-Hoztaaaaaam whiskeeeeeyt!-ordított Brian ahogy kinyitottam nekik a bejárati ajtót!-Johnnynak meg egy kis narancslevet!
-Barom!-lökte be Johnny morogva az ajtón. Imádom ahogy gyilkolják egymást.
-Johnny nyugi, van neked tejecske is!
-Na Jimmy mikor unjátok már meg?! Jó fiatalabb vagyok de nem enniyre ti már mind vén szarok vagytok én még nem!-magyarázott de a vén szar kifejezésre Brian és én is megálltunk. Összenéztünk majd Johnnyra.
-ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ! Meghaaaaaaaaalsz Törpe!-kergettük végig a házban mire utolértük és rávetettük magunkat. Egy félóra kínzás után bevánszorogtunk a nappaliba.
-Na akkor igyunk!
-Gyerünk!-csaptam le a poharakat az asztalra és nekiestünk!
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------
-Kicsim, minden rendben?Brian!-Michelle jött felém, de nem bírtam ránézni, nem akartam hogy ezt lássa, hogy férfi létemre könnyes a szemem és...-Gyere!Nekem is hiányzik, mindannyiunknak, de sose fogjuk elfelejteni.-ölelt át és lassan maga felé fordította az arcomat és bele nézett a vörös szemeimbe.-Jaj édesem!-sóhajtott és szorosabban ölelt. Nem bírom tovább Jimmy naplóját olvasni.
-Ezt ő írta! Ez itt mind a keze írása!Tudtad, hogy írt naplót?-magyaráztam a kis könyvet szorongatva.
-Nem, nem tudtam.
-Most írta le azt az estét mikor először rosszul lett. Mikor először ráivott a gyógyszerére, mert nem mondta el hogy szednie kell, és én barom egy nyamvadt whiskeyt vittem. És mikor rosszul lett hagytuk hogy egyedül maradjon.
-De akkor nem lett baja, nem történt semmi!
-De! DE! HA TUDOM, HOGY .... ÉN NEM! NEEEEEEEEEEM!-összerogytam és kikészültem!
1 héttel később
Egy hete nem olvastam a naplóját, képtelen vagyok! De most ülünk össze a stúdióban agyalni, hogy akkor mink van és mihez tudunk kezdeni.
-Pár számunk van, de... de úgy gondolom, hogy Jimmy nélkül nehéz lesz ezt befejezni.
-Matt bocsi, hogy közbe szólok, de ott az a szám amit Jimmy írt, azt rátesszük igaz?-kérdezte Zacky, de Johnny és Matt egyből rávágták.
-Ez nem kérdés! Ez Jimmy albuma, és az az ő száma!
Átbeszéltük, hogy szükségünk van egy dobosra aki segít felvenni az albumot, és aki majd eljön velünk a lemezbemutató turnénkra.Mindent megteszünk, hogy Mike Portnoy ezt bevállalja nekünk. Nem akarnám és tudnám elviselni, ha nem egy olyan dobos ülne be a helyére akit ő tisztelt és akire felnézett.
-Mi van Brian a naplóval? Volt ...
-Nem olvasom!
-Megértelek!-tette a vállamra kezét Matt miközben a kocsik felé tartottunk.
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése