dörzsölgette a tarkóját a fiú, Taylor viszont nem értette miről van szó. -Gyere segítek!-húzta fel a földről a lányt.
-Van még?-kérdezte Taylor sunyin mosolyogva.
-Micsoda?-kérdezte Zacky de ahogy leesett neki miről van szó, elnevette magát. -Nincs!
-Jaj ne már! Ha kell megkeresem!-tördelte az ujjait a lány, de Zacky már meg is adta magát és elővett még egy cigit. Taylor egyből meggyújtotta, aztán felbukkant Allie.
-Sziaaaaaaaaaasztok! Nem láttatok erre felé egy jó pasit?-kérdezte, közben végig Mattel a nyomában aki nem volt hajlandó tágítani mellőle, nehogy hülyeséget csináljon.
-Ott áll mögötted!-biccentett fejével Zacky, de Allie tudomást sem vett róla. Taylor el kapta a csuklóját és elindult vele a fürdőbe! Miután becsukta maguk mögött az ajtót, felült egy szekrényre és beleszívott a cigibe.
-Na mesélj mi volt?

Allie elkezdte sminkelni magát és közben ahogy tudta szídta Mattet, amin Taylor csak egyre jobban nevetett, ahogy szívta a füves cigit.

-Héééé srácok! Nagyon nagyo nagy...-jelent meg Charlie is Matt és Zacky mellett.- Elfelejtettem, hogy mit akartam!-mosolyodott el, ami szép lassan nevetéssé fokozódott.
-Hé, jól vagy? Mivel ütötted ennyire ki magad?-kérdezte Zacky miközben átkarolta a lányt és a kanapéhoz kísérte.

-Én,... mi van? Nem tudom...
Leültek a kanapéra, Charlie hátát Zacky oldalának döntötte és felhúzta a lábait úgy kezdtek beszélgetni, tulajdonképpen a semmiről.
-De vajon miért Zacky a neved? Mármint tudod, mi van ha valójában Mark lettél volna? Vagy Hugo.
-Mi vaaaaaan? Szerinted Hugo fejem van?
-Nem... nem tudom... éppen ezt magyarázom, hogy mi van ha tök más az igazi neved.
-De Zacky a nevem.
-De honnan tudod?
-Mert így hívnak!
-És ha én hugonak hívlak?
-Miért neked mi az igazi neved?
-Nem tudom, basszus!-gondolkodott el a lány hirtelen, de így elhallgatott Zacky meg hátra döntötte a fejét nevetve.

 Pár perc múlva visszatért Allie, de Taylor már sehol sem volt. Allie újra bevetette magát a tömegbe és elkezdett pörögni. Ugrált, táncolt, ordított. Aztán Matt megragadta a kezét és magához húzta. Allie minden erejével próbálta ellökni de nem tudta. Matt szorosan fogta de csak anniyra, hogy az ne fájjon a lánynak.
-Allie! Hallgass meg!-súgta a fülébe, hogy az ajka a füléhez ért. -Nem történt akkor semmi, eszembe sem jutott.
-Engedj el!
-Csak ha beszélsz velem!-Allie megadta magát és unottan bólintott. Átmentek a konyhába. Allie felült az asztalra Matt meg megállt az ajtóban. Volt köztük úgy 3 méter és olyan nyomasztó csend, hogy szinte egymásra sem néztek.
-Allie, aznap reggel mikor felkeltem, nagyon megijedtem. Azt hittem csak haza mentél, és aztán majd visszajössz.
-Egyszer sem hívtál!
-Felvetted volna?
-Nem!-szűrte a lány, mire mindketten elmosolyodtak és végre egymásra néztek. Matt lassan lépdelt közelebb, de aztán úgy egy méterre megállt, de már szembe fordult.
-Szeretsz még?-kérdezte Allie és felnézett Mattre, aki halványan elmosolyodott. Kezével kisimított egy tincset Allie arcából, aki aztán meg fogta Matt kezét és az arcához nyomta. Matt közelebb lépett és másik kezét Allie tarkójára rakta és lassan, finomam közelebb húzta magához. Félve csókolta meg a lányt, aki kezeit Matt nyaka köré fonta. Pár pillanat múlva szétrobbantak és zavartan néztek egymásra.
-Ezt nem ...Neked most barátnőd van! Én pedig nem vagyok olyan lány, aki ezt szét túrná!-ugrott le az asztalról Allie és elindult kifelé.
-All, én ha szeretnéd, szakítok vele!
-Matt, szeretlek!-mondta Allie mire Matt arcán széles mosoly jelent meg.-De nem szeretném, hogy szakíts vele, miattam!-mondta és kilépett az ajtón.

-Brian! Briaaaaan! Gyere le!-ordibált Taylor a kertben a tetőn léggitározó Briannek.
-Én Synyster Gates vagyok és egy kibaszott rocksztár leszek!-ordibálta.
-Gyere elkaplak!-tárta szét kezeit Jimmy a gitárosnak de ő észre sem vette.
-Na jó én felmászok!-indult el Taylor és Jimmy felé nézett. -Jimmy jól vagy? Zsugorodik a fejed! Úristen!-a dobos röhögni kezdett és támogatta a lányt, hogy feltudjon menni a tetőre.

2. fejezet

-Haveeeer! Kelj már fel! -éreztem ahogy valaki rugdossa a lábam. Az oldalamra feküdtem és felnéztem, úgy tűnik a földről, mert nagyon messzinek tűnt Brian. -Csúnyán elintézted magad!
-Mi?-ültem fel, és ahogy körbe néztem feltűnt hogy otthon vagyok, de éppenséggel a konyha kellős közepén. Körbenéztem, itt-ott hányás, széttröt poharak és pár tányér és a csörgő mobilom.
-Mire visszamentem eltűntél! Kérdeztem Larryt azt mondta leléptél két csajjal!
-Tényleg? Milyen jó, hogy nem is emléxem, keltem fel lassan a földről és a mosogató csapja alá dugtam a fejem. -Leana?
-NIncs itt! Gondolom valamelyik barátnőjénél sír még mindig!
-Áh, annyira nem sajnál! Vagyis talán csak a pénzemet!-fintorodtam el, majd belépett egy lány a konyhába.
-Hol vagyok?-dörzsölgette a fejét és értetlenül nézett ránk.
-Nem tudom! Hátad mögött az ajtó!-küldte el Syn mogorván, de nem érdekelt. Per pillanat a legnagyobb gondom a fejemet széthasító fájdalom és a mellkasomban az a fura szorító érzés.
-Jól vagy? Jimmy?
-Hm?
-Már egy 10 perce beszélek de  te csak bambulsz! Haver komolyan le kéne állnod a drogokkal!-mondta komoly tekintettel, de szinte fel se fogtam mit mondd!
-Húzz fürdeni! Lehánytad magad!-fintorgott és elzavart. A zuhany alatt a fejem a falnak támasztva hagytam, hogy végi folyjon a víz a hátamon. Lassan kezdtem magamhoz térni. Ahogy kiléptem a fürdőből és felöltöztem visszamentem Brianhez aki addigra feltakarított.
-Mindjárt jobb!
-Kösz!-megöleltem. -Ha te nem lennél...
-Nehogy belém ess, nem leszek házi asszony!- nevette el magát.
-Pedig jól állna egy cseléd jelmez!- kacsintottam rá és leültünk a kanapéra.
-Hallod azt mondom szabadulj meg Leanatól, tönkre tesz ez, hogy mindig ez van miután összekaptok. Ha így folytatod, nem marad belőled semmi és még az albummal se készülünk el.
-Áh, nem ér annyit, már rájöttem. -Bambultam magam elé aztán eszembe jutott. Kimentem a mobilomért a konyhába és írtam egy sms-t.

Van 2 órád, hogy elvidd a cuccaidat, nem leszek itthon! A zárat már cserélik, ne akarj megvárni, nem megyek amíg tudom hogy ott vagy!

Briannel el is indultunk a stúdióba, megbeszéltük, hogy elkezdjük felvázolni milyen album is legyen a következő.Volt már pár vázlatom dalokról és most végre úgy éreztem, nagyot alkothatok, nincs Leana nincs aki visszafogjon. Csak a zenének élhetek!Szinte csak a turnék és koncertek alatt éreztem ezt a boldogságot.
-Hé jó hogy megérkeztetek! Mi van veled? Este Leana végig csörgette a telefont, hátha nálunk vagy!
-Ugyan ez ment nálunk is!- néztek Matt és Zacky kérdő pillantásokkal rám..
-Már megint?-húzta el a száját Zacky és vállon veregetett.
-Nyugi! Ez volt az utolsó!-bíztatóan mosolygott rájuk Brian. Fel se tűnt, hogy közeb fogtam magam és elkezdtem dobolni. Nem hallottam a srácokat, csak doboltam, ahogy és ami eszembe jutott. Nem tudom mennyi idő telhetett így el, de jó érzés volt. Egyszercsak eltört a dobverőm így abba kellett hagynom. Vissza mentem a srácokhoz, akik nagyban ötletelgettek.
-Hé nekem van pár vázlatom! Ha segítetek kicsit atom jó számok lesznek. -vigyorodtam rájuk.
-Persze, lássunk neki!-lelkesedett be Matt és Brian. Nem is csoda, általában a dalokat mi 3-an írtuk, Zacky és Johnny már csak a készen megírt dalok zenésítésénél alakítgatott a terveken. Átnéztük a dalszövegeket és el is telt a nap.

A srácok elmentek, én még maradtam. Leültem a zongora elé és elkezdtem játszani, hirtelen egy új dal kezdett össze állni a fejemben.

Not that I could
Or that I would
Let it burn
Under my skin,
Let it burn.

40.rész

Ahogy leültek a fűbe csönd lett. Matten látszott, hogy zavarban van, ideges, és várja  a fejmosást a húgától, de Taylor csak bámulta.
-Na, mondhatod! Felkészültem!- sóhajtott egyet a fiú és a füvet tépkedte két lába között idegességében.
-Nem! Mondd el mi történt! Mondd el, hogy miért így döntöttél!-nézte még mindig meredten a fiút.
-Mi?-csodolkázott el Matt.- Azt hittem....- kezdte, de elhallgatott. A lányra nézett és sóhajtott egy nagyot. -Őszintén nem tudom, hogy mi történt! Miután haza jöttünk tőletek Valary és Michelle mondták, hogy az apjuk segítenem adna pénzt, hogy felvehessük az albumot.-Mondta félve és várta, hogy a lány már ordítani fog vele, de nem tette. Taylor csendben maradt és türelmesen várta, hogy Matt folytassa. -Mindennap Valaryéknál voltunk, hogy bizonyítsunk az apjának, hogy megéri, meg aztán együtt lógni is jó volt.- nagyot sóhajtott és megdörzsölte a szemét, majd újra belekezdett. -Egy idő után, mikor Allie sokáig dolgozott Val átjött, hogy megkérdezze minden okés-e mert akkor már nagyon sokat veszekdetünk. Allie azt mondta nem figyelek rá, nem foglalkozom vele, megváltoztam. Beszélgettünk Valaryvel, aztán felajánlottam, hogy ha van kedve maradjon. -Taylor arca komor lett és az állánál látszott hogy ideges is. Matt félve ráemelte a tekintetét, de a lány még mindig nem szólt, csak nézte és várta a folytatást.-Késő volt és mielőtt arra gondolnál, nem történ semmi, elmentem lefeküdni Val meg zuhanyozni.-Taylor fellélegzett és megkönnyebbülten nézett a fiúra. -Arra ébredtem még este, hogy Allie és Val ordibálnak, aztán Allie berontott a szobánkba, de nagyon ideges volt, nem volt hajlandó beszélgetni, összepakolta minden cuccát, és annyit mondott, hogy végzett velem!- sóhajtott nagyot Matt és arcát tenyereibe temetve hanyatt dőlt a földön. -Kérlek szólalj meg!-nyöszörögte még mindig az arcát takarva.
-Mit gondolsz miért ment el?-kérdezte Taylor de Matt még mindig arcát takarva rázta a fejét. -Annyira idióta vagy! Azt hitte megcsaltad Valaryvel és hogy arra jöttünk haza, hogy itt voltak a házban ezt jól alá is támasztottad a szemében! Gondolom most vele jársz, hagytad magad! Csak annyit tudok neked mondani, hogy ezt elrontottad, egy olyan lányt hagytál elmenni, aki mindennél jobban szeretett és bármit megtett, azért hogy téged boldognak lásson!
-De én nem csaltam meg!
-Matt nem számít, mert haza jöttünk és te Valaryvel vagy! Akármit is tettél, azt támasztottad alá amit gondolt, hgy őt nem szereted és azért ne foglalkozol vele mert Valary érdekel!-sújkolta a szavakat Taylor majd válasz nélkül felállt és ott hagyta.

Mire a házba beért különös látvány fogadta. Allie egy halom pasival táncolt, Ana és Jimmy a kanapén összebújva ültek és csendben beszélgetve, mosolyogva beszélgettek. Boldogság öntötte el, hogy testvére végre boldog és egészséges. Charlie is kezdett elvegyülni. De akit ő most igazán keresett nem, találta.
-Hé Allie gyere!-húzta ki a fiú koszorúból Zacky a lányt.
-Jaj Zacky anniyra hiányoztatok! Rossz volt itt hagyni titeket!-ölelte meg a gitárost aki így a nyakában csimpaszkodó Allievel haladt a konyhába.
-Te is hiányoztál nekünk! Matt nagyon kikészült, Valary és Michelle meg betelepült.
-Nem baj! Engem már nem érdekel Matt, a két liba meg főleg nem!-magyarázta Allie, elengedve Zackyt aki a konyhapultot megkerülve piát kezdett kevergetni. Majd kiordított a társaságnak, hogy kész a buli szörnyetege. Adott egy poharat Allie kezébe majd kimentek a ház elé rágyújtani. Allie vissza rohant a házba mondván valamit elfelejtett így Zacky egyedül maradt. Alig 10 perc múlva Jimmy is csatlakozott hozzá

 -Mi van haver?-kérdezte a dobost akinek egész este fülig ért a szája.
-Hallod anniyra... én el se...bassza meg!-próbált beszélni de nem ment annyira fel volt dobva. Ugrálni kezdett és ordibálni. Majd Zacky nyakába ugrott, meglöttyintve a gitáros piáját, ami rá is ömlött.
-Fúúúúj!- fintorodott el, de vigyorogva kiröhögte magát és újra megölelte barátját, bár már kicsit próbálta bele törölni a ragacsos pia maradványait magáról.
-Ne buzulj már!-lökte el röhögve Zacky mire Jimmy fejét lefelé döntve pillantgatni rá, és csábosan egy modell járását utánozva közeledni a fiú felé.
-Jimmy, te köcsög!-jelent meg ekkor Taylor vigyorogva, majd kikapta Zacky kezéből a cigit és beleszívott. -Briant nem láttátok véletlenül? Már mindenhol kerestem, nappali, konyha, kert, itt de semmi....
-Emelet?-kérdezte Zacky mire Taylor vissza is adta a cigijét és berontott a házba. Most már a srácok is mentek utána és bent nem várt jelenet várta őket. Alli kivetkőzve magából ugrált a nappali közepén, minden fiúval enyelegve. Eléggé különös szerkóban...

-Ó basszus,ha ezt Matt meglátja!- tátotta el a száját Jimmy és Zacky.
-Mit látok meg?-lépett mögéjük Matt és ahogy előre nézett és meglátta volt barátnőjét vörös lett a feje! -A jó kur...-kezdte de mielőtt befejezte volna már át is lökdöste magát a srácok koszorúján és felkapta a vállára a visítozó Alliet.
-Azonnal tegyél le!-verte a fiú hátát aki egyenesen a fürdőbe vitte be a lányt, és miután magukra csukta az ajtót letette.-Engedj ki!
-Így biztosan nem! Hogy nézel ki?
-Úgy ahogy jól érzem magam! Téged ne érdekeljen, már nem vagyok barátnőd!
-Miért nem?-kérdezte Matt szeliden mire Allie meglepődött és elkerekedett szemekkel bámult a fiúra.
-Oh, most már kellenék mi? Jó lenne foglalkozni velem, hogy minden barátod engem akar? Jó lenne tudni, hogy csak a tiéd vagyok igaz?-lépett közelebb a fiúhoz, aki nem bírt a lány szemébe nézni.- Jól figyelj, mert ezt-végig mutatott magán- soha többet nem kapod meg! Legyél boldog Valaryvel és engem hagyj békén!-lökte félre Allie az ajtóból és kiment újra a többiekhez.

-Brian, te jó ég! Gyere le onnan!-kérlelte Taylor a tetőn járkáló gitárost. -Srácok szedje már le valaki, mindjárt leesik!-sopánkodott Taylor, de a többiek csak nevettek a történteken. Brian fel alá járkálva hol ordítva hol halkan éeneklt és amíg volt piája locsolta a többiekre. Taylor feladta bement a házba.
-Itt mindenkinek elment az esze?-kérdezte a konyha padlón ülő Zackyt, aki csak vigyorgott. -Zacky?
-Szépek a madaraid!- nevetett a fiú.
-Na jó, te betéptél, és mindezt nélkülem!-ült le a fiú mellé, aki vigyorogva elő vett még egy cigit.- Na jó ma este te vagy az egyetlen barátom.-puszilta arcon a fiút, és már meg is gyújtotta a cigit. Már egy órája ott ülhettek a padlón, hol elfeküdve, hol riadtan kuporogva, attól függően a konyhába érkezőket mikor minek látták.  Lassan tisztulni kezdtek a pillanatok és Zacky arra eszmélt hogy már csomó pia tócsa illetve minden féle kaja kellős közepén ülnek, vagyis csak ő mert Taylor eldőlt és elaludt. Felállt és felvette a karrjába és elindult vele az emelet felé, de még a lépcsőig se jutottak el.

Elnézést mindenkitől hogy ennyire elmaradtunk az utóbbi egy hétben, de hogy megjött a nyár és a sok pihenőidő, így nehezebb a nyaralások mellett megoldanunk a feltöltést,
Jövőhét közepén jön rész, meg majd hétvégén is,  már a Faith-hez is kaptok új részt és fel kerül majd egy ismertető egy új ficről is, ami szintén kapcsolódik majd a sevenfoldhoz! Remélem azért várni fogjátok, meg persze az új albumot amiről már kiderült hogy Augusztus 27-én jelenik meg!! Meg aztán november 22-én van a Bécsi koncert hátha találkozunk ott is!!

Kedd vagy Szerda jön  a rész! Addig szép sevenfoldos álmokat mindenkinek!!!

39.rész

-Ne már Jack, miért jöttünk ki ide? Nincs itt semmilyen meghallgatás, se verseny, se semmi!-mérgelődött Brian, miután másfél órát utaztak, ki a városból, egy kis klubba.
-Mit mondtál hánykor lesz?-kérdezte Matt.
-4 kor, azt mondta a faterom, hogy négykor.
-Mi van?!-akadt ki most már Zacky.-A kocsiban még azt mondtad a haverod mondta, most már a faterod?
-Tudod, hát... titeket is szoktalak faternak hívni.-mosolygott kicsit zavartan Jack és próbálta kimenteni magát.
-Na jó mennyünk haza! -nyöszörgött Brian.
-Nem, maradunk,várunk 4-ig ha nem történik semmi, megyünk!-csitította Matt és leültek egy asztalhoz iszogatni.

-Otthon hol tartanak a dolgok?
-Elvileg a színpad meg van meg piák kaják,-magyarázott Taylor lelkesen a taxiban. -De hogy gyakorlatban mit tudtak összehozni más kérdés!-húzta el a száját, de alig 20 percbe telt és meg is érkeztek a házukhoz, ahol Taylor egyből idegesen pattant ki a kocsiból, ahogy meglátott egy barna hajú lányt aki a házuk előtt ordibált a srácokkal, akik pakoltak és nem engedte be őket a házba sem.
-Te meg ki a halál vagy?-kérdezte Taylor ingerülten a lánytól aki nem is figyelt eleinte oda rá.
-Taylor, hála istennek, ezek tök hülyék, azt mondják nem csinálhatunk semmit, mert hogy ők nem tudnak erről és a srácok sem.-magyarázták a srácok, mire Taylor egyre dühösebben célozta meg a lányt a ház ajtajában.Be akart menni a házba, megnézni bent hogy állnak a dolgok de a csaj nem engedte.
-Ide biztos , hogy nem mész be!
-HOGY MIT MONDTÁL?
-Nem gondolod, hogy minden jöttment bemehet a házba!-mondta Taylornak a lány, mire kicsit el torzult az arca és olyan erősen meglökte a lányt, hogy az hanyatt beesett a házba.
-Fogalmam sincs, ki a fasznak hiszed magad, és mit képzelsz magadról! De ez az én házam! Haza jöttem, úgyhogy húzz innen a jó büdös picsába!-szűrte fogai között Taylor, de hirtelen befutott az ajtón Allie és Charlie is. Valamint  a konyhából berohant egy szőke hajú lány is, aki elképesztően hasonlított a földről éppen feltápászkodó lányra.
-Úristen Michelle mi van? Ki a...-kérdezte de aztán meglátta Alliet és a másik két lányt és elhallgatott.
-Mondd, hogy rosszul láttam, hogy a konyhámból jött ki!-futott Taylor a konyhába és pár perc után csak egy sikítást lehetett hallani.
-Szerintem, gyorsan lépjetek most le!-mondta Allie nevetve.
-Ugyan minek?-kérdezte flegmán Valary.
-Mert Taylor és Ana haza jött és nem szeretik ha valakik akadályozzák a terveiket. És ti épp ezt tettétek, meglepit szerveznének a srácoknak, de ti csúfosan elcsesztétek.
-Akkor talán nekünk is szólni kellett volna!-mondta nyöszörögve Michelle .
-Szólni? Ugyan kinek minek?-jött be Ana.
-Nekünk, hogy valamit terveztek, mi voltunk csak itthon!-mondta Valary, de ahogy kiejtette az itthon szót A na agya is elborult.
-Na jó akkor most mondok valamit. Ez a ház Enyém és a Húgomé! Alliere hagytuk amíg elmentünk, nem Mattre, szóval bármit mondott nektek, szedjétek a cuccotokat és húzzatok innen most, vagy hívom a zsarukat és lecsukatlak titeket. -mondta szúros szemmel és mire közbe szóltak volna a lányok tapsolt, hogy el se kezdjék.-Csönd! Mindenki tudja, hogy a mi házunk, van ismerős a rendőrségen, ne nyafogjatok, csak kopjatok le! Nem a ti otthonotok, hanem a miénk, úgyhogy egykettő!-mondta és a húga után indult a konyhába.
-Hallottátok!-nézte őket Charlie és végig figyelte őket míg összeszedik a cuccukat és elmennek. Taylor kisebb ideg görcs után ahogy kifertőtlenítette a konyháját meg nézte hogy állnak a többiek. A fiúk a színpaddal végeztek, kajákat piákat már kipakolták és pár ember már kezdett is szállingózni.
-Kb mikor érnek ide a srácok?-kérdezte Ana Jasont, aki a intézte, hogy a srácok távol maradjanak.
-Elvileg fél 6 ra kell megérkezniük.
-Okés, az nem jó, mert negyed 6 van!-húzta el a száját Ana,és gyorsan szólt a többi lánynak is, hogy gyorsan készüljenek el. Mire elkészültek a vendégek mind megérkeztek és nagyon örültek a csajoknak, legfőképp Ananak, hogy épségben visszajött. A lányok a házban várták a srácokat, a zene a ház előtt hatalmas hangfalakból bömbölt, mindenhol emberek voltak. Lassan megérkezte a srácok és semmit nem értettek a történtekből.
-Ez meg mi a...?-akadt ki kiszállva a kocsiból Matt.
-Betörtek és valaki bulit rendezett?-nézett Jimmy nagyokat majd ahogy Brian is kiszállt, elordította magát.-Bulizzunk!-majd bárgyú tekintettel nézett a többiekre.
-Na jó te se iszol többet!-röhögtek rajta a srácok.  Lassan a tömegből a barátaik is meglátták őket. Jason volt az első aki letámadta őket.
-Srácok, úristen de jó hoyg itt vagytok! Beállított 4 csaj, azt se tudom kik ezek és simán befoglalták a házat mikor nem volt itthon senki! Mire idejöttem, azt hittem itthon vagytok már nem tudtam mit tenni, tombolt a buli mindenhol emberek...
-Milyen csajok? -vigyorodott el Brian és boldogan indult el a házba.
A lányok eközben nagyon izgatottan várták mikor érkeznek végre meg, mikor nyílt az ajtó és Brian szorosan mögötte a morcos Matt és vigyorgó Jimmy és Zacky álltak meg döbbenve ahogy meglátták Alliet, Taylort és Anat kicsit arrébb húzódva pedig Charlie figyelte mi történik.!

Pár percnyi döbbenet után Ana szólalt meg elsőként.
-Héé, mi van már? Megismertek még?-kérdezte mire Jimmy félre lökve a többieket egyből magához ölelte a lányt.
-Rövid a hajad, és itthon vagy, és nem szóltál! És de örülök!-hadarta ahogy eszébe jutottak a dolgok.
-Ennyire hiányoztunk?-nézett rájuk Alli, hogy mozduljanak már meg és Zacky és Brian boldogan kezdte szorongatni őket. Majd cseréltek.
-Taylor!-nézte Brian, de Taylor arca kicsit torzult.
-Érzem, te már bulizol.- nevette el magát. -Ez a szag! Mit ittál?
-Nem számít! Most itt vagy és ....-kezdte el mondani de aztán megakadt és hevesen megcsókolta Taylort, de a lány ellökte, de szerencsére a gitáros abszolút nem vette magára, odébb ment, hogy köszönhessen Ananak is.
-Matt? Beszélhetnénk?-lépett Taylor a bátyjához ,aki az ajtóból dermedten nézte Alliet.-Matt!
-Igen, persze !-kimentek a hátsó ajtón a kertbe és leültek a fűbe beszélgetni.
-

38.rész

Charlie boldogan hagyta, hogy Allie segítsen neki felkészülni a fotózásra, mivel ő is végig nézte az elmúlt egy hónapban a lány szenvedését.
-Mióta modellkedsz?
-Igazság szerint mióta a bátyám elkezdett tetoválni.
-A bátyád tetovált? Ez komoly?
-Igen! Közel álltunk egymáshoz és mindennél jobban bíztam benne. Éppen ezért hagytam, hogy amit ő hozzám el tud képzelni rám is varrja. Mindig meg akartam neki felelni és ettől úgy éreztem, hogy ez jobban megy.
-Ez így érthető. És akkor gondolom, hogy már elment, nem is lesz több tetkód?
-Nem ment el! Meghalt!-döntötte előre a fejét és itt beállt egy hosszabb csend a lányok között, míg meg nem érkezett a fotós és meg nem sürgette őket.

Nem csak hogy megvoltak elégedve Allie munkájával, de az új hajának köszönhetően, nem bírtak betelni a bájos, de kemény arcától, ami egyszerre rideg mégis szexi. Felkérték pár kép erejére, hogy portfóliót készíthessenek neki is, és szétküldhessék a partnerek számára. Allie természetesen boldogan vett részt az egészben, teljesen megfeledkezve az otthoniakról és a hozzájuk fűződő szomorú emlékekről.

-Úristen, egy nagyon király volt! Charlie köszönöm!-ölelte meg a lányt, a  fotózás végén.
-Jaj ne nekem köszönd!  Ők vettek észre!
-De miattad jöttem ide! Nagyon köszönöm, sokkal jobban vagyok! Tudod, rájöttem, hogy nem éri meg, hogy szomorú legyek! Én szép vagyok és jó csaj és ő bánhatja, mert túlnőttem rajta.-kezdett beszélni Allie már boldogan, mire Charlie csak egy sóhajtással nyugtázta, hogy ez el fog tartani egy darabig.

-Na és akkor mikor megyünk haza?-kérdezte az épület előtt a járdapatkán ülve  testvérét Ana.-Már így is egy hónappal tovább maradtunk!
-Igen tudom, de egyet értettél, hogy Allienek idő kel hogy össze szedje magát!
-Jó jó, de haza akarok menni!
-Felőlem bármikor mehetünk, de kéne valami hatásos belépő, hogy meglepetés legyen a srácoknak,...meg valahogy el kell tüntetnünk a csajokat, hogy Allie vissza jöjjön.- gondolkodott el Taylor.
-Ne izgulj, ha bementek a szobámba kinyírom őket, meg alapból is remélem, nem a mi házunkban telepedtek le, őket nem is ismerjük és ...
-Jó Ana nyugi, úgy se ismernék be! Rajtaütés szerű buli kell!
-Buli? Biztos vagy te ebben?
-Biztos? Mi az hogy!-mosolyodott el a fiatalabb lány és már elő is kapta a mobilját és telefonálgatni kezdett. Ana csak csendebn figyelt és csak néhány szóra kapta fel a fejét amiken el is mosolyodott. De aztán megjelent Charlie a nyakában Allievel aki még mindig beszélt!
-Na mi a helyzet?-kérdezte Charlie Anat a fel alá járkáló szintén szófosásban szenvedő Taylorra mutatva.
-Haza megyünk és most szervezkedik!-mondta mosolyogva de Charlie szemén látszódott a meglepettség.
-Haza? De jóóó! Bár akkor mi lesz a model karrieremmel?-
-A middel?-kérdezett vissza Ana, mire Allie újra elkezdett beszélni, de néhány levegő vételnyi szünetet kihasználva Ana belefolytotta a szót.
-Charlie döntöttél már?
-Nem, vagyis azt tudom, hogy nem akarok innen elmenni, de lehet jót tenne egy kis kikapcsolódás, de majd máskor. Szabit kéne kivennem, de ez nem megy. Hogy egyedül vagyok kell  a pénz!
-Mit egyedül? Engem nem látsz? Bármikor, bármiben szó nélkül! Akár ha kell fizetem a rocksztár életmódodat is!-mondta nevetve Ana mire Charlie arcára is kiült a mosoly.

-De akkor most jössz velünk!-nézett rá nyomatékosításra várva Allie.
-Hááááááát...- húzta el a lány, de igent mondott így a hatalmas ujjongás közepette Taylor is lerakta a telefont és értetlenül bámult.
-Jön velünk hazaaaa!-mondta egyszerre Ana és Allie, mire Taylor is csatlakozott az újjungásba.
-Szuper, mert amúgyis 4 jegyet foglaltam, és már beszéltem pár haverral, készítik a belépőt és nagyon ütős lesz. Hatalmas buli mire Matték valahonnan hazaérnek és mivel ismerjük őket .....-kezdett bele a részletek ecsetelésébe a haza felé vezető kocsi úton. Alig egy hétbe telt mire Charlie el intézte a szabiját, Allie felkészült lelkiekben, Taylor meg Ana meg nem is bírta volna tovább a titkolózást a srácok előtt. A reptéren mind a négyen  izgulva ültek fel a gépre és alig bírták kivárni, hogy már leszálljon a gép, hiába nem várta őket senki.

37.rész

Na mivel a megállapodás(lásd chat) mindkét kikötése teljesült itt a beígért rész :D Persze mind ez csak annak örömére, hogy itthon vagyok újra...


-Szia! Beszélhetnénk?-lépett reggel Zackyhez Valary a konyhában.
-Persze, mondd!
-Nem ismerem Alliet, de látom, hogy Mattet ez az egész nagyon ronccsá tette és csak... igazából csak érdekelne, hogy mennyire utáltok most engem, hogy ...
-Nézd nem haragszik rád senki, csak aggódunk Allieért. Nagyon jó barátok vagyunk szinte együtt laktunk, nagyon figyelt ránk, és mellettünk volt végig, miután a lányoknak el kellett menni. Énekeltünk, zenéltünk, hülyültünk együtt! Hozzánk tartozik és hogy minden szó és izé nélkül eltűnt aggasztó. Mindezt azért mert Matt barom volt.
-De nem Matt ...
-Azt ne mondd, hogy nem az ő hibája!-mondta Zacky és felkapva a műzlis tálat be is ment a nappaliba ott hagyva a lányt. Épp hogy Zacky kiment Syn jelent meg.
-Brian, te is haragszol ránk amiért Allie eltűnt?
-Nem haragszom, de szemetek voltatok vele! Mind tudtuk, hogy ez lesz, de mintha csak játszottatok volna vele! Őszintén én is inkább elmenekültem volna.-mondta a gitáros és becsatlakozva Zackyhez ő is ott hagyta Valaryt, aki csak a gyötrő bűntudata és gondolatai miatt sóhajtozott.
-Hallod Valary azzal indított...
-Hogy haragszol-e rá?-kérdezett vissza Zacky, mire Brian elkerekedett szemekkel méregette, mintha valami ufó lenne.
-Te olvasol a fejembe? Vagy a múltba látsz vagy ez mi fasz volt?
-Jól van, meg van még az eszed!-veregette hátba.
-Köcsög!-jött a válasz egyből, mire összevigyorogtak.
-Nem amúgy engem is kérdezett.
-Áh én megmondtam, hogy szemetek voltak. Sajnálom Alliet és hiányzik is. Bírom a csajt nagyon.
-Ah, féltem azért, remélem nem tesz magában kárt miatta.
-ÁÁÁÁÁ, Allie? Inkább olyan kemény, szexi csaj ként jön vissza, hogy Matt ha saját magát herélné ki se kaphatná vissza. Hidd el!

2000. szeptember

-Allie? Allie ébren vagy?
-Igen, sajnos!
-Jaj ne már! Gyere segíts inkább-
-Miben? Hogyan engedd, hogy palira vegyenek?
-Allie fejezd ezt be! Egyhónapja rágod magad úgy, hogy el se mondtad még mi van!
-Nem is akarom, Vissza se akarok menni!
-De akkor csak segíts!
-De Miben?-lett kicsit ingerült, az amúgyis nyűgös lány.
-Ananak van már egy kis haja, de olyan semmilyen, mármint ahhoz képest ugye nagyon gyorsan kinőtt a haja és szeretné ha megpróbálnál kihozni valamit belőle. Meg Charlienak lesz ma egy fotózása és neki is segíthetnél.
-Ú, az tetszik ám! Hááát végülis!-húzta el mosolyogva a száját és pár perc után ki is ugrott az ágyból. -De akkor ha a ti sérótokkal kezdek valamit ideje lenne az enyémmel is. -gondolkodott el a lány pár percre aztán kikerekedtek a szemei. -Mennünk kell vásárolni!-kezdett el kapkodva felöltözni.

Röpke 2 órával később úgy gondolta mindene megvan és elkezdte kezelésbe venni először Ana, majd saját haját. Miután végzett, Ana nem győzött ájuldozni.
-Alli anniyra imádlak. Végre nem érzem magam egy szörnynek, hogy rövid a hajam.
-Te sosem voltál szörny. Mindig is gyönyörű voltál.-mondta és megölelte Anat, akinek már könnyesek voltak a szemei.
Azonban miután Allie elkészült, a testvérpár álla leesett.
-Baszki, ez tényleg te vagy? Annyira, de .... fú...
-Mi van béna?
-Dehogyis! Csodálatos vagy mint valami modell!-ájuldozott Ana miután húga megszólalni se tudott.

-Matt megdöglik ha meglát így! Nagyon jó ez a világosabb haj! Szexi.-mondta Taylor, mire Alli el is mosolyodott és boldogan indultak el a fotózás helyszínére, ahol már Charlie várta őket.

36.rész

2000.Augusztus

-Hogy van Ms Sanders?
-Köszönöm Mary, sokkal jobban, hogy tudom, most voltam utoljára!
-Reméljük tényleg utoljára!-mosolygott kedvesen a nővér Anara, aki már kifelé tartott a kórházból.

-És akkor mikor indultok?-kérdezte Charlie a kormányt szorongatva.
-Nem tudom! Minden csak Anatól függ, elvégre miatta is jöttünk.
-De nem értem, itt hagynád ilyen könnyen, amit eddig felépítettél?
-Charlie... Csak átmeneti volt, hogy legyen pénzem eltartani magunkat.
-Átmeneti? És akkor engem is elfelejtetek?
-Ne legyél már hülye! Többet segítettél ebben a pár hónapban mint bárki más! Ha te nem lettél volna, lehet Ana nem kezelte volna ilyen könnyen ezt az egészet.-magyarázott hálálkodó pillantások közepette Taylor, de aztán egy közel 10 perces csönd állt be. -Igazából, már megakartam kérdezni, vagyis inkább felajánlani, hogy te dönthesd el mit szeretnél,..
-Taylor csak mondd már!-sürgette Charlie a lányt, aki válasz kép csak hunyorogva nézte a lányt.
-Jól van! Szóval ha lenne kedved,... akár el jöhetnél velünk! Úgy értem ,hogy lakni!-bökte ki sikeresen , de nyomasztó lett hangulat. Csendben ültek a kocsiban, mikor Ana boldogan pattant be hátra.
-Véééééégre! Menjünk is haza!-mondta boldog mosollyal az arcán és várta hogy elinduljanak. Charlie egy kis hezitálás után el is indult, de egész úton csendesen csak egymást figyelve teltek a percek. Ahogy leparkoltak a ház előtt megláttak egy nagyon ismerős lányt a lépcsőn ülve.
-Nem a ti barátnőtök?-kérdezte Charlie maga elé bökve, és Taylor és Ana csak hitetlenkedve meredtek maguk elé.
-Allie?-sietetett oda Taylor egyből és ahogy barátnője ránézett a kisírt szemeivel tudta, hogy baj van.-Mi történt? Hogy kerülsz ide?
-Matt és...-szipogott, nem bírta elmondani.
-Mi van Mattel?-kérdezte Ana, és közelebb ment ő is.- Matt jól van?-kérdezett ismét, de egyre aggodalmasabban.
-Én nem... nem ...-hüppögött tovább de nem bírt semmit se kinyögni. Taylor felállította a lépcsőről, Ana meg nyitotta az ajtókat és besegítették. Charli hozta utána a bőröndjét és ott is maradt a lányokkal, míg ki nem derül, mi is történt.
-Allie, kérlek, nyugodj meg! Mondd el mi történt!-simogatta a fejét és próbálta megnyugtatni Taylor.
-Miután haza mentünk minden rosszabb lett és... Matt...és a fiúk... és nem bírtam.... csak ide jöhettem... nem bírtam nézni...-magyarázott Allie, de egyre jobban rátört megint a sírhatnék. A lányok feladták, Taylor bevitte a szobájukba és lefeketette barátnőjét majd visszament testvéréékhez.
-Mit mondasz? Felhívjuk Mattet?-kérdezte Ana, mire Taylor arca befeszült.
-Félek ha felhívom csak csalódni fogok benne! Talán inkább...
-Na jó én nem ismerem a barátaitokat, de szerintem ne nyomozgassatok! Adjatok neki időt, hogy ő elmondja, és nem azért mondom, mert örülnék neki, de lehet azért jött ide, hogy még kicsit távol lehessen otthonról. -vágott közbe Charlie és látta hogy elgondolkodtatta a testvérpáros így össze is szedte a holmiját és  átment a saját lakásába.

-Kerested már?-kérdezte Zacky ingerülten Mattet a nappaliban  ülve.
-Nem, nem gondolom, hogy jó ötlet lenne...-válaszolt a srác, miközben a térdén dobolt ujjaival.
-Hülye barom vagy Matt! Mi van ha baja van? Mit csinálsz akkor? Hogy magyarázod meg Taylornak és Ananak, ... és az anyjának?
-Jól van Zacky felfogtam! Felfogtam!
-Akkor mi a faszt ülsz még itt?!
-Nem... én... Nem tudnék mit mondani!-temette kezeibe arcát Matt. Zacky feladta a győzködést eldőlt a kanapén és a plafont bámulva járatta tovább gondolatait barátain.
-Sziasztok! Mi a baj?-lépett Valary Matt mellé, és gyengéden megsimogatta a fejét.
-Semmi!-válaszolt durcásan, mire a lány egy puszit adott a tarkójára és ráhagyta.
-Hoztam azért jó híreket! Apám egyik ismerőse meghallgatta a demótokat és találkozna is veletek.-vigyorgott a lány a fiúkra, de ők nem igazén reagáltak.-Hééé! Hallottátok amit mondtam?!-kérdezte fennhangon, de a további csend már kiakasztotta.- Akkor csesszétek meg, hogy próbálok segíteni! -mondta és átrontott a konyhába. Matt egy nagy sóhaj után felállt és utána sietett.
-Ne haragudj! Csak aggódom, hogy All..
-Allie miatt miért?
-Mert 2 hét eltelt és csak pár holmiját vitte el, a többit itt hagyta és...
-De ő szakított veled, nem?
-Nem, mármint de, ő mondta hogy vége! De csak mert én barom voltam és megbántottam!
-Na jó! És akkor én, ... mi most hiba vagyunk? Baromság az egész?-kérdezte kicsit elkeseredve Val, de a fiú megrázta a fejét!-Akkor jó! Matt én szeretlek, és nagyon örülök, hogy adtunk magunknak még egy esélyt!
-Én is, de nem így kellett volna!-dörzsölgette az énekes az arcát, de Valary kihúzta a kezeit az arca elől. Matt szomorú szemeibe nézett és lassan megcsókolta.
-Már mindegy, hogy történt! Nem tudsz ezen változtatni! Amúgymeg biztos nem lett baja, kemény csaj, csak idő kell neki! Éééés amíg összeszedi magát és újra beszélhettek, itt vagyok én, mert szeretlek, és melletted leszek, ha képes vagy te is ugyanezt megtenni!-nézett mélyen Matt szemeibe, aki erre csak szorosan magához ölelte és egy puszit nyomott a nyakára, ahova aztán arcát temette.

35.rész

Szia mindenki, aki olvas :) Nagyon sajnáljuk, hogy tegnap nem jött a rész, de áramszünet volt nálunk és Ann meg elutazott és nem tudtam sehogy megoldani még este hogy felkerüljön a rész! De remélem azért elololvassátok így is!
Roxoko

Este, ahogy Taylor énekelni kezdett a színpadon, a banda és Ana csendben figyelte, mint mindenki más is. Taylor egyre felszabadultabb lett a színpadon, és magabiztosan adta elő az összes dalt. Mindenkit elvarázsolt.

Ahogy vége volt a fellépésnek, a barátai büszkén fogadták az asztaluknál.
-Velünk is felénekelhetnél pár számot! Lehetne valami lassabb de ütős...
-Én nem tudok úgy rekeszteni, meg ordítani mint te, szóóóóóval.-húzta el a száját a lány.
-De épp ezt mondom!-magyarázott Matt.-Csak írni kéne egy lassabb számot és...-próbálta kifejteni de a gitárosok és Jimmy is ijedten nézett rá.
-Ne máááár, nem akarok valami fiú banda lenni!-nyávogta a végét hangsúlyozva Jimmy, mire mind csak nevetni kezdtek.
-Szerintem cukik lennétek!-bólogatott Ana.-Te lehetnél a cuki rosszfiú.-Nézett Mattre.-Te pedig a különc szépfiú!-kacsintott Jimmyre.
-Zacky meg a jófiú!-csatlakozott Allie is és együtt nevettek a fiúkon, akiknek ez már abszolút nem tetszett.
-Briannek nem jutott szerep!-húzta el megint a száját Taylor.
-Kitaláljuk! Lehet ő a macsó szerelmes típus!-nevetett fel hangosan Allie, és becsatlakozott Ana és Taylor is. Brian megragadva a sörös üvegét felállt az asztaltól és csendben kisétált.
-Brian! Hééé !-szóltak utána Ana és Allie, de csak ment tovább.
-Most min sértődött be?-kérdezte Ana a srácokat de mindegyik durcásan nézett rá.-Hahóóó!
-Abszolút béna vicc volt!-nyögte ki Jimmy majd belekortyolt a sörébe.
-De most komolyan vettétek? Ne máááár!-nézett rájuk Allie, de a fiúk nem reagáltak.- Matt! Én szeretem a rosszfiúkat!-húzta kicsit közelebb magához barátját.
-Kifiguráztatok, ennyi nem elég!-makacsolta meg magát.
-Szeretlek, ennyi sem elég? -nézett már boci szemekkel a fiúra aki lassan enyhülni kezdett. Közben Ana próbálta puhítani a többieket.
-Naaa, ne durcáskodjatok, holnap mentek haza ne válljunk el így!
-Akkoris szar vicc volt!-morgott már Zacky is.
-Na jó egész este ingyen ihattok, hogy jobb kedvetek legyen!
-El is van felejtve!-pacsiztak össze Jimmy és Zacky vigyorogva és mindjárt boldogan beszélgettek újra a lányokkal.
-Taylor jössz?-mutatta fel cigis dobozát Zacky mire a lány egyből fel is állt és elindultak kifelé.-Nagyon jó voltál. Gyönyörű vagy a színpadon!
-Köszi, bár nem tudom, hogy ennek most örüljek vagy sem! Csak a színapdon vagyok szép?-nézett számonkérően a fiúra aki meghökkenve nézte a lányt.
-Jaj, tudod, hogy...-kezdett habogni.
-Nyugi már, tudom tudom!-húzta magához a fiút nevetve. Kiérve egyből előkapták a cigit és gyújtót.
-Az ott Brian?-kérdezte Zacky, miközben meggyújtotta Taylor cigijét.
-Mi baja?-kérdezte Taylor a gitárost, de nem válaszolt, csak mosolyogva nézett a lányra.
-Majd te most kideríted! Én mentem!
-Zacky! Hééé! Ne..-próbálta visszatartani de a fiú már belépett az ajtón, hogy visszamenjen a többiekhez.-Ezt még visszakapod!-morogta magában a lány aztán elindult a járdapatkán ülő Brianhez.
-Hé minden oké?-kérdezte és leült mellé a járdaszegélyre.
-Hülye kérdés!
-Elmondod?
-Minek? Nem változtat semmin!
-Na ne legyél már ilyen! Segíteni akarok!-mondta és megsimogatta a fiú hátát, aki csak nevetett elkeseredésében.-Most min nevetsz?
-Jaj kérlek ne csináld már! -csattant fel a fiú hirtelen.
-Mit?-értetlenkedett Taylor Brian fürkészve.
-Ne tettesd magad hülyének! Te tudod a legjobban, hogy mi bajom!-dühében felpattan és elindult a sötétben. Taylor percekig csak nézte a fiút ahogy elsétált. Aztán jött egy mennydörgés és a hideg eső kizökkentette. Elkezdett Brian után rohanni.
-Várj! Váááárj meg!-ordított utána de a gitáros csak ment a zuhogó esőben. Mikor oda ért a karjánál fogva visszarántotta.
-Mi van? Beszéljük meg még egyszer, hogy nem akarsz elveszíteni? HOGY HIÁBA SZERETLEK?-ordított a lánnyal, vagy talán inkább csak a semmibe Brian.
-Brian...-kezdte halkan Taylor.
-NEM!-ordította, de ahogy Taylorra nézett a hangja újra ellágyult.- Unom már! Érted? -nézte a lányt aki csak remegett a hideg esőben, és már nem tudta mit mondhatna. Lehajtott fejjel állt Brian előtt.-Gyere!-pár perc néma csend után odahúzta magához a didergő Taylort és átölelte.- Így jobb?-kérdezte és szorosan magához ölelte, a lány meg csak bólogatott, és amennyire csak lehetett közelebb ment a fiúhoz. Összedöntötték a fejüket,a homlokuk és az orruk összeért és úgy áztak az esőben. Végig egymás szemébe néztek de egy szót se szóltak.

-Nem megyünk?-kérdezte Ana a többieket de  már csak Matt és Allie tudtak rendesen válaszolni. Zacky és Jimmy már hangosan énekeltek mindent számot ami eszükbe jutott, az amúgy már csendes kis kávézóban. Charlie a pult mögött nevetett rajtuk. Kívűlről szemlélve mindannyiukat jófejnek tartotta, de nem akart része lenni a társaságnak. Pár perc múlva észre vette, hogy elkezdtek készülődni ezért intett egyet Ananak, aki mosolyogva integetett neki.

-Basszus nagyon esik!
-Szerintem fussunk!-rohant ki az ajtón Jimmy az esőbe, de csak ugrált és ordibált! Zacky körbe nézve a többieken mint aki már kijózanodott szólalt meg.
-Ez tökre leéget minket! Valahogy el kéne csitítani!- állapította meg, majd elindult Jimmy felé.- Héééééééééééééééé!-ordított egy nagyot. -Haallgass!-pisszegte le a dobost, aki erre nevetve kezdett ordítani. Zacky a dobos hátára ugrott, mire az mint egy ló elkezdett vele futni.
A többiek lassan kullogva mentek utánuk,  tartva a tisztes távolságot, nehogy őket is bevonják a játékba.

Másnap reggel mindanniyan köhögve, fejet fájlalva keltek fel. Megfáztak a tegnapi esőben, és így a fiúk nyöszörögve, nyűgösen, álmosan tuszkolták be cuccaikat a taxiba.
-Hiányozni fogtok!-ölelte meg Allie barátnőit.
-Te is!-mondták egyszerre!-De mindjárt otthon leszünk!-tette hozzá mosolyogva Ana.
-Jó utat és vigyázz a fiúkra!-mondta neki Taylor, elnézve a sok álmos arcon.
-Hát jó út nem lesz! Végig csak nyafogni fognak, hogy milyen rosszul vannak. Múltkor is ez volt mikor Zacky beteg volt. Az ágyban kellett etetni, annyira a "halálán" volt. Imádlak!-mondta  a lányoknak aztán beült a taxiba. Jimmy is végig ölelgette őket, majd minden szó nélkül nyomott egy puszit Ana szájára és beült a taxiba.
-Na szép!-jegyezte meg Taylor nővérére pillantva. De Zacky már magához is rántotta Taylort.
-Hiányozni fogsz! Siess haza!-súgta a fülébe.
-Te is nekem! De addig is hogy kibírd, csempésztem valamit a táskádba.-mondta és egy puszit nyomott az arcára.
-Süti?-kérdezte Zacky mire Taylor kacsintott.- Te sütötted?-kérdezett vissza, de ahogy a lány bólintott már be is szállt a kocsiba.
-Lányok imádlak, viggyázzatok magatokra! Várlak haza!-mondta Matt a kocsiból már félig Allien haldokolva a fejét fogva,
-Mi is imádunk!-mondták egyszerre, és az éppen Anatól búcsúzó Brian már Taylor felé indult.
Magához húzta a lányt és jó erősen szorította.
-Vigyázz magadra!-mondta neki Taylor, és a gitáros lassan elengedte de csak annyira, hogy a homlokát neki tudja dönteni Taylor homlokának, mint este az esőben.
-Hiányozni fogsz!-mondta, hogy csak ők ketten halloták és majdhogynem a lány szájára adott egy lágy puszit. Taylor kezeit a fiú arcára rakta és teljesen maga felé fordította, hogy megtudja csókolni.

34.rész

Reggel Charlie lassan osont ki lakásából, hogy véletlenül se verje fel a nappalijában alvókat. Ahogy kilépett lakásából elindult a ház elé vezető folyosón.
-Hé, te ott voltál tegnap este!
-Mi? -nézett értetlenül a lány az álmos és kicsit elaludt arcú dohányzó srácra a lépcsőn.-Ja várj Taylorékkal vagy mi?-kérdezett vissza mire a fiú bólintott.
-Zacky!-nyújtott kezet.
-Charlie!
-Talán zavarunk? Vagy mindig ilyen morcos vagy reggel?
-Na jó semmi közöd hozzá, hogy ha morcos vagyok, az miért van!-válaszolt monoton, de erős hangon a lány és lesétált a gitáros mellett a lépcsőn.
-Pont olyan vagy mint Taylor! Nem akartam bunkó lenni, de nyugi, holnap megyünk haza.-intett a lánynak, de ő épphogy végig hallgatta a fiút minden reakció nélkül már ment is el.- Hát neked is szép napot!- intett utána Zacky és tovább szívta a cigijét.
-Hát te?-lépett ki az ajtón Taylor és Zackyt méregette aki csak felemelte a kezét és mutatta a mindjárt elégő cigijét.
-És te?-kérdezte a lányt és hátranézett, mire Taylor mutatta a doboz cigit a kezében és leült a fiú mellé.- Mióta cigizel?
-Mindig szívtam egy egy szálat, de most csak ez volt itt nekem, hogy átvészeljem az utóbbi pár hetet.
-Mi is itt lehettünk volna.-nézett komolyan a gitáros a lányra aki csak lehajtotta a fejét.
-Tudom, jó is lett volna, de így azért könnyebb volt, egyedül voltunk kicsit... Na de inkább ezt hagyjuk, gyere menjünk!-állt fel a lány és barátjára nézett.
-Hova?
-Veszünk reggelit! Na gyere már!-tartotta felé a kezét és felhúzta a lépcsőről.
-Hogy hogy nem te csinálod?
-Hát már nem nagyon szokott időm lenni, hogy főzőcskézzek, és így könnyebb.-vonta meg a vállát miközben a legközelebbi bolt felé tartottak.
-Ne máár, akkor mi lesz velem ha haza jössz? Nem is fogok rendes kaját enni?
-Anyukád főz nem?-nézett rá mosolyogva a lány de a srác csak durcás arccal sétált tovább.-Jaj ne már, meg ne sértődj! Inkább kívánd meg az az egy dolgot.
-Óh, hát igen, kérhetek valamit.
-Aham, mi lesz az?
-Ha hazajöttetek, akkor dönts, hogy akarsz e bármit is Briantől.
-Hogy mi?
-Az őrületbe kerget már, hogy valahányszor iszunk mindig ott köt ki, hogy veled mennyivel jobb volt inni, meg hogy mennyire hülye...
-De én nem akarok semmit, mindketten a barátaim vagytok..
-Nem azt kértem, hogy válassz engem, sem azt hogy őt, csak rendezd el vele ezt, mert hisztis.- nevetett a fiú és kinyitott az ajtót Taylornak, hogy végre kaját vehessenek.

-Jó reggelt, többiek?-csatlakozott Allie a kanapén fekvő, mesét néző Brianhez.
-Nem tudom, én már így keltem!-válaszolt a lánynak, aki már épp feküdt le mellé az ágyra mesét nézni.-Most már minden oké?
-Hogy érted?-kérdezte Allie, mire Brian csak forgatni kezdte a szemét.
-Tudod, veletek! Látszott rajtatok már egy ideje, hogy gáz van.
-Nincs gáz, csak..
-Csak gáz van! De itt vannak ezek a szerencsétlenek. Esküszöm ilyen hülye mesét még nem láttam!
-Brian! Azt hittem beszélgetünk.
-Persze, de amíg nem ismered be, hogy gáz van, nincs miről.
-De ez csak átmeneti, a libák miatt.
-Jah, de azért mert Taylorék nincsenek ott neked, beszélgethetünk ilyenekről. Nem vagyok mindig olyan bunkó, mint mutatom!
-Oh igazad van, sokkal bunkóbb vagy annál!-nézett mosolyogva a fiúra aki csak bólintott, aztán újra komolyra vette a szót.
-De tényleg, barátok vagyunk, és megverem Mattet ha akarod!-kacsintott a lányra.
-Majd én verem meg azt a két csajt otthon.
-ÚÚÚÚÚÚÚÚ,nézhetem?-nézett csillogó szemekkel Brian, de Allie a képébe vágott egy párnát.
-Barom!-mondta de azért megsimogatta a fiú arcát.
-Hellóóóóó!
-Sziasztok!-köszönt egyszerre Brian és Allie a megérkező Jimmynek és Ananak.
-Többiek?
-Matt alszik, Brian meg egyedül kelt fel.-magyarázott Allie, miközben a tvre meredt. Nem tartott sokáig és Jimmy is befeküdt az ágyba mesét nézni.
-Jól vagytok?-kérdezte Ana furcsálva, az előtte fekvő 3 zombit, de azok nem is válaszoltak. -Jó a választ megkaptam.- mondta és inkább arrébb ment, nehogy zavarja a többieket a mese nézésben. A hűtőben turkált éppen reggeli után nézve mikor megejlent Zacky és Taylor 3 zacskónyi kajával.
-Itt a kaja!-ordított Taylor ahogy elkezdett lepakolni a konyhába, de reakció semmi.
-Áh, mind mesét néznek, nem jönnek.-nézett húgára Ana, aki erre csak bement egy zacskóval a többiekhez, de akkor már Zacky is az ágy végén ült és nézte a mesét.
-Na jó, srácok itt a kaja! Allie itt van neked fánk!-dobott barátnőjéhez egy kisebb papírzacskót mire lány csak cuppantott egyet a levegőbe.
-Jimmy és Brian pitééééék!-mondta és megzáprpzta őket pár dobozos csomagolt pitével mire a fiúk dobtak felé egy puszit.
-Zacky itt a szendód!-adta a fiú kezébe és visszament a konyhába. -Hoztam neked joghurtokat meg péksütit.
-Köszi Hugi!-nyomott egy puszit Taylor fejére és leült a konyhában enni.
Egy óra mesenézés után a lányok megunták, hogy a többiek lezombultak ezért Taylor kihúzta a tv-t.
-Mi a? Miiiii? Neeeeeee!-jöttek a reakciók.
-Elég volt a mesékből már!-szólt nekik Ana, mire Jimmy ordítani kezdett.
-Elég, elég fejezd már be!-próbálta csitítani Taylor de csak ordított tovább. Taylor nem tudott jobban belebokszolt az oldalába a fiúnak aki erre elhallgatott.
-Au! Ez fájt!
-Nekem meg az ahogy ordítottál!
-Ordíthatok azért is hogy megütöttél!
-Ordíts és megütlek megint! Dedós!
-Te vagy dedós én csak mesét akartam nézni.
-De csak a dedósok hisztiznek ha nincs mese!-keveredtek kisebb, de annál viccesebb grimaszokkal teli szócsatába, de aztán, hogy Matt is felkelt az ordításra lassan elkezdtek készülni, hogy el érjék a mozit amire foglaltak,de ott se mehetett természetesen minden könnyen.
-Veszünk kukoricát ugye?
-Nem, én gumicukrot és chipset veszek.-reagált Taylor és Zacky szinte egyszerre Jimmy kérdésére.
-Úú, de vesztek kukoricát is ugye?
-Jimmy vegyél magadnak!
-De vendég vagyok! És nem is én akartam moziba jönni, engem csak meghívtak!-kezdett hisztis magas hangon vinnyogni, de a többiek csak nevettek.
-Gyere cica én meghívlak!-karolta át Brian, mire Jimmy elkezdte ölelgetni és így indultak kukoricát venni.
De azok után, hogy mindenki megkapta amit kért újabb problémát okozott.
-Én a barátnőm mellé akarok ülni.-kezdet Jimmy a hisztit.-Jaj de nem a szélére!
-Csak ülj le! -húzta le maga mellé Ana a fiút.Ana másik oldalára Matt ült aki mellé Allie természetesen, aztán Taylor akart volna, de Brian bevetődött.
-Itt én ülök!
-Ne már az én barátnőm!
-De nekem is az és melletted is akarok ülni.
-Akkor ülj a másik oldalamra!
-Oda én ülök, az van pont középen!-Ült is le Zacky egyből és Taylor és Brian civódását nézve el is kezdte enni a chipsét. Mire elkezdődtek az előzetesek egy biztonságis szólt a párosra, hogy üljenek már le, mert zavarják a többieket. A film után megebédeltek, természetesen csakis pizzát, mert az felelt meg a többségnek aztán haza érve elkezdtek készülődni Taylor esti fellépésére.

33.rész

-Figyu srácok, nem gond ha én lefekszem?-kérdezte kis idő múlva Ana, és a fejét fogta.
-Persze! Jó éjt!-jöttek a válaszok a már ki felé tartó Ananak, de Jimmy és Taylor ment utána.
-Fáj a fejed? Bevetted a gyógyszert?
-Igen, és igen.
-És hogy itt vannak a srácok, hogy alszunk?
-Ha nem gond én veled aludnék, vagy ott ahol te.- mosolygott Jimmy Anara, aki csak bólintott egyet.
-Arra gondoltam én átmegyek, most akkor Jimmyvel Charliehoz, Matték aludhatnak a mi szobánkban, Neked a kinyithatós kanapé és Briant és Zackyt rád bízom.
-Jaaaj, akkor a földön alszanak!-sóhajtott Taylor és visszaindult a többiekhez magukra hagyva Jimmyt és Anat.
-Ha kellemetlennek érzed én is aludhatok a földön!
-Dehogyis, jó hogy itt vagy! Vagyis hogy itt vagytok!-javította ki magát Ana, ahogy összeszedett pár holmit.
-És ha haza jössz már minden jó lesz?
-Nem tudom, figyelj mivel még semmi nem volt köztünk én nem várom el tőled, hogy te ne csajozz, és hát... a betegség meg a kezelés miatt lehet kell még egy kis idő, amíg újra úgy érzem, hogy nő vagyok.
-Ana, nem fogok csajozni!-mosolygott a lányra a dobos.-Várok rád, ha azt mondod, hogy van miért!
-Jimmy, nem kell, tényleg! Ha bárki jön, akibe beleszeretsz szabad a pálya, rendben?
-Jó, de csak ha valaki olyan jön! Addig itt vagy nekem te!-húzta magához a lányt és megölelte aztán együtt átbattyogtak  Charliehoz.
-Sziasztok!-nyitotta ki a lány az ajtót és már be is engedte őket.
-Bocsi, ha zavarunk, de az van, hogy...
-Nyugi, számítottam rá, megágyaztam nektek a nappaliban.-adott egy puszit barátnője arcára Charlie aztán eltűnt a fürdőben.
-Jimmy vagyok amúgy!- szólalt meg hangosan, hogy Charlienak feltűnjön és gyorsan vissza is sietett.
-Bocsi, Charlie!-fogtak kezet-Kicsit fáradt vagyok, meg őszintén fura, hogy vannak itt a lányoknál, de érezd magad otthon!-kacsintott Charlie a dobosra és visszarohant a fürdőbe.
-Gyere bújjunk ágyba, és nézzünk valamit!-nyúlt a távirányító után Ana és elnyúlt az ágyneműk között, Jimmy bevetődött mellé és kapcsolgatni kezdték a tv-t miközben beszélgettek az eltelt időről.

 -Mi hogy alszunk?-kérdezte Allie Taylort ahogy visszaért hozzájuk.
-Ti a mi szobánkban, én a kanapén ezek ketten meg a földön.-vigyorodott el a lány ahogy a gitárosokra nézett.-De léci, ne gusztustalankodjatok az ágyunkba jóóó?-nézett fura grimasszal Taylor barátnőjére és bátyjára akik csak nevetve mentek el aludni.
-Tényleg a földön alszunk?-akadt ki Zacky.
-Úgyse engedné! -nevetett Brian, de Taylor csak elmosolyodott.-Ugye?
-Nem tudom Brian! -hangsúlyozta a fiú nevét és kíváncsian várta a reakciót.
-Direkt csinálod? Utoljára mondom én SYNYSTER GATES vagyok!-nézett bele a lány szemébe de nem sokáig bírták nevetés nélkül.
-Nekem te Brian Haner vagy!És egy barom, ha azt hiszed hogy a hülye neveden foglak hívni!
-Mert?
-Mert hülyeség, én a barátod vagyok, majd a csajok akik epedeznek érted, ők "isteníthetnek" így.-magyarázott a lány mire Brian csak mosolyogni kezdett.-Most mi van?
-Semmi!
-Na jó Zacky te aludhatsz velem!-nézett ekkor a másik fiúra, mire az egyből nevetni kezdett és le is dőlt a kanapéra.
-Ő igen én nem? Miért?
-Mert ő nem egy majom!-mondta Taylor de kár volt, mert Brian a vállára kapta és bement vele a fürdőbe. Beállt a lánnyal a vállán a zuhany alá és magukra nyitotta a vizet.Taylor kapálózni és visítozni kezdett, ire Brian már a nevetéstől elengedte.
-Olyan szemét vagy!-kezdte ledobni vizes ruháit Taylor.
-De ezért hiányoztam!
-Ki mondta hogy hiányoztál?-kérdezte durcásan Taylor és egy száraz törülközővel kezdte magát szárítgatni  majd összeszedte a pizsijét és bezárkózott a wcbe, hogy átöltözhessen.Brian közbe visszament barátjához aki addigra kinyitotta a kanapét. Mindketten lefeküdtek, maguk között kihagyva  a helyet Taylornak, akit vigyorogva vártak. Pár perc múlva megjelent a lány és egyből morogni kezdett az orra alatt, miközben bemászott a két fiú közé.
-Utállak titeket!-morogta és hasra fekve próbált mihamarabb elaludni.

32.rész

-Ana baj van? Ne sírj!-nézte aggódva Charlie a lányt, aki még mindig a pult másik végén álló fiút nézte.- Ana, mi az? Ki az a pasas?-kérdezte már kicsit ingerültebben.
-A testvérem!-mondta Ana és már el is indult Matt felé, aki ugyanígy tett. Ahogy egymáshoz értek jó szorosan ölelték egymást.- Mit keresel itt?-kérdezte a lány miközben az énekes mellkasába fúrta az arcát.
-Hiányoztatok!-puszilgatta Matt a lány fejét.-Annyira jó látni, nagyon aggódtam!Ugye jól vagy?
-Igen, Taylor vigyázz rám! Jó hogy itt vagy, annyiszor haza mentem volna már!-kezdtek el beszélgetni, de még mindig ölelték egymást.
-Taylor hol van?
-Ott a színpadon!- fordult Ana a színpad felé, de Taylor sehol sem volt.- Vagyis ott kéne lennie.-nézett furán.
-Biztos megtalálta Alliet.
-Mi? Ő is jött? Hol van?-kérdezte egyből mire Matt átkarolva elindult vele az emberek és asztalok között, hogy megkeressék a lányokat.

Taylor ahogy meglátta az ismerős szemeket, arcot egyből lerohant a színpadról. Odasietett és egyből Allie nyakába borult. Aztán mielőtt a lány viszonozhatta volna az ölelést ellökte magától.
-Hogy hogy itt? Baj van otthon? Ana nem láthat meg!-kapott a fejéhez és karjánál fogva elkezdte kirángatni a barátnőjét, közben oldalra pillantgatva figyelte Anat aki Charlivel beszélt a pultnál. Épp kilépett az ajtón, közben maga után húzva Alliet, de kiérve sokkal nagyobb meglepetés várta. Ott állt előtte Zacky, Brian és Jimmy, vigyorogva, virággal.
-Úristen!-hüledezett Taylor, és mosolyogni kezdett. Lassan könnyek gyűltek a szemébe ahogy a fiúkat nézte, de csak nézték egymást.
-Most örülsz?-kérdezte félve Jimmy, mire Taylor csak megvonta a vállát.-Hát ez nem esett jól.-dörzsölgette mellkasát a dobos.
-Hé, ne sírj már!-nézett rá szomorúan Zacky.Taylor sóhajtott pár nagyot és 2 perc múlva már olyan volt mintha semmi nem is történt volna.
-Ana nem láthat titeket, nagyon haza akar menni, és ha most találkoztok...
-Kérlek!-nézett boci szemekkel Jimmy a lányra aki határozottan megrázta a fejét.
-Sajnálom! De akkor nem folytatja a kezelést.-pár perces hallgatás következett és Taylor épp elkezdett búcsúzni.- Mennetek kell, egy hónap és haza megyünk, de most...-mondta miközben ölelgetni kezdte Jimmyt.
-Úristen! Fiúk?!-hallatszott Ana hangja és minden szem az ajtó felé irányult. -De jó!- mondta mosolyogva és egyből ölelgetni kezdte őket. Mikor Jimmyhez ért félve ölelte csak meg a fiút.
-Félsz tőlem?-kérdezte a dobos, mire Ana mosolyogni kezdett és megrázta a fejét.-Akkor ölelj már meg rendesen!-szorította meg a lányt és egy puszit nyomott az arcára.- Hiányoztál!-súgta a fülébe.
-Te is nekem!-súgta Ana is majd ahogy a fiú elengedte a többiek felé fordult. -Ugye nálunk fogtok lakni? Na de megbeszéljük, gyertek be, Taylornak fellépése van!-vigyorgott Ana Taylor viszont cseppet sem örült. Mindenki lassan bekullogott.
-Taylor, mi van már? Menj énekelni!- jelent meg Charlie kicsit idegesen. -Ezek kik?-kérdezte még Taylortól, közben Anára pillantgatva.
-A családunk!-mosolygott Ana Charliera aki csak furán kezdte nézni a társaságot.-Na menjünk, hallgassuk Taylort!-húzta Ana Jimmy kezét így Charliet kikerülve mindenki ment egy asztalhoz. Taylor idegesen ment fel a színpadra, a mikrofon előtt megállva pont látta barátait az asztalnál. A fiúk izgatottan figyelték. Taylor sóhajtott egy nagyot és elkezdett énekelni, közben végig Mattet és Anat nézte. 7 számot énekeltek el a bandával és ahogy vége lett kicsit kedvetlenül ment oda ahhoz a bizonyos asztalhoz.
-Jaj már csak egy hónap! Bár már most is indulnék.
-Hidd el tényleg jobb itt neked még. Van otthon némi szemét amit még nem pucoltam ki.-húzta el a száját Allie, mire Brian és Zacky csak nevetett Matt viszont szúros szemekkel nézte barátnőjét.Taylor pont elcsípte az utolsó mondatot, ahogy leült Zacky és Brian közé.
-Hé milyen szemétről beszélsz?-kérdezett vissza, de a fiúk mosolyogva csak az asztalt bámulták.
-Hát pár váratlan vendégünk akadt.-morgott Allie.
-Mi? Kik?-kíváncsiskodott már Ana is.
-Matt volt csaja!-bökte ki Zacky nevetve, de Matt olyan kemény pillantásokat szórt felé, hogy egyből abbahagyta a nevetést.
-Hogy mi van?-kérdezett vissza Ana és Taylor egyszerre.
-És te ezt hagyod! Dobd ki a francba!-bíztatta Ana Alliet aki csak bólogatott.
-Már rég megtettem volna!
-Gyerünk! Én Mattet is dobnám, egy ilyenért!-helyeselt Brian nevetve.
-Syn,kuss!-csitította Allie és nyugtatásul adott pár puszit Matt nyakára.
-Syn?-kérdezett vissza Taylor mire a gitáros vigyorogva kihúzta magát.
-Synyster Gates!-nyújtott kezet Taylor felé, aki csak mosolygott.
-Ez meg honnan a francból jött?
-Hosszú sztori, és majdnem halálos!-sóhajtott Allie, mire Ana és Taylor csak kerek szemekkel pislogtak nagyokat.
-Hé Taylor gyere egy percre!-lépett az asztalhoz Chuck, a nagy darab dobosa a bandának. Míg Taylor arrébb ment vele a fiúk figyelték, vajon mit akarhat tőle a pasi.
-Nyugi, jó fej! Ő szokta megvédeni a rámenős pasiktól.
-Hogy csináltátok, hogy ilyen bátor a színpadon?-Kérdezte Matt Anat, aki csak kisebb nevetés után válaszolt.
-Ez volt az egyetlen módja, hogy ne kelljen wc-t pucolnia! És több pénzt is kap.
-Nagyon ügyes!-bólogatott Zacky mire már Taylor is visszaért.
-Ki ügyes?
-Te!-vigyorgott rá Brian.
-Oh, köszi Brian miért is?-kérdezte de a fiú csak a torkát köszörülte.-Most mi van?-nézett Taylor értetlenül a gitárosra majd a többiekre is.
-Nem hallgat a Brianre, ő Syn!-jött a megoldás Mattől, és a szemforgatás Taylortól.
-Ne számíts rá, nekem Brian maradsz!-veregette meg a fiú vállát de ő nem válaszolt. -Na de megkaptam a fizumat, menjünk haza!
Félóra múlva már fent voltak a kislakásban és Taylor már sütötte is a pizzákat, mert a fiúk kijelentették, hogy éhesek.
-Te tudtad hogy jönnek?-kérdezte Ana a húgát, mikor már csak ketten voltak a szűkös konyhában.
-Nem, de ha tudtam volna nem lennének itt.-mondta még mindig kicsit morcosan.
-Jaj nyugi! Én nagyon örülök nekik és hidd el végig csinálom a kezelést. Sőt így könnyebb is lesz!-ölelte meg megnyugtatás képp a húgát, aki sóhajtott egy nagyot de belement az ajánlatba. -Na de most menj mert a kis gitárosod lelki beteg lett, hogy nem beszélhet veled!
-Mi? Ez hülye!-fintorgott kicsit Taylor de Ana kilökdöste a konyhából. Taylor a kanapén meg is találta a fiúkat. Brian csillogó szemekkel nézte a lányt, hátha úgy szól hozzá, ahogy már neki is megfelel.
-Most duzzogsz? Azt hallottam, nagyon rosszul viseled, hogy nem beszélünk.- dumált hozzá Taylor, de még véletlenül se szólította Synnek. A többiek csendben mosolyogva figyelték őket.- Nektek is van már művésznevetek?
-Persze! Rev Zacky V és nekem a jó öreg Shadows.
-Jó azt tudtam!-kacsintott bátyjára  a lány de leült Zacky mellé a földre. -És Zacky V miújság otthon? Hiányoztatok nagyon!
-Most tényleg így kínzod?-kérdezte Zacky a lányt aki vigyorogva bólintott.-Ti is hiányoztatok, jobban is mint hiszitek! Az a két liba kiborít!-mondta a  végét kicsit halkan, de nem annyira, hogy a többiek ne hallják.
-Miért? Ilyen rosszak?
-Viccelsz?-fakadt ki Jimmy hüledezve. -Michelle folyton vinnyog és állandóan rámászik valamelyikünkre, Val meg direkt húzza Allie agyát.
-Dehogyis, túl reagáljátok!-védte a lányokat Matt, de Allie oldalba bökte.- Áu! Ne már!
-Akkor ne védd őket! Tényleg direkt piszkál az a barom!
-Nem, csak túl reagálod az egészet!-reagált vissza Matt és elkezdődött a veszekedés.
-Amióta felbukkantak a csajok szinte mindig ez megy!-súgta Zacky Taylor fülébe.
-Jó hallgassatok már!-szólalt meg erős hangon Taylor.- Majd ha haza megyek kidobom őket! De te a barátnőd mellett állj ki! Te meg ne hisztizz! Kész vége!-zárta le a szerelmesek közti vitát mire egy nagyobb csend állt be.
-Hé és amúgy Ana hogy bírja? Mármint a kezelést meg a mellék hatásait.
-Úgy érted, hogy kopasz?- kérdezett vissza mire Allie bólintott.-Hát azt hiszem jól, parókát nem akart, csak kendőt. De tudja, hogy már csak egyhónap és akkor újra megerősödik és majd vissza nő a haja.
-És hogy ilyen vékony, ez is mellék hatás?-kérdezte Jimmy, mire Taylor bólintott.
-A kezelések után mindig rosszul van, egy héten 3-szor van kezelés, de a kezelések után egy napig alig bír enni.-újabb csönd állt be nem tudták mit mondhatnának. 10 perc múlva Ana jött be két pizzával.
-Jó étvágyat srácok!-Tette le a tányérokat a kisasztalra és ő is leült a földre.
-Nem eszel?-kérdezte Matt, de Ana csak a fejét rázta.
-Na kibékültetek már?-nézett Ana Brianre és Taylorra.
-Én nem is vesztem össze Briannel.
-Ne húzd már szegény agyát!-szólt rá húgára Ana, de a lány csak vigyorgott.-Jaj ti, szerelmesek!-sóhajtott egyet de a gitáros és a kisebbik lány is szúrós szemekkel illette.
-Én nem vagyok szerelmes ebbe a tuskóba! És csak azért is Briannek hívom.-fintorgott a gitárosra aki szintén csak kedves pillantásokat vetett a lányra.

-Kölykök!-sóhajtott Matt mire mindenki nevetni kezdett kivéve az érintett párost.
-Értékelhetnéd, Syn elkötelezettségét. Michellet is folyton visszautasítja!-röhögött Jimmy.
-De nem Taylor miatt, szimplán nem akarok tőle semmit.
-Jah igen!-bólogatott Matt és Zacky is.
-Tényleg! Bármelyik csajt megkapom én vagyok Synyster Gates!-kiabálta a nevét, de Taylor csak még lekicsinylőbben nézett rá. -Bajod van? -állt fel Brian a kanapéról és elindult a földön ülő lány felé. -Na gyere csak!-felállította a lányt és kezeit lefogva elkezdte csikizni.
-Ne, ne nenenenene!-visítozott a lány de Brian nem kímélte.
-Mondd ki! Gyerünk! Halljam!-hajtogatta a lánynak,de ő továbbra sem mondta.
-Zacky menst meg , kérlek kérlek!
-Én nem avatkozom bele! A ti ügyetek!-emelte fel a kezeit a levegőbe.
-Cserébe bármit kérhetsz!
-Ó, így mindjárt más!-kelt fel vigyorogva Zacky a padlóról és kiszabadította Brian kezei közül a lányt.
-Köszi!-kapkodta Taylor a levegőt és a hasát fogta a sok nevetéstől.-Mit szeretnél?
-Azt majd később!-kacsintott rá Zacky és visszaült pizzát enni, de most maga mellé húzta a földre Taylort is.