Life is just a game 16.

Heidi:

-Hova készülődsz ennyire?
-Briannel vacsizom! Megvert tegnap miután fogadtunk, hála neked!-szúrós szemmel néztem a lassan elvigyorodó nővéremre.
-Muszáj beszélnetek, még 2 és fél hónap a turné, ki kell bírnotok!
-Akkor beszélj Zackyvel! Ki van miattad akadva!
-Nekünk nincs miről beszélnünk, az hiba volt! Nem fogom széttúrni őket és Alecnek sem hiszem hogy az lenne a legjobb ha az általa istenített apja barátja lenne a nevelőapja...-elhallgatott és átgondolva igaza is van. Belebújtam a ruhámba és már készen is voltam.

-Heidi kész vagy?-nyitott be Brian, de Skye láttán kicsit elkomorodott.-Szia Skye!
-Vigyázz rá értetted?!-kezdte fenyíteni, de Brian jól kezelte, elmosolyodott, majd újra megszólalt.
-Te is Alecre és Mattre. Alec épp a nagy medence aljáról próbál felkapálózni, karúszó meg minden nélkül.
-Hogy mi van?!-kérdezte de már ki is szaladt a szobából.
-Ez ügyes volt, na de menjünk! Készen vagyok.-léptem ki Brian mellett a szobából és elindultam lefelé. Gyorsan mellém sietett és csendben sétáltunk el a liftig. Csendben mentünk le a lifttel és csendben jutottunk el az étteremig is. Kínos!
Már épp elfoglaltuk az asztalunkat, mikor végre megszólalt.
-Csinos vagy! Nem hittem, hogy nekem kiöltöznél.
-Köszönöm, de nem neked! Szeretek csinos lenni, de most, "kivételesen" te is kicsípted magad.

 

-Jól nézünk ki együtt! Jó páros vagyunk!

-Nem Brian! Ezt ne kezdjük el, jó? Barátok lehetünk, de nem több!

-És ha nekem nem elég?

-Igyál még egy kicsit és elég lesz! Ott van Michelle, így is utál, nem megyek bele mégegyszer, hogy egy olcsó játék legyek...

-Látod erről akarok beszélni, sose voltál játékszer, ...

-Brian, kérlek ne feszegessük a múltat! Inkább igyunk és bulizzunk!-mondtam és azzal a lendülettel le is húztam a tequilámat és már indultam is ki az étteremből. 

-Jó bulizzunk!-lépett mellém Brian vigyorogva és a kezembe nyomott egy cigit.

Skye:

-Matt! Maaaatt!

-Itt vagyok!-intett a medence közepéből de körülötte sehol nem láttam a fiamat.

-Hol van Alec?kérdeztem már kétségbeesett hangon és még mindig kerestem már már a víz alatt.

-Nyugalom, nincs semmi baja! Nézd ott ugrik!-néztem amerre mutat és abban a pillanatban, hogy Alec ugrott, ugrottam én is a medencébe ruhástól. Elkezdtem felé sietni, de Matt hátulról átkarolt.

-Skye, nyugi, nincs baj! Úszik, csak úszik!

-Nem, ő nem tud, engedj el!-de nem engedett, csak a fülembe suttogott.

-Nézd, csak figyeld!-Pár pillanat múlva Alec a felszínre jött és felén úszott, vigyorogva, én meg csak sokkosan bámultam Matt karjai között.

Brian:

-Syn, kelj fel! Hallod?! Matt kinyír minket és Skye is, gyere! Mozogj máááár!Briaan kérlek-hallottam Heidi nyöszörgő hangját és éreztem, hogy rángatja a karom. Lassan feltápászkodtam és próbáltam körbenézni, hogy hol vagyunk! Egy sötét szobában voltunk, mindenhol emberek feküdtek, ki meztelenül, ki
 letakarva pár ronggyal. Kicsit megtapogadtam magam de éreztem hogy minden ruhám megvan, így csak Heidit átkarolva tántorogtam kifelé. Kint egy taxiba ültünk, közben Heidi próbált rendbe szedni.

-Basszus, meg fognak ölni! Mind! Ma megyünk tovább, szóval tutira Skye már idegbeteg.

-Mi történt? Ku*vára fáj a fejem.

-Kicsit eldurvult a buli, mint mikor fiatalok voltunk.-hallottam ahogy nevet, közben próbáltam felidézni az estéből bármit. Pár kép bevillant, ahogy Heidivel táncolunk, ugrálunk, iszunk... de csak pár kis foszlány.

-Örülök, hogy jól sikerült!

-Én is! Na gyere , szálljunk ki megérkeztünk!- rángatott már megint a karomnál fogva, és már a hotelben találtam magam.

-SYN!Mi a francért nem vetted fel egészeste a telefont? Egy órája úton kéne lennünk!

-Matty ne haragudj az én hibám volt...

-Kibas*zottul nem érdekel, melyikőtök volt barom! Húzzatok a cuccotokért és induljunk!-fogta kicsit vissza a hangerőt Matt de még így is ordítani tudtam volna úgy fájt tőle a fejem.

-Skye, Brian, mondtam hogy vigyázz rá nem! Mi a fene történt? Matt tiszta ideg, úgyhogy 5 percetek van, és az úton ajánlom hogy aludjátok ki magatokat, mert este koncert! És mellesleg gusztustalanul bűzlötök!-már Skye lekezelő fejmosását kaptuk, bár én mág mindig Heidibe csimpaszkodva próbáltam felfogni bármit is, mikor Zacky elkapott és elkezdett valamerre támogatni, míg oda nem értünk a buszon az ágyhoz. Meglökött én meg már a sötétben találtam magam. Elaludtam.