Life is just a game 60.

Tudom tudom, ennyi idő után szemétség csak ilyen röviddel jelentkezni, de őszintén szólva a másik két ficet jelenleg szívesebben írom éd teljesen rájuk kattant már az agyam, szóval azzal bepótolom, de persze ne ijedjen meg sneki aki ezt a ficet szereti, nem hagyom abba csak most egy kis írói válságba kerültem ebben a "témában"!

Heidi:

-Nem tudom, én aggódom! Tegnap óta nem lehet Mattet elérni, mondd te mégis miért nem vagy ideges!-járkáltam fel alá a konyhánkban míg Brian kócos fejjel a kávéját szürcsölgette.
-Nincs miért. Skye és Matt kb mint Ross és Rachel a jóbarátokban! -rákönyököltem a konyhapultra és a kezeimbe temettem az arcomat.
-Héé!-állt mögém Brian és átkarolt.-Ne aggódj már ennyire miattuk.Felnőttek az ő dolguk, nekünk ebbe nincs beleszólásunk.
-De nem tudok másra gondolni.
-Ezen segíthetek.-kezdte el csókolgatni a nyakamat és el kezdett a kanapé irányába tolni.
-Briiian...
-Próbálkozzunk!
-Hogy mi?!-ugrottam el hirtelen.
-Próbálkozzunk.
-Mégis mivel?-néztem kikerekedett szemekkel.
-Összehozni pár gyereket.
-Azt hittem ezt tisztáztuk már.
-Jó akkor másképp mondom, ne védekezzünk és nézzük meg mi történik.
-Én nem állok készen egy gyerekre!-tiltakoztam de már ledöntött a kanapéra.
-De, én is. De ha úgy érzed nem, ketten akkor is megoldjuk. Imádlak, szeretlek és tőled akarok gyereket. Most! Itt!-mászott már rám teljesen és már nem nagyon tudtam ellenkezni.
-Brian...
-Ne arra gondolj, hogy gyerek lehet, csak élvezd és ha esetleg összejön egy baba akkor örülünk, rendben?-mondta miközben már kigombolta a blúzomat.
-Rendben!-egyeztem bele és hagytam magam sodródni a történésekkel.

Matt:

-Nem akarok haza menni! Itt akarok maradni, tartani a karjaimban...
-Otthon is így lesz!
-Nem! Ott mindig elveszítelek!-öleltem szorosabban Skye-t.
-Lassan mennünk kéne!
-Ne, még ne!
-Nagyon hiányoztál, ez tény! De hiányzik a  fiam is!-csókolt meg és kimászott az ágyból.-Na gyere, apuci!-tartotta felém a kezét és elkezdett kirángatni az ágyból.
Úgy egy óra alatt összepakoltunk, Skye bezárt mindent és indultunk is haza.Őszintén, próbálom takarni, de félek, tudom hogy semmi nem működik soha úgy köztünk ahogy kéne.
-Mit szólnál ha összeköltöznénk?-kérdezte Skye mire zavaromban elnevettem magam.-Most komolyan!
-Azt hittem már együtt lakunk!
-Nem úgy értem.-rázta meg a fejét.-Te és én vegyünk egy házat ami csak a miénk, mi választjuk, nem lakott még benne Valary, nem hazudoztunk, szakítottunk benne...
-Benne vagyok!-vágtam gyorsan közbe, megkönnyebbülve.